Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-13 / 265. szám
Novemberi gyorsmérleg Szélsőséges esztendő van mögöttünk A naptár szerint talán még korai az óévet temetni, de a mezőgazdasági üzemek többségében már végeztek az őszi munkák zömével, s a határban forgalódó néhány gép már csak a tavaszi vetések talaját készíti elő a télre. Magtárakban, tárolókban a termés, forr a must, hűtőben, pincében a zöldség, gyümölcs — s a szakemberek a már ismert eredmények alapján igyekeznek megvonni az elmúlt hónapok mérlegét. Sok veszett a kalászosokban Igazság szerint a mezőgazdászok az új esztendőt kora ősztől számítják, mivel a kalászosok talajának előkészítése, a vetés már részben el is dönti a következő évi terméskilátásokat. Nos, tavaly ilyenkor nyugodtan néztek a tél elébe, földben volt a mag, s gép, ember egyaránt tisztességes munkát végzett. De korai volt a nyugalom, hisz az. utóbbi évek legkeményebb tele köszöntött ránk, ami nem is lett volna baj, ha a frissen kelt vetéseket hótakaró védi. Ehelyett hónapokon át tizedelte a zsenge, épp kibújt növényeket a száraz, hideg fagy, amire tavasszal jött az érés belvíz, végül pedig az egyhónapos aszály. Nem véletlenül emlegetik a szakemberek ezt az esztendőt a szélsőségek éveként. A gabonatermés ugyanis lényegesen elmaradt a várakozástól. Szinte alig akad olyan gazdaság, amelynek pénztárcája ne érezte volna meg alaposan ezt a veszteséget. Nem beszélve a következményekről, hiszen kevesebb ígv az abraktakarmány is. Kedvezett viszont az idő a zöldségtermesztésnek, amelynek igen nagy szerepe van a megye mezőgazdaságában. Volt bőven minden, került a piacokra is, külföldre is, a konzervgyárakba is. A mezőgazdasági üzemek a nyár végén már a veszteségek ismeretében kezdtek az őszi előkészületekhez. Az senki előtt nem volt titok, hogy bármilyen jó lesz az ősz termése, ellensúlyozni már nem fogja a kiesést. Jól fizet a kukorica, napraforgó A vetést előkészítő talajművelő gépek indultak elsőként — persze részben már közvetlenül az aratás után —, s a vetésnek magának is kedvezett a napsütéses vénasszonyok nyara. De nemcsak itt, hanem a szépen érett kukoricatáblákon is úgyszólván megállás nélkül mehettek a gépek, s vághatták talán minden idők egyik legjobb termését. Legalábbis Heves megyében ilyen kukoricahozamokra senki nem emlékszik. Ráadásul még a kukorica átlagos nedvesség- tartalma is 20—25 százalékos volt, míg korábban majd mindig meghaladta a 30 százalékot. Ez azután lényegesen csökkentette a betakarítás, különösen a szárítás költségeit. Mi több, október végén még olyan is előfordult, hogy szárítás nélkül került egy-egy tábláról a magtárakba a termés. Jól fizetett az utóbbi évek slágere, a napraforgó is. Az egy év alatt megduplázódott termőterületen, csaknem 9400 hektáron, kiváló termést takaríthattak be az üzemek. Talán egyedül a cukorrépa volt a kivétel, ahol ugyan a cukortartalom meghaladta az egyébként egészen ritka 18— 20 százalékot, de a répa súlya olyan alacsony, hogy még a 300 mázsát sem érik el a hozamok. Még növelte a veszteségeket, bogy az „ösz- szetöppedt” répa a kötött talajú részeken beleszakadt a földbe, a gépek nem tudták kifordítani. Lám, így is lehet A vártnál kevesebb szőlőt szüreteltek a gazdaságok, de panaszt mégsem hallani sehol, mivel a termés cukorfoka oly magas, hogy az utóbbi évek egyik legjobb bora forr majd ki a hordókban. Megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány került a silókba is, ami — ha kevés is az abraktakarmány — elegendő táplálékot biztosít télire az állatoknak. Értékes tapasztalatokkal, tanulságokkal is szolgált Vizet adnak Paksra A Veszprémben, Pécsett, Pápán, Pakson és 30 kisebb településen végrehajtott eredményes kútfúrásokkal együttesen több mint százezer köbméterrel növelte az idén a naponta felhasználható víz mennyiségét az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat. Veszprémben 12 új kút fúrását fejezték be, s ezek mintegy 25 000 köbméter ivóvizet szolgáltatnak naponta. Ezzel megszüntették a város krónikus ivóvíz gondját. Pécsett és Pápán két-két új kúttal csökkentették a vízhiányt. Az épülő paksi atomerőmű és a lakótelep vízellátására többéves nagyszabású munkát kezdtek meg az idén. A kutatást követően három nagyátmérőjű kút már el is készült, jövőre újabbak követik őket. A vállalatnál már készítik a programot Sopron és Szombathely új kútjainak fúrásához is. Ötödik alkalommal Megkezdődött a PATENTINF0RM 79 konferencia A műszaki szellemi alkotások hasznosításáról kezdődött hétfőn, PA'TENTIN- FORM. ’79 névvel háromnapos tanácskozás a TIT, Bocskai úti stúdiójában, a KG-INFORMAT1K rendezésében 11 ország szakembereinek részvételével. A most ötödik alkalommal megrendezésre kerülő konferencia és kiállítás lehetőséget ad a vállalatok vezetőinek, hogy megismerkedjenek az új kutatási — fejlesztési eredményekkel. Nálunk —, amint Rabi Béla, kohó- és gépipari államtitkár bevezető előadásából is kitűnt — igen lassú az úgynevezett innovációs folyamat, ami a kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati megvalósításáig terjedő tevékenységet jelenti. A gyorsítás egyik módja, hogy a már bevált. kifejlesztett gyártási eljárásokat, technológiai újításokat a vállalatok átvegyék, megvásárolják egj'mástól. s ezzel a kutatás több éves időszaka, is lerövidül. A konferencia éppen ahhoz nyújt segítséget, hogy a külföldi és a már e témában előrébb járó hazai vállalatok licencvásárlási tapasztalatainál széles körű tájékoztatást adjanak. (MTI) egyébként az idei esztendő. A veszteségek minden korábbinál takarékosabb, észszerűbb munkára késztették a gazdaságokat. Az egyes műveleteket, a talaj-előkészítéstől a műtrágyázáson keresztül egészen a betakarításig, sokkal szervezettebben, lelkiismeretesebben végezték el mindenütt. Ésszerűbben gazdálkodtak a műtrágyával is az üzemek, és ismét előkerültek a régi jól bevált módszerek, mint például a szerves trágya hasznosítása. Korábban csak gyűlt az istállók, állattartó telepek környékén a trágya, s ott ment tönkre. Az idén viszont több mint 10 ezer hektárra, a szokásos terület kétszeresére kerül szerves trágya, ami nemcsak számottevő megtakarítást jelent, hanem a talajnak is igén nagy szüksége van rá. Természetesen rákényszerült a vezetők többsége, hogy minden elfogádható eszközzel növelje az üzemanyagmegtakarítást, csökkentse az alkatrész-felhasználást. Majd mindenütt felülvizsgálták az üzemanyagnormákat, s a különböző ösztönző és büntető intézkedések nyomán jól járt az a traktoros, aki megtakarított, s bizony ráfizetett a pazarló, gondatlan. Nem véletlenül csökkent hát az AG- ROKER alkatrészforgalma olyankor, amikor a csontszáraz talajon tört az eke, tárcsa, s az erőgépeket is jobban igénybe vették a nehéz körülmények. Nem véletlenül mondják sok helyütt, hogy lám, lehet, a korábbi években nem is annyira az alkatrészellátás akadozott, hanem a gazdaságok a még használható, javítható alkatrész helyett is inkább újat építettek be. Csak azt nem nézték, hogy mindez mennyibe kerül! Természetesen a részletes, alapos elemzések időszaka még csak ezután következik, most fognak mindenütt a mérleg készítéséhez. Ezzel együtt állítják össze az üzemek jövő évi terveit, amiben már testet kell öltenie az idei, igen nehéz év tanulságainak is. Már csak azért is, mert az új szabályozók mellett, megcsappant tartalékokkal, csak az igazán felkészült gazdaságok nézhetnek nyugodtan az elkövetkezendő időszak elé. Cziráki Péter Nagyobb termelékenységet ígér Üj, korszerű géppel gyarapodott a MEZŐGÉP egri gyára. Az NDK-ból vásárolt, 160 tonna nyomóerejű automata présgép a tőkés exportra készített kombájnalkatrészek gyártásában a termelékenység gyors növelését ígéri. (Fotó: Szántó György) Harc a csúszópénz ellen Előjegyzési rendszer van tá'ékoztatás nincs Tilos a vásárlók mindennemű megkülönböztetése és jogosulatlan előnyben részesítése — rögzíti alapelvként az 1978. évi belkereskedelmi törvény. A minisztérium ezért fokozott figyelemmel kíséri a jogosulatlan előny- szerzés. a vesztegetés, a csúszópénzek megelőzését szolgáló, az árumegrendelésre és előjegyzésre vonatkozó rendelkezésének végrehajtását. Az Országos kereskedelmi Főfelügyelőség most összesítette a fővárosban és nyolc megyében 79 vállalat és szövetkezet 327 üzletében tartott ellenőrzésének tapasztalatait: a kereskedelmi felügyelőségek az árumegrende- léses-előjegyzéses vásárlás és az áruvisszatartás körülményeit vizsgálták. Az ellenőrzés tapasztalatai jóformán csak annyiban kedvezőek, hogy a rendelkezésnek megfelelően határidőre kijelölték az áruelőjegyzésre kötelezett boltokat, amelyek száma az állami kereskedelemben a korábbi 226-ról 382-re, az áfész-hálózatban 25-ről 126-ra növekedett. Az állami kereskedelemben általában az ellátási központokban levő tartós fogyasztási cikkeket árusító boltokat, a szövetkezetek elsősorban áruházaikat jelölték ki erre a célra: Pest és Szabolcs megyében korábban nem voltak olyan üzletek, ahol előjegyezték volna az éppen nem kapható cikkeket. A vizsgálat megállapította, hogy a boltoknak kiadott árulisták csak részben tükrözik a vásárlók igényeit az előjegyzés iránt, a hiánycikkek ugyanis a bizonytalan beszerzési háttér miatt nem szerepelnek bennük. így éppen azok a termékek nem jegyeztethetők elő, amelyeknél az áruvisszatartás és a hozzá kapcsolódó anyagi haszonszerzés, a csúszópénz szándéka a leggyakoribb. Az előjegyzéses rendszer alkalmazásáról az érintett üzletekben tájékoztatják ugyan a vásárlókat, de nem adnak kellő eligazítást az áru-megrendelésbe bevont cikkekről. Megfelelőnek ítélték az elVárakozás Már több mint egy órája várakoztak. A nap hiába sütött, csípős volt az októberi reggel, a fakó fűvel borított árokpartra nemigen lehetett leülni, csak a reggelit ették meg, a leterített pufajkán, sietősen harapva a parizert és a szalonnát, s hozzá a nagy falat kenyereket. Aztán sétálgattak, támaszkodtak az útlezáró korláthoz. Néhányan az utat fürkészték, hogy jön-e már a teherautó a betonnal. Józsi bácsi, a brigádvezető mélyeket szívott a cigarettájából, valami régi történetet mesélt a fiataloknak, egyikük szinte fölnyerített a szaftos poén hallatán. Az ördög bújt ma a brigádba. Máskor is előfordult már. hogy valamiért késett a beton : nem volt cement, vagy a teherautókkal, volt valami baj, de nyáron könnyebben el lehetett viselni a várakozást, ki lehetett feküdni a zöld fűre, esetleg elővették a kártyát, aztán amikor megérkezett az anyag, beleköptek tenyerükbe s ráhajtottak, hogy meglegyen a forint. Most azonban fáztak s különben i* két héttel azelőtt határozták el, hogy munkaverseny-felajánlásként két hónappal előrehozzák a felüljáró és az útszakasz átadását. Kovács szaki,, a mindig nyugtalan szakszervezetis, már türelmetlenkedett: — Szólni kéne a központba az építésvezetőnek: ez így mégsem mehet tovább! Józsi bácsi csak legyintett: — Biztos valami megint hiányzik, vagy valami baj történt, várjunk. Sétálgattak tovább. Egyszer csak a nyakigláb Pista hülyéskedni kezdett Jóskával. Huzakodott, vele, míg az bele nem ment a verekedésbe. A játékosan birkózók köré csoportosultak a többiek, és bíztatták őket: — Hajrá. Pista! Ne hagyd magad. Jóska! A fiúk már izzadtak s a nézők is átmelegedtek a látványtól, amely az üresen töltött két órába mozgalmasságot hozott. Nem is vettél: észre, hogy megállt mögöttük egy autó. Az építésvezető hangjára tápászkodott fel a két fiúi — Hát maguk mit csinálnak itt? Játszanak, munkaidőben? Amikor ilyen helyzetben van az ország, amikor állandóan gazdasági válságról, hatékonyságról, termelékenységről papolnak rádióban. televízióban! A tizenkét ember rajtakapott kamaszként ácsorgott, a fiúk elfancsalodott képpel porolták a ruhájukat, de senki nem merte félbeszakítani a főnököt. — Ki itt a brigádvezető? Maga? Majd jöjjön be hozzám. megbeszéljük ezt a kérdést! Lássanak gyorsan munkához — intett —, mert nem lesz semmi a felajánlásukból! Ezután sietősen visszaszánt a gépkocsiba, s elhajtatott. Leforrázva állt a brigád, végül Kovács szaki törte meg a csöndet: — Az istenfáját, emberek! Hát a beton, azért meg senki sem szólt! Álltak. Mögöttük a kész útszakasz tiszta felületén egy személygépkocsi friss keréknyoma látszott. Gábor László lenőrök az előjegyzések megbízható nyilvántartását, és a megrendelt cikkek sorrend szerinti kiszolgálását. Találkoztak a vizsgálat során olyan esetekkel is, amikor a meghatározott árulistában nem szereplő cikkekre vettek fel előjegyzéseket, s akadt bolt, ahol — nem minden hátsó gondolat nélkül — bár a vállalat nem kötelezte, különféle formában foglalkoztak előjegyzések felvételével. Ellenőrizték azt is, hogy vannak-e a raktárakban olyan áruk, amelyek az eladótérből hiányoznak. Akadtak, mégpedig a vizsgált 327 bolt, közül 44-ben. Lehetőség van ugyan arra, hogy a vállalat utasítására áruforgalmi szempontból az üzletek árut tartalékoljanak, ezekben az esetekben azonban ilyen központi szabályzás nem történt. A felügyelőségek az áruvisszatartásokért mind a 44 esetben — valamint az előjegyzés felvételének megtagadásáért — szigorúan felelősségre vonták a vétkeseket: 19 személyre pénzbírságot róttak ki. 31 fegyelmi eljárást kezdeményeztek. 7 személyt figyelmeztetésben részesítettek. Az országos vizsgálat alapján elmarasztalták a kereskedelmi vállalatokat és szövetkezeteket azért, mert az . előjegyzéses vásárlást, az áruvisszatartást jóformáin nem ellenőrizték. (MTI) Kerékasztal vámpolitikánk ról A Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei Szervezete tegnap, hétfőn délután Vámpolitikánk aktuális kérdései címmel kerekasztal- beszélgetést rendezett az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában lévő közgazdászklubban. A megye exportra is termelő vállalatainak képviselői előtt dr. Szalai János, a Vám- és Pénzügyőrség * országos parancsnoka tartott előadná, majd válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Msmm® 1979. november 13., kedd M
