Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-18 / 295. szám
Közelebb az igényekhez Ptsegp szellemek, öl A munkáltatók igényét jó előre telmérve, a beiskolázási tervekkel időben kell megismerkedniük nemcsak a pedagógusoknak, de a szülőknek s a pályaválasztásban bizonytalankodó fiataloknak is. A szakmunkásképző iskolák tanárai most ismerkednek például az új szakmajegyzékkel, amely a következő tanévtől lesz majd érvényes. Egyáltalán nem mondható hát korainak a készülődés, ha már 1980—81-re gondolnak a szakemberképzés felelősei. Ismertek a ‘számok, mennyi a középfokú oktatásba igyekvő fiú, lány, s régen benyújtották tanulók iránti igényeiket a vállalatok, szövetkezetek. Kezdjük mindjárt ez utóbbival a jövő tanévet beharangozó fejtegetést. A munkahelyek vezetői ősz elején még csak sejtették, milyen intézkedések várhatók gazdasági- helyzetünk javítására, s a munkaerő utánpótlására kidolgozott elképzelések is jókora .,rátartással” készültek. Inkább többet, mint kevesebbet. Felmérés ide. adatgyűjtés oda, évek óta nem lehet pontosan tudni, mekkora is a valódi munkaerő- igény a megye gazdaságában. Az iskolákhoz került kérelmek a megyeszékhelyen például kétszer annyi tanuló képzését szeretnék, mint amennyit egyáltalán oktatni lehet. De a megye más városaiban is ez a helyzet: még mindig csaknem kétszerese az igény a lehetőségeknek. Ősz óta persze sok minden kiderült a gazdaságirányítás új módszereiről. Nagyszabású akció kezdődött a munkakörök felülvizsgálatára, s a bértömeggazdálkodás kiterjesztése is a foglalkoztatottak létszámának csökkentésére ösztönöz. Elég lesz vagy sem az iskolába jelentkező tanuló, nem tudni, de kétségtelen, a demográfiai hullámvölgyből már kijutottunk: júniusban 39U0-an vé- veznek általános iskolát, a következő tanévben már 4000-en, 1984-re pedig 4500 tanulót ígér a prognózis. Az 1980—81-es tanévre 2000 fiatal felvételét tervezik a szakmunkásképzőkben. Ez az arány egyébként már véglegesnek tekinthető, hiszen kialakult' a foglalkoztatás szerkezete, o tanulóknak körülbelül a fele rendszeresen szakmunkásnak jelentkezik. Negyven százalékuk megy a középiskolákba, s egyre kevesebben maradnak, akik nem tanulnak tovább. Nő a szakmunkáscélú szakközépiskolák jelentősége; a középiskolai oktatásban részt vevők fele jár majd ilyen intézménybe. Előnyösnek ígérkezik ez a kéozés. hiszen a szakma mellett egyszerre érettségit is ad, megkönnyítve ezzel a fiatal munkások továbbtanulását. Az már más kérdés és a mindennapok gyakorlatában tisztázódik, milyen színvonalú elméleti és szakmai képzettséget szerezhetnek egyszerre a tanulók. Nyilvánvalóan ide is az ■átlagnál jobb képességű fiatalokat várják. De mi lesz a legnagyobb tömeget oktató szakmunkás- képző intézetekkel? Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Selypen több mint 2000 elsős kezdi meg a tanévet jövőre. Bonyolultabb feladatokat ad majd az új szakmajegyzék. az összevonások rendszere. Ügy kell már az iskolákban is oktatni, hogy a vállalati igényeknek megfelelően könnyen átcsoportosítható legyen más munkaterületre is a fiatal szakember. Ne okozzon az ilyesmi nagy kiesést se a teljesítményben, se a jövedelemben. Képeznek majd például gépjárműtechnikai szerelőket, A MAGYAR KÜLKERESKEDELMI FORGALOM 1979.1- III negyedév BEHOZATAL 213 297.7 millió Ft KIVITEL 185636,7 millió Ft Ausztrália-ÉS OCEiNIA Á kohó- és gépipar vállalatainak összevont igazgatói értekezlete A gépipar termelése az V. ötéves tervidőszakban 32 százalékkal emelkedik, amely megközelítően megfelel a tervezett növekedésnek — mondotta Soltész István kohó- és gépipari miniszter az ágazat hétfői összevont igazgatói értekezletének megnyitóján. Mint kiemelte a termelés növekedése a tervidőszak első három évében a tervezettnél dinamikusabb volt, az utolsó két évben pedig a központi intézkedések hatására mérséklődött, illetve Ezen belül, a tervcélkitüzésekkel összhangban növekedett a híradástechnikai és a műszeripar, csökkent a gépek, a gépi berendezések és a fémtömegcikkipar részaránya. Megindult — bár üteme még nem kielégítő — a visszafejlesztésre tervezett termék- csoportok arányának csökkentése is. A korlátozottan fejlesztendőnek minősített termékek gyártása a tervráC- szakban csupán 10 százalékkal emelkedett, míg a visz- szafejlesztésre kijelöltek gyártása megközelítően 40 százalékkal csökkeni. akik az autószerelés mellett a gépjármű-villamossághoz is értenek. A „csőhálózat- és berendezésszerelő” megtanulja a központi fűtés, a gázvezeték, vízvezetékek és készülékeik szerelését. Az elektro- lakatosnak ismernie kell a felvonószerelést és tud majd javítani háztartási gépeket. Az építőszakmunkás egyszerre lesz épületburkoló és kőműves. A régi szakmák némelyikét tehát összevontan, a mindennapi élet követelményeihez jobban igazodva oktatják. A képzés első két esztendejében mindegyikkel foglalkoznak, s a harmadik évben, a szakmunkásvizsga előtt szereznek majd részletesebb ismereteket egy-egy munkaterületen a fiatalok. Azok pedig, akik kisiparosnál tanulnak, egy ideig vállalathoz, szövetkezethez áthelyezve összevont szakmájuk különböző ágaival ismerkedhetnek majd. Munkaerőt lehet így megtakarítani, s a szakembereket hatékonyabban foglalkoztatni. Rugalmasabb szervezésre lesz lehetőség, hiszen egy-egy munkára nem kell majd annyi embernek felvonulni. egymásra várni. A napokban vitatták meg mindezeket a jövő évi tanévet előkészítő megbeszélésükön az iskolák vezetői, a tanácsi, munkaügyi, oktatási, vezetők. Szó volt arról, hogy erősödik az elméleti képzés az intézetekben. De elmondták azt is, hogy a szakmunkásképzőkbe egyre többen jönnek olyanok, akik másutt nem feleltek meg. Még mindig nagyon sok az olyan szakma, ahová örülnek, ha akad jelentkező, s hogy teljes legyen a létszám, a „divatosakból” kell átirányítani. Az átirányítottak, a kény- szerűségből szakmát vállalók tekintélyes része lemorzsolódik már. az első évben. Mi lesz a sorsuk? Végül is hol találnak munkát? Keveset tudni róluk. A. szakmunkásképzés gyorsan változó gazdasági feltételek között keresi az utat: hogyan tudná jobban segíteni a minőségi átalakulást. Talán nem is látjuk még eléggé, mennyire fontos ez a segítség. . ■ Hekeli Sándor Minden eddigit fölülmúló forgalom Aranyvasárnap - hiánycikkekkel flUI Nagy volt a forgalom a gyöngyösi Áfész-áruházban is Országszerte minden korábbinál magasabbra szökött az aranyvasárnapi vásárlási láz — ezt bizonyítják az áruházak és kiskereskedelmi vállalatok hétfő délutáni gyorsmérlegei. Felbolydult méhkashoz hasonlított a főváros és a megyeközpontok utcaképe. A Budapest környéki településekről, a nagyvárosokat övező községekből több tízezren utaztak vonattal, autóbusszal, gépkocsival a központokba. Rekordforgalomról számoltak be a Centrum-áruházakból. Konfekcióáruból, ajándékcikkekből, .játékokból, darabárukból és vegyes iparcikkekből a tavalyinál több talált gazdára. Joggal bosszankodtak azonban a tartós fogyasztási cikk vásárlásának tervét dédelgetők, hiszen a Centrumban éppúgy, mint a többi fővárosi, illetve vidéki 'áruházban, szakboltban hiánycikknek számított a színes és fekete- fehér televízió, a mosógép, a centrifuga, s jő néhány más híradástechnikai cikk. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hálózatában a tavalyinak több mint másfélszerese volt az ünnepi nyitva tartás forgalma: elérte a hárommillió forintot. A legnagyobb arányú növekedés Egerben volt. Az érdéklődés elsősorban a nőies férfi készruhák, gyermek- ruházati cikkek, játékok és az apróbb ajándéktárgyak felé irányult, annál is inkább. mert hiányoztak — i mint országszerte — a tar- 'tós fogyasztási cikkek. Az áfész egri áruházában a tavalyinak csaknem duplája volt a forgalom, a leszállított árú csillárokat, ruhaneműket sokan keresték, ezt bizonyítjá az 530 ezres bevétel. A füzesabonyi Áfész Áruházban is nagy volt a forgalom. 425 ezer forint értékű árut vásároltak, első- ■ sorban a konfekcióáruk: cipők, ruhák voltak kelendők, . bár az utóbbiból nemigen volt választék. A gyengén sikerült ezüstvasárnap után nagy forgalmat bonyolított le a hevesi Áfész Áruház. A várakozásnál lényegesen nagyobb: 330 ezer forint bevételük volt, ami csaknem duplája a tavalyinak. (Fotó: Szabó Sándor) Az egri Centrum — az 1978-ashoz hasonlóan — 700 ezer forintos forgalommal zárta az aranyvasárnapot. Legnépszerűbbek a kozmetikai cikkek, a kötöttáruk, táskák, bőrdíszműnek voltak, de sokan keresték a hiányzó műszaki cikkeken kívül az irhabundát, bársony-farmert és a tőkés importból származó kozmetikumokat, a játékok közül pedig a Legot, és a Mach-boxókat — de hiába. Hatvanban az alig pár órás nyitva tartás ideje alatt mindenütt legalább annyit árultak, mint máskor bármely jó forgalmú napon. A cipőáruházban például hatvanezer forint volt a „bevétel”. s majdnem ugyanennyi értékű cikk talált vevőre a női divatáru üzletben, vagy éppen a ..Gabi” gyermek- ruházati szaküzletben. Bőráruból, import farmerból, bársonypantallóból viszont — áruhiány miatt —■ semmihez sem jutottak a vevők. pedig volt aki Szolnokról, Salgótarjánból utazott ezért Hatvanba. Erdemrendes szölömunkás A ködös december ellenére kint találni a határban. Vastag fekete kendő borítja fejét, kezét pedig kesztyű fedi. Mert’’ olló nlVója a sorokat többedmagával a Visonta felé eső szőlotáblák- ban. Munkacsapatvezető, és a 37 tagú Petőfi szocialista brigád vezetője is egy személyben. A piros arcú. közvetlen asszony, egykor beleszületett a szőlőbe, hiszen szülőfaluja. Abasár, mindig is szőlőtermeléséről volt híres. Béres Pálnó ma közel a hatvanhoz is szölömunkás a Rákóczi Termelőszövetkezetben. Alig két esztendeje, hogy nyugdíjba ment. de azóta sem hagyta abba, nem tud elszakadni ettől a munkától. Nehéz életútja volt. A népes család tagjaként hamar árva maradt, és a nyomorúságos fiatalkor rákényszerí- tette a munkára. — Tizennégy évesen már saját masamról gondoskodtam — idézi fel a múlt emlékeit Béres Pálné. — Nagyon nehéz, volt- a magamfajta fiatalnak, mert hajnaltól ké«ő éjszakáig a szőlőben dolgoztam, hogy legyen pénz kenyérre, meg ruhára. Mert a szőlő csodálatos növény, el sem tudom mondani, mennyi szépség van a metszésben, abban, amikor a tavaszi nap hatására fakad a vessző, aztán amikor nve®1ei«nm®k a fürtök, melyekből jóízű nedűk érnek. Szinte elmondani sem tudom, inkább látni kell évről évre ezt a megújulást. A munka nekem életelemem lett. a sok küszködés ellenére megélhetésem forrása. Hamar megtanultam a szőlő- művelés minden részét, az. ol tványkészítést, melyn ek különösen nagy hagyománya van erre. 1943-ban. amikor férjhez mentém. 380(1 négyszögöles területen gazdálkodtunk. Nehéz volt az életünk, mert az előállított oltvány- nyál magunk jártuk az országot, főleg a Dunántúlt, ahol eladtuk. Ebből éltünk, nagyon, szűkösen. Amikor megalakult a szövetkezet, a férjemmel elsők között léptünk be a tagok közé. A 3800 négyszögöl földet nyomban bevittük a közösbe. A szövetkezetét az első perctől kezdve sajátunknak tekintettem és tekintem ma is. mert nagyon sokat adott. Szőlőmunkásként kezdte a közösben és máig megmaradt annak. — ‘A legjobb ajánlólevél a jó munka — ismételgeti Béres Pálné. — Ennek köszönhetem, hogy brigádvéze- tő, meg a nőbizottság elnöke lettem a szövetkezetben. Felelősséget jelent ez. hiszen i egy kis kollekivát bíztak rám. Mi a határban mindig közösségben dolgozunk és mindent megbeszélünk. Gyakran vitatkozunk is. az emberek ugyanis sokszor elmondjak panaszaikat. Például olyanról is. hogy több lehene a kereset. Olyankor mindig eszembe jut, hogy hol kezdtük és milyen fejlettségi szintre jutottunk. Mert nagy változáson ment keresztül a szövetkezet, modernizálták a termelést, most már mindenütt gépek segítik a munkát, amiről régen ne«» is álmodhattunk. A kereset is minden évben több, mert ahogy dolgozunk, úgy emelkedik. Az abasáriak különben is szorgalmasak, szerétik a szépet, a jót. Van is eredménye, hiszen a falu nagyon sokat változott az elmúlt években, és ebben nem kis része van a termelőszövetkezetnek. A közös akarat a vezetésben is megnyilvánul. Példaként nem mondok mást, csak a szőlő védelmét. Nagyon szervezett lett ez a munka, amely még így is sok buktatóval jár. Amikor nyáron esik az eső, mindenki arra törekszik. hogy óvja a szőlőt a gombafertőzéstől. Nagy a sürgés forgás, megy mindenki. hogy megóvjuk munkánkat. a nagy értékű közös ültetvényeket. Béres Pálnét. a közelmúltban a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki, melyet a Parlamentben vett át. Életem legnagyobb eseménye volt — mondja az idős asszony. — Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta az érdemérmet. Ötvenkilenc évet megértem, de akkor voltam először a Parlamentben, melyet megcsodáltam és elhatároztam, hogy a brigáddal közösen is elmegyünk megnézni. Nagyszerű érzés volt a kitüntetés. aminek örült a férjem, a lányom, de legalább anv- nyira örültek a munkatársaim is. Amikor hazajöttem, szövetkezetünk elnöke 19 szál piros szegfűvel kedveskedett, mert hogy tizenkilenc éve tagja vagyok a közös grada- sagrtak. Soha nem gondoltam (Fotó: Szabó Sándor) arra, hogy munkahelyet változtassak. A sok küzdelem ellenére mindig jó volt szülőfalumban élni és dolgozni. Egy kell, fyogy az ember becsülje meg a munkát, akkor bizonyos, hogy őt is megbecsülik! Mi a brigáddal kg- mény fizikai munkát végzünk. Nyáron az olykor rek- kenő hőségben, télen ködben, hóban, meg zúzmarában, de mindig a szőlőben. És megéri, 'mert állandóan van új. Amikor két éve nyugdíjba mentem, hzon tanakodtam, hogy otthon maradok, de úgy döntöttem, hogy van egészségem, így mégiscsak dolgozom tovább, amíg bírok. Boldog vagyok, hogy eddig is részese le licitem annak, amit közös ebivel létrehoztunk. . Meittlisz Károly
