Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
♦ Kevesebb abrakkal értékesebb termék Ae állattenyésztés, illetve állati termék előállítás „energiabázisa” a takarmány, s annak koncentráltabb formái a szemes- és ipari abrakke- veréktakarmányok. Az abrak méltán sorolható az energiahordozók körébe — tekintettel arra, hogy az abraktakarmányok keményitő- irtéke a legmagasabb. Hazánkban az egy év alatt felhasznált takarmányok értéke kereken 50 milliárd forint, ezért a vele való takarékosság nagyon fontos, hiszen egy ezrelék megtakarítás is 50 millió forintot eredményez. Ez a tény annál is inkább jelentős, mivel az állattartás költségének 60—75 százalékát takarmányozásra fordítják. Országos érdek tehát, hogy minél kevesebb takarmányból (főleg abrakból) és minél kevesebb költséggel a piaci igényeknek megfelelő minőségű értékesebb állati terméket állítsanak elő. Mivel a zsíros hús, valamint a szalonna az egyre kevésbé keresett élelmiszerek közé tartozik, más részről exportja sem gazdaságos, a termelés, azaz a sertéshíz-> lalás célja csakis a több hús és kevesebb zsír előállítása lehet. Ezzel takarmány is megtakarítható. Így például 105 kg-ra hizlalva, egy sertéshez 308 kg abrakra van szükség. Ha tovább csökkentjük a hízlalási végsúlyt, 95 kg-ra, — ez most a kívánatos —, akkor egy sertés meghízlalásához 265 kg abrak felhasználása is elegendő. Megjegyzem azonban, hogy ezeknek a jellemzőknek az eléréséhez jó minőségű takarmány és megfelelő technológia is szükséges. Megállapítható tehát, hogy a súly- növekedéssel párhuzamosan — és mind fokozottabb mértékben romlik a takarmányhasznosulás. A 95 és 125 kg közötti 30 kg súlytöbblet eléréséhez 135 kg takarmány szükséges, ami 4,5 kg abrakigényt jelent egy kg súlygyarapodáshoz. Ezzel szemben a 95—100 kg-ig hizlalva 3,8—3,9 kg abrak is elegendő az egységnyi súly- gyarapodáshoz. Az esetben tehát, ha a sertéstartó 100 kg súly elérésekor befejezi a hizlalást, azaz nem törekszik a 125 kg elérésére, sértésenként 115 kg abrakmegtakarítást érhet el. Az alacsonyabb súlyra való hizlalásnak ezen kívül egyéb előnye is van, ez pedig a minőség, a jobb kitermelési arányok. Néhány adatot bemutatunk előző okfejtés bizonyítására. A fehérhússertés kitermelési arányai: Az élösertésböl kitermelhető Élősúly vágáskor Csonth. (%) Szalon., zsír <%) 95 kg 48,0 29,5 105 kg 47,5 31,0 115 kg 46,0 33,5 125 kg 44.0 36,5 A szarvasmarha•hizlalásbán is hasonló problémák Jelentős haszonkulcsváltozások Változtak a másodosztályú éttermi árak — Máris növekedett a vendégforgalom — Újdonságok az étlapokon Négy nap telt el azóta, - hogy a Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei bejelentették: a 11. osztályú éttermekben az ételek árát átlagosan 10 százalékkal csökkenteni kell, ugyanakkor emelik ezeken a helyeken a hordós és a palackos sör, illetve az égetett szeszes italok árát. Az éttermek mostani. jelentősebb hétvégi forgalmára felkészültek a megyei vendéglátó vállalatok, amelyeknek a szakemberei máris tapasztalták, hogy az ételárak csökkenésével érezhetően növekedett a forgalom. Mit jelent konkrétan az intézkedés? — néztünk utána szombaton a vendéglátó vállalatoknál, illetve néhány üzletben. A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál hozzávetőlegesen 25 százalékos haszonkulcs-csökke- nést hajtottak végre. Ez azt jelenti, hogy a II. osztályú üzletekben 10—12 százalékkal csökkent az ételek, valamint a sütemények (presz- szókban. cukrászdákban) ára. A vállalat érintett 24 üzlete közül az egri Belvárosi Étteremben például ételenként 2—3 forinttal kevesebbet kell fizetniük a vendégeknek: egy adag cigányos szüzérmékért a régi 26,20 helyett 23,80-at kell fizetni. Jelentősen, 3—5 forinttal emelkedett viszont az italok ára: egy fél konyak az eddigi 15 helyett 19 forintba kerül. A Hungária Szálloda és Vendéglátó Vállalat a belkereskedelmi előírások szerint hajtotta végre az ármódosításokat. Az érintett három üzletben. így például az egri Mecsetben az ételek haszonkulcsa 160-ról 130 százalékra csökkent. A háromfogásos menü ára például 29.60 helyett 26.20-ba kerül november 1-től. A zónaételekhez tartozó szalontüdő ára 7,60-ra, a kisadag paprikáscsirkéé pedig 14,50-re csökkent. Ebben az étteremben az ármódosításokkal egy időben újdonságok is felkerültek az étlapra: török és szerb ételek. szerdánként füstölt csülök-ételkülönleg ességek várják a vendégeket. Itt is emelkedtek az italárak: a borsodi világos sör csaknem 2 forinttal kerül többe, mint eddig. Hasonló haszonkulcscsökkentésre került sor a Felső-magvarországi Vendéglátó Vállalat éttermeiben is. A II. osztályú egri Platánban átlagosan 10 százalékkal lettek olcsóbbak az ételek: egy adag rántott sertésborda 34,90 helyett 31,60-ba kerül, a lucskos káposzta ára pedig 6,70-ről 6 forintra csökkent. Ebben az étteremben főként nyáron fogy majd több étel, mivel a strand forgalma jelentősen befolyásolja az üzlet bevételét. A megyében működő szövetkezeti II. osztályú éttermekben is az előbbieknek megfelelően alakultak az étel-, illetve az italárak. A vendéglátóipari szakemberek ennek nyomán remélik, hogy az eddigi 25 százalékos étel. forgalom-csökkenés nem növekedik tovább, sőt az elkövetkezendő hónapokban emelkedik majd az éttermi ételfogyasztás. (— s) vetődnek fel. A hizlalásban itt is a legnagyobb költséget a takarmány jelenti, tehát itt sem mindegy, hogy milyen a hízlalási súly. Szarvasmarhahizlalásban a fejlődés ellenére még jelentős az abrakra alapozott hizlalás aránya, melynek oka a tömegtakarmányok mennyiségi és minőségi hiányosságaival, valamint az ezzel összefüggő' gépesítés alacsony színvonalával függ össze. A szarvas- marhák az abrakkal hizlalt aránya jelenleg mezőgazda- sági nagyüzemeinkben 55—60 százalék. Célunk az, hogy ezt az arányt csökkentsük, fokozatosan megteremtve a feltételeket a tömegtakarmány felhasználására. A nagy súlyra történő szarvasmarha-hizlalásnál — különösen 570 kg fölött — erőteljesen romlik az abraktakarmány hasznosulása. Ugyanakkor a súlygyarapodás csökken és intenzíven növekszik a faggyútermelés, melynek energiaigénye 3—4- szerese a hústermelésnek. összefoglalva, a sertés- és marhahízlalásban mind a korszerű táplálkozási igények kielégítése, mind pedig a gazdaságosabb takarmányozás szükségszerűen megköveteli az alacsonyabb súlyra történő hizlalást. Németh Lajos Év végére mind elkészül Lemaradás volt az oka annak, hogy nem adták át időben a hatvani 44 OTP-Iakást a város központjában. Ugyanakkor dicséretet is érdemelnek a kivitelezők, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói, mert terven felül építették meg — átcsoportosítással — a 150 személyes óvodát, amire égetően szüksége volt a városnak. Most javában folynak a munkák, hogy ez év végére átadják boldog tulajdonosainak az új lakásokat is. amelyekből 16-ban már lakóknál a kulcs. (Fotó: Szabó Sándor) MŰSZAKI HETEK Előadás a könnyűipar és a munkaerő-gazdálkodás feladatairól Eredményes hét áll a műszaki hetek rendeződ mögött. A több minit másfél hónapos rendezvénysorozat vendége és egyben előadója volt hétfőn dr. Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, aki a következő ötéves terv előkészítéséről, a népgazdaság fejlődéséről, egyensúlyi kérdéseiről tartott előadást a Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei Szervezetének kerekasztal-beszélgetésén. Ugyanezen a délutánon az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület egri öntészeti csoportja, a MTESZ legifjabb Heves megyei szervezete rendezett ankétot a korszerű öntödei gyártmány- szerkezetről. Csütörtökön dr. Kállai Lajos, pénzügyminiszter-helyetA bizalmi rangja, súlya Tapasztalatok a Mátraalji Szénbányáknál AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA érvényesülésében —, mint ismeretes —, igen jelentős a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskörének gyakorlása. A választott dolgozók mindennapi munkája során ugyanis egész kollektívák véleménye, kérése, akarata jut kifejezésre, a különösebben nem látványos közéleti szereplés is sok ember életét, sorsát változtatja. Ennélfogva nem csoda, ha egyre nagyobb érdeklődés kíséri a bizalmiak tevékenységét, a legkevésbé sem véletlen, hogy nemrégiben az SZMT titkársága közelebbről is érdeklődött a témáról. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezetői ez alkalommal egy konkrét helyen — nevezetesen a Mátraalji Szénbányáknál — próbáltak tájékozódni, s helyszínen gyűjteni tapasztalatokat. Seregnyi kérdésből és válaszból, munkahelyi beszélgetésekből, vállalati, üzemi, gazdasági, illetve politikai vezetőkkel folytatott eszmecserék alapján állt össze a kép. . Mit mutat? Nos, általában kedvezőek a benyomások. Mint az összegezésből — egyebek között kiderül: megyénk legnagyobb vállalatánál is határozott a törekvés az üzemi demokrácia fejlesztésére, ebből adódóan pedig a bizalmimunka hatékonyabb kibontakoztatására. Megmutatkozik ez abban, hogy az önelszámoló gazdasági egységek kialakításával már negyedszázaddal ezelőtt a decentralizációra törekedtek, s mialatt munkáltatói jogokkal ruházták fel az üzemeket, biztosították, hogy a szakszervezeti élet is a körülményekhez igazodhassék. Időközben pedig csiszoltak, alakítottak a gyakorlaton, ahogy a központi irányelvek megkívánták. Ha az intézkedések kezdetben még nem is hozták a várt eredményeket, később egyre sikeresebbeknek bizonyultak. S a közös tanfolyamok még inkább elősegítették, hogy a bizalmiak a legkülönbözőbb területeken váljanak partnereikké a gazdasági munka irányítóinak. Ma már —, ahogyan az SZMT titkársága közvetlenül is meggyőződhetett erről — a legtermészetesebb, hogy a bizalmi egyetértésével is kell találkoznia például a személyi bérek megállapításának. A szakszervezet képviselője nélkül sem az új felvételis, sem a próbaidejét már megfelelően letöltött dolgozónál nem történhet besorolás, régebbinél pedig fizetésemelés, jutalmazás, kitüntetés. Éppen mostanában keresik a lehetőségét annak, hogy egy-egy kikérés álapján belépő új munkatárs érkezésénél se szenvedjen az egyetértési jog, még az áthelyezés előtt hallathassa szavát a mozgalom tisztségviselője. Természetesen vannak esetek. amelyekben nem közveäeniü éraéayes ülhet a -bi-c. zalmi akarata. Lakáskiutalásnál, építési támogatásnál, vagy mondjuk, magasabb kitüntetésnél csupán kifejeződhet a tisztségviselő álláspontja, mivel a mérlegelés, a sorrendiség megállapítása már feltétlenül vállalati szinten lehetséges. Végeredményben. azonban itt sincs szó az egyetértés hiányáról, hiszen csakis olyanok mellett döntenek, akik mellett a szakszervezet valamelyik képviselője szót emelt: A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS megkötésekor, módosításakor a bizalmiak véleményezési és javaslattételi joga érvényesül. A terveze- zetet valamennyi csoport megkapja. Ez módot teremt arra, hogy a legkisebb közösségeken belül is ki-ki megtehesse észrevételét, közölhesse elgondolását, amit a tisztségviselők összegyűjtve, küldöttekként a magasabb fórumokra, az üzemi tanácskozásokra eljuttatnak, végső soron pedig a vállalati szakszervezeti tanács, illetve a bizalmiak együttes ülésére visznek. Így a szerződés nemcsak nevében, hanem szó szerint is kollektív, valóban valamennyi dolgozó érdekét tükrözi. A közös tanácskozás résztvevőinek szerepkörébe tartozik a szociális terv kialakítása, jóváhagyása, illetve utóbb a végrehajtás számonkérése is. Ugyanekkor még számos más esetben például a munkahelyi termelési programok összeállításánál, a - teüeritrnénykövefelmépyek esetenkénti rendezésénél, az előforduló mulasztások anyagi felelősségének megállapításánál, vagy éppenséggel a beiskolázásoknál, a másodállás, vagy mellékfoglalkozás engedélyezésénél egyaránt kikérik a bizalmiak véleményét. A tisztségviselők ellenőrzési és képviseleti joguk gyakorlásával egyebek mellett a baleseti veszélyforrások feltárásában, a törvényesség betartásában, az emberi kapcsolatok javításában, a jobb munkahelyi légkör megteremtésében segítenek. A bizalminak ilyen formán rangja, súlya van a munka- lyeken, az egész vállalatnál. Mindennapi tevékenységüket azonban —, ahogyan a tapasztalatok mutatják — sajnos még jó néhány rendezetlen kérdés zavarja. Leginkább pedig az, hogy a Mátraalji Szénbányák új szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, s ennélfogva az üzemi szabályzatok kidolgozása, a munkaköri leírások korszerűsítése, az SZMT titkárságának tájékozódása idején még hátravolt ... JOBB HlJÄN, megnyugtató azonban, hogy — éppen az SZMT titkárságának figyelmeztetése, útmutatása alapján — már hozzáláttak e hiányosságok megszüntetéséhez. Ami minden bizonynyal még eredményesebbé teszi majd a jövőben a fontos bizalmimunkát. tes a megyei tanács nagytermében számolt, be a résztvevőknek a pénzügyi szabályi lyás változásairól, a várható ú,i jogszabályokról, rendelkezésekről. Másnap kezdődött az a nagyszabású tanácskozás, melyen az egerszalóki termálfürdő kút hasznosítási lehetőségeiről, vizsgálati eredményeiről számoltak be á szakemberek az érdeklődőknek. Ezen a héten tartották Gyöngyösön a GTE és a HTE gyöngyösi szervezetének húsz, illetve tizenöt éves jubileumi ünnepségét. De nemcsak a megye nagyobb városaiban, több vidéki településen is • szerveztek különböző programokat' a MTESZ tagegyesületei. Besenyőtelken például a .művelődési központokkal szemben támasztott igényekről tanácskoztak a résztvevők az új nevelési központban. Bár rövid munkahét elé nézünk és a programsorozat jelentős eseményei javarészt már lezajlottak, marad bőven esemény az elkövetkezendő napokra is. November 9-én a Technika Háza nagytermében dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tárt előadást időszerű munkaerő- és bérgazdálkodá.si kérdésekről, Hevesen hétfőn a köny- nyűipar feladatairól, az el« következő időszak tennivalóiról dr. Dobrotka László könnyűipari miniszerhelyet- tes beszél az érdeklődőknek, szakembereknek. A műszaki hetek keretében rendezi meg a Hazafias Népfront azt a.z ankétot is, amin a háztáji és kisgazdaságok tevékenységéről, fejlesztésükről hozott határozatok végrehajtásáról lesz szó. A MTESZ megyei szervezetei rendre a műszaki hetek után értékelik egész éves tevékenységüket, s állítják össze a következő esztendő munkaprogramjait. Nos. elsőként a jövő héten a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Hoves megyei Szervezetének elnöksége ül össze. *L • Gyóni Gyula WW« november 4., vásárnál» i
