Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-09 / 262. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk A „zsarolás” eszköze Holtponton a Rhodesia- konferencia Szavazás a SALT-II-ről WASHINGTON WASHINGTONBAN BEJELENTETTÉK, hogy meggyorsítják a közel-keleti kőolaj medencéhez veze­tő utak ellenőrzésére és biztosítására hivatott úgy­nevezett gyorshadtest felállítását. Ennek az alaku­latnak a létrehozása nem más, mint a gyarmatosí­tás „hőskorában” vívott ágyúnaszád-diplomácia fel- támasztása. A Pentagon tábornokainak elgondolása Szerint a különleges, gyorsan mozgatható és bevet­hető egységek rendeltetése az, hogy szükség esetén „megvédjék a Nyugat életbevágó érdekeit” a straté­giailag fontos térségben. Valójában pedig a mintegy 110 ezerre tervezett hadtestet a szuverén államok megfélemlítésére és megzsarolására kívánják felhasz­nálni. HAROLD BROWN AMERIKAI HADÜGYMI­NISZTER nemrég arra utasította a légierőt, hogy minden erejét a nagy hatósugarú, nehéz katonai szállító repülőgépek kifejlesztésére fordítsa. A had­testben egyébként a légierőn kívül a haditengerészet és a tengerészgyalbgság egységei kapnak majd he­lyet. Gyors ütemben bővítik és korszerűsítik az in­diai-óceáni Diego Garcia szigetén levő amerikai légi­ós tengerészeti támaszpontot, amely a felállítandó ex- pedíciós hadtest alapvető támaszpontja lesz. Menet közben módosult az eredeti koncepció, amely szerint a hadtest hadműveleti övezete a Per­zsa-öböl térségére korlátozódott volna. Az új elkép­zelés szerint: a hadtestnek a világ bármely részében felhasználhatónak kell lennie. így, adott esetben nemcsak Közel-Keletre lesz átdobható ez a világ- csendőri alakulat, hanem Latin-Amerikába, ahol ve­szélyben vannak a Washington-barát diktatúrák, vagy Délkelet-Ázsiába, és Afrikába is. ANNAK KAPCSÁN, hogy iráni diákok túszul ejtették az USA teheráni nagykövetségének személy­zetét, a kongresszus egyes reakciós tagjai veszélyes tanácsokat sugallnak Carter elnöknek. „Bátor akcióra” biztatják, s célzásokat tesznek: itt az alkalom arra, hogy a beavatkozó erők rohamcsapatai „átessenek a tűzkeresztségen”. Nem valószínű azonban, hogy Carter hajlandó vállalni az ilyen lépés hatalmas po­litikai kockázatát, amely egyébként szinte bizonyo­san a teheráni túszok életébe kerülne. Pálfi Viktor Csütörtökön délután meg­kezdődött a bonyolult há­romfrontos diplomáciai játszma a rhödésiai rendezés körül Londonban. A Zimbabwe Hazafias Front az új helyzetben le­mondta a konferencia dél­utáni ülését, hogy megvárja a parlamenti vita kimenete­lét és konzultáljon Kenneth Kaunda zambiai elnökkel, aki reggél érkezett két nap­ra Londonba. Kaunda délután látogatást tett II. Erzsébet királynőnél, majd este Margaret Thatcher miniszterelnökkel és Lord Carringtonnal tanácskozott a rhodesiai rendezésről. A brit kormány és a hazafias front egyaránt azt várja Kaundától, hogy a némzét- közösség szószólójaként az ő álláspontját támogatja majd, és így kimozdítja a holtpontról a konferenciát. Újabb gyanúsított a Moro- ügyben A francia féllebbvitéli bíróság döntése alapján csü­törtökön kiadták az ólasz hatóságoknak Lanfranco Pace 32 éves újságírót, akit Olaszországban azzal gyanú­sítanak, hogy részt vett Aldo Moro kereszténydemokrata pártelnök - meggyikolásában. Pace szigorú biztonsági in­tézkedések közepette megér­kezett Róma