Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-14 / 266. szám
Mezőgazdasági árak és a kistermelők A Minisztertanács augusztusban határozatot hozott a mezőgazdasági termékek 1980. évi termelői árának megállapításáról. A konkrét termékenkénti árakat a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletben szabályozta. Ugyancsak tételesen meghatározta a szemes, ipari és abraktakarmányok 1980. január 1-től érvényes új árait és értékesítési feltételeit is. A mezőgazdasági termékek felvásárlási ára átlagosan 11 százalékkal emelkedik. Ez összefüggésben van azokkal a költségnövekedésekkel, támogatáscsökkentésekkel, amelyek 1980. január 1-vel bekövetkeznek. A mezőgazdasági üzemeket terhelő, illetve az árbevételüket növelő tételek átlagosan kiegyenlítik egymást, az árak rendezése tehát összességében nem jelenti a mezőgazdasági üzemek jövedelemváltözását. Az árváltozások és költségnövekedések eltérően érintik a kistermelőket és a mezőgazdasági nagyüzemeket. Az intézkedések a kistermelés bevételnövekedését eredményezik, ami abból adódik, hogy a felvásárlási áremelések — a tejtől, vágómarhától és hízott sertéstől eltekintve — azonosan érintik a nagyüzemeket és a kistermelőket. A bevételt csökkentő, illetve kiadásokat növelő támogatásváltozások viszont csak a nagyüzemeket érintik. A mezőgazdaságban felhasznált termelőeszközök árváltozásai természetesen a j kistermelésben is érvényesül-t nek. 1980. január 1-től drágább lesz a műtrágya és növényvédő szer, a mezőgazda- sági gép és gépalkatrész, de növekednek az egyéb termelőeszközárak is. A kistermelőknél a költségnövekedések egy része már az 1979. július 23-i fogyasztói áremelésnek kapcsán bekövetkeztek (építőipari anyagok, fatermékek stb.j. A felvásárlási árak emelésének mértékei a következők: Étkezési búza 18 Ft/q 6,1% Kukorica 28 Ft/q 10,2% Napraforgó 50 Ft/q 5,8% Rizs 200 Ft/q 19,6% Zöldség- és gyümölcsfélék átlagosan 10,0% Borszőlő, must és bor 7,0° '0 Vágómarha 2,50 Ft, kg 8,2% Hízott sertés 2,50 Ft/kg 9,2% Vágójuh 6,00 Ft/kg 13,2% Pecsenyecsirke 5,00 Ft/kg 15,9% Tehéntej 0,40 Ft/1 7,0% Hal 6,0 Ft/kg 27,7% A mezőgazdasági nagyüzemekben a vágó szarvas- marha árbevétele további 2 Ft/kg-mal, a hízott sertésé 3 Ft/kg-mal, a tejé 0,40 Ft/1- rel növekedett. A nagyüzemeknek ezen túlmenően az év első hónapjában átadott hízott sertések után külön felárat fizetnek. Nem változik az étkezési burgonya, a cukorrépa, a komló és gyapjú felvásárlási ára. A termelői árak emelésével egyidejűleg szigorították a minőségi feltételeket. A felvásárlási termelői árak továbbra is a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések keretében átadott termékekre vonatkoznak. A hatósági árak szabályozásán túl, a minisztérium kötelezte a. zöldség, gyümölcs felvásárlását végző szerveket — ZÖLDÉRT, konzervgyárak, hútőházak —, hogy a termékértékesítési szerződésekben meghatározott árakat garantálják. Ez a garantált ár a szerződés keretében átadott termék legalacsonyabb ára. A szerződésen kívül, a szabad forgalomban felvásárolt termékekre az állami árszabályozás úgynevezett védőárakat határoz meg. Ilyen védőára van a szerződésen kívül átvett tojásnak, tejnek, vágómarhának, hízott sertésnek, süldőmalacnak, a zöldség- és gyümölcsféléknek stb., amelyekért a védőáraknál alacsonyabb árakat a felvásárló szervezetek nem fizethetnek. A kistermelői felvásárlásnál továbbra is érvényben maradnak azok az átvételi súlykategóriák, amelyek 1979. október hó 15-én léptek életbe. A hízott sertés ára 95— 115 kg közötti súlyban, a legmagasabb 115 kg feletti 2,50 Ft/kg-mal alacsonyabb árat fizetnek. Az 570 kg feletti súlyú növendékbika ára 2—3 Ft/kg-mal alacsonyabb, mint a 450—570 kg súlyúaké. Ez arra ösztönzi a termelőt, hogy a számára is legkedvezőbb abrakértékesítés melletti súlyban adja el az állatait. Nem kis. mértékben növekednek a takarmányárak, amit az tett szükségessé, hogy emelkedett a szemes takarmányok felvásárlási ára, növekedtek a fuvarozási és a takarmányelőállítási költségek. Az import eredetű fehérjetakarmányok ára szintén jelentősen növekedett, ezt azonban korábban a költségvetés térítette meg. A szemes takarmányok fogyasztói ára átlagosan 14—15 %-kal, az ipari abrakkeverékeké (tápok) pedig 20—22 %-kal lesz magasabb. Naponta 18 ezer tonna A kistermelők anyagi érdekeltségének az árak segítségével történő növelése abból adódik, hogy a felvásárlási termelői áremelkedések meghaladják a költségnövekedések összegét. Növekszik ugyan a kistermelők ráfordítása, de ennél nagyobb mértékben növelhetik a bevételeiket. A hízott sertésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy amíg a nagyüzemek által értékesített hízott sertések árai 1976. óta nem változtak, addig a kistermelői értékesítés árbevétele a több éves szerződéses felárral, az időszakos felár árban való érvényesítésével . és egyéb időközi intézkedésekkel 1977. óta további 3 Ft/kg-mal növekedett. A mezőgazdasági kistermelők jövedelemszintjének növelését, a termelői érdekeltség fenntartását, fokozását jelenti az is, hogy a kistermelők támogatási rendszere nem változik, bár egyes mezőgazdasági kisgépek árának emelkedésével számolni kell. Továbbra is fennmarad te- Tiát a szarvasmarhatartás támogatási rendje. A fóliához nyújtott támogatás sűrűbb időközökben va" ló korszerűsítést tesz lehetővé, kedvezőbbé válik az ültetvénytelepítés támogatása is. A gümőkórmentes tehenészetből származó tej utáni korábbi felárat az új alapárak tartalmazzák. Borbélyi Ervin, MÉM-főosztályvezetőhelyettes Csúcsforgalom Akik az autósoknak segítenek Egy óra az ÚTINFORM egri központjában A gyöngyösi „állomáson” Ferencz Ilona az URH-készülékcn érkező jelentést fogadja (Fotó: Perl Márton) A KPM Egri Közúti Igazgatóságának 12-es szobájából az ország szinte minden tája, legkisebb pontja is könnyen elérhető. Ebben segítenek az itt található technikai berendezések: a két nagy teljesítményű URH-készülék, a különféle telefonok és a hatalmas telexgép. Persze, minderre nélkülözhetetlenül szükség is van, ebben a helyiségben van ugyanis az ÚTINFORM Heves megyei központja. Kérésünkre Kozák József műszaki főelőadó ismertet meg először a legfontosabb segédeszközökkel: — Az itt látható két URHkészülék közül az egyikkel a megyében dolgozunk. Részint a Gyöngyösön, Hevesen, Mátraházán, Szarvaskőn és az egri üzemmérnökségen levő „állomásokkal” tartjuk az állandó kapcsolatot, részint pedig az utakon folytonosan cirkáló útellen- őrző gépkocsikkal.,. Éles, sipító hang szakítja félbe hirtelen a bemutatást, a Gyöngyösön tartózkodó munkatársak jelentkeznek szakmai tanácsért. Kozák József máris kapcsolja a probléma megoldásában legilletékesebbeket, majd mintegy magyarázatként hozzáteszi : — Ütellenőrző kocsijaink a szükséges jelentések megtételén, a folyamatos tájékoztatáson túl akkor is bejelentkeznek, ha útjuk során olyan akadállyal találkoznak, amit nem tudnak azonnal elhárítani. Ez történt most is. Ilyen esetben mi rögtön intézkedünk innen a központból, s egyúttal informálni is tudjuk az érdeklődőket. .. De hogy folytassam a bemutatást: a másik URH adóvevőn egész Kelet-Magyar- ország megyeszékhelyeivel állunk összeköttetésben. Ezzel és a telex segítségével — amelyen mindennünen érkeznek az információk — pedig bármilyen kérésnek eleget tudunk tenni. — Tehát, mondjuk, ha valaki innen az ország nyugati részéhe kíván eljutni az autójával, és az útviszonyok felől érdeklődik... — ... természetesen megpróbálunk minden igényt kielégítően tájékoztatással szolgálni. — Általában hányán kérnek tájékoztatást a ÚTIN- FORM-szolgálattól? — Ez annak is függvénye, hogy éppen milyen évszak van. Nyáron ritkábban fordulnak hozzánk, télen viszont naponta négyen-öten kérnek tőlünk felvilágosítást vagy tanácsot. — Ezek szerint ez a két évszak a vízválasztó a munkájukban? — Pontosan így van. Nyáron csak a szokásos hivatali időben működik a szolgálat. Ebben az időszakban a leggyakrabban az építési munkálatok miatti forgalomelterelésekről, esetleges rendkívüli útlezárásokról kell informálnunk a lakosságot, elsősorban a gépjárművezetőket. A hideg évszakban — hivatalosan november 15. és március 15. között — pedig huszonnégy órás ügyeletet tartunk. Ez az úgynevezett hószolgálat. Az információkat az Egerben, Gyöngyösön és Hevesen levő ügyeleti helyekről gyűjtjük be. Az egy eset kivételével beszélgetésünk alatt némák maradnak az adó-vevő berendezések. , Kozák József már magyarázza is: — Holnap indul itt a nagyüzem, az idén ugyanis előbb — már november lóén — megkezdjük a huszonnégy órás ügyeletet: a Mátrában korábban lehullott az első hó,. Sz. Z. az RFOR-näl Országos ankét Egerben Számítógép a tanácsi munkában Az utóbbi egy hónapban, október közepétől csúcsforgalmat bonyolított le az ÁFOR, ugyanis a téli fűtési szezon kezdete és a mező- gazdaság őszi munkái lényegében egybeestek és ez jelentősen növelte a keresletet gázolajból és tüzelőolajból. Naponta mintegy 18 ezer tonna kőolajterméket szolgálnak ki az ÄFOR telepein, töltőállomásain. Az ÄFOR műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodott a téli tüzelőolaj-ellátás előkészítéséről. A zavartalan szállítás korszerű és gazdaságos feltételeként bővítették a kőolajfinomítók és a nagy ÁFOR-telepek közötti kőolajtermék-távvezetékek hálózatát Százhalombatta és Pécs között új, mintegy 190 kilométeres szakasszal. Jelentősen meggyorsították a dunai vízi úton közlekedő tankhajók fordulóit, mert az ordai kikötőben 400 tonnás tárolóhajót helyeztek el, amelynek nydmban átadhatják a rakományukat. Tankautó- parkját, is jelentősen korszerűsítette az ÁFOR a korábbinál jóval nagyobb, 21 köbméteres gépkocsik beál- lításáx'al. A csepeli, a székesfehérvári és a sátoraljaújhelyi telepen korszerű töltőberendezésekkel a tankautók kocsifordulóít gyorsították. Az úgynevezett adatfeldolgozó középgépeket már régóta használják a tanácsok, tanácsi intézmények a pénzügyi információk összesítésében, feldolgozásában. Az egyre bonyolultabb, adatok nagy tömegével foglalkozó elszámolások azonban már a kö vetkező fokozatot, a számítógép alkalmazását sürgetik. Kísérletképpen Nógrad, Somogy, Csongrád és Heves megyében kezdte meg a munkát a Központi Fizikai Kutatóintézet által kifejlesztett TPA jelű kisszámítógép, s az adatfeldolgozás tapasztalatai szolgálnak majd mintaként a többi megyének. Heves megye kezdeményezéseivel sok tekintetben a többiek előtt áll; a megyei tanács számítóközpontjában a lakossági adó elszámolása, a .költségvetési szervek értékkönyvelése, a tanácsi intézmények ílletményszámf ejtése jövőre már teljes 'egészében- számítógépre kerül. Ezért is. választották Egert színhelyként a számítógépet alkalmazók országos szemináriumának szervezői. A kétnapos tanácskozássorozat kedden kezdődött az egri Technika Házában 15 megye mintegy 120 szakemberének részvételével. A megnyitón — ahol jelen volt Marótí Sándor, a megyei 'tanács elnökhelyettese is — Háklár László, a Pénzügyminisztérium Számítóközpontjának igazgatója szólt az ügyintézés korszerűsítésének feladatairól a pénzügyi információk gyors, pontos feldolgozásának más szakosztályokra gyakorolt hatásáról. Ezután a, vendéglátók ismertették eredményeiket: Kántor Imre, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője a számítógépes adatfeldolgozás bevezetéséről tájékoztatott, Kismolnár Anna, a Heves megyei Illetményhivatal vezetője pedig a tanácsi költségvetési elszámoló hivatal szervezetének kialakításáról, a számítógép alkalmazására való lelkészülésről beszélt. A résztvevők délután a megyei tanács számítóközpontjában megtekintették a távadatátviteli hálózat munkáját, majd szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás. (MTI) A MEBIB-elnökség napirendjén: Idegenforgalmi fejlesztések a hatodik ötéves tervben Üdülőszövetkezetek megalakítását tervezik a Mátrában és a Bükk ben Kedden délelőtt Egerben tartotta soron következő ülését a Mátra—Eger—Nyugatbükki Intéző Bizottság elnöksége dr. Papp Lajos államtitkárnak, az intéző bizottság elnökének vezetésével. Az ülésen a testület tagjain kívül részt vett Hegedűs László, a megyei párt- bizottság munkatársa, Bágyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Valamint az EVM és a Belkereskedelmi Minisztérium képviselői.' Elsőként a Mátra—Bükk VI. ötéves tervi idegenforgalmi fejlesztési koncepcióját vitatták meg Domán Imrének, az intéző bizottság titkárának írásos előterjesztése és szóbeli kiegészítője alapján. Az előterjesztésből és a vitából egyaránt az tűnt ki, hogy szűkebb hazánk, a Mátra—Bükk tájegysége az utóbbi évek céltudatos fejlesztésének eredményeként ma már a Balaton után az ország leglátogatottabb, legkedveltebb üdülőterületévé vált. Ezt igazolják a statisztitkai adatok, is, amelyekből az derül ki, hogy a Mátra és a Bükk a balatoni, Balaton környéki szállásférőhelyek alig több mint egyhetedével az ottani forgalom felét bonyolította le. Ez a nagyfokú érdeklődés ismételten a jól átgondolt, a népgazdaság teherbíróképességével mindenben összehangolt további fejlesztéséhek szükségességét veti fel. Közismert, hogy a közeli jövőben mindenféle fejlesztésre szerényebb összegek .jutnak a népgazdaság pénzéből, s ezen a fórumon is éppen ezért a lehetséges tartalékok feltárása került előtérbe. Eszerint a szállásférőhelyek bővítésénél egyértelműen merült fel a fizetővendéglátás szervezettebb, nagyobb arányú bekapcsolása az igények kielégítésére. ■ Egyébként is ez az a szálláskategória, amelyik a legrugalmasabban alkalmazkodik a szezonális jelleghez, s — amint elhangzott — a kisn termelői mozgalomhoz hasonlóan jól érvényesül a társadalmi-népgazdasági cs az egyéni érdek összhangja. Második napirendként dr. Molnár Ferenc MESZÖV- elnökhelyettesnek, az intéző bizottság elnökségi tagjának előterjesztése alapján a testület elhatározta, hogy a Vas megyei kezdeményezéshez hasonlóan, a Maira és a Bükk erre legalkalmasabb, előkészített területein megkezdik az üdülőszövetkezeti rendszerben a kollektív üdülök építésének szervezését. Ez nemcsak a kiskeresetű dolgozók számára biztosít kedvező, elérhető „hétvégi, ház” nyújtotta pihenést, hanem a saját használaton kívüli hónapokra — szövetkezeti alapon — növeli a kereskedelmi szálláshelyek számát is. (f aludt) A munkaerő-gazdálkodásról Tanácskozott az országgyűlés ipari bizottsága , A gazdaságpolitikai feladatok megoldásának elősegítésére hatékonyabbá kell tenni a munkaerő-gazdálkodást, elő kell mozdítani a munkaerő tervszerű átcsoportosítását és javítani kell a munkamorálon is —, s mindezt a jogi szabályozás eszközeivel is támogatni szükséges —, hangsúlyozta az országgyűlés ipari bizottságának keddi ülésén Trethon Ferenc, munkaügyi miniszter. A munkajogi szabályozás időszerű kérdéseiről szoló tájékoztatójában rámutatott, hogy a Munka Törvény- könyvét a több szintű központi szabályozás keretében jelenleg nagyszámú —, s gyakorta változó — miniszteri végrehajtási jogszabály egészíti ki, s az alkalmazást nehezíti ez a túlszabályozás. Kívánatos tehát az ide vágó rendelkezések egyszerűsítése. Szólt a . miniszter azokról a javaslatokról, amelyek az indokolt és szükséges munkaerőmozgást, a munkaerő ésszerűbb elosztását, rugalmasabb foglalkoztatását, a munkaidő hatékony fel- használását, a munkafegyelem következetes érvényesítését szolgálják, egyszersmind a dolgozók érdekeinek fokozott védelmét szavatolják. Mmüs&a&i 1379. november 14., szerda
