Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

Ember a számok mm mm m m mögött, avagy szükséges-e szeretni a tsz-elnököt? A korán megőszült, hófehér hajú térti szigorú tényeket kozol, rideg számadatokat sorol tel. A beszélgetés csak­nem szűk, szakmai jellegű, a közgazdasági szabályozás konkret kihatásait vizsgálja. És mégis, amíg fel nem ál­lok, össze nem csukom a jegyzetfüzetet, nem tudok szabadulni attól a képzettől, hogy Szűrszabó Gusztáv, a hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet elnöke az érzelmeit, az életfelfogását, az emberek­hez való viszonyát mondja el. Az 1980. január elsejétől életbe lépő módosított sza­bályozó rendszer az alábbi változásokat okozza a hat­vani Lenin Termelőszövetke­zet termelési költségeiben: A műtrágya és növény­védő szerek árának emelése 4-millió forint, az egyéb nö­vénytermelési anyagok 1 millió forint, az üzem-, ke­nő- és fűtőanyagok áreme­lése 5,4 millió forint, a vil­lamosenergia költségemel­kedése 2,1 millió, az alkat­rész árak változása 2,9 mil­lió költségnövekedést okoz. A szabályozók és árváltozá­sok hatása összesen 25 mil­lió forinttal növeli a köz­vetlen termelési költségeket. A termelői árak emelkedé­sének bevételi többlete húsz­millió forint. Az egyenleg tehát mínusz ötmillió. — Mi lesz jövőre — ismét­li meg a kérdést Szűrszabó ■Gusztáv először szinte hang- súlytalanul, de ahogy be­szélni kezd, ahogy a mon­datok sűrűsödnek, úgy erő­södik fel hangja. Most már mindenkinek meg kell dol­gozni a pénzért. — Nézze kérem, itt dolgozni kell! Eb­ben az egy mondatban lehet összefoglalni a szabályozó- rendszer módosításának lé­nyegét. A vezetőket rákény­szeríti arra, hogy többet gondolkozzanak és ami na­gyon fontos, hogy döntéseik megalapozottak legyenek. Az elkövetkező öt esztendőben 1980—85 között nagy rostán fognak átesni a vezetők. Csak azok fognak megmaradni a vezető poszton —, nem fi­nom szó, talán nem is tel­jesen pontos, de mégis azt mondom — akik kibírják. Mindenkire érvényes, de a vezetőkre fokozottabban, ez­után jobban meg kell dol­gozni a pénzért. Többet kell dolgozni. Ezt tudomásul kell venni — önnek hogyan kell töb­bet dolgozni? — Eladd válaszoljak kerü­lő úton Nem szokásom ugyan, de egy válasszal így több mindent elmondhatok. Azzal kezdem, hogv a sza­bályozórendszer évek óta á'landóan módosul, válto­zásiján van. Ahogyan az or- í>ég gazdasági élete is. Az utóbbi esztendőkben a sza- bái vo''órendszeren keresztül vált érzékelhetővé az a fo- Ivamat amelvnek célja esv edd'giné! f egyel mez.ettebb munkamorál, egyben életvi­tel kialakítása is. Egy tsz- elnök ne filozofáljon, de én úgy gondolom, arról van itt szó hogy egy nyugodtabb, förNémsw 4979. december 16., vasárnap kényelmesebb életszemlélet­módot fel kell váltanunk egy feszítettebbel. A nyolcvanban belépő új szabályozók ezt a folyamatot erősítik tovább. Most egy a lényeg. Ha valaki megérti és át is érzi, hogy mindez az ország és végső soron mindannyiunk érdeké­ben történik, akkor nem szenvedve, nem mártírként fogadja az új szabályozókat, hanem tudomásul véve a ne­hézségeket, valóban többet kíván dolgozni. Most pedig hadd mondjam el, hogyan érint bennünket konkrétan