katonai repü­lőterére. Októberben a francia ha­tóságok kiadták, ugyancsak a Moro-gyilkosságban való felételezett részvétele miatt, Franco Pipernot. A „stabilitás” és a „nem­zeti érdekek” nevében Pa­kisztán a politikai bizonyta­lanság új szakaszába lépett. A katonai rezsim feje, Ziaul Hak tábornok rádióbeszéd­ben jelentette be a rendkí­vüli állapot visszaállítását, s azt, hogy minden politikai tevékenység statáriális eljá­rás alá esik. Egyúttal közöl­te: bizonytalan időre elha- lesztják a november 17-re kitűzött parlamenti válasz­tásokat. Ezt követően kiter­jesztették a katonai bírósá­gok hatáskörét a polgári tör­vénykezés gyakorlatilag min­den területére, több száz politikai személyiséget őri­zetbe vettek, s bevezették a szigorú sajtócenzúrát. Fair play-hadművelet Ezzel a lépéssel a katonai rezsim teljes kört tett meg, s kiinduló pozíciójára jutott vissza. Ez pedig nem más, mint az az állapot, amely az 1977. július 5-én végrehaj­tott katonai államcsínyt kö­vetően alakult ki az ország­ban. Hak tábornok, a hadse­reg akkori vezérkari főnöke és Zulfikar Ali Bhutto mi­niszterelnök addigi pártfo­golja. rövid úton magához ragadta a hatalmat. Morbid humorral az ezt biztosító ak­ciót „Fair play-hadművelet- nek” keresztelték el. Ez utób­bit bizonyítandó azonnal be­jelentette, hogy nemsokára feloldják a rendkívüli álla­potot, s 90 napon belül meg­rendezik a választásokat. Rövidesen azonban elrendel­te halasztásukat, s ezt a já­tékot eddig hétszer ismétel­te meg. Közben a mély politikai, erkölcsi és gazdasági válság­gal küszködő országban min­den meglevő probléma to­vább súlyosbodott, s újab­bak is keletkeztek. Zulfikar Ali Bhuttót, a 32 éves füg­getlen múltra visszatekintő Pakisztán legnépszerűbb po­litikusát letartóztatták, s bí­róság elé állították azzal a váddal, hogy egy politikai úlenfele meggyilkolását ren­delte el. A bíróság — több szakértő szerint jogilag meg­i 1879. november 9., péntek DÉL-OLASZORSZÁGBAN: Puskatussal a földművese!: e'len A hadügyminisztériumnak alárendelt olasz csendőrség szerdán földműveseket roha­mozott meg a dél-olaszorszá- gi Persanonál, Salerno vi­dékén. A súlyos eseményről csü­törtökön szerzett tudomást az olasz közvéleménj a bal­oldali lapokból, mert a hi­vatalos szervak elhallgatták azt. Az eset e'őzménye az volt, hogy a szövetkező nincstelen zsellérek az idén újból be akartak vetni egv évek óta parlagon heverő és általuk művelés alá vont földet. Az olasz hadügymi­nisztériumnak eddig nem is volt kifogása ellene, de most egyszeriben elhatározta, hogy többé nem engedélve/.i a termelést és katonai célokra használja a gabonatermesz­tésre kiválóan alkalmas te­rületet. A földművesek ek­kor elhatározták szakszerve­zeti vezetőikkel, hogy mégis hozzáfognak a munkálatok­hoz. A csendőrség azonban bru­tálisan rájuk támadt. Pus­katussal agyba-főbe verte a földre feküdt embereket, vezetőiket összerugdosta és elhurcolta, a többieket pedig megakadályozta abban, hogy vérben fekvő társaik megse­gítésére siessenek. Paolo Nicchia, az OKP helyi szer­vezetének ti kára több órát töltött a carabiniert-őrsön. Ügy össze tik, hogy sán­tán jött ki onnan. A brutális eljárás miatt Salerno dolgozói csütörtökön általános sztrájkkal titakoz- tak és szolidaritást vállaltak társaikkal. Gerardo Chiaro- monte szenátor, az OKP tit­kársági és Vezetőségi tagja pártja nevében „teljes szoli­daritásáról”, biztosította a persanói földműveseket. Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága csütörtökön úgy határozott, hogy befe­jezi a vitát a SALT—II. szerződésről és pénteken szavaz annak a szenátus plénuma elé terjesztéséről. A külügyi bizottság állás- foglalása gyakorlatilag azt jelenti, hogy véget ért a szerződés ellenzőinek időhú­zása, amelynek során hete­ken át különböző módosító indítványokkal próbálták a. szerződés szövegének meg­változtatását kikényszeríteni. Értesülések szerint a kül­ügyi. bizottság pénteken kö­zép-európai idő szerint 17.30 órakor szavaz arról. hogy jóváhagyólag a szenátus plénuma elé terjeszti-e rati­fikálás végett a SALT—II. szerződést. Khomeini nem fogadja Carter megbízottját A TASZSZ szovjet hír- ügynökség és a moszkvai rádió beszámolója szerint teheráni diákok továbbra is megszállva tartják az Egye­sült Államok iráni nagykö­vetségét és nem engedték szabadón túszaikat. A nagy- követség épülete előtt foly­tatódnak az Amerika-ellenes tüntetések. A teheráni rádió közlése szerint Khomeini kijelentet­te: nem hajlandó találkoz­ni Ramsey Clark volt ame­rikai igazságügyminiszter, rel, aki Carter elnök szemé­lyes megbízottjaként kívánt tárgyalni az iráni vezetők­kel az amerikai nagykövet­ség személyzetének szaba­don bocsátásáról. Khomeini A teheráni amerikai nagykövetségen tovább tart a túsz- j dráma. Képünkön: géppisztolyokkal felfegyverzett iráni fia­talok, akik az „imám híveinek” nevezik magukat, őrzik az USA képviseletének épületét. (Népújság telejotó — AP—MTI—KS) az ország valamennyi állami és vallási vezetőjének meg­tiltotta, hogy felvegyék a kapcsolatot az amerikai kül. döttséggel és leszögezte: a tárgyalások megkezdéséről csak abban az esetben lehet szó, ha az amerikai ható­ságok kiadják a volt iráni sahot és megszüntetik az ország elleni kémtevékeny­ségüket. WASHINGTON Az amerikai kormány megbízottja a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ille­tékeseivel is tárgyal. hogy közvetítsenek a teheráni amerikai nagykövetség tú­szainak kiszabadításában. A washingtoni külügyi szóvivő csütörtökön közvetetten megerősítette ezeket az ér­tesüléseket, azzal, hogy „üd- i vözölnék” ha a PFSZ szere- j pet vállalna és érvényesítené \ befolyását Teheránban. A Carter-kormány hivata­los álláspontja szerint sem­miféle kapcsolatot nem te­remt a PFSZ-el, amíg az \ nem tesz eleget bizonyos ' feltételeknek. Minden jel arra mutat, hogy Ramsey Clark, Carter ■! elnök különmegbízottja Is- ■ tanbulban máris tárgyalt a PFSZ képviselőjével. Ramsey Teheránba indult, de amikor az iráni hatóságok közölték, nem kívánnak tárgyalni ve­le, kénytelen volt Törökor­szágban maradni. A külügyi szóvivő szerint változatlanul nem tudják, fogadják-e vé- gülis a különmegbízottat Te­heránban, vagy sem és ha igen, mikor. A tábornok elnök és fő elleni ele, a 26 éves Benazir Bhuttó alapozatlanul — bűnösnek találta, s halálra ítélte. Jó­kora huzavona után Bhuttót végül is ez év április elején felakasztották. Benazir, a néptribun Akár bűnös, akár ártatlan volt Bhutto: kivégzése min­denképpen súlyos politikai hibának bizonyult. Bhuttóból mártír lett, az addig általa vezetett Pakisztáni Néppárt pedig ebből politikai tőkét kovácsolt. A párt élére Bhutto özvegye, Nuszrat asz- szony került, aki azonban az apja néptribuni tehetségét felidéző leányára, a 26 éves Benazirra támaszkodik. A rendszer elnyomó intézkedé­sei ellenére is a csaknem széthullott Néppárt ismét Pakisztán vezető pártja. Tö­megbefolyásának növekedé­sét bizonyították a szeptem­berben megrendezett helyha­tósági választások. A jelöl­tek itt formálisan nem a pártok színeiben indultak, dé feltűnt, hogy 80 százalék­ban azok „futottak be”, akik a Pakisztáni Néppárt támo­gatását élvezték. S a párt térnyerését a jelek szerint nem akadályozta meg, hogy a katonai kormányzat ismét háziőrizetbe helyezte Bena­zir Bhuttót és édesanyját. Feltehetőleg ez volt az oka, hogy Ziaul Hak tábor­nok visszariadt a parlamenti erőpróbától, amely semmi biztatót nem ígért számára. Az ostromállapot bevezetésé­vel próbál pontot tenni a tábornokok és a politikusok idegháborújára. Mostani lé­pése látszólag megszilárdítot­ta személyi hatalmát, hiszen azonkívül, hogy köztársasá­gi elnök, ő a katonai kor­mányzat főadminisztrátora (kormányfői funkció) és a hadsereg főparancsnoka is. Ám ezen a csúcson — elszi­geteltebb, mint valaha. Ma­nőverezési terét teljes egé­szében a tisztikar támogatá­sa határozza meg. Nem tud­ni azonban, hogy ez milyen mértékű és mennyire tartós, mert hírek keltek szárnyra a tábornokok és ezredesék körében tapasztalható elége­detlenségről. Idézetek a Koránból Várható, hogy az elnök az „iszlamizálás” lapjára tesz majd abban a reményben, hogy elnyerheti ezzel a jobb­oldali pártok támogatását. (A fokozott „iszlamizálás” szándékára vall, hogy az ostromállapotra vonatkozó bejelentés előtt a rádióban hosszan idéztek a Korán­ból. ..) Ami a jobboldalt il­leti, aligha áll szándékában felsorakozni a katonai rezsim mögé. Legjelentősebb pártja, a Pakisztáni Nemzeti Szö­vetség ugyanúgy szembehe­lyezkedett Hak tábornok ön­kényesen „megreformált” vá­lasztási törvényével, mint a Néppárt. Sok nehézséggel kell meg­küzdenie a katonai kor­mányzatnak, sok régi kér­désre kellene új válaszokat adnia. A határtartományok­ban élő nemzet''éeek köré­ben erősödnek az elszakadá­si törekvések. („Ha sokáig tart ez a rendszer, senki sem lesz képes megakadályozni Pakisztán széthullását” — fi­gyelmeztetett Benazir Bhut­to.) Az Indiával fennálló im­már hagyományos viszály mellett, Pakisztán újabban Afganisztánnal keveredett éles vitába. A nemzetiségi problémákon kívül ennek el­sősorban az az oka, hogy Pakisztán támaszpontokot és segítséget nyújt az afganisz­táni ellenforradalmároknak. Számolnia kell Pakisztán­nak nyugati barátai (és hite­lezői) — köztük első helyen az Egyesült Államok — nö­vekvő elégedetlenségével amiatt, hogy atombomba­robbantásra készül. Az állí­tólag szaúd-arábiai és lí­biai pénzügyi támogatással készülő „iszlám atombomba” nemcsak Indiát, hanem Izra­elt — s ezen keresztül az amerikai cionista lobbyt — is nyugtalansággal tölti el. A Nyugatnál eladósodott Pa­kisztán zilált gazdaságát 40 százalékos infláció sújtja, nem mindegy hát, hogy csor- dogálnak-e, avagy elapadnak a további hitelek. A katonai rezsim jövőjét az ezékre a kérdésekre adandó válaszok határozzák majd meg. * Pálfi Viktor A Tetcly­társ Edward Kennedy szenátor bejelentette, hoey nícg- pályázza a demokrata párt elnök­jelöltségét az 1980-as választásokon. (Népújság télefotó — AP—MTI —KS) PAKISZTÁN Választások-sohanapján? t A

Next

/
Thumbnails
Contents