Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-09 / 262. szám

A beszámoló t^gyülések elé A XII. kongresszus politi­kai és szervezeti előkészíté­sének fontos szakaszához ér­keztünk : folynak a pártcso- port-értekezletek, amelyek előkészítik az 1979. novem­ber 15. és december 15. kö­zötti 'beszámoló taggyűlése­ket. S ezek fontosságát az idén több tényező is aláhúz­za. Mindenekelőtt az, hogy nem egy — hanem lényegé­ben öt esztendő munkáját kell értékelni, a XI. kong­resszus óta eltelt időszakról kell beszámolni. A beszámolási időszak alatt lényegesen változtak azok a külső és belső körülmények, amelyek közepette hazánk fejlődött. A megfelelő, új és korszerű gondolkodásmód és cselekvés elsődlegesen a pár­ton belül indokolt. Nem kö­zömbös tehát a követelmé­nyekkel az alapszervezet munkájának eredményessé­gét összevetni. Egyben az is cél, hogy a taggyűlések moz­gósító erejűek legyenek a párt előtt álló feladatok megvaló­sításában. Nem csupán belső pártügy A további munka meg­alapozásáról van tehát szó. Ez pedig önmagában is igényli, hogy e fórum meg­felelő tartalmi és szervezeti előkészítésére mind az alap­szervezeti vezetőségek, mind az irányító pártszervek ki­emelt figyelmet fordítsanak. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy az alapszer-' vezeteink szem előtt tartsák; a párt kongresszusa nem csupán belső pártügy, hanem egész fejlődésünkre kiható, a társadalom széles rétegeit érintő esemény. A beszámo­ló és az azt követő vita funkciója tehát kettős, egy­részt az alapszervezet, a ve­zetőség munkájáról szóló belső számadás; más oldal­ról e munkának az alapszer­vezet működési területére, az ott dolgozó pártonkívüliekre gyakorolt hatásáról adott ér­tékelés. Ez utóbbira az ed­diginél nagyobb göndot kell fordítani. A felkészülés és a taggyű­lések lebonyolítása során minden párttagnak módjá­ban áll kifejteni véleményét és kívánatos is, hogy erre sor kerüljön. Így a vezetőségek beszámolója valóban kollek­tív munkával készülhet el. Hasznos lenne, ha a beszá­moló megfelelő részkérdései­ben ismertté válnának a pártonkívüliek véleményei is. Azon a néhány helyen, ahol a tagkönyvcsere során türelmi időt kapott pártta­gok ügyére nem, vagy csak részben tértek vissza, ugyan­csak pótolható az elmara­dás. A beszámoló elkészítése nem igényli az alapszerve­zeti vezetőségektől, hogy a különféle területeken elem­zéseket végezzenek. Ahol az alapvető dokumentumok (emlékeztetők, korábbi be­számoló taggyűlések anyagai stbj előírásszerűén rendelke­zésre állnak, elegendő ezek megfelelő csoportosítása és a szükséges • következtetések levonása. Előtérben a gazdaságpolitika A végzett munka minősí­tésének alapját az érvény­ben levő határozatok végre­hajtásának állapota, színvo­nala adja meg. A XI. kong­resszus határozatain túlme­nően kiemelt figyelmet kell fordítani a Központi Bizott­ság 1978. áprilisi határozatá­ra a termékszerkezet' kor­szerűsítéséről szóló, valamint — az alapszervezetek jelle­gétől függően — a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar, valamint az építő-, épí­tőanyag-ipar továbbfejleszté­sével foglalkozó határoza­toknak. A felsorolásból is érezhető, hogy a gazdaság- politikai kérdések állnak elő­térben. Erről a munkáról az alapszervezeti vezetőségek­nek sokoldalú képet kell ad­niuk, világosan megfogal­mazni a termelési feladatok­kal összefüggő új követel­ményeket, a munka erkölcsi és anyagi elismerésének jö­vőbeni tendenciáit. A nö­vekvő minőségi elvárások, a hatékonyabb munkaszerve­zés, az ésszerű takarékosság, a kiemelkedő munkát vég­zők fokozottabb