Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka l r p (Folytatás az 1. oldalról) Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forinttal több jut 1980-ban. Kiemelten kezelt terület például a társadalombiztosítás, a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és más szociális-egészségügyi intézmények fejlesztése, működtetése. Arról is szólt a miniszter, hogy a legutóbbi két évben hozott különféle takarékos- sági intézkedések hatása 2—2,5 milliárd forintra becsülhető. A takarékosság — sajnos még nem általános — szemléletét • a közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerő-gazdálkodás javítására,, a munkaerő jobb elosztása érdekében az igazgatásban — kellő megküezt lehetővé teszik, de többre most nem vállalkozhatunk. Szólt arról, hogy miként szocialista fejlődésünknek általában gazdasági terveink megvalósításának is az első és nélkülözhetetlen fontos feltétele a cselekvésre késztető, kiegyensúlyozott politikai légkör. Ez a feltétel adott. Belpolitikai helyzetünk, szilárd, társadalmunkat a nyílt, bizalombeli légkör, a szocialista demokrácia fejlődése jellemzi. Munkastílusunk fontos 'jellemzője és követelménye is — mondta —, hogy valóságunkról szólva ne csak az eredményeket vegyük számba, hanem őszintén szembenézzünk problémáinkkal és Komjáthy Aladár és Fodor Istvánná fönböztetéssél, átgondoltan és szervezetten — öt-tíz, sőt, néhol 20 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani; a felszabaduló munkaerővel csökkenthető a szakemberhiány a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Céljainkhoz — társadalmi, szempontból egyaránt — csakis a folyamatok hosz- szabb távú áttekintése alapján juthatunk el. Most gazdaságunk? történetének olyan szakaszába jutottunk — fogalmazott Faluvégi Lajos —, amikor a rövidebb és a hosszabb távú érdekek jobban egybeesnek, mint általában. Mindannyiunk részéről szorgalmasabb és áldozatkészebb munkára van szükség. Felszólalások Novák Béla (Pest m. 16, vk) a terv és költségvetési bizottság képviseletében elmondta: úgy ítélik meg, hogy a törvényjavaslatban rögzített célok, az 1980. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, még előrelátóbb, átgondoltabb tevékenységet kíván. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta : a következő esztendei feladatok kijelöléséhez nagy segítséget és világos útmutatást ad az MSZMP Központi Bizottságának december 6-i határozata az 1980. évi terv és költségvetés irányelveiről. Ezen ajánlások szellemében készült a beterjesztett törvényjavaslat. Szelleméből előirányzataiból kisugárzik jövő évi fejlődésünknek az a követelménye. hogy tovább folytatódjék a gazdasági egyensúly helyreállításának 1979- ben megkezdett. folyamata. Mégpedig úgy, hogy megőrizzük elért életszínvonalunkat. A terv és a javasolt költségvetés előirányzatai gyöngeségeinkkel is, a gondokat osszuk meg népünkkel. Most különösen fontos ez, mert dolgunkat az is nehezebbé teszi, hogy a feladatok torlódnak, az idő pedig sürget. Most és az elkövetkező, években az a legfontosabb, hogy meggyorsítsuk az új, a számunkra kedvezőtlen világgazdasági helyzetből kelekezett nehézségek leküzdését, megszilárdítsuk ' elért vívmányainkat, majd az egyensúly fokozatos helyreállításával biztos alapot teremtsünk a jövőbeni fejlődésünkhöz. Hogy képesek leszünk-e erre, azt egyértelműen megválaszolhatjuk: igen. A társadalom részéről a gondok 1 és a feladatok megértését, s ami ennél is fontosabb a segíteni akaró cselékvőkészséget tükrözi a XII. pártkongresszus és a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott — nagy hagyományú, százezreket átfogó munkaverseny. Nagyszerű és méltó megnyilvánulása ez a dolgozó emberek semmi mással nem pótolható tenni akarásának. Az 1979. évi gazdasági eredményeink és a vállunk- ra nehezedett gondok elemzése után Lázár György a jövő évi feladatokat, törekvéseket vázolva így fogalmazott: 1980-ban, a belföldi felhasználás — elsősorban a beruházások — mérséklése mellett, az egyensúly további javítását alapvetően azzal kell biztosításunk, hogy