Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

Amerika alulnézetben Konvoj Amerikai film A film főhőse, a vezérka­rom», akit barátai és el­lenségei egyaránt Cumika­csának hívnak, az,t mondja a történet egyik kulcshelyzeté­ben : Ezek jönnek utánam, talán csak azért, mert nincs ki után menniük Ez a fárad­tan elmondott megállapítás az íróé és a rendezőé, de nem azt bizonyítja, mintha ezekben a kamionsofőrökben ne lenne valami abból az erőszakos férfiasságból, amit a westernekből és a nagykö­zönség fogyasztására szánt filmekből olyan jól isme­rünk. A Konvoj nem western, vagy nem csak western. A hivatalos hatalom, a seriff, nevezzük őt is az elfogadott becenevén Mocsok Lyle-nek, gyorshajtásért helyszíni bír­ságot szab ki. És mivel a sofőrök tudják, hogy Mocsok Lyle zsebre dolgozik és mert mondatonként, ahogyan a sofőrök igyekeznek kifogá­solni az eljárást, a seriff emeli a bünetés mértékét, elhatározás születik. És harc. Mert ez a hatalom nemcsak kapzsi, gőgös, al­kalmasint szemtelen, de izgá­ga is. Ezt,a harcot néztük végig a jól megnyújtott filmmesében. Felvetődik a kérdés: arány­ban áll-e egy ilyen felvonu­lás. ilyen megtorlás, ilyen céltalannak látszó, sok érté­ket veszélyeztető, az ember­életet is kockára tevő követ­kezmény azzal, ami azt el­indította. Mondhatnánk: egv seriff, aki visszaél a hatal­mával — ő azt állítja, hogv ö a jog. a törvény —, nem mgv ügy. Rá kell bizonyíta­ni a korruptságot,. aztán ki­teszik a hatalomból, nem lesz ár övé a jog és a törvény többé. De itt nem erről van szó. C. W. McCall novelláját is azért ültette át filmre a rendező Sara Peckinpah, hogv bemutassa, milyen köz­érzet uralkodik az országban. Hogy a ..fenn” és „lenn” mennyire törékeny egyensú­lyi helyzetben van. A techni­ka jóvoltából az embereket az ismeretlenség és a távol- k ság sem választhatta el egy­mástól, ha érzéseikben és Huszadszor hirdették meg a Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd versenyt, amely Péchy Blanka érde­mes művész 1960-ban tett alapítványa nyomán nőtt or­szágos mozgalommá. Az 1979—80. évi vetélkedőre már megkezdték felkészülésüket a gimnáziumok és a szak­középiskolák. valamint a szakmunkásképző intézetek tanulói. Az osztályonkénti majd' az iskolai versenyeket a téli vakációt követően, januárban rendezik meg. A részvevőknek egy kijelölt, OJüü 1979. december 29., szombat gondolataikban ott a közös­ség. És ezek a sofőrök a rossz közérzetet, a bennük levő sérelmeket, ezeket, a kisebb-nagyobb adag robba­nó tölteteket teszik egymás mellé merő szolidaritásból mert nyilvánvaló előttük, hogy számukra és ellenükre a hasalom a gőggel és az ön­zéssel azonos. Lehet, hogy a kamionosok a nagy testű gépjárművek erejében túlméretezetten bíztak, talán szédítette őket az is, hogy ahol elhaladtak, mindenütt a lakosság együtt­érzése emelte a levegőbe őket. De az már mindenkép­pen elgondolkodtató, aho­gyan ez a história kivallja: milyen eszközökkel igyekszik gyan ebből a jófajta zendü­lésből és rongálásból a ha­lottnak hitt vezért népi hős­sé lendítik fel, miután m'ár Az új év elejétől megvál­tozik a rádió pécsi, szolnoki és nyíregyházi stúdiójának műsorrendje. A hétvégi kez­dés időpontjait érintik. Mis­kolcon és Győrött már jelen­leg is szombat, illetve vasár­nap délelőtt jelentkezik a körzeti szerkesztőség a ko­rábbi esti időpont helyett. Az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának felmé­réseiből ugyanis kiderült: a családok a munkaszüneti na­pok délelőttjén szívesebben állítják rádiókészülékeiket a helyi adó hullámhosszára, mint este, amikor igen erős a központi rádióműsorok, a tévé és az egyéb kulturális programok „komkurrenciája”. A vételi viszonyok is kedve­zőbbek ilyenkor. Emellett a délelőtti magazinjellegű mű­sorokban a nap programjai­nak összeállításához is öt­leteket adhatnak. A dél-dunántúli megyék lakóinak január 5-töl kezdve minden szombaton délelőtt 8-tól 11 óráig sugározza a illetve egy szabadon válasz­tott prózai szöveget kell el­mondaniuk. A győztesek, a legszebben beszélők ezt követően me­gyei — fővárosi — verse­nyeken mérik össze tudásu­kat. A Kazinczy-alapítvány 1976. évi módosítása óta a megyei, majd az országos döntőn a szakmunkásképző intézetek tanulói önálló ver­senyen indulnak, ám a köte­lező szöveg azonos lesz a többi középiskoláséval. Ezt a prózarészletet az Oktatási Minisztériumban választják ki. Az országos döntőt — a két évtizedes hagyományhoz híven ezúttal is Győrben tartják, 1980. április 26-án, 27-én és 28-án. (MTI) a sofőrök jól odamondogat­tak és mutogattak a tévéri­porternek. Az sem véletlen, hogy a film végén a Mocsok Lyle. a seriff akkorát kacag, hogy majd szétreped tőle a a megsebesült szája széle. Ez a cinkus játék még neki is sok. Kris Kristoferrson, Ernest Borgnine, Ali MacCraw — ez az utóbbi játsza Meldsszát, a bájos és talpraesett fotón, porternőt — és Franklin Ajaye kitűnő együttes élén adják élő ézit a western be bújtatott politikai pamfletét, amely az amerikai utca emberót szólaltatja meg úgy, borotválatlanul és néha ugyancsak mosdaiilanul. helyi műsort a pécsi adó. Szolnokon szombaton és vasárnap délelőtt 9-kor kez­dődik a műsor, amelyhez ja­nuár 1-től vasárnaponként és más ünnepnaponként, 18 óra­kor félórás sportösszefoglaló társul. A rádió tervei között sze­repel a miskolci stúdió adásidejének bővítése is. Eszerint a vasárnap délelőtti programot este félórás zenés sportösszefoglaló egészítené ki. Előreláthatólag hamarosan — ugyancsak vasárnap kora délelőtt — megkezdik a szlo­vák nyelvű nemzetségi mű­sor regionális sugárzását is. (MTI) — Tisztelt Szerkesztőség! Lapjuk egy korábbi szá­mában olvastam a Lépésvál­tás című cikket. Szeretném ezúton is közölni, hogy az írás szerzője, Fejes Sarolta, nem azonos velem, bár én is Fejes Sarolta vagyok. Dédnagyanyám gróf Vállve- regety birtokán szolgált, s ükapám két házasságából én lettem a nagyobb fejes. Igen hasznosnak tartanám, ha az ilyen Fejes Sarolták a jövő­ben a várható névazonosság­ra való tekintettel, már szü­letésükkor megváltoztatnák a nevüket. Egy olvasójuk: Fejes Sarolta Kedves Szerkesztőség! Elhűlve olvastam levelezé­si rovatuk legutóbbi számá­ban Fejes Sarolta hozzászó­lását az egész ügyhöz, s an­nak menetéhez. Minthogy az egészhez vajmi keveset ér­tek. Fejes Sarolta hozzászó­lásának egyéb részeihez kí­vánok néhány megjegyzést fűzni. Nem vagyok azonos a Fejes Sarolta levelében em­lített egyik Fejes Saroltával sem, bár engem is így hív­nak. Az én apai nagyanyám már csak azért sem lehetett azonos a. Lépésváltás című írás szerzőjének sógornőjé­vel, mert ez utóbbit — aki Verseny — huszadszor Szép magyar beszéd Farkas András Változások a vidéki rádióstúdiók műsorrendjében AZ ÜT VESZTOK; BÚRE- NICH PÉTER dokumentum­drámája, egy lehetetlen hely­zet és neurózis története, fényt vet két puritán, szor­galmas ember büntetlenségé­re és kiszolgáltatottságukra. De mi is történt? „Debre­cen felé haladtunk. Karcag irányában. A kocsiban nem beszéltek. Valamennyien az utat figyeltük, amikor jobb­ról egy fekete tömeg jelent meg. Tizedmásodperceken belül fel lehetett ismerni, hogy ez egy kerékpáros, aki az úttest közepe felé tart, s erőteljesen befelé halad. Min­dent elkövettem, hogy a bal­esetet elkerüljem. Ekkor a szembejövő gépkocsi már megközelített bennünket. A lökhárító jobb oldali széle el­kapta a karékpárost. Csö­römpölés a kocsiban. Betört a szélvédő üveg. Ezek után félreálltam, visszarohantam a