Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-30 / 280. szám
j CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR: 1 Vitatott milliárdok Ebben az évben harmadik alkalommal tanácskoz2 nak az Európai Gazdasági Közösség országainak ve- | zetői. A Közös Piac találkozóinak szinte állandó vo- | nása a résztvevők éles szembenállása, a mostani dub- | lini csúcsot mégis megkülönböztetett figyelem kíséri. A legnagyobb feszültséget jelentő vitatéma — \ Nagy-Britannia pénzügyi kötelezettségeinek kérdése — I ugyanis olyan ügy, amely felszínre hozza a szer- | vezet és a döntésmechanizmus igen sok gyengeségét. | Az alapprobléma Anglia túlzott hozzájárulása a kö- | zösség költségvetéséhez: a szigetország, amely egyes t statisztikák szerint csak feleolyan gazdag, mint pél- ) dául az NSZK, kétszer annyit fizet a közös kasszába, J mint Nyugat-Németország. Más kimutatások alapján | Nagy-Britannia annak az összegnek is a dupláját | utalja át Brüsszelbe, mint amennyi onnan különböző 1 csatornákon keresztül visszajut hozzá! | A 2,5 milliárd dollárt kitevő brit hozzájárulás na- | gyobb részét a mezőgazdaság támogatására használ- j ják. Nagy-Britannia élelmiszer-szükségletének jelentős » részét a Közös Piacon kívülről, jórészt a brit nemzet- | közösség tagországaiból importálja. Az erre kivetett ; adókon kívül óriási összegeket igényel a költséges | francia, nyugatnémet és dán mezőgazdaság finanszí2 rozása is. A mesterségesen magasan tartott tej-vaj1 marhahús stb. árakhoz viszont politikai okokból nem } tanácsos hozzányúlni: az említett országokban a pa~ j rasztság még ma is számarányát meghaladó politikai 2 erőt képvisel. (A különböző dotációk csökkentése . — | különösen választások előtt — így robbanásveszélyes 1 téma lehet.) Mindez meghatározza a partnerek reagálását is: a 2 legmerevebben épp Giscard d'Estaing, francia elnök 2 fogadta az angolok tiltakozásait. Schmidt, nyugatnémet | kancellár inkább hajlik kompromisszumokra, de Lon- | donban még az ő általa javasolt engedményeket is 2 elfogadhatatlanul kevésnek tartják. Az aránytalan megterhelés Margaret Thatcher } kezében súlyos érv. „Ha az EGK nem teljesíti a brit 1 követeléseket, veszélybe kerül a szervezet jövője” — | írja az angol sajtó. Ez persze túl erős megfogalmazás ) de az biztos: Thatcher asszony belpolitikai hasznot 2 akar kovácsolni abból, hogy a Közös Piac — úgy- | mond — igazságtalanságaival szemben heves csatát | folytat. (A brit pártok ugyanis — ritka eset — szinte 2 egyöntetűen helyeslik a miniszterelnöknő kemény fel- 2 lépését.) Annál is inkább a határozott lépések híve a ! konzervatív kormányfő, mert belpolitikai problémái .a közeljövőben szaporodni. látszanak. S nehéz lenne az angolokkal elfogadtatni -azt, hogy egyre nagyobb 2 terhet vállaljanak a nyugat-európai integrációban, mi-’ ! közben a hazai költségvetést," a közkiadásokat a tory- kormány könyörtelenül megnyirbálja. Szegő Gábor Válság robban? Az EGK csúcsértekezletének első hivatalos ülése csütörtökön délután három órakor kezdődött meg a Dublin Castle György-termében. A csúcsértekezlet napirendjén sok kérdés szerepel: az általános gazdasági helyzet elemzése, az energianehézségek megvitatása, egy igazi gazdasági unió létrehozásának lehetőségei, a nyugat-európai parlament és Brüsszel között a költségvetés ügyében fennálló véleménykülönbségek megvitatása, a pénzügyi rendszer eddigi működésének vizsgálata, és a három „bölcs” jelentése a közös piaci szervezet átrendezéséről. A résztvevők, valamint a Dublinban összegyűlt több száz sajtótudósító érdeklődése mégis egyetlen kérdés köré összpontosul, vajon válság robban-e ki a Közös Piacon belül a brit követelések miatt, vagy sikerül valamiféle kompromisszummal elkerülni a válságot. A csúcsértekezlet megnyitásának időpontjában a nézetkülönbségek ebben a kérdésben áthidalhatatlanoknak látszottak. A brit kormány egy sor nyilvános kijelentésben megerősítette, nem hajlandó a Közös Piac költségvetésének 20 százalékát fedezni, amikor EGK-tagsá- gából származó összes haszna a költségvetésnek még tíz százalékát sem éri el. Lehet-e a britek és a többi tagállam közötti konfliktust a „családon belül” megoldani? Ez a dublini csúcsértekezlet fő problémája. S erre a kérdésre az angolok szerint 24 órán belül felelni kellene. Válság kirobbantásától, a briteknek a közös piaci tanácskozásokról való átmeneti távolmaradásától mindenki fél. Az előzetes tárgyalásokon a londoni kormány hajthatatlannak mutatkozott, s minden felajánlott megoldást visszautasítot. Így tehát a dublini csúcsértekezlet, akár születik megoldás, akár nem, mindenképpen fordulat kezdetét jelenti az EGK történetében. Irán lakossága tüntet , Iránban folytatódnak az Egyesült Államok elleni megmozdulások. Csütörtökön tömegtün-. tetés volt az amerikai politika ellen és az iszlám előírásai mellett. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Carter amerikai elnök csütörtök esti sajtóértekezletén az iráni kérdéssel foglalkozott. Megismé’elite, hogy a túsz-ügy békés megoldását kívánja és „egyéb lehetőségeket” (azaz a fegyveres vagy más megtorló lépéseket) csak akkor mérlegel, ha már kimerültek a békés rendezés lehetőségei. Az ENSZ biztonsági tanácsának szombati ülésétől azt várja, hogy újabb határozott lépéseket tesz a túszok szabadon bocsátása érdekében. Az amerikai'elnöik minden korábbinál keményebb szavakkal támadta Iránt. Terroristáknak nevezte a. nagy- követség megszállóit, és példátlannak minősítette, hogy akciójukat a kormány is támogatja. Carter mindenesetre gondosan elkerülte, hogy az általánosságokon kívül katonai vagy gazdasági lépésekkel fenyegesse Iránt. A jelek szerint Washington változatlanul tárgyalásokban reménykedik, bár az a tény, hogy a szombatra New Yorkba várt Baniszadr volt külügyminisztert új tisztség- viselővel váltották fel, olvan aggodalmakat keltett Washingtonban, hogy a tárgyalások meghiúsulhatnak. Az amerikai képviselőház 54 tagja csütörtökön felszólította Carter elnököt: szabjon határidőt Iránnak az amerikai túszok szabadon engedésére, s ha Teherán ezt nem teljesíti, akkor tegyen katonai lépéseket. A 435 tagú testület egy csoportjának felhívása semmire nem kötelezi sem a törvényhozást, sem a kormányt, de mindenesetre kifejezi a törvényhozók és a lakosság Irán-ellenes beállítottságú részének hangulatát — mutatnak rá megfigyelők. Carter elnök legutóbb szerda esti sajtóértekezletén helyezett kilátásba katonai lépéseket — de csak arra az esetre. ha a helyzet békés rendezésének lehetőségei már kimerülnének. Legújabb hírek szerint Irán végérvényesen kiiktatta a dollárt, mint az importszállítmányok kiegyenlítésének eszközét. Az iráni központi bank segítségével valamennyi dollárban kiállított hitellevelet más valutára — nyugatnémet márkára, angol fontra és japán jenre — konvertáltak, hogy a külföld di exportőrök nehézség nélkül indíthassák útnak szállítmányaikat — közölte a PARS hivatalos iráni hírügynökség üzleti körökre hivatkozva. A bankvilág egyébként el-^ térően reagál arra a múlt héti iráni bejelentésre, misze- ■ rint Irán nem fizeti vissza külföldi adósságait. A nyugat-európai országok általában nyugodtabban fogadták., a bejelentést, mivel Iránnal^ szembeni követeléseik szerényebbek az amerikai bankok követeléseinél. A sah vagyonát hírek szerint nagy bankok, cementművek, cukorgyárak, szállodák, kaszinók, a General Motors és a Krupp-konszern részvényeinek vásárlásába fektette. Nemrég úgy nyilatkozott,: hogy vagyonát „őrült módon eltúlozzák” és csupán egy normális amerikai milliomossal hasonlítható össze. Jelenlegi vagyonát a volt uralkodó 50—100 millió dollárra becsüli. Telexen érkezett « TÖRÖKORSZÁG A Dentirel-kormáiiy első napja Hetvenkét óra alatt öt politikai gyilkosság történt Törökországban. Fájdalmas tény; ebben nincs semmi váratlan vagy meglepő — 1978 —79-ben voltak olyan hónapok. amikor 120-on felül volt a terrorcselekmények halálos áldozatainak száma és a sebesült kétszáznál több volt... Ám ez a legutóbbi három nap új politikai körülmények között, változott helyzetben is az esztendők óta megállapított tendenciát igazolta: a rendkívül súlyos gazdasági körülmények között élő országban a szélsőjobboldal minden módon zűrzavart akart kelteni, hogy az anarchiába taszított országra valamilyen fasiszta megoldást kényszerítsen rá. Alibi-merényletek Az öt gyilkosság áldozata közül három ismert baloldali személyiség volt. A legismertebb egy isztambuli egyetemi professzor, Umit Doga- nay, a politikai fakultás dékánhelyettese. Dogonay éppen hazatért otthonába, kilépett gépkocsijából, amikor szitává lőtték. Gépkocsivezetője és a lakóház portása, aki abban a pillanatban lépett ki az utcára, amikor a kocsi megállt, megsérült. A merénylők egy autóból nyitottak sortüzet a professzor- j ra, elmenekültek. Egy órá- ; val később az isztambuli fj.Nmisw 1979. november 30., péntek egyetemen heves tüntetés robbant ki, a bal- és a jobboldal hívei verekedni kezdtek; egyelőre a jogi fakultást zárták be, de szó volt arról, hogy a többi fakultásokon is felfüggesztik a tanításit. A Demirel-kormány megalakulása óta elkövetett gyilkosságok egyik áldozata egy szélsőjobboldali újságíró volt. Török politikai körökben elterjedt az a nézet, hogy mind az öt gyilkosságot ugyanaz a banda követte el: szélsőjobboldali szervezetek tagjai, akik vagy Türkes „szürke farkasok” nevű fegyveres fasiszta csoportjától is jobbra helyezkednek el, vagy esetleg éppen Demirel emberei. A jobboldaliak ellen elkövetett merényleteket afféle alibinek kell tekinteni; lám nemcsak baloldaliakat ér a golyó. Rendkívüli állapot A fellobbanó terror bizonyos fokig válasz arra a Demirel-döntésre, hogy meghatározatlan ideig fenntartják a még Ecevit által elrendelt rendkívüli állapotot az ország területének jelentős részére, több mint tizenkét tartományban. Nam sokkal a Demirel-féle kormányalakítás előtt híre járt Ankarában — erről a „Dünya” című lap is beszámolt, hogy „Fahri Korotürk köztársasági elnök még a miniszterelnöki megbízatás hivatalos átadása előtt magához kérette az Igazság Párt vezetőjét és Demirel legnagyobb meglepetésére bevezette az elnöki rezidencia egy kisebb szobájába, ahol kezében cigarettával, a lemondott miniszterelnök, Bülent Ecevit várakozott rá.” A Dünya értesülése szerint a köztársasági elnök jelenlétében a két pártvezér megállapodott abban, hogy a jövőben együttműködnek az iszonyatos erőszakhullám letörésében és Ece'vit Demirel rendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyeket a legkülönbözőbb anarchista csoportok tevékenységéről a legutóbbi időben munkatársai összegyűjtöttek. A „Hür- riyet” című isztambuli napilap — éppen azon a napon, amikor Doganay professzort meggyilkolták! — egyik cikkében emlékeztetett Ecevit- nek egy olyan kijelentésére, hogy „a Köztársasági Néppárt ellenzéki mivoltában nem az elvtelen civódásra törekszik”, hanem megpróbál segíteni az anarchia leküzdésében. Piaci gondok Demirel a parlamenti bemutatkozás előtt már azt mondotta: feladatának a gazdasági válság hosszabb időt kívánó megoldásán túl, a lakosságnak az alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátását tekinti.- (Október végén megállapították a gazdasági szakemberek, hogy étolaj, liszt, cukor, kávé, száraz bab, benzin, műtrágya, elektromos szerelési anyag és bizonyos építőanyag egyszerűen nincs, vagy csak a valódi szükségletnek kicsiny töredékével rendelkeznek a nagy- ’ és kiskereskedelemben. A feketepiac éppen a növekvő hiányok miatt szélesedik — bizonyos külföldről származó áruk, mindenekelőtt a kávé a hivatalos ár 5—6-szorosáért kerül forgalomba.) Az ország súlyos gondjait a nemrég, időközi választásokon történt szavazat-lemorzsolódása miatt megbukott Ecevit-kormány igyekezett valamelyest csökkenteni. Az országnak jelenleg legkevesebb 18 miFiárd dollár külföldi adóssága van (Demirel szakembe-'oi szerint, ez az adósságtömeg legfeljebb 12 milliárd) és bár bizonyos, határidő-eltoiá-'»kat sikerül1, elérni, a sürgő'en fizetendő törlesztések és kávátok ösz- szege is meghaladja majd 1980-ban a 2,5 milliárd dollárt. Egyébként az Ecevit- kormány javára kell írni, hogy a Köztársasági Néppárt által vezetett kormány 1978 januárjától bukásáig, 1979 végéig több mint 170 millió dollár adósságot törlesztett, bár több mint 2 milliárd dollár újabb hitelt volt kénytelen felvenni. Az ország hitelképessége végső határán van, a növekvő olajárak szinte megbénítják az ipart, és ha a külföldön dolgozó török vendégmunkások nem küldenének haza évente körülbelül 2 milliárd dollárt, a gazdaság minden bizonnyal összeomlana. OSLO A norvég munkáspárt mintegy száz kiemelkedő személyisége Oslóban sajtó- nyilatkozatot tett közzé, amely elítéli a NATO-nak azt a tervét, hogy új típusú, közép-hatótávolságú rakétákat helyezzenek el a NATO nyugat-európai tagállamainak területén. RÓMA Enrico Berlinguer főtitkár előterjesztése alapján az Olasz KP vezetősége szerdai ülésén határozatban szólította fel az olasz kormányt, hogy a NATO miniszteri tanácsának decemberi ülése előtt függessze fel döntését az új típusú amerikai rakéták gyártásáról és rendszerbe állításáról. Az olasz kommunisták azt javasolják, hogy legalább fél évvel halasszák el a döntést, időközben pedig kezdjenek tárgyalni az „eurorakéták” korlátozásáról, hogy a „katonai egyensúlyt a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén biztosítsák”. WASHINGTON Az Egyesült Államok kongresszusa jóváhagyta az ' 1980-as költségvetési évre szóló szövetségi költségvetés tervezetét. Az új költségvetés egyik legfontosabb tételét a katonai kiadások alkotják. Ezek nagyságát 141,2 milliárd dollárban állapították meg. (TASZSZ) AUCKLAND, CHRISTCHURCH Az új-zélan T légitársaság szerencsétlenül járt DC—10 típusú sétarepülőgépének 20 főpyi személyzete és 237 utasa közül senki sem élte túl a katasztrófát — jelentette* be a mentőakció irányításával megbízott újrzélandi tisztviselők Auoklandban. Gépkocsinyeremények A török politika nagy kérdőjeleit nem válaszolja meg a kormány változás — a 450 tagú parlamentben a kormányfő Igazságpártjának csak 186 képviselője van, a bukott Ecevit Köztársasági Néppártja azonban még akkor is 206 képviselővel rendelkezik, ha ketten már rögtön a bukás után ott is hagyták pártjukat. Sokan gondolnak arra, hogy a köz- társasági elnöknél nagy titokban lezajlott megbeszélés, a közös anarchiaellenes elszántság bizonyos körülmények között akár „nagykoalíció” megalakulására is vezethet. Az Országos Takarékpénztár november 28-án és 29-én Budapesten gépkocsi-nyere- ménybetéteket sorsolt. A A tízezer forintos betétkönyvek közül: 023 482 zs 039 144 036 432 m 040 704 038 631 t 045 169 038 801 s 046 386 Ötezer közül: forintos betétkönyvek 514 740 m 598535 518 616 zs 599 350 540 847 zs 600 810 549 100 . s 609 464 594 768 s ~ 613 830 Borsod és Heves megyei betétkönyvek közül a következőket sorsolták ki: A lista közvetlenül a húzás után készült, ezért a közölt számok helyességéért felelősséget nem vállalunk. m (f19 251 s p. f. 625 640 p. f. zs 626 040 d m 635 961 m 637 512 p. f. 640 957 d 651 783 m m 652 412 m 111 652 911 p. f. 60 m 655 742 d p. f. 657 054 m d 65M54 PJ* "’j? 1 I