gyorsítjuk a termelési szerkezet korszerűsítését, előtérbe állítjuk a minőségi tényezőket. Mérsékelt ütemű gazdasági növekedés várható. mondta, de mindjárt hozzá tette: tervünk azonban nem a stagnálás, hanem a fejlődés terve, amelynek eredményes végrehajtása münden szinten nagyfokú aktivitást követel. A feladatok közé tartozik mind a termelésben, mind az igazgatásban a költségek csökkentése, az eddiginél is következetesebb és eredményesebb takarékosság. A kormány — mondta — a jövőben is gondot kivan fordítani arra, hogy megőrizzük a viszonylagos árstabilitást. Szigorúan fellépünk a tisztességtelen haszonszerzési ■ törekvések ellen, és fokozzuk az árak ellenőrzését. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta: — Gazdaságunk pozitív vonásai azt bizonyítják, hogy van értelme az erőfeszítéseknek. Ha jól dolgozunk és ha jó politikai döntéseket hozunk, népgazdaságunk képes megoldani két, egymással szorosan összefüggő feladatot: az áttérést a gazdaságfejlesztés extenziv szakaszáról az intenzív fejlődésre és ugyanakkor a rugalmas alkalmazkodást a változó világgazdasági helyzethez. Gazdasági eredményeink egyaránt dicsérik népünk politikai érettségét és odaadó szorgalmas munkáját. Minden megmutatkozik a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére kibontakozott széles körű munkaversenyben éppen úgy, mint a gazdálkodással kapcsolatos építő szándékú, előremutató kritikai észrevételekben, amelyek egybeesnek a párt és a kormány törekvéseivel. Népünknek ez a tiszteletre méltó helytállása jövő évi feladataink megoldásának is fontos erőforrása lesz. Utalt arra, hogy — mint a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei is megállapítják — még nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelés és a termék- szerkezet, nem javul kielégítően a minőség és a hatékonyság. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg. — A hatékonyabb gazdálkodás szorosan összefügg a műszaki fejlesztés követelményeivel. A műszaki fejlesztés elképzelhetetlen a tudományos eredmények alkalmazása nélkül, A kutatómunka nem,csak új tudományos eredmények, felfedezések, találmányok révén seés ez felel meg legjobban a dolgozók természetes igazságérzetének. — A Központi Bizottság a jövőben is elsőrendű feladatának tekinti, hogy elősegítse a szocialista demokrácia fejlődését, a dolgozók bevona- .sát a közügyek intézésébe. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a feladatok, nem kevesebb, hanem több és tartalmasabb demokráciára van szükség — mondotta, majd szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott: gítheti a gazdasági fejlődést, hanem azzal is, hogy közreműködik a meglevő kutatási eredmények gazdasági és gazdaságos alkalmazásában, a korszerű technológiai eljárások bevezetésében. Le kell tehát küzdeni nemcsak a kutatásban jelentkező arisztokratizmust, hanem a termelő vállalataknál még sok helyen megbúvó szűklátókörüséget, valamint a tudománnyal szembeni bizalmatlanságot is. — Gazdaság} feladataink megoldása azt követeli, hogy az ésszerű takarékosság a termelésben és a társadalmi tevékenység minden más területén életünk természetes velejárója legyen. A takarékosság számunkra mindenekelőtt azt jelenti, hogy megbecsüljük és a legésszerűbben használjuk fel egész népünk javára mindazt, amit a dolgozók munkájukkal megalkottak és nem engedjük meg, hogy a fáradsággal megtermelt javak akár átvitt értelemben, akár a szó szoros értelmében szemétdombra. jussanak. A takarékosság nem néhány esztendő kényszerű programja, hanem hosszú távú feladat. A munkaerőnek a feladatokhoz igazodó folyamatos átcsoportosítása társadalmi és gazdasági fejlődésünk elkerülhetetlen követelménye — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd rámutatott: népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a diKádár János és Czinege Lajos az ülés szünetében — A Magyar Népköztársaság ebben a bonyolultabb és veszélyekkel terhesebb helyzetben is folytatni fogja erőfeszítéseit a békés egymás mellett élés irányzatának érvényesülése, a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Bízunk abban, hogy Képviselőink egy csoportja az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) namikus mennyiségi növekedés helyett a minőségi elemek kerülnek előtérbe. Ez egyaránt vonatkozik mind az anyagi javak termelésére, és más hasznos társadalmi tevékenységekre, mind pedig az irányításra és végrehajtásra. Fokozottabb támogatásban kell részesíteni mindazokat, akik mernek önállóan, kez- deményezően, felelősen dolgozni. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás szocialista elvét. Ez segíti /elő a legjobban azt, hogy kibontakozzanak az emberek képességei végül is nem az agresszív imperialista körök kalandorpolitikája, hanem a realitásokkal számoló józanság kerekedik felül: a nemzetközi kapcsolatokban nem a bizalmatlanság, hanem, a bizalom légköre lesz uralkodóvá, s nem, a fegyverkezés, hanem a. leszerelés hívei lesznek erősebbek. Az országgyűlés téli ülés,- szakának első napja Jávorka István felszólalásával véget ért. A képviselők ma az I960, évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják munkájukat. Munkatársuiik teleíoajglsatéss: Rendhagyóan kezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Az elnöki előterjesztések előtt Apró Antal egy 35 esztendővel ezelőtti eseményre emlékezett. 1944. december 21-én Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amelynek első küldöttei a felszabadult országrészekből érkeztek az alföldi városba. A résztvevők szózatot intéztek a magyar néphez, mivel — hangsúlyozták — a nemzetgyűlésnek joga és kötelessége a magyar nép nevében szólni, kezébe venni a gazdátlanul maradt ország irányítását. — Így kezdődött szocialista törvényhozó munkánk 35 évvel ezelőtt... — emlékezett az országgyűlés elnöke. ★ .. . S így folytatódott három és fél évtizeddel később, a mostani ülésszak első napján: — Faluvégi Lajos pénzügyminisztert illeti meg a szó... A pénzügyminiszter expozéját a sajtóból, s a hírközlő szervek adásaiból bizonyára ismerik már olvasóink. A 1930-as költségvetési törvényjavaslat kiegészítőjében szólt a miniszter egyebek között arról, hogy jövőre teljes egészében munkába áll a bélapátfalvi cementgyár. A délelőtti szűkre szabott — szünetben erről beszélgettünk Sass 'Kálmánnal: — Az első termelő vonalon az év végéig befejeződik a próbaüzem, a másodikon pedig 1980. március 31-ig tart. Jövőre már 600 ezer tonna cement kerül le ezekről a sorokról — mondta a képviselő. — Nem kis feladat... — Valóban nem, de ha a több\ mint ezerfős gyári kollektíva szorgalmasan, fokozott fegyelemmel dolgozik, akkor megvalósíthatók lesznek ezek a terveink. ★ A társalgóba vezető folyosón. pár lépésnyire az ülésterem bejáratától. egy kisebb csoportban beszélgetett Biszku Bélával, dr. Simon Pállal, valamint Tre- thon Ferenccel Vaskó Mihály és Szabó Imre. Az arra sétáló Kádár János érdeklődve fordult a csoport tagjaihoz. s a baráti kézfogás után arról kérdezte megyénk képviselőit, hogy mi újság Hevesben. Aztán hozzátette: — Azt hiszem., most nem lesz aszály — intett mosolyogva ‘az ablak felé, amelyen át látni lehetet, hogy szomorkásán szemerkél az eső. ★ Hosszúra nyúlt a tegnap délelőtti tanácskozás. Az expozét követő hozzászólások után, valamivel délután két óra előtt került sor az ebédszünetre. — Nem tudom, mit reggelizett a pénzügyminiszter, de mindjárt kiderül, hogy mit ebédelünk mi. A Parlament éttermében — mondta vendégeinek ízes hangsúllyal az egyik hajdú-bihari képviselő. Valóban, mi volt egy képviselő ebédje? Eperjesi Iván: — Húslevest ettem eperlevéllel, utána pirított ser. tésmájat., csemegeuborkával. A többiek sem panaszkodhattak: a konyhafőnök szerint négyféle leves, Kifele készétel és hatféle fris- Sensült közül válogathatlak — Országház módra. Már akinek voll ideje betérni az étterembe, mert nem egy képviselőnk ebben az órában is az elintézendők dossziéjával járkált, keresve az illetékeseket. ..Honatyáink” — úgy tűnt — esteb^d- re hagyták a finomságokai. Jó étvágyat kívántunk hozzá. Szilvás István 1979. december 21., pentek » t
