Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
VILÁG PRQLETÁBJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 300. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. december 23., vasárnap Tiltakozás az ourépai fegyverkezés ellen A béke ügye súlyos veszélybe került Európában: a széleskörű nemzetközi tiltakozás ellenére az Észak Atlanti Szövetség Tanácsa elfogadta az új USA-atomra- kéták nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó határozatot. Figyelmen kívül hagyva a szocialista országok kezdeményezését, tárgyalási készségét, a NATO vezetői úgy -döntöttek, hogy tovább folytatják a fegyverkezést — állapítják meg a Béke-világ_ tanács elnöksége irodájának december 18-a és 20-a között tartott helsinki ülésén. Erről számolt be az Országos Bé- ketanácsnál szombaton ösz- szehívott sajtótájékoztatón, Sebestyén Nándorné a testület elnöke, a Béke-világ- tanács nemzetközi szolidaritási bizottságának elnöke és Darvasi István az Országos Béketanács alelnöke. Tájékoztatás hangzott el arról az akcióprogramról is. amelyet a BVT a kambodzsai nép megsegítésére indított. (MTI) is 1: Értünk és egyetértésünkkel A Tisztelt Ház kétnapos, téli ülésszakán Faluvégi Lajos jó taktikát választott: ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel... A pénzügyminiszternek — a most csupán képletesen említett kardot — sikerült megtoldania: az 1980. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat, s az ehhez kapcsolódó expozé vitájában ugyanis több mint tízen kértek szót, azaz — egy-egy fontos lépéssel segítették az ország pénzügyeinek intézőjét. A jövőt formáló terveink finomítását, gazdasági egyensúlyunk megteremtését szorgalmazó képviselői véleményeket örömmel fogadta a pénzügyi tárca veze- £ tője. Olyannyira, hogy zár- S szavában külön kiemelte: ’i; „jóleső érzés, hogy a jövő ■ évi céljainkkal együtt a S költségvetés egésze is jó *4 fogadtatásra talált a vi táji bán. Erőt merítünk az el- ! * hangzott biztatásból, abban • a jó reményben, hogy tel- jesíteni is fogjuk megfogal- ■£ mázott feladatainkat. \ £ Hogy a következő esz- ;• tendő nem lesz könnyű éve ' a népgazdaságnak, arról sok szót ejtettek „honatyá- ink” a vitában és a vitán I S kívül. Megyénk képviselői íegy „pihentető” beszélgetés I ; során egyebek között arról i j példálóztak, hogy milyen nehéz ma még különbséget ! £ tenni a pazarlás megelő- j £ zése, illetve a tényleges £ takarékosság között. Való £igaz, említették, egyetlen »fölöslegesen égő villanykör- £ te lekapcsolása is sokat I-jelenthet, ez azonban • csak a pillanatnyi ener- ! I giapazarlást szünteti meg. j £ A takarékosság viszont — I £ amely szorosan összefügg a jövő évi terveinkkel — egy hosszú távú folyamat, s akkor' lesz igazán eredményes, ha mi, tízmilliónyi- an egész életünket okosan, a kor realitásának megfelelően szervezzük meg. Otthon és a munkahelyen I - egyaránt. ■ • A takarékosság azonban • nem minden. Az új esz- £ tendő az 1979-esnél maga- £ sabb követelményekkel ko- - pogtat, — itt közöljük az £ erre vonatkozó terveket is £ — s köszönt be január « 1-én. Ez pedig azt jelenti, £ hogy aki nem szervezte és * szervezi meg jól minden- S napi teendőit, az úgy jár, 3 mint az edzés nélkül ver- • senyre kelő magasúgró: le- j veri a lécet. A magasabb- £ ra emelt mérce egyben a £ jövő évi — ma már tör- ! vényerőre emelt — költ- £ ségvetésünk alapja, télje- £ sebbé váló életünk biztosí- ■ téka. Javíthatunk gazda- £ súgunk összhangján, költ* £ ségvetésünk egyensúlyán ■ — mondta expozéjában a £ pénzügyminiszter —, ehhez £ azonban egy emberként ■ kell helvtállnunk. Azért ! pedig, hogy helyt is állunk £ majd. a költségvetési vitát • követő képviselői voksok S szolgálnak biztosítékul. A £ törvényhozók ugyanis £ egyetértésünkkel és értünk S emelték fel szavazáskor a £ kezüket... Szilvás István #*ai»t*M.