elismerése a korábbinál nagyobb figyel­met követel a pártalapszer- vezetektől és minden eddi­ginél jelentősebb felelősséget_ ró rájuk. A pártalapszervezetek so kát tehetnek azért is, hogy a vezető és a beosztott part nerként működjön együtt, hogy a dolgozók javaslatai­nak, észrevételeinek sorsa nei az enyészet legyen, hogy a Munkában az elektrongyorsító A Villamosszigetelő és Műanyaggyárban olyan hőre zsugo rodó műanyagcsövek és idomok gyártásának bevezetésén dolgoznak, amelyeket különféle iparágak általános szigetelö- és burkolóanyagként használhatnak fel. A kísérleti gyártás és a jövő évben kezdődő sorozatgyártás egyik technológia' feltételét a nemrég üzembe helyezett szovjet gyártmányú alektrongyorsító biztosítja. Ezzel a berendezéssel besugár- módosítják a polietilén csövek anyagszerkezetét, (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) vezető gondjaiból és felelős­sé éből a munkahelyi kol­lektíva is vállaljon át any- nyit, amennyi saját pozíció­ja alapján joggal megilleti. A számadás során az alap­szervezeti vezetőségeknek ilyen megközelítésben is kell foglalkozniuk a munkahelyi demokrácia hatékonyságával és további feladataival. Élenjáró helytállás A szocialista gondolkodás- mód, életvitel, a munkához való viszony és más hasonló kérdésekben is sok a tenni­valónk. Ezek megoldásában mindennemű tézisszerűség és erkölcsi szólamok hangoztatá­sa céltalan. Döntő fontossá­gú viszont a kommunisták példamutató helytállása. En­nek megfelelő felelősséggel kell elbírálni az alapszerve­zetben dolgozó párttagok munkáját, magatartását, hi­szen a párt tömegekkel ki­alakított kapcsolatának fon­tos tényezőjéről van szó. Lényeges, hogy miként foglalkozik a vezetőség be­számolója a tömegszerveze­tek és -mozgalmak munká­jával. Ennek során alaposan, önkritikusan kell elbírálni a pártirányítás elveinek, mód­szereinek érvényesülését, az irányító munka hatékonysá­gának visszatükröződését az említett szervek eredményei­ben. Az a korábban említett igény, hogy a felkészülés ne jelentsen befeléfordulást, nincs ellentmondásban az alapszervezet belső életéről, ötéves munkájáról szóló el­mélyült önértékelés követel­ményével. Az ehhez szüksé­ges segédanyagok részben már rendelkezésre állnak, részben az irányító pártszer­veken keresztül rövidesen eljutnak az alapszervezetek­hez. Abban a jövőformáló nagy munkában tehát, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa elvégez, felelősségteljes, és a továbbiak szempontjából fontos részt vállalnak a párt­alapszervezetek*­Kiss Zoltán, az MSZMP KB munkatársa Beiktattak Heues menye üjfőügyészét Tegnap, csütörtökön beik­tatási ünnepségre került sor a Heves negyei Főügyész­ség esküdtszéki termében, ahol többek között jelen volt tÍrbán Géza, az MSZMP KB adminisztratív osztályának munkatársa, Vaskó Mihály, az MSZMP Heves meg?, ei Bizottságának első titkára és Fekete Győr Endre, a He­ves megyei Tanács elnöke. A megjelenteket dr. Szíjár­tó Károly legfőbb ügyész kö­szöntötte, majd nyugalomba vonulásba alkalmából, ered­ményes munkája elismerése­ként átadta a főügyészi tisz­tet eddig betöltő dr. Mórász Mihálynak az Elnöki Tanács által adományozott Munka Érdemrend arany fokozatát. Ezt követően dr. Szíjártó Ká­roly átnyújtotta a kinevezést Patkó Benjáminnak, Heves megye új főügyészének. (Ké­pünkön) (Fotó: Szántó György) ABC’áruház nyílt Besenyőtelken Űj kereskedelmi egységgel gazdagodott a füzesabonyi áfész besenyőtelki szerve­zete. A község központjában 386 négyzetméteres alapterü­letű új ABC-áruház nyílt. Mintegy háromszáz érdeklő­dő vásárló előtt, a járási párt- és tanácsszervek kép­viselőinek és Klaisz Ferenc MESZÖV-elnök jelenlété­ben nyitották meg az 5 mil­lió forintos beruházással épült üzletet. Az ünnepélyes átadás után a vásárlók birtokukba vet­ték az alapvető élelmiszerek gazdag választékát magába foglaló kisáruházat. Az új egységben bevezették a tőke­hús és a mirelit készítmé­nyek, a napi kisebb háztar­tási gépek, edények, felsze­relések árusítását. A teraí, saerint az új bolt­ban évente 14,5 millió forint forgalomra számítanak. TOVÁBBI 150 LAKÁS Mind nagyobb feladatok a gyöngyösi lakásszövetkezetnél (Tudósítónktól) Több mint nyolc éve ala­kult 40 taggal Gyöngyösön az Április 4-e téri lakásszö­vetkezet. Ebben az ötéves tervben eddig már több mint 250 lakást adtak át, s 1980. végéig még további másfél száz lakás készül el a ter­vek szerint. A lakások ki­sebb hányadát még ma is hagyományos technológiával készíti a Mátravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet, míg a Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat az utóbbi 80 lakásnál is á PEVA öntött technológiát alkalmazta. A la­kótelep 7-es épületében csaknem 40 lakást a tanácsi építők is magukra vállaltak. Elkészült a szövetkezet 1981—82-es - lakásépítési programja is, s a lakások építéséhez szükséges terüle­tet és a szükséges terveket már elkészítették. Amint ezt a SWWöte'eméV■"‘elmondták, bár az építőipari árak emel­kedtek az utóbbi esztendők­ben, a gyöngyösi lakások még mindig 10—15 százalék­kal olcsóbbak az egrieknél. A lakások építése mellett természetesen a már elké­szült 330 lakás fenntartásá­ról is gondoskodniuk kell, s a szövetkezet megszervezte a különböző testületi szerveze­tek, bizottságok munkáját is. Még a lakók testkultúrájára is gondoltak, hisz a közel­múltban megalakult a kispá­lyás labdarúgó-szakosztály, a sportkörön belül lövész-, sakk-, asztalitenisz- és tol­laslabda-csapatokat alakí­tottak. A szövetkezet az idén elha­tározta, hogy egyesül a 4-es számú Lakásfentartó Szövet­kezettel, s így a felügyele­tük alá tartozó lakások szá­ma eléri majd a 700-at, s ily módon a jövő év végére több mint ezer lakás fenntartása, üzemeltetése vár a szövetke­zetre. Gyenes István II „milliomos” párltitkár Az újságírónak rögtön helyesbítenie kell a címben jelzett adatot, mert Bozó József, a Volán 4-es számú vállalatának pártvezetőségi titkára, nem is egymilliót, hanem pontosabban majd­nem egymillió-hatszázezret gyűjtött össze. Csakhogy nem forintokat, hanem kilo­métereket. Ezzel, a Jules Verne regényeibe illő telje­sítménnyel negyvenszer jár­hatta volna körbe a Földet. „Igazi volános” — mond­ják rá a kollégái. S nem alaptalanul, hiszen nem csupán kilométer-teljesítmé- nye lenyűgöző, hanem azért is, mert idestova három év­tizede dolgozik a közlekedési vállalatnál, illetve annak jogelődeinél. Járt teherautón, vezetett autóbuszt, közleke­dett kamionon — mindvégig balesetmentesen. De amennyire ráillik a „volános” jelző, ugyanannyi­ra jellemző rá a társadalmi munkás meghatározás is. Hiszen 1947 óta párttag, s az elmúlt évtizedekben hi­vatalos munkaköre mellett volt pártelnök — még 1947- ben —, aztán pártcsoportbi- zalmi, később alapszervezeti titkár, majd 1973-ban a vál­lalat' pártvezetőségének tit­kára lett. — A sok munkakör, illet­ve társadalmi megbízatás közül melyik volt a legnehe­zebb? — Tulajdonképpen nem is tudok sorrendet felállítani. A munkám voltaképpen a felszabadulást követő idő­szakban volt a legfárasz­tóbb. Másokkal együtt én is építőanyagot, egyéb eszkö­zöket szállítottam például a Finomszerelvénygyár, a si- roki fémművek építéséhez, és abban az időben egy hó­napban ötszáz órát is a volán mellett töltöttünk. Veszprémbe, Székesfehér­várra hetente kétszer-három- szor is eljártunk, s bizony nem sok idő jutott akkori­ban a pihenésre. De én sze­rettem a munkámat, mint később is, amikor autóbusz- szal, vagy kamionnal be­jártam szinte fél Európát. — Nem volt tehát könnyű a volánnal szakítani? — Véglegesen nem is sza­kítottam. Igaz, 1973 óta már „hivatalból” nem kell vezet­nem, de azért a saját ko­csimmal csak járok. De a legfőbb változást mégsem ez jelentette, hanem az, hogy azóta a pártvezetőség és öt alapszervezet munkáját kell irányítanom. Nem volt köny- nyű akkoriban megbarátkoz­ni az új helyzettel, hiszen egy közlekedési vállalat munkája meglehetősen szer­teágazó és bonyolult, és nem is könnyű eligazodni benne. Ma már ismerem a felada­tokat, tudom, hogy hol, mit szükséges tenni, és úgy ér­zem, az emberekkel, főként párttagokkal igen jó a kap­csolatom. — Ez az utóbbi miben nyilvánul meg? — Onnan gondolom, hogy ez így van, mert igen sokan jönnek hozzám a hivatalos dolgokon túlmenően egyéni, családi problémákkal is. Igyekszem segíteni, és né­hány ember gondján úgy érzem tudtam is enyhíteni. — Mennyiben jelent sajá­tosságot. ha egy párttitkár egy közlekedési vállalat kommunistáinak munkáját irányítja? Elneveti magát. — Tudja, ránk igazán jellemző, hogy „ott vagyunk minden kilométerkőnél”. De félretéve a tréfát, ez a vállalat nem olyan, mint egy gyár, az emberek je­lentős része munkaidejének nagyját a vállalat kapuin kívül tölti. Van, aki a sze­mélyszállításban, van, aki az áruszállításban vesz részt, van, aki szerelőműhelyben dolgozik. Minden munkakör­nek megvan a sajátossága, és a pártmunkában erre is ügyelni kell. Másrészt az is jellemző, hogy dolgozóink • jelentős része közvetlenül kapcsolatban van a lakos­sággal, s így nagyon ügyel­nünk kell arra is, hogy a lakosság elégedett legyen a tevékenységünkkel. — Ezen a területen azért vannak még problémák. — Vannak, de azt nyu­godtan ki merem jelenteni, hogy korántsem annyira, mint mondjuk tíz évvel eze­lőtt, és azt is elmondhatom, hogy párttagjaink ellen az elmúlt két évben szinte nem is merült fel kifogás. — A pártvezetőség az el­múlt hónapokban főként milyen kérdésekkel foglal­kozott? — A pártcsoportüléseken. taggyűléseken és az egyéb tanácskozásokon nálunk is szóba kerültek a munkaszer­vezés problémái, az alkat­részgondok, vagy a takaré­kossági kérdések. Az ezzel kapcsolatos észrevételeinket eljuttattuk a vállalat vezetői­hez. Ami pedig konkrétan a pártvezetőség tevékeny­ségét- illeti, megtárgyaltuk például az őszi csúcsra való felkészülést, a vállalati gaz­dálkodást. a vállalati infor­mációsrendszer hatékonysá­gát. most pedig megkezdtük az előkészületeket a XII. kongresszusra való felké­szülést illetően. Ennek egyik legjelentősebb momentuma az alapszervezetek ötéves munká iának minősítése. — Mi az, ami munkájá­ban .időnként nehézséget okoz? (Fotó: Perl Márton) — Nem én vagyok az el­ső, aki arra panaszkodik, hogy nagyon sok értekezlet­re, tanácskozásra, egyéb eseményre kell eljárni. Né­ha bizony ez terhes, már azért is, mert sokszor este, otthon kell folytatni azt a munkát, amit napközben nem győz az ember. — S ha van szabad ideje? — A családdal töltöm. Van két lányom, van két kis unokám, mindig akad prog­ram. — És az autó ... — Hát igen. Kilencvenezer van már a Moszkvicsomban, igyekszünk minél többször külföldre is eljutni. Kaposi Levente 1979. nov«mb*r 9„ péntek i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents