Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-16 / 294. szám
Ember a számok mm mm m m mögött, avagy szükséges-e szeretni a tsz-elnököt? A korán megőszült, hófehér hajú térti szigorú tényeket kozol, rideg számadatokat sorol tel. A beszélgetés csaknem szűk, szakmai jellegű, a közgazdasági szabályozás konkret kihatásait vizsgálja. És mégis, amíg fel nem állok, össze nem csukom a jegyzetfüzetet, nem tudok szabadulni attól a képzettől, hogy Szűrszabó Gusztáv, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet elnöke az érzelmeit, az életfelfogását, az emberekhez való viszonyát mondja el. Az 1980. január elsejétől életbe lépő módosított szabályozó rendszer az alábbi változásokat okozza a hatvani Lenin Termelőszövetkezet termelési költségeiben: A műtrágya és növényvédő szerek árának emelése 4-millió forint, az egyéb növénytermelési anyagok 1 millió forint, az üzem-, kenő- és fűtőanyagok áremelése 5,4 millió forint, a villamosenergia költségemelkedése 2,1 millió, az alkatrész árak változása 2,9 millió költségnövekedést okoz. A szabályozók és árváltozások hatása összesen 25 millió forinttal növeli a közvetlen termelési költségeket. A termelői árak emelkedésének bevételi többlete húszmillió forint. Az egyenleg tehát mínusz ötmillió. — Mi lesz jövőre — ismétli meg a kérdést Szűrszabó ■Gusztáv először szinte hang- súlytalanul, de ahogy beszélni kezd, ahogy a mondatok sűrűsödnek, úgy erősödik fel hangja. Most már mindenkinek meg kell dolgozni a pénzért. — Nézze kérem, itt dolgozni kell! Ebben az egy mondatban lehet összefoglalni a szabályozó- rendszer módosításának lényegét. A vezetőket rákényszeríti arra, hogy többet gondolkozzanak és ami nagyon fontos, hogy döntéseik megalapozottak legyenek. Az elkövetkező öt esztendőben 1980—85 között nagy rostán fognak átesni a vezetők. Csak azok fognak megmaradni a vezető poszton —, nem finom szó, talán nem is teljesen pontos, de mégis azt mondom — akik kibírják. Mindenkire érvényes, de a vezetőkre fokozottabban, ezután jobban meg kell dolgozni a pénzért. Többet kell dolgozni. Ezt tudomásul kell venni — önnek hogyan kell többet dolgozni? — Eladd válaszoljak kerülő úton Nem szokásom ugyan, de egy válasszal így több mindent elmondhatok. Azzal kezdem, hogv a szabályozórendszer évek óta á'landóan módosul, változásiján van. Ahogyan az or- í>ég gazdasági élete is. Az utóbbi esztendőkben a sza- bái vo''órendszeren keresztül vált érzékelhetővé az a fo- Ivamat amelvnek célja esv edd'giné! f egyel mez.ettebb munkamorál, egyben életvitel kialakítása is. Egy tsz- elnök ne filozofáljon, de én úgy gondolom, arról van itt szó hogy egy nyugodtabb, förNémsw 4979. december 16., vasárnap kényelmesebb életszemléletmódot fel kell váltanunk egy feszítettebbel. A nyolcvanban belépő új szabályozók ezt a folyamatot erősítik tovább. Most egy a lényeg. Ha valaki megérti és át is érzi, hogy mindez az ország és végső soron mindannyiunk érdekében történik, akkor nem szenvedve, nem mártírként fogadja az új szabályozókat, hanem tudomásul véve a nehézségeket, valóban többet kíván dolgozni. Most pedig hadd mondjam el, hogyan érint bennünket konkrétan az új szabályozó rendszer és azt, hogy mit kívánunk tenni az ötmilliós kiesés pótlására. Mert ugye az természetes, hogy ha valaki az elvekkel egyetért, akkor értsen egyet a gyakorlattal is, ha rá kerül a sor. A hatvani termelőszövetkezetben már az idén létrehoztak egy új osztályt. A neve közgazdasági osztály. Feladata, hogy havonként ellenőrizze, számoltassa be az ágazatokat a költségek, a ráfordítások, a nyereség arányairól. A termelőszövetkezet sertéstelepén fél millió forinttal kevesebb villanyszámlát fizettek ki, mivel a villamos- sági szakembergárda olyan új fázisjavító kondenzátorokat alkalmazott., amely jelentősen csökkentette az áram- fogyasztást. A takarékosság jegvé'-'m vásároltak egy százúzó-siló- zó gépet, amely 1 millió 300 ezer forintba került. Ez' a gép évenként hérom-nég.y- millió forint megtakarítást eredményez a takarmány- gazdálkodásban, mivel a kombájnok után besilózza az eddig felhasználatlanul hagyott szárat. Felújítanak egy régi jól bevált, de teljesen elfelejtett módszert. Évente ezer vagon répalevelet és répa- szeletet silóznak be. A takarmánygazdálkodásra különösen nagy figyelmet fordítanak, hiszen az állatállomány hatvan millió forint értékű mennyiséget eszik meg évente. A szárítóberendezések üzemeléséhez ezentúl fűtőolaj helyett az olcsóbb propán- bután gázt fogják felhasználni. Az így megtakarított összeg mintegy kétmillió forintra rúg. A termelőszövetkezet elnöke új szerződést kíván kötni a törökszentmiklósi baromfi- felvásárlókkal. Évente ugyanis egy millió TETRA B csirkét adnak el a vállalatnak. s az eddigi szerződés értelmében a baromfi minősítése Törökszentmiklóson történt. Az elnök minden- képnen ragaszkodik ahhoz, hogy első osztályúnak vagv másodosztályúnak minősül a TFTRA B. Az első osztálvú kilogrammia több mint harminc forint, p másodosztályúé tizenhét. Nem mindegy, hogv több mint száz kilométeres szállítás után. esetleg 25—30 fokos melegben, történik-e a minősítés vasv pedig rögtön a helyszínen amikor az állatok még nincsenek eltörődve. Mégesvszer átfutok a felsorolt intézkedéseken. Tehát így kell többet .gondolkodni a vezetőnek. A beszélgetés közben mintegy mellékesen „beugrik” egy mondat. — Amikor két és fél éve elnökké választottak, egyetlen ellenszavazatot sem kaptam, ma már lehet hogy kapnék, nem is egyet. Az első intézkedése az volt Szűrszabó Gusztávnak, amikor tsz-elnök lett. hogy megtiltotta a gépkocsik és erőgépek vezetőinek, hogy otthon a ház előtt tartsák a gépeket. Központi telephelyre kell azóta is minden este bevinni. Nem volt tetszést arató döntés, rögtön az elején. De a számviteli bejegyzések mesélhetnének róla. hogy mennyivel csökkent a termelőszövetkezetben az üzemanyagfelhasználás. — Kétszáz hektár szőlőt fogunk telepíteni — mondja az elnök. — Igaz, itt Hatvanban már régóta nincs szőlő, de most lesz. Készítettünk ugyanis egy árbevételi egyensúly tervet, amelynek az a lényege, hogy száraz és esős időjárás esetére is biztosítsa a termelőszövetkezetnek a pénzügyi egyensúlyt. Ezért kell a‘ szőlő. Ötven hektár telepítéssel indulunk. És még valami — teszi hozzá, s az újságírói fülnek (amely talán túlságosan is kifinomult) most úsv tűnik, hogv ez a hang több mint hivatalos elnöki megnyilatkozás — a háztájiban is fogunk szőlőt telepíteni. — Tudja, érdeklődtem a szőlős termelőszövetkezetek elnökeinél és azok elmondták, hogy egy nyolcszáz négyszögöles háztáji szőlő évente negyvenezer forintot biztosít művelőjének. Azt szeretném, ha mielőbb megvalósulna ez a háztáji szőlő. Majd rajta leszek, hogy sikerüljön. Ha a termelőszövetkezet tagjainak tudjuk biztosítani ezt a háztájit és ez pluszként jön a közösségben keresett jövedelemhez, akkor azt hiszem nem fognak elmenni a termelő- szövetkezettől. Itt megtalálják anyagi számításukat az emberek, ami fontos az életben. A közösségek és az egyén érdeke összeegyeztethető. Olyan szabályozó rendszer nem jöhet, ami azt tűzi ki, hogy az emberek boldogtalanok legyenek. Ügy gondolom, hogy egy középvezetőnek, amilyen én vagyok. az a kötelessége a rábízott emberekkel szemben, hogy a társadalom elvárásait és az egyéni vágyakat jól egyeztesse össze azon a földdarabon,' amelyet a többség akaratából rábíztak. — És ezért elvárja-e a tsz- elnök. most konkrétan személy szerint ön. hogy szeressék is az emberek? Egy pillanatnyi csend átcikázik az elnöki szobán. — Nem. Nem feltétlenül szükséges. De bevallom, nekem jólesik, ha emberi szót tudok váltani. Mások is így vannak, úgy gondolom. Az idősebbek különösen. Erre igyekszünk kellő figvelemmel lenni. Nem csak kirándulásokat szervezünk idősebb nyugdíjasainknak, de a lehető anvagi gondoskodáson túl. kérjük a tanácsaikat. Minden évben busszal körbejárjuk a gazdaságot és nem csak megmutatjuk. hogv miiven gondiaink vannak, de meg- fogadiuk, amit mondanak. Sok okos dolgot hallunk tőlük. — ön hány éves? — ötvenöt. Megjelenik az első furcsa félmosoly az arcán. — Mikor akarok nvugdíiba menni? — ezt akarja kérdezni. Én úgy szeretném, ha ezt az ötéves tervet, ami érzésem szerint döntő lesz a magyar gazdaság szempontjából, sikerrel végigvinném. Igen, nagyon szeretném a sikert. Ha a termelőszövetkezet tagjainak, ha több munkával is. de több örömet tudnánk biztosítani. Szigethy András Zörög, kattog, néha megszólal Nem valamiféle találós kérdésnek szántuk ezt a megfogalmazást így, nem arra vagyunk kíváncsiak. tud- ják-e, mi az. ami zörög is, kattog is és néha meg is szólal? Bár biztosra vehetjük, hogy nagyon sok helyes megfejtést kapnánk, ha erre most tárgyjutalmat tűznénk ki. Ügy van, mindennapjaink egyik csodájáról van szó. ami nélkül ma már el sem tudjuk képzelni az életünket: a telefonról. Néháhyan azt állítják, az benne a csoda, ha jól működik. Mert., ugye. a rosszmájúság. .. ! Igazán nem szép dolog. ★ A gyöngyösi automata telefonközpontot másfél évtizeddel ezelőtt adták át ünnepélyes keretek között. De micsoda ünnepség volt az! Aki még emlékszik rá, ma is emlegeti. A boldog elégedettség hőfoka az összekoccanó poharak csengésének gyakoriságával is mérhető volt. Aztán következett a távhívás. Ez már sokkal szerényebb keretek között született meg. A legújabb: már a helyi beszélgetéseket is percre mérik. Egyre korszerűbb lett a telefonközpont a mátraalji városban, csak éppen a telefonkészülékek. .. Mintha azok nem akartak volna lépést tártani a berendezésekkel. — Igen, előfordul, hogy a tárcsázás után semmi búgó hang nincs, hanem kis idő után ismét a szabad vonal jelzése jön be. Gyakori az is, hogy nem a hívott szám jelentkezik. Vagy a tárcsázás után felhangzik a kimenő csengetés, aztán rögtön utána ismét foglaltat jelez a készülék. Aki mindezt elsorolja, Juhász Lajos, a helybeli posta- hivatal távbeszélő osztályának a vezetője. . Ember, láss csodát! Nem nekünk kellett bizonygatnunk panaszaink valódiságát, hanem maga az illetékes személy előzött meg bennünket ebben. — Ezeknek a jelenségeknek az is oka, amit kevesen tudnak, hogy hónapok óta bővítő munkák folynak nálunk, és a rengeteg huzal átkötése, egyeztetése pillanatnyilag nehézségeket okoz. Ezt a magyarázatot viszont már Fónagy László, a hivatal vezetője adta. Ezek szerint minden zörgés, kattogás. miegyéb csupán azért van, mert a gyöngyösi központot nagyobbítiák? A kérdés kikívánkozott belőlünk — Nem — nyugtat meg bennünket a távbeszélő osztály vezetője. — Igaz. nem az én feladatom megítélni, milyen minőségi értéket képvisel a technikai berendezésünk, mert ezt mások állapítják meg a különböző mérések alapján. De tény, hogy a forgó részek kopnak, az állandó zsúfoltság nagy igénybevételt eredményez és mindez kihat a kapcsolásokra, a beszélgetésekre, a készülékek működésére. Ezzel a megállapítással helytelen lenne vitatkozni. ★ A telefonközpontnak van egy része, ahol a kapcsolótáblák előtt emberek ülnek, zsinórokat húzogatnak, du- gaszolókat húznak ki és tesznek a megfelelő aljzatba. Itt még kézzel kapcsolnak, összesen tizenhatan 'vannak ők, valamennyien a Mátra szocialista brigád tagjai, a vezetőjük pedig Jáger Jó- zsefné. Itt aztán van hangzavar. Ha valaki csak úgy megáll a munkahelyek előtt, ezt tapasztalhatja mindenekelőtt. Olykor nem szelíd lelkek azok sem, akik a központtól kérik a kapcsolást. És bár a telefonos kisasszonyoknak mindig, minden körülmények között galámbepélyűeknek kellene lenniük, de az ő idegeiket is nyűvi az idő. A következmény.. . ? Hát, hogy úgy mondjuk, a bábeli nyelvzavar ereje egy kicsit megugrik ilyenKor. Azt mondják, aki tíz évet eltölt egy ilyen központban, azt feltétlenül le kell cserélni, máshová tenni, mert különben az idegosztályra kerül. Még akkor is, ha a drót túlsó oldalán csak angyalok suttognának is a telefonkagylójukba, mert itt percre kiszámított mennyiségű összeköttetést kell megteremtenie mindenkinek — a norma szerint. Aztán: nincs szabad vonal. Akit kérni akar: Buda- pestkém, kispofám, kellene nekem egy Sárbogár — mindjárt azzal kezdi, hogy: Várj, szivikém, mert most én Hatvant keresem, és ha majd... 1 Ki hinné, hogy itt is, az éterben is, a telefondrótokon Űj típusú ablak — energiatakarékosság Az Építéstudományi Intézet áramlástani és légtechnikai osztályán új típusú ablakot készítettek, melynek keretébe a korábbi két üveg helyett hármat helyeznek el. Újszerű a szellőztetés is, nem kell kinyitni az ablakot, hanem az üvegek között áramoltatják az elhasznált levegőt. Az új módszer jelentősen megjavítja az ablak hőszigetelését. A tervezők arra is gondoltak, hogy nyáron az erős napsugártól védjék a helyiségeket, ezért két üvegtábla között a redőnyt helyezték cl. {MTI fotó — Balaton József felv. — K&,f is micsoda tülekedés folvlk; És az idő megy. a norma veszélyben, de szabad vonal. .. ? Mit szól majd az előfizető ehhez? — Na végre! Meddig kell várni egy vacak kapcsolásra? Maguk nem tudnak mást, csak a körmüket piszkálná? Mit „csicseregjen” erre a központ dolgozója? ★ i * Ellenpélda is akad jócskán: Füleld Lászlóné hivatkozhat arra a levélre, amely köszönő szavakat tartalmaz azért a figyelmességért, készséges magatartásért, ami. olyan jólesett az egyik telefonálónak. Aztán a karácsony és a szilveszter is olyan alkalom, amikor nagyon sok jókívánság elhangzik az ismeretlen telefonálóktól. Még akkor is, ha az óév búcsúztatása egy kis hangulatbicsaklással i.s jár együtt, de az előfizető ilyenkor még akkor is szelíden szól, ha nehezen formázza mozdulni nem akaró nyelve azokat a fránya hangokat. Tóth Erzsébet pedig annak az eleven cáfolata, hogy nem lehet sokáig bírni a munkát a kapcsolószekrény előtt. Ö éppen 1952-től igyekszik' minden hívott számot minél, hamarabb behozni. Divéhi Lászlóné is majdnem vele egyszerre kezdte a postai .szolgálatot és még ma i.s rendületlen szorgalommal húzogatja a zsinórokat, amelyek végén ott az összeköttetést biztosító fém dugaszoló. . Valamennyien megkapták már a Kittalé dolgozó-kitüntetést. És azt is tudják, ezek az év végi ünnepek csak még fokozottabb murfkát hoznak nekik és társaiknak. Ilyenkor mindenki igyekszik még jobban, mint máskor és mind a három műszakban minden munkahelyen ott ül valaki. Karácsonykor is, szilveszterkor is. , — Mikorra várható az az időpont, amikor a telefonálás nem csoda lesz, hanem természetes dolog, Gyöngyösön is? j — Ezt az évet megjelölni mi nem tudjuk — válaszolta a postahivatal vezetője. — Ahhoz nagyon sok min-', den kellene. Mindenekelőtt pénz, tehetjük hozzá. Mert anélkül a. fejlesztés nem megy. Aztán az is nagy baja ennek a mi telefonhálózatunknak, hogy minden vidéki kapcsolás csak a fővároson keresztül jöhet létre. Gyöngyösről Nyíregyházára például szintén Budapesten keresztül jut el a hang. Amikor a városban felszerelték a külső központokat, akkor mindenki azt várta, hogy mindig kap majd szabad vonalat. Javult is a helyzet a külső központ körzetén belül. De ha már másik körzetbe kellene telefonálni... Sokan nem bosszankodtak volna annyit az utóbbi hónapokban Gyöngyösön akkor sem, ha a posta az előfizetők tudomására hozza, hogy a központban szerelési munka folyik az év végéig, a kattogásnak, a zörgésnek, a téves kapcsolásnak és még sok más egyébnek ez is az oka. Ez is. Ha most valaki azt várja,' hogy a végére valami biztatót mondjunk, annak csalódást kell okoznunk. Még eltart egy jó darabig, amíg a tárcsázás után mindig kimegy a csengetés és ha a hívott fél megszólal, akkor sem ropogás, sem mennydörgés, sem kattogás, sem tengerzúgás nem akadályozza meg egymás szavainak 9 megértését És addig, i. ? Csak türelem: Ésetleg — levél. A telefon helyett, G. Méláéi Eessas i 1 4 l