*BM»»*»*****B*B**B**BB!l*®BM* Kenyér, hús, sósrúd Az ünnepi készülődés nagyobb munkát jelent az élelmiszerüzemeknek és a kereskedelemnek. Ezekben a napokban nem a megszokott ütemben dolgoznak, hogy az ünnepi asztalról ne hiányozzanak a jó falatok. Három áfész üzemébe látogattunk el, ahol a jobb ellátás érdekében, nyújtott műszakban, illetve éjjel-nappal folyik a munka. A hevesi áfész pékségében három műszakban naponta 40 mázsa kenyér készül. Az ünnepek előtt 80 mázsát szállítanak Heves, Alany, Erdőtelek és Tenk községekbe. Péksüteményből 12 ezret készítenek, de jut bőven finom fonott és foszlós kakaós kalács is az ünnepi asztalra. Gyöngyösön ezen a héten száz hízót dolgoztak fel a szövetkezet húsüzemében. A körzet községeibe és a város szövet, kezeli üzli ‘eibe 40 mázsa füstölt kolbászt. 12 mázsa hurkát. 250 kilogramm sümegi sonkát, füstölt oldalast, tarját, csülköt és körmöt szállítottak. Még az év utolsó napjaiban sem pihennek a gyöngyösi Pattinka dolgozói. A belföldi ellátás mellett az év utolsó napján két kamion — 300 mázsa — sósrudacskát küldenek exportra Kuu-aitba. Az idén ebből a kedvelt csemegéből 76 vagon készült az áfész-üzemben. • (Szabó Lajos képriportja) A népgazdaság 1980. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a kormány értékelte a népgazdaság 1979. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1980. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1979. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította, hogy bár az 1979. évi terv végrehajtása a vártnál nehezebb gazdasági helyzetben kezdődött meg, a fő gazdaságpolitikai célt sikerült elérni: megkezdődött a gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. A terv végrehajtását nehezítette, hogy az időjárás a mező- gazdaságban terméskiesést okozott, a külkereskedelmi cserearányok számítottnál nagyobb romlása pedig jelentős árveszteséggel járt. A népgazdaság fejlődése — figyelembe véve a nehéz külső és belső körülményeket — kedvezőnek ítélhető. Bár a gazdasági munka iránti hatékonysági és minőségi követelmények szabta feladatok teljesítésében az előrehaladás még nem kielégítő, a népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a gazdasági folyamatok nagyobbrészt a tervezetthez közelállóan alakulnak. Mindez annak köszönhető, hogy a terv alapvetően helyesen határozta meg az ez évi gazdasági munka fő céljait, a végrehajtást szolgáló eszközöket és intézkedéseket. a gazdaságirányító szervek szemlélete és gyakorlati tevékenysége jelentősen fejlődött, a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók eredményes munkát végeztek a célok elérése érdekében. A terv az egyensúlyi helyzet javításának követelményéből kiindulva határozta meg, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dinamikus növelése, a ráfordítások csökkentése. a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a hatékonyság, a minőség és a munkatermelékenység javítása. Ennek megfelelően a terv a belföldi felhasználásnak az 1978. évihez hasonló színvonalát. ezen belül a fogyasztás szerénv növekedését és a felhalmozás mérséklését; a kivitel gyors, a behozatal igen kismértékű emelkedését irányozta elő. A népgazdasági terv irányvonalának megfelelően a gazdasági növekedés üteme kisebb az 1978. évinél. A fejlődés iránya és az elosztási arányok alapjában megfe» lelnek a tervezettnek. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb ütemben emelkedik, döntően a mező- gázdaságban létrehozott nemzeti jövedelem csökkenése miatt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása elmarad az 1978. évi és a tervezett színvonalától is. Ezen belül a lakosság fogyasztása mérsékelten emelkedik, a felhalmozás viszont lényegesen alacsonyabb az előző évűnél. A terv előirányzatainak megfelelően a kivitel dinamikusan nő, a behozatal csökken. Az ipari és a mezőgazdasági termelés Az ipari termelés növekedése a belföldi felhasználás csökkenésének hatására a tervezettnél lassúbb. A tava- lyihoz képest különösen a villamosenergia-iparban, a gépiparban és a vegyiparban mérsékeltebb a fejlődés üteme. Az ipari termelés szerkezete a terv céljainak megfelelően változik. Az ipar belföldi értékesítése — a kereslet alakulásával összefüggésben — nem. vagy alig nő, néhány esetben azonban előfordult, hogy az igényeket nem elégítette ki. A rubel elszámolású kivitel a tervezettnek megfelelően, a nem rubel elszámolású kivitel azt meghaladóan emelkedik. A nem rubel elszámolású kivitelt dinamikusan növelő vállalatok termelése az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Több vállalat termelése viszont az 1978. évi szintet sem éri el. A belföldi kooperációs kapcsolatok fejlődése továbbra sem kielégítő, az anyag- és alkatrészellátási nehézségek esetenként fennakadást okoztak a termelésben. Az anyag- és energiatakarékosság növelésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló intézkedések végrehajtása vontatottan halad. Nőtt az alaphiányos, veszteséges és fizetési nehézségek mellett gazdálkodó vállalatok száma, a gadálkodás ném kielégítő javítása, a termelési szerkezet lassú változtatása és a nehezebb gazdasági feltételeket jobban közvetítő szabályozás következtében. E - vállalatok fokozták erőfeszítéseilíet helyzetük javítására, néhány vállalatnak azonban központi segítséget kellett nyújtani. Az építőipari termelés az év első felében gyors ütemben nőtt. A második félévben a növekedési ütem fokozatosan csökkent. Az év egészében a termelés a tervezettnek megfelelt. A visszautasított építési rendelések száma csökkent. A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés a tavalyi színvonal alatt marad, az állattenyésztés termelése emelkedik. A csapadékszegény ősz, a kemény tél és a belvizek miatt 220 ezer hektár őszi vetés pusztult ki. A tavasz1 végi-kora nyári aszály további terméskiesést okozott. Kenyérgabonából, rizsből, .burgonj'ából és a zöldség-gyümölcsfélékből a tervezettnél kevesebb termett. ( Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — minden fajtánál meghaladja a tavalyi és a tervezett színvonalat. A vágómarha-tev- melés a tervezett körül alakul; a tejtermelés lehetővé teszi az igények kielégítését. A kedvezően fejlődő sertés- és kocaállomány több vágósertés termelését tette lehetővé és megalapozza a termelés további növelését is. A áruszállítási teljesítmények — a mérsékeltebb ütemű termeléssel összefüggésben — az előző évinél lassabban nőnek. A vasúti áru- szállítás teljesítménye mérsékelten, a közúti közlekedésé jelentősebben haladja meg a tavalyit. A személyszállítási teljesítmények növekedési üteme mérséklődött. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi-állomány több mint 100 ezer darabbal nő. Közel 220 km utat korszerűsítettek és több mint 1300 km-en végezték el az útburkolat megerősítését. A munkaerőforrás — elsősorban demográfiai okok miatt — tovább csökken. Ennek ellenére az aktív keresők száma — a gyermekgondozási segélyen levők, valamint a háztartásbeliek számának mérséklődése miatt — gyakorlatilag nem változik. A vállalatok munkaerőkereslete mérséklődött. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A szolgáltató ágazatokban a létszám a tervezetthez közelálló mértékben nő. A lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának növekedése mérséklődött. Az árszínvonal a júliusi árintézkedések nyomán a korábbi évekénél jelentősebben emelkedett. A lakosság pénzbevételei az áremeléshez kapcsolt jövedelemkiegészítéssel együtt — jelentősen növekednek, a fogyasztói árak növekedése miatt azonban a lakosság egy főre jutó reál- jövedelme nem, vagy alig nő, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére pedig valamelyest csökken. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően nő. mivel jövedelmeinek a korábbinál nagyobb hányadát fordítja áruvásárlásra. Élelmiszerekből az áruellátás megfelelő. Az iparcikkek értékesítése is bővült de néhány termékből (néhány ruházati cikk. műszaki áruk, bútorok, építőanyagok) nem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakokban nagymértékben megnőtt keresletet. Az év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épül fel. Az egészség- ügyi ellátás elsősorban a gyógyintézeti , ágyak bővítésével, tovább javul. A bölcsődei helyek száma gyarapodik; az óvodai helyeké — elsősorban a társadalmi ösz- szefogás eredményeként — a tervezettet meghaladóan nő. Az általános iskolai osztálytermek száma nő, így az egy osztályteremre jutó tanulók száma csökken. A beruházások és a készletgazdálkodás A beruházások volumene t— a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körül alakul. Állami beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az ez évi befejezésre tervezett nagyberuházások közül a Tiszai Hőerőmű, I. üteme, a Magyar Optikai Művek szá(Folytatás a 3. oldalon)