az új szabályozó rendszer és azt, hogy mit kívánunk ten­ni az ötmilliós kiesés pótlá­sára. Mert ugye az termé­szetes, hogy ha valaki az el­vekkel egyetért, akkor értsen egyet a gyakorlattal is, ha rá kerül a sor. A hatvani termelőszövet­kezetben már az idén létre­hoztak egy új osztályt. A neve közgazdasági osztály. Feladata, hogy havonként ellenőrizze, számoltassa be az ágazatokat a költségek, a ráfordítások, a nyereség ará­nyairól. A termelőszövetkezet ser­téstelepén fél millió forinttal kevesebb villanyszámlát fi­zettek ki, mivel a villamos- sági szakembergárda olyan új fázisjavító kondenzátoro­kat alkalmazott., amely jelen­tősen csökkentette az áram- fogyasztást. A takarékosság jegvé'-'m vásároltak egy százúzó-siló- zó gépet, amely 1 millió 300 ezer forintba került. Ez' a gép évenként hérom-nég.y- millió forint megtakarítást eredményez a takarmány- gazdálkodásban, mivel a kombájnok után besilózza az eddig felhasználatlanul ha­gyott szárat. Felújítanak egy régi jól bevált, de teljesen elfelej­tett módszert. Évente ezer vagon répalevelet és répa- szeletet silóznak be. A ta­karmánygazdálkodásra külö­nösen nagy figyelmet fordí­tanak, hiszen az állatállo­mány hatvan millió forint értékű mennyiséget eszik meg évente. A szárítóberendezések üze­meléséhez ezentúl fűtőolaj helyett az olcsóbb propán- bután gázt fogják felhasz­nálni. Az így megtakarított összeg mintegy kétmillió fo­rintra rúg. A termelőszövetkezet elnö­ke új szerződést kíván kötni a törökszentmiklósi baromfi- felvásárlókkal. Évente ugyan­is egy millió TETRA B csirkét adnak el a vállalat­nak. s az eddigi szerződés értelmében a baromfi minő­sítése Törökszentmiklóson történt. Az elnök minden- képnen ragaszkodik ahhoz, hogy első osztályúnak vagv másodosztályúnak minősül a TFTRA B. Az első osztálvú kilogrammia több mint har­minc forint, p másodosztá­lyúé tizenhét. Nem mindegy, hogv több mint száz kilo­méteres szállítás után. eset­leg 25—30 fokos melegben, történik-e a minősítés vasv pedig rögtön a helyszínen amikor az állatok még nin­csenek eltörődve. Mégesvszer átfutok a fel­sorolt intézkedéseken. Tehát így kell többet .gondolkodni a vezetőnek. A beszélgetés közben mint­egy mellékesen „beugrik” egy mondat. — Amikor két és fél éve elnökké választottak, egyet­len ellenszavazatot sem kap­tam, ma már lehet hogy kapnék, nem is egyet. Az első intézkedése az volt Szűrszabó Gusztávnak, ami­kor tsz-elnök lett. hogy meg­tiltotta a gépkocsik és erő­gépek vezetőinek, hogy ott­hon a ház előtt tartsák a gépeket. Központi telephely­re kell azóta is minden este bevinni. Nem volt tetszést arató döntés, rögtön az ele­jén. De a számviteli bejegy­zések mesélhetnének róla. hogy mennyivel csökkent a termelőszövetkezetben az üzemanyagfelhasználás. — Kétszáz hektár szőlőt fogunk telepíteni — mondja az elnök. — Igaz, itt Hat­vanban már régóta nincs szőlő, de most lesz. Készítet­tünk ugyanis egy árbevételi egyensúly tervet, amelynek az a lényege, hogy száraz és esős időjárás esetére is biz­tosítsa a termelőszövetkezet­nek a pénzügyi egyensúlyt. Ezért kell a‘ szőlő. Ötven hektár telepítéssel indulunk. És még valami — teszi hozzá, s az újságírói fülnek (amely talán túlságosan is kifinomult) most úsv tűnik, hogv ez a hang több mint hivatalos elnöki megnyilat­kozás — a háztájiban is fo­gunk szőlőt telepíteni. — Tudja, érdeklődtem a szőlős termelőszövetkezetek elnökeinél és azok elmond­ták, hogy egy nyolcszáz négy­szögöles háztáji szőlő éven­te negyvenezer forintot biz­tosít művelőjének. Azt sze­retném, ha mielőbb megva­lósulna ez a háztáji szőlő. Majd rajta leszek, hogy si­kerüljön. Ha a termelőszö­vetkezet tagjainak tudjuk biztosítani ezt a háztájit és ez pluszként jön a közös­ségben keresett jövedelem­hez, akkor azt hiszem nem fognak elmenni a termelő- szövetkezettől. Itt megtalál­ják anyagi számításukat az emberek, ami fontos az életben. A közösségek és az egyén érdeke összeegyeztet­hető. Olyan szabályozó rendszer nem jöhet, ami azt tűzi ki, hogy az emberek boldogtalanok legyenek. Ügy gondolom, hogy egy közép­vezetőnek, amilyen én va­gyok. az a kötelessége a rá­bízott emberekkel szemben, hogy a társadalom elvárá­sait és az egyéni vágyakat jól egyeztesse össze azon a földdarabon,' amelyet a többség akaratából rábíztak. — És ezért elvárja-e a tsz- elnök. most konkrétan sze­mély szerint ön. hogy sze­ressék is az emberek? Egy pillanatnyi csend át­cikázik az elnöki szobán. — Nem. Nem feltétlenül szükséges. De bevallom, ne­kem jólesik, ha emberi szót tudok váltani. Mások is így vannak, úgy gondolom. Az idősebbek különösen. Erre igyekszünk kellő figvelemmel lenni. Nem csak kirándulá­sokat szervezünk idősebb nyugdíjasainknak, de a lehe­tő anvagi gondoskodáson túl. kérjük a tanácsaikat. Minden évben busszal körbejárjuk a gazdaságot és nem csak meg­mutatjuk. hogv miiven gondiaink vannak, de meg- fogadiuk, amit mondanak. Sok okos dolgot hallunk tő­lük. — ön hány éves? — ötvenöt. Megjelenik az első furcsa félmosoly az arcán. — Mikor akarok nvugdíiba menni? — ezt akarja kér­dezni. Én úgy szeretném, ha ezt az ötéves tervet, ami érzésem szerint döntő lesz a magyar gazdaság szempont­jából, sikerrel végigvinném. Igen, nagyon szeretném a si­kert. Ha a termelőszövetke­zet tagjainak, ha több mun­kával is. de több örömet tud­nánk biztosítani. Szigethy András Zörög, kattog, néha megszólal Nem valamiféle találós kérdésnek szántuk ezt a meg­fogalmazást így, nem arra vagyunk kíváncsiak. tud- ják-e, mi az. ami zörög is, kattog is és néha meg is szó­lal? Bár biztosra vehetjük, hogy nagyon sok helyes megfejtést kapnánk, ha erre most tárgyjutalmat tűznénk ki. Ügy van, mindennapjaink egyik csodájáról van szó. ami nélkül ma már el sem tudjuk képzelni az életün­ket: a telefonról. Néháhyan azt állítják, az benne a cso­da, ha jól működik. Mert., ugye. a rosszmájú­ság. .. ! Igazán nem szép do­log. ★ A gyöngyösi automata te­lefonközpontot másfél év­tizeddel ezelőtt adták át ün­nepélyes keretek között. De micsoda ünnepség volt az! Aki még emlékszik rá, ma is emlegeti. A boldog elége­dettség hőfoka az összekoc­canó poharak csengésének gyakoriságával is mérhető volt. Aztán következett a táv­hívás. Ez már sokkal szeré­nyebb keretek között szüle­tett meg. A legújabb: már a helyi beszélgetéseket is percre mérik. Egyre korszerűbb lett a telefonközpont a mátraalji városban, csak éppen a te­lefonkészülékek. .. Mintha azok nem akartak volna lé­pést tártani a berendezések­kel. — Igen, előfordul, hogy a tárcsázás után semmi búgó hang nincs, hanem kis idő után ismét a szabad vonal jelzése jön be. Gyakori az is, hogy nem a hívott szám jelentkezik. Vagy a tárcsá­zás után felhangzik a kime­nő csengetés, aztán rögtön utána ismét foglaltat jelez a készülék. Aki mindezt elsorolja, Ju­hász Lajos, a helybeli posta- hivatal távbeszélő osztályá­nak a vezetője. . Ember, láss csodát! Nem nekünk kellett bizonygat­nunk panaszaink valódiságát, hanem maga az illetékes sze­mély előzött meg bennünket ebben. — Ezeknek a jelenségek­nek az is oka, amit kevesen tudnak, hogy hónapok óta bővítő munkák folynak ná­lunk, és a rengeteg huzal át­kötése, egyeztetése pillanat­nyilag nehézségeket okoz. Ezt a magyarázatot vi­szont már Fónagy László, a hivatal vezetője adta. Ezek szerint minden zörgés, kat­togás. miegyéb csupán azért van, mert a gyöngyösi köz­pontot nagyobbítiák? A kér­dés kikívánkozott belőlünk — Nem — nyugtat meg bennünket a távbeszélő osz­tály vezetője. — Igaz. nem az én feladatom megítélni, milyen minőségi értéket kép­visel a technikai berendezé­sünk, mert ezt mások álla­pítják meg a különböző mé­rések alapján. De tény, hogy a forgó részek kopnak, az állandó zsúfoltság nagy igénybevételt eredményez és mindez kihat a kapcsolások­ra, a beszélgetésekre, a ké­szülékek működésére. Ezzel a megállapítással helytelen lenne vitatkozni. ★ A telefonközpontnak van egy része, ahol a kapcsoló­táblák előtt emberek ülnek, zsinórokat húzogatnak, du- gaszolókat húznak ki és tesz­nek a megfelelő aljzatba. Itt még kézzel kapcsolnak, összesen tizenhatan 'vannak ők, valamennyien a Mátra szocialista brigád tagjai, a vezetőjük pedig Jáger Jó- zsefné. Itt aztán van hangzavar. Ha valaki csak úgy megáll a munkahelyek előtt, ezt ta­pasztalhatja mindenekelőtt. Olykor nem szelíd lelkek azok sem, akik a központtól kérik a kapcsolást. És bár a telefonos kisasszonyoknak mindig, minden körülmények között galámbepélyűeknek kellene lenniük, de az ő idegeiket is nyűvi az idő. A következmény.. . ? Hát, hogy úgy mondjuk, a bábe­li nyelvzavar ereje egy kicsit megugrik ilyenKor. Azt mondják, aki tíz évet eltölt egy ilyen központban, azt feltétlenül le kell cserél­ni, máshová tenni, mert kü­lönben az idegosztályra ke­rül. Még akkor is, ha a drót túlsó ol­dalán csak angyalok suttog­nának is a telefonkagylójuk­ba, mert itt percre kiszámí­tott mennyiségű összekötte­tést kell megteremtenie min­denkinek — a norma szerint. Aztán: nincs szabad vo­nal. Akit kérni akar: Buda- pestkém, kispofám, kellene nekem egy Sárbogár — mindjárt azzal kezdi, hogy: Várj, szivikém, mert most én Hatvant keresem, és ha majd... 1 Ki hinné, hogy itt is, az éterben is, a telefondrótokon Űj típusú ablak — energiatakarékosság Az Építéstudományi Intézet áramlástani és légtechnikai osz­tályán új típusú ablakot készítettek, melynek keretébe a korábbi két üveg helyett hármat helyeznek el. Újszerű a szellőztetés is, nem kell kinyitni az ablakot, hanem az üve­gek között áramoltatják az elhasznált levegőt. Az új mód­szer jelentősen megjavítja az ablak hőszigetelését. A terve­zők arra is gondoltak, hogy nyáron az erős napsugártól véd­jék a helyiségeket, ezért két üvegtábla között a redőnyt he­lyezték cl. {MTI fotó — Balaton József felv. — K&,f is micsoda tülekedés folvlk; És az idő megy. a norma ve­szélyben, de szabad vo­nal. .. ? Mit szól majd az előfizető ehhez? — Na végre! Meddig kell várni egy vacak kapcsolásra? Maguk nem tudnak mást, csak a körmüket piszkálná? Mit „csicseregjen” erre a központ dolgozója? ★ i * Ellenpélda is akad jócs­kán: Füleld Lászlóné hivat­kozhat arra a levélre, amely köszönő szavakat tartalmaz azért a figyelmességért, készséges magatartásért, ami. olyan jólesett az egyik tele­fonálónak. Aztán a karácsony és a szilveszter is olyan alkalom, amikor nagyon sok jókíván­ság elhangzik az ismeretlen telefonálóktól. Még akkor is, ha az óév búcsúztatása egy kis hangulatbicsaklással i.s jár együtt, de az előfizető ilyenkor még akkor is szelí­den szól, ha nehezen for­mázza mozdulni nem akaró nyelve azokat a fránya han­gokat. Tóth Erzsébet pedig annak az eleven cáfolata, hogy nem lehet sokáig bírni a munkát a kapcsolószekrény előtt. Ö éppen 1952-től igyekszik' minden hívott számot minél, hamarabb behozni. Divéhi Lászlóné is majdnem vele egyszerre kezdte a postai .szolgálatot és még ma i.s rendületlen szorgalommal húzogatja a zsinórokat, ame­lyek végén ott az összekötte­tést biztosító fém dugaszoló. . Valamennyien megkapták már a Kittalé dolgozó-kitün­tetést. És azt is tudják, ezek az év végi ünnepek csak még fokozottabb murfkát hoznak nekik és társaiknak. Ilyen­kor mindenki igyekszik még jobban, mint máskor és mind a három műszakban minden munkahelyen ott ül valaki. Karácsonykor is, szilveszterkor is. , — Mikorra várható az az időpont, amikor a telefoná­lás nem csoda lesz, hanem természetes dolog, Gyöngyö­sön is? j — Ezt az évet megjelölni mi nem tudjuk — válaszol­ta a postahivatal vezetője. — Ahhoz nagyon sok min-', den kellene. Mindenekelőtt pénz, tehet­jük hozzá. Mert anélkül a. fejlesztés nem megy. Aztán az is nagy baja ennek a mi telefonhálózatunknak, hogy minden vidéki kapcsolás csak a fővároson keresztül jöhet létre. Gyöngyösről Nyíregy­házára például szintén Bu­dapesten keresztül jut el a hang. Amikor a városban felsze­relték a külső központokat, akkor mindenki azt várta, hogy mindig kap majd sza­bad vonalat. Javult is a hely­zet a külső központ körzetén belül. De ha már másik kör­zetbe kellene telefonálni... Sokan nem bosszankodtak volna annyit az utóbbi hó­napokban Gyöngyösön akkor sem, ha a posta az előfize­tők tudomására hozza, hogy a központban szerelési munka folyik az év végéig, a kattogásnak, a zörgésnek, a téves kapcsolásnak és még sok más egyébnek ez is az oka. Ez is. Ha most valaki azt várja,' hogy a végére valami bizta­tót mondjunk, annak csaló­dást kell okoznunk. Még el­tart egy jó darabig, amíg a tárcsázás után mindig ki­megy a csengetés és ha a hívott fél megszólal, akkor sem ropogás, sem menny­dörgés, sem kattogás, sem tengerzúgás nem akadályoz­za meg egymás szavainak 9 megértését És addig, i. ? Csak türelem: Ésetleg — levél. A telefon helyett, G. Méláéi Eessas i 1 4 l

Next

/
Thumbnails
Contents