kerékpároshoz. Első dol­gom volt megnézni, milyen a pulzusa, lélegzése. Ez tel­jesen tökéletes volt... Ekkor érkezett egy teherautó, amelynek sofőrje leakasztot­ta a kerékpár kormányáról a szatyrot, a sérült feje alá tette, elkezdte lélegeztetni és öt perc múlva meghalt” —• mondja a mérnök. Hajdú bácsi, a sovány, barátságos, derűs, „bírós” ember, a téesz földjére ment, hogy összeszedje a gép után elhagyott kukoricacsöveket. Összegyűjtött egy zsákrava- lót, mert kellett a malacok­nak. A zsákot a kerékpár csomagtartójára kötözte. így indult az októberi estében hazafelé. Amint a dűlőútról rákanyarodott a 4-es főútra, a teher miatt elvesztette uralmát a kerékpár fölött, már nem tudott visszatérni az út szélére. Ki a felelős? Ha a sofőr nem kezdi el a mesterséges légzést, ha nem megy ki a tarlóra, ha nem lett volna életének tartalma a malac­tartás, ha kivilágítja kerék­párját, ha nem lett volna mindene a pénz, ha nem ha­lad arra a mérnök kocsija, ma is élne. A mérnököt a különböző bíróságok tizenkét tárgyalás után „halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntet­tében” elmarasztalták és egy­évi szabadságvesztésre ítél­ték. Az ítélettel szembenáll a kérdés: elítélhető-e valaki olyan esetben, amelynek nem ő az előidézője? És a szak­értők véleményei? Közutaink 70 százaléka nem felel meg a biztonságos közlekedésnek. A kivilágítatlan kerékpár, lovas kocsi, a sötét ruhás gya­logos. fekete háttér előtt 25 —30 méterről láthatatlan. „Ha egy autónak az egyik lámpá­ja nem ég, megállítja a rendőr. Ha egy kerékpárnak egy lámpája sincs, se elöl, se hátul, akkor nem szólnak egy szót sem. El kellene koboz­ni a kerékpárt és fizettetni ezer forintot. Soha nem men­ne ki bringával úgy, hogy nincs kivilágítva...” — mondja a szakértő. /Persze, a halott már nem büntethető, maradnak hát az élők, a mérnök, a feleség, a gyerek. És az öt évvel ez­előtt történt baleset követ­kezményei : a széthulló csa­lád, a munkáját elhanyagoló szakember, a visszatérő szív­zavarok, az állandósult fej­fájás és rögeszme, az életét példásan berendezni kívánó ember összetört tudata. Kér­dés volt azonban az is, hogy vigyázunk-e egymásra? Vi­gyáznak-e az emberek ön­magukra? És felidézése az évi 1700 halállal végződő közúti balesetnek. A komor dráma színeit enyhítette ugyan a mérnök gyermekkorának néhány de­rűs pillanata, a szomszédok borzas mondatai, a lehetet­len híresztelések, egy-egy fa­lusi életkép, az Útvesz­tők azonban a véletlen és a tehetetlenség morbid játé­ka. Egyúttal igazolása annak, hogy a jó dokumentumjáté­kok csak az időre, a szerep­lők és a helyzetek hiteles­ségére érzékeny szerző mun­kája nyomán születnek, s megtűrnek lírai, leíró, elbe­szélő részeket, különösen, ha feszültségei emberi akaraton kívüli mozzanatokkal függ­nek össze. A történések sod­ra olykor magával ragadja az embert, aki ilyenkor te­hetetlenül áll sorsa, szándé­kai romjai felett. Ebergényi Tibor Kötetek a felszabadulás évfordulójára Művek egész sorával kö­szönti könyvkiadásunk a fel- szabadulás 35. évfordulóját. „Harmincöt év, harmincöt művész" címmel — Aradi Nóra szerkesztésében — a Corvina Kiadó gondozásában jelenik meg a felszabadulás utáni magyar művészet ki­emelkedő személyiségeinek tevékenységét ismertető kö­tet. A Győzelem Könyvtára sorozatban „A nádszál" cím­mel jut el az olvasóhoz az Európa Kiadó újdonsága, a német antifasiszta elbeszé­lők antológiája, amelyben olyan írók művei kaptak he­lyet, akik tollal és fegyver­rel harcoltak a fasizmus el­len. A Kossuth Könyvkiadó „Magyarország felszabadítá­sa” címmel hét magyar és egy szovjet hadtörténész írá­sát adja közre a felszabadí­tó hadműveletekről, a ma­gyar ellenállási mozgalomról, valamint a magyar demok­ratikus hadsereg megalaku­lásáról. Először lát napvilá­got Magyarországon Pavel Luknyíckij „Magyar . napló" című műve. A szerző a II. világháború idején a TASZSZ tudósítójaként vett részt a 2. Ukrán Front magyaror­szági hadműveleteiben. A „30 év” sorozatban a Magvető Kiadó gondozza há­rom évtized magyar dráma- irodalmának antológiáját. A kötetben húsz — 1945 és 1975 között született — dráma kap helyet. A mártírhalált halt kom­munista hősnek, Braun Évá­nak állít emléket Kántor Zsuzsa „Ballada egy már­ványtábláról” című kisregé­nye, a Móra Kiadó jubileumi kiadványa. Az ifjúsági iro­dalmat gondozó kiadó műhe­lyéből kerül ki az évfordu­lóra Máté György krónikája Budapest felszabadulásáról. Szerzője naponként ’ követi nyomon; mi történt az or­szág fővárosában 1944. de­cember 29-től február 14-ig. A népszerű Kolibri Könyv­tár sorozat újdonsága lesz „A győ'zelem fegyverei” című kötet, amely a felszabadító harcoknak ma már csak filmkockákról ismert tárgyi emlékeit mutatja be. A Zrínyi Kiadó első ki­adásban jelenteti meg — há­rom kötetben — a neves szovjet szerző, Csakovszkij regényét, „A blokád”-ot, amely Leningrad hős védői­nek állít emléket. (MTI) t£p£$ ®ISV-L-^S' í4SsvawsLEPH egyébként nő létére hentes volt és liberális érzelmű — egy feldühödött bika megöl­te, mielőtt még ősöm kést ránthatott volna. Bárcsak él­ne, most megmutatná! Lap­jukat egyébként jónak tar­tom, kisebb helyesírási, sti­lisztikai és politikai pontat­lanságoktól eltekintve élve­zetesnek. Üdvözlettel: Fejes Sarolta Drága Szerkesztő Urak! Mint nyugdíjas, figyelem­mel kísérem a Lépésváltás című írás nyomán kialakult vitát, mely úgy látom, kezd kibontakozni. Nagynénémet — nyugodjék békében — szintén Fejes Saroltának hív­ták, s közlöm önökkel: nem azonos- sem a Lépésváltás cí­mű írás szerzőjével, sem a lobbi Fejes Saroltával. Na­gyon sajnálnám, ha hozzá­szólásom nem kapna helyet az önök lapjában, mert nem szeretek bírósághoz fordul­ni. A cikket egyébként Jónak tartom, bár szerintem a szer­zőnek jobban ki kellett vol­na fejtenie, mit ért lépésvál­tás alatt. (En értem, de nem biztos, hogy a többi Fejes Sarolta is fel bírja fogni.) Fejes Sarolta Tisztelt Újság! Nagyon jónak tartom a T. Űjságot, de őszintén szólva, nem. értem, hogyan kerülhe­tett be színvonalas lapjukba a Lépésváltás című írás. Ez a cikk — amellett, hogy ma­gyartalan — tele van szak­mai szempontból is támad­ható megállapításokkal. Mint egykori katonatiszt — nem mondhatom meg. hogv me­lyik nyugat-alföldi helyőr­ségnél szolgáltam — bízvást ki merem jelenteni, hogy ér­lek valamit a lépésváltáshoz. (E-egy—ketö, e-egy—ketö stb.) Nem akarnám hosszan húzni az időt. de ha a T. Újságot érdekli, a szolgálati szabályzat hivatkozott, s egy­úttal vonatkozó cikkelvét he­lyesbítés céljaira szívesen rendelkezésükre bocsátom. Mindezekért persze nem ra­gadtam volna tollat fegyver­forgatáshoz szokott kezembe, ám úgy érzem, nem tartha­tom tovább titokban a szé­les olvasóközönség és tábor előtt, miszerint nagyobbik fiam kisebbik lánya — bár neki is ez a neve — nem azonos a többi Fejes Sarol­tával. Ezt most nem kívá­nom hosszasan bizonygatni, de szívesen vendégül látom a T. Újságot — jó borom van —, s örömmel megmu­tatom családunk fáját. Erőt, egészséget Fejes, ny. ales Tisztelt Szerkesztőség! én lenni nagy örömmel, ol­vasni Önöknek cikk. Lépés­váltás címmel amit írtak, ötven éve élek itt .lueszé}, s az akkor vásárolt angol— magyar szótáramban nem ta­lálni meg kifejezés: lépésvál­tás. Kérem. Írják meg Hoz- zámnak, mit jelent ez a szó, vagy — ha ez egyszerűbb­nek lenni — küldjenek ne­kem egy újabb kiadású szó­tár egy példánya. Őszinte tisztelet Sarah F"vcs (USA) Föld S. Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents