Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

Novemberi gyorsmérleg Szélsőséges esztendő van mögöttünk A naptár szerint talán még korai az óévet temetni, de a mezőgazdasági üzemek több­ségében már végeztek az őszi munkák zömével, s a határban forgalódó néhány gép már csak a tavaszi ve­tések talaját készíti elő a télre. Magtárakban, tárolók­ban a termés, forr a must, hűtőben, pincében a zöldség, gyümölcs — s a szakembe­rek a már ismert eredmé­nyek alapján igyekeznek megvonni az elmúlt hónapok mérlegét. Sok veszett a kalászosokban Igazság szerint a mező­gazdászok az új esztendőt kora ősztől számítják, mivel a kalászosok talajának elő­készítése, a vetés már rész­ben el is dönti a következő évi terméskilátásokat. Nos, tavaly ilyenkor nyugodtan néztek a tél elébe, földben volt a mag, s gép, ember egyaránt tisztességes munkát végzett. De korai volt a nyu­galom, hisz az. utóbbi évek legkeményebb tele köszöntött ránk, ami nem is lett volna baj, ha a frissen kelt veté­seket hótakaró védi. Ehe­lyett hónapokon át tizedelte a zsenge, épp kibújt növé­nyeket a száraz, hideg fagy, amire tavasszal jött az ér­és belvíz, végül pedig az egyhónapos aszály. Nem véletlenül emlegetik a szakemberek ezt az eszten­dőt a szélsőségek éveként. A gabonatermés ugyanis lénye­gesen elmaradt a várakozás­tól. Szinte alig akad olyan gazdaság, amelynek pénztár­cája ne érezte volna meg alaposan ezt a veszteséget. Nem beszélve a következ­ményekről, hiszen kevesebb ígv az abraktakarmány is. Kedvezett viszont az idő a zöldségtermesztésnek, amely­nek igen nagy szerepe van a megye mezőgazdaságában. Volt bőven minden, került a piacokra is, külföldre is, a konzervgyárakba is. A mezőgazdasági üzemek a nyár végén már a vesztesé­gek ismeretében kezdtek az őszi előkészületekhez. Az senki előtt nem volt titok, hogy bármilyen jó lesz az ősz termése, ellensúlyozni már nem fogja a kiesést. Jól fizet a kukorica, napraforgó A vetést előkészítő talaj­művelő gépek indultak első­ként — persze részben már közvetlenül az aratás után —, s a vetésnek magának is kedvezett a napsütéses vénasszonyok nyara. De nemcsak itt, hanem a szépen érett kukoricatáblákon is úgyszólván megállás nélkül mehettek a gépek, s vághat­ták talán minden idők egyik legjobb termését. Legalábbis Heves megyében ilyen kuko­ricahozamokra senki nem emlékszik. Ráadásul még a kukorica átlagos nedvesség- tartalma is 20—25 százalékos volt, míg korábban majd mindig meghaladta a 30 szá­zalékot. Ez azután lényege­sen csökkentette a betakarí­tás, különösen a szárítás költségeit. Mi több, október végén még olyan is előfor­dult, hogy szárítás nélkül került egy-egy tábláról a magtárakba a termés. Jól fizetett az utóbbi évek slágere, a napraforgó is. Az egy év alatt megduplázódott termőterületen, csaknem 9400 hektáron, kiváló termést takaríthattak be az üzemek. Talán egyedül a cukorrépa volt a kivétel, ahol ugyan a cukortartalom meghaladta az egyébként egészen ritka 18— 20 százalékot, de a répa sú­lya olyan alacsony, hogy még a 300 mázsát sem érik el a hozamok. Még növelte a veszteségeket, bogy az „ösz- szetöppedt” répa a kötött ta­lajú részeken beleszakadt a földbe, a gépek nem tudták kifordítani. Lám, így is lehet A vártnál kevesebb szőlőt szüreteltek a gazdaságok, de panaszt mégsem hallani se­hol, mivel a termés cukorfo­ka oly magas, hogy az utób­bi évek egyik legjobb bora forr majd ki a hordókban. Megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány került a silókba is, ami — ha ke­vés is az abraktakarmány — elegendő táplálékot biztosít télire az állatoknak. Értékes tapasztalatokkal, tanulságokkal is szolgált Vizet adnak Paksra A Veszprémben, Pécsett, Pápán, Pakson és 30 kisebb településen végrehajtott eredményes kútfúrásokkal együttesen több mint száz­ezer köbméterrel növelte az idén a naponta felhasználha­tó víz mennyiségét az Orszá­gos Földtani Kutató és Fúró Vállalat. Veszprémben 12 új kút fúrását fejezték be, s ezek mintegy 25 000 köbmé­ter ivóvizet szolgáltatnak na­ponta. Ezzel megszüntették a város krónikus ivóvíz gondját. Pécsett és Pápán két-két új kúttal csökken­tették a vízhiányt. Az épülő paksi atomerőmű és a lakótelep vízellátására többéves nagyszabású mun­kát kezdtek meg az idén. A kutatást követően három nagyátmérőjű kút már el is készült, jövőre újabbak kö­vetik őket. A vállalatnál már készítik a programot Sopron és Szombathely új kútjainak fúrásához is. Ötödik alkalommal Megkezdődött a PATENTINF0RM 79 konferencia A műszaki szellemi alko­tások hasznosításáról kez­dődött hétfőn, PA'TENTIN- FORM. ’79 névvel háromna­pos tanácskozás a TIT, Bocskai úti stúdiójában, a KG-INFORMAT1K rende­zésében 11 ország szakembe­reinek részvételével. A most ötödik alkalom­mal megrendezésre kerülő konferencia és kiállítás le­hetőséget ad a vállalatok ve­zetőinek, hogy megismerked­jenek az új kutatási — fej­lesztési eredményekkel. Ná­lunk —, amint Rabi Béla, kohó- és gépipari államtit­kár bevezető előadásából is kitűnt — igen lassú az úgy­nevezett innovációs folya­mat, ami a kutatási-fejlesz­tési eredmények gyakorlati megvalósításáig terjedő te­vékenységet jelenti. A gyor­sítás egyik módja, hogy a már bevált. kifejlesztett gyártási eljárásokat, techno­lógiai újításokat a vállalatok átvegyék, megvásárolják egj'mástól. s ezzel a kutatás több éves időszaka, is lerö­vidül. A konferencia éppen ahhoz nyújt segítséget, hogy a külföldi és a már e témá­ban előrébb járó hazai vál­lalatok licencvásárlási ta­pasztalatainál széles körű tá­jékoztatást adjanak. (MTI) egyébként az idei esztendő. A veszteségek minden ko­rábbinál takarékosabb, ész­szerűbb munkára késztették a gazdaságokat. Az egyes műveleteket, a talaj-előkészí­téstől a műtrágyázáson ke­resztül egészen a betakarítá­sig, sokkal szervezettebben, lelkiismeretesebben végezték el mindenütt. Ésszerűbben gazdálkodtak a műtrágyával is az üzemek, és ismét előkerültek a régi jól bevált módszerek, mint például a szerves trágya hasznosítása. Korábban csak gyűlt az istállók, állattartó telepek környékén a trágya, s ott ment tönkre. Az idén viszont több mint 10 ezer hektárra, a szokásos terület kétszeresére kerül szerves trágya, ami nemcsak számot­tevő megtakarítást jelent, hanem a talajnak is igén nagy szüksége van rá. Természetesen rákénysze­rült a vezetők többsége, hogy minden elfogádható eszköz­zel növelje az üzemanyag­megtakarítást, csökkentse az alkatrész-felhasználást. Majd mindenütt felülvizsgálták az üzemanyagnormákat, s a kü­lönböző ösztönző és büntető intézkedések nyomán jól járt az a traktoros, aki megtaka­rított, s bizony ráfizetett a pazarló, gondatlan. Nem vé­letlenül csökkent hát az AG- ROKER alkatrészforgalma olyankor, amikor a csontszá­raz talajon tört az eke, tár­csa, s az erőgépeket is job­ban igénybe vették a nehéz körülmények. Nem véletle­nül mondják sok helyütt, hogy lám, lehet, a korábbi években nem is annyira az alkatrészellátás akadozott, hanem a gazdaságok a még használható, javítható alkat­rész helyett is inkább újat építettek be. Csak azt nem nézték, hogy mindez mennyi­be kerül! Természetesen a részletes, alapos elemzések időszaka még csak ezután következik, most fognak mindenütt a mérleg készítéséhez. Ezzel együtt állítják össze az üze­mek jövő évi terveit, amiben már testet kell öltenie az idei, igen nehéz év tanulsá­gainak is. Már csak azért is, mert az új szabályozók mel­lett, megcsappant tartalékok­kal, csak az igazán felkészült gazdaságok nézhetnek nyu­godtan az elkövetkezendő időszak elé. Cziráki Péter Nagyobb termelékenységet ígér Üj, korszerű géppel gyarapodott a MEZŐGÉP egri gyára. Az NDK-ból vásárolt, 160 tonna nyomóerejű automata présgép a tőkés exportra készített kombájnalkatrészek gyártásában a termelékenység gyors növelését ígéri. (Fotó: Szántó György) Harc a csúszópénz ellen Előjegyzési rendszer van tá'ékoztatás nincs Tilos a vásárlók minden­nemű megkülönböztetése és jogosulatlan előnyben része­sítése — rögzíti alapelvként az 1978. évi belkereskedelmi törvény. A minisztérium ezért fokozott figyelemmel kíséri a jogosulatlan előny- szerzés. a vesztegetés, a csú­szópénzek megelőzését szol­gáló, az árumegrendelésre és előjegyzésre vonatkozó ren­delkezésének végrehajtását. Az Országos kereskedelmi Főfelügyelőség most összesí­tette a fővárosban és nyolc megyében 79 vállalat és szö­vetkezet 327 üzletében tar­tott ellenőrzésének tapaszta­latait: a kereskedelmi fel­ügyelőségek az árumegrende- léses-előjegyzéses vásárlás és az áruvisszatartás körülmé­nyeit vizsgálták. Az ellenőrzés tapasztalatai jóformán csak annyiban ked­vezőek, hogy a rendelkezés­nek megfelelően határidőre kijelölték az áruelőjegyzésre kötelezett boltokat, amelyek száma az állami kereskede­lemben a korábbi 226-ról 382-re, az áfész-hálózatban 25-ről 126-ra növekedett. Az állami kereskedelemben ál­talában az ellátási közpon­tokban levő tartós fogyasz­tási cikkeket árusító bolto­kat, a szövetkezetek elsősor­ban áruházaikat jelölték ki erre a célra: Pest és Sza­bolcs megyében korábban nem voltak olyan üzletek, ahol előjegyezték volna az éppen nem kapható cikkeket. A vizsgálat megállapította, hogy a boltoknak kiadott árulisták csak részben tük­rözik a vásárlók igényeit az előjegyzés iránt, a hiánycik­kek ugyanis a bizonytalan beszerzési háttér miatt nem szerepelnek bennük. így ép­pen azok a termékek nem jegyeztethetők elő, amelyek­nél az áruvisszatartás és a hozzá kapcsolódó anyagi ha­szonszerzés, a csúszópénz szándéka a leggyakoribb. Az előjegyzéses rendszer alkal­mazásáról az érintett üzle­tekben tájékoztatják ugyan a vásárlókat, de nem adnak kellő eligazítást az áru-meg­rendelésbe bevont cikkekről. Megfelelőnek ítélték az el­Várakozás Már több mint egy órája várakoztak. A nap hiába sü­tött, csípős volt az októberi reggel, a fakó fűvel borított árokpartra nemigen lehetett leülni, csak a reggelit ették meg, a leterített pufajkán, sie­tősen harapva a parizert és a szalonnát, s hozzá a nagy falat kenyereket. Aztán sé­tálgattak, támaszkodtak az útlezáró korláthoz. Néhányan az utat fürkészték, hogy jön-e már a teherautó a be­tonnal. Józsi bácsi, a brigád­vezető mélyeket szívott a cigarettájából, valami régi történetet mesélt a fiatalok­nak, egyikük szinte fölnyerí­tett a szaftos poén hallatán. Az ördög bújt ma a brigád­ba. Máskor is előfordult már. hogy valamiért késett a be­ton : nem volt cement, vagy a teherautókkal, volt valami baj, de nyáron könnyebben el lehetett viselni a várako­zást, ki lehetett feküdni a zöld fűre, esetleg elővették a kártyát, aztán amikor meg­érkezett az anyag, beleköp­tek tenyerükbe s ráhajtottak, hogy meglegyen a forint. Most azonban fáztak s különben i* két héttel az­előtt határozták el, hogy munkaverseny-felajánlásként két hónappal előrehozzák a felüljáró és az útszakasz át­adását. Kovács szaki,, a min­dig nyugtalan szakszerveze­tis, már türelmetlenkedett: — Szólni kéne a központ­ba az építésvezetőnek: ez így mégsem mehet tovább! Józsi bácsi csak legyintett: — Biztos valami megint hiányzik, vagy valami baj történt, várjunk. Sétálgattak tovább. Egy­szer csak a nyakigláb Pista hülyéskedni kezdett Jóská­val. Huzakodott, vele, míg az bele nem ment a verekedés­be. A játékosan birkózók kö­ré csoportosultak a többiek, és bíztatták őket: — Hajrá. Pista! Ne hagyd magad. Jóska! A fiúk már izzadtak s a nézők is átmelegedtek a lát­ványtól, amely az üresen töl­tött két órába mozgalmassá­got hozott. Nem is vettél: észre, hogy megállt mögöt­tük egy autó. Az építésveze­tő hangjára tápászkodott fel a két fiúi — Hát maguk mit csinál­nak itt? Játszanak, munka­időben? Amikor ilyen hely­zetben van az ország, ami­kor állandóan gazdasági vál­ságról, hatékonyságról, ter­melékenységről papolnak rá­dióban. televízióban! A tizenkét ember rajtaka­pott kamaszként ácsorgott, a fiúk elfancsalodott képpel porolták a ruhájukat, de senki nem merte félbeszakí­tani a főnököt. — Ki itt a brigádvezető? Maga? Majd jöjjön be hoz­zám. megbeszéljük ezt a kérdést! Lássanak gyorsan munkához — intett —, mert nem lesz semmi a felajánlá­sukból! Ezután sietősen vissza­szánt a gépkocsiba, s elhaj­tatott. Leforrázva állt a bri­gád, végül Kovács szaki tör­te meg a csöndet: — Az istenfáját, emberek! Hát a beton, azért meg sen­ki sem szólt! Álltak. Mögöttük a kész útszakasz tiszta felületén egy személygépkocsi friss kerék­nyoma látszott. Gábor László lenőrök az előjegyzések meg­bízható nyilvántartását, és a megrendelt cikkek sorrend szerinti kiszolgálását. Talál­koztak a vizsgálat során olyan esetekkel is, amikor a meghatározott árulistában nem szereplő cikkekre vettek fel előjegyzéseket, s akadt bolt, ahol — nem minden hátsó gondolat nélkül — bár a vállalat nem kötelezte, kü­lönféle formában foglalkoz­tak előjegyzések felvételével. Ellenőrizték azt is, hogy vannak-e a raktárakban olyan áruk, amelyek az el­adótérből hiányoznak. Akad­tak, mégpedig a vizsgált 327 bolt, közül 44-ben. Lehetőség van ugyan arra, hogy a vál­lalat utasítására áruforgalmi szempontból az üzletek árut tartalékoljanak, ezekben az esetekben azonban ilyen központi szabályzás nem tör­tént. A felügyelőségek az áruvisszatartásokért mind a 44 esetben — valamint az előjegyzés felvételének meg­tagadásáért — szigorúan fe­lelősségre vonták a vétkese­ket: 19 személyre pénzbírsá­got róttak ki. 31 fegyelmi el­járást kezdeményeztek. 7 sze­mélyt figyelmeztetésben ré­szesítettek. Az országos vizsgálat alap­ján elmarasztalták a keres­kedelmi vállalatokat és szö­vetkezeteket azért, mert az . előjegyzéses vásárlást, az áruvisszatartást jóformáin nem ellenőrizték. (MTI) Kerékasztal vámpolitikánk ról A Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei Szer­vezete tegnap, hétfőn dél­után Vámpolitikánk aktuális kérdései címmel kerekasztal- beszélgetést rendezett az Al­pári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában lévő közgazdászklubban. A megye exportra is termelő vállala­tainak képviselői előtt dr. Szalai János, a Vám- és Pénzügyőrség * országos pa­rancsnoka tartott előadná, majd válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Msmm® 1979. november 13., kedd M

Next

/
Thumbnails
Contents