Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-14 / 266. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Árnyékbokszolás A Kambodzsai Népköztársaságot eddig több mint 30 ország és szervezet elismerte. Ennek ellenére most az ENSZ-közgyülés fórumán vita kezdődött az úgy­nevezett kambodzsai kérdésről. Nehéz minősíteni ezt a tanácskozást, amelyre a legilletékesebbek: a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Tanács képviselői nem is kaptak meghívást. Ott vannak viszont egy nemlétező rezsim, a Pol Pot-klikk emberei. Annak a rendszernek a képvisele­tében, amely viszonylag rövid országlása. alatt leg­alább hárommillió kambodzsai életét oltotta ki. Az ürügy nagyon is átlátszó. Egyesek — kínai sugall- mazásra — szeretnék elhitetni, hogy Kambodzsában „két ellenőrzési zóna és két hatalom” létezik. Vagyis a dzsungelben bujkáló, rablásból élő, békés állampol­gárokat gyilkoló egykori polpotista katonák bandái bizonyos körök szerint „hivatalos” rangra emeltetnek. Ha visszaéltek már áz ENSZ tekintélyével, akkor most mindennél alaposabban! Aligha kétséges, hogy álvita, igazi árnyékbokszolás folyik a közgyűlésben. Olyan ügyről, amely sem a sokat szenvedett kambod­zsai népnek, sem Délkelet-Azsia békéjének és bizton­ságának nem válik előnyére. Az ASEAN-országok — engedve Peking csábításának — magukra vállalták a kezdeményezést és szorgalmazták az úgynevezett „kambodzsai kérdés” napirendre tűzését. Ezzel azon­ban súlyosan vétenek az ENSZ egyik sarkallatos elve ellen: eljárásukkal beavatkoznak egy szuverén ország belügyeibe. A téma kapcsán akad jó néhány rágalom is. Az egyik a vietnami csapatok kambodzsai jelenlétével függ össze. Akárcsak hanoi memoranduma, a kam­bodzsai külügyminisztérium állásfoglalása is nyoma­tékkai hangsúlyozza: a vietnami erők a februárban kötött kétoldalú szerződés értelmében együttműköd­nek a forradalmi hadsereggel a szétszórt Pol Pot-féle katonaság maradványainak felszámolásában. A szocialista országok és jó néhány haladó el nem kötelezett állam küldöttei egyetértenek abban: a füg­getlen és önálló Kambodzsa beleegyezése és képviselő­jének jelenléte nélkül semmiféle érvényes határozatot nem hozhat a közgyűlés.. Sajnálatos, hogy a világ- szervezet tekintélyével ilyen méltatlan ügyben élnek vissza. S még visszatetszőbb, hogy az ENSZ-ben meg­tűrik a népírtó rezsim emberét, aki nem egy nép, ha­nem egy tömeggyilkos klikk, egy szétzúzott rendszer képviselője. Gyapay Dénes A vakriadó után Bekéi akarnak a Közel-BCeleten Arafat Moszkvában tárgyal Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere és Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB PB póttag­ja. a Központi Bizottság tit­kára kedden a Kremlben fo­gadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnökét, aki a PFSZ küldöttsége élén hétfőn érke­zett Moszkvába. A meleg, baráti légkörű találkozón megvizsgálták a közel-keleti helyzettel és az igazságos, átfogó rendezés elérésével kapcsolatos kér­déseket. Különös figyelmet fordítottak arra, hogy bizto­sítani kell a palesztinai arab nép törvényes nemzeti jo­gait. beleértve az önrendel­kezésre és az önálló állam- alapításra való jogot is. Fog­lalkoztak az arab népeknek az imperializmus próbálko­zásai és az arabellenes kü- lönmegállapodások politiká­ja ellen vívott harcával. A találkozót követően a szovjet vezetők villásreggelit adtak Jasszer Arafat és a küldöttség tagjai tiszteletére. A villásreggelin Andrej Gro­miko és Arafat mondott po­hárköszöntőt. A fényképen: Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője megkezdte tárgyalásait Moszkvában. Középen Arafat, bal oldalán Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, jobb oldalán Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára. (Népújság telefotó — MTI—KS) Gennágyij Geraszimov, az APN-sajtóügynökség poli­tikai szemleíröja kommen­tárban foglalkozik a pénteki amerikai vakriadóval. Mint arról beszámoltunk, pénte­ken, műszaki hiba miatt el­lenséges támadást jelzett az észak-ameri kai légvédelmi parancsnokság (NORADj. A hibát csak hat perccel ké­sőbb fedezték fel, de addig­ra már tíz vadászrepülő a magasba emelkedett a fel­tételezett ellenség megsem­misítésére. A kommentátor rámutat, hogy amerikai atoinfegyve- rekkel kapcsolatban eddig 50 olyan esetet jegyeztek fel. amelyek valamilyen módon katasztrófához, vagy háborúhoz vezethettek volna. Így például 1956-ban egy B—47 típusú bombázó egy Londontól 125 kilomé­terre északkeletre levő tá­maszponton földreszállás közben nekiütközött az egyik raktárépületnek, amelyben többek közt há­rom atombombát tároltak. Katonai szakértők szerint robbanás esetén Anglia ke­leti területeinek jelentős ré­sze pusztasággá változott volna. 1961-ben Észak-Ka­rolina állam felett egy bombázó „elejtett” egy 24 megatonna robbanóerejű atombombát, míg 1966-ban Spanyolországban, fedélze­tén több atombombával, le­zuhant egy amerikai bom­bázó. Mindegyik esetben csak a szerencsén múlt, hogy nem történt nukleáris katasztrófa. 1961. novembe­rében már 12 és fél perce úton voltak a repülőgépek, hogy bombázzák a Szovjet­uniót, mire kiderült, hogy a riadó icsak vaklárma volt. Felismerve a kérdés fon­&.Néiiwm 1979. november 14., szerda tosságát, a Szovjetunió és az Egyesült Államok 1973- ban egyezményt írt alá a nukleáris háború megelőzé­séről. A pénteki eset azon­ban azt bizonyítja, hogy a probléma megoldatlan. Meg­oldást azonban nem a be­rendezések kifogástalan mű­ködésével lehet elérni, ha­nem a bizalomerősítő intéz­kedések kidolgozásával, nem a fegyverkezés fokozá­sával, hanem a nukleáris szembenállás csökkentésé­vel és a nukleáris leszere­léssel. Törökországban Kormányválság után terrorizmus A 18 napig tartó kormány- válság Törökországban a po­litikai erőszak újabb fellán­golását idézte elő. Csupán a múlt héten az ország külön­böző városaiban több, mint tíz személy vesztette életét politikai indítékok alapján elkövetett gyilkosság követ­keztében. *■' Pénteken Istanbulban agyonlőtték a város egyik legvagyonosabb bankárját, két nappal korábban pedig ugyanott egy gimnáziumi igazgató és egy szakszerve­zeti vezető lett merénylet ál­dozata. Ankarában a jobbol­dali álláspontjáról ismert Nemzeti Mozgalom pártjának egyik aktív funkcionáriusát, Bursában viszont a város egyik baloldali nézeteket val­ló tanárát gyilkolták meg. A merényletekkel párhu­zamosan szaporodtak a poli­tikai okokból foganatosított letartóztatások is. «Japán tv-ínterjú Lubomir Strougallal A japán sajtó és a televí­zió nagy érdeklődéssel kíséri dr. Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnökének japáni látogatását, vendéglá­tójával, Ohira Maszajosi kor­mányfővel megkezdett tár­gyalásait. A megbeszélések­nek a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseivel foglalkozó első fordulóján a felek egyet­értettek, hogy továbbra is szükséges együttműködésük az ENSZ-ben, valamint más nemzetközi szervezetekben a világbéke megszilárdítása céljából. A befolyásos Aszahi Sim- bun és Mainicsi Simbun ked­den szerkesztőségi cikkben üdvözlik a csehszlovák kor­mányfő japáni látogatását, és állást foglalnak a kétoldalú együttműködés további ki­bontakoztatása mellett. Az NHK japán állami televízió, valamint a többi nagy tv- állomás interjút közvetített dr. Lubomir Strougallal. Magyar—mongol kormányközi bizottsági tárgyalások kezdődtek A Parlament Gobelin-ter­mében kedden plenáris ülés­sel kezdődött a magyar— mongol gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság XIII. ülésszaka. A tanácsko­záson a két delegációt Bor- bándi János miniszterelnök­helyettes, illetve Tumenba- jarin Ragcsa, a mongol Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese, a bizottság társel­nökei vezetik. Borbándi János megnyitó, Tumenbajarin Ragcsa pedig válaszbeszédében elisme­réssel állapította meg, hogy megfelelően halad az előző ülésszak határozatainak végrehajtása. A két ország, az érintett vállalatok kap­csolatai tovább fejlődtek, újabb ágazatokra terjedtek ki. Mindkét fél számára kölcsönösen előnyös együtt­működés jött létre például a geológiai kutatásban, ami arra is utal, hogy a kapcso­latok bővítésére újabb és újabb lehetőségek kínálkoz­nak.' Rámutattak: a mosta­ni ülésszak is az együttmű­ködés továbbfeljesztését szolgálja. Verseny és enyhülés Világunk egyik jellemvo­nása, hogy az államok, főleg a különböző rendszerekhez tartozók, versenyben állnak és együttműködnek egymás­sal — egyszerre. Ha nem is olyan önzetlen-szép módon bonyolódik ez, mint a fair play-díjas sportolók között — a világgazdaság, amely nagymértékben meghatároz­za az emberiség sorsát, még­iscsak felmutatja mind a két vonást: a versenyt is, az együttműködést is. Kettős értelemben Amikor valaki ezt mond­ja: gazdasági verseny, első­sorban a napi piaci csatáro­zásokra gondol. Külföldön versenytárgyalást írnak ki valamilyen ipari berendezés szállítására; magyar vállalat is részt vesz rajta, mások is, és aki a legjobb ajánlatot teszi, az nyeri el a megren­delést. Fogyasztási cikkekkel jelenünk meg a nemzetközi piacon, s aki jobbat és ol­csóbbat szállít, azé kel el. Van azonban a gazdasági versenynek más fajtája, amely a különböző társadal­mi berendezkedésű államok, voltaképpen a két rendszer között folyik, s alaposan el­tér az előbbitől. Ennek a versenynek azt kell ugyanis eldöntenie, hogy végső soron melyik a magasabbrendű, melyik nyújt többet polgá­rainak, melyik teremt inkább kiegyensúlyozott, kulturált életet anyagiakban és lelki­ekben egyaránt. Nagy távlatú célok ezek, határidejüket nem egy-egy évvel mérik. Annál kevésbé lehet rövid időn belül dön­tésről beszélni, mert a szo­cialista országok, amelyek társadalmi rendszerükből fa­kadóan a majdani győzelem feltételeivel rendelkeznek — történelmi hátránnyal indul­tak. Csaknem mindegyikük gazdaságilag elmaradott, vagy épnen nagyon fejletlen volt. Ezen az alapon kellett elkezdeniük a munkát. Fő ..konkurrenseink”, a fejlett tőkés országok a mi indulá­sunkkor lényegesen fejlet­tebb iparral, sokrétű tudo­mányos élettel rendelkeztek, megvolt a módjuk, hogy a tudományos eredményeket viszonylag gyorsan átvigyék a gyakorlatba, a termelésbe. Szép számú szakembergárdá­val rendelkeztek, nagy ha­gyományú gyárakkal,, jól működő, beruházóképes, sőt terjeszkedni akaró, agresz- szív’ tőkével. Nyilvánvaló volt, hogy a szocialista országoknak be kell hozniuk a történelmi el­maradást, s mi több, még ma is ebben a folyamatban van­nak: maradt mit behozni a műszaki fejlettséget, a széles körű szakértelmet és a beru­házó erőt illetően. Szükségünk van rá Kettős okból is arra tö­rekszenek a szocialista or­szágok, hogy az emberiség hosszú, békés korszaknak in­dulhasson neki. Csak hábo­rúk nélkül, a nemzetközi együttműködés körülményei között lehet fejleszteni a gazdaságot és elérni a tör­ténelmi célokat. A másik, nem kevésbé nyomós ’ ok a szocialista rendszerből fakad: ennek a társadalomnak nincs szüksége háborúra, ellenke­zőleg, a nemzetközi munkás- mozgalom régi és ma is élő hagyománya a militarizmus t’ vetése. Szerencsére a gazdasági együttműködéshez megfelelő partnereket találunk a tőkés világban. A más rendszerű államoknak is szükségük van piacokra és ők is számba vették a háború kockázatait. Ilyénformán a világgazdaság fő jellemvonása a különbö­ző társadalmi rendszerű ál­lamok fokozódó együttműkö­dése. Így jött létre az eny­hülés, a nemzetközi, a kelet­nyugati együttműködés gaz­dasági alapja. Természetesen ehhez meg kellett teremteni — ugyancsak kezdetben — bizonyos hátteret, kizárni an­nak lehetőségét, hogy a má­sik oldal erőszakkal fölszá­molhassa a fiatal szocialista rendszereket. Megfelelő ka­tonai erőre volt szükség. Hadd tegvük hozzá: a fegy­veres potenciál megteremté­se igen nagy erőfeszítéseket követelt és követel — ez is fékezte a szocialista orszá­gok haladását a békés gaz­dasági élet fejlesztésében, építésében. Győz a józan megfontolás A politikai enyhüléshez kapcsolódó gazdasági együtt­működés folyamata nagy utat tett meg. e tekintetben mutat fel a békés egymás mellett élés a legtöbb sikert. Vannak ugyan Nyugaton olyanok, akik ezt mondják: szűkítsük a gazdasági együtt­működést a szocialista álla­mokkal, mert ezzel csak se­gítjük őket a történelmi ver­senyben. Valójában azonban a másik félnél is fölülkere­kedett a józan megfontolás. Megmutatkozott, hogy a gaz­dasági ' együttműködés nem- zetközi méretekben vala­mennyi nép létszükséglete. I Tatár Imre At első Afrikában Marx­emlékmurei avattak Erich Honecker, az NDT! Államtanácsa elnökének ve­zetésével hivatalos baráti lá­togatáson Etiópiában tartóz­kodó NDK-küldöttség tiszte­letére kedden Addisz Aber bábán fogadást rendeztek. Kedden délután az etióp főváros egyetemi negyedében Erich Honecker és Mengisztu Hailé Mariam részt vett azon az ünnepségen, amelyen le­rakták Marx Károly emlék­művének alapkövét. Ez lesz az első Marx-emlékmü az a" 'kai kontinensen. MADRID: A spanyol kormány rjern hajlandó semmiféle tárgya­lásra az FTA politikai-kaJ tonai ágazatával az elrabolt Javier Ruperez centrista képviselő, a Demokratikus Centrum Unió nemzetközi kapcsolat ügyeiben illetékes titkárának kiszabadulása érdekében — jelentette ki hétfőn este az Adolfo Sua- rez miniszterelnök elnökle­tével tartott rendkívüli ülé­se után a spanyol kormány­párt végrehajtó bizottsága; Az ülést azt követően hív­ták égy be, hogy a baszk terrorszervezet bejelentette: ők tartják fogva az elrabolt politikust. A Demokratikus Centrum Unió nyilatkozata elutasít mindenféle feltételt, vagy zsarolást a képviselő kisza­badításával kapcsolatban, és Javier Ruperez azonnali sza­badon bocsátását követeli. RÓMA: Hétfőn, az olasz fegyver­szakértők azonosították azt a fegyvert, amellyel a „vö­rös brigádok” tagjai kiol­tották Aldo Mórónak, a ke­reszténydemokrata párt or­szágos tanácsa elnökének,' volt miniszterelnöknek éle­tét. A fegyvert ez év május 30-án találták meg a terro­risták római rejtekhelyén. HANOI: Hanoiban összefoglaló je­lentést tettek közzé Kíná­nak az elmúlt hónapban el­követett Vietnam-ellenes akcióiról. A jelentés szerint az elmúlt fél évben fokozó­dott Kína. provokációs tevé­kenysége. A szárazföldi pro­vokációkat zászlóalj szintű - erőkkel hajtják végre. Nö­vekvő számú és erejű kom­mandókat dobnak át viet­nami területre, s fokozott ellenséges propagandát fej­tenek ki a nemzetiségek körében. Ezzel párhuzamo­san erősödött a kínai hadi­tengerészeti és légi tevé­kenység. A kínai akciók célja a határtérség lakossá­gának megfélemlítése, nor­mális tevékenységének meg­akadályozása, s a háborús fenyegetés állandósítása. A jelentés, amelyet a kínai há­borús bűnöket vizsgáló bi­zottság adott ki, emlékeztet rá, hogy Kína provokációi­nak sok katonai és polgári személy esett áldozatul, s tetemes az anyagi kár. Ugyanakkor hangoztatja, hogy „a vietnami területre több kilométer mélyen be­hatoló kínai erők nagy ré­szét megsemmisítették vagy elfogták”. A bizottság vé­gezetül követeli, hogy Kína szüntesse be Vietnam elleni provokációit. JERUZSÁLEM: Hét ciszjordániai arab város polgármestere kedden benyújtotta lemondását til­takozásul amiatt, hogy az izraeli hatíságok elrendel­ték Bassam al Sakaa nab- lus/i polgármester száműze­tését. Betlehem polgármestere bejelentette, hogy a többiek később döntenek lemondá­sukról, attól függően, hogy milyen eredményekkel tár­náé majd Weizman izraeli hadügyminiszter és az arab polgármesterek tárgyalásai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents