Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-29 / 279. szám
9€lub, önerőből A Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat egyik legeredményesebb kollektívája az ötven dolgozót foglalkoztató hatvani szállít ót elep. Régóta gondot okozott itt, hogy hol jöjjenek össze kulturált körülmények között a dolgozók. A XU. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére a Farkas lnáre és a Hámán Kató szocialista brigádok éves vállalásukon kívül elhatározták, hogy megoldják ezt a régi problémát. A telep területén egy elhanyagolt helyiséget alakítottak át társadalmi munkában szabad szombatokon és vasárnapokon a brigád tagjai. A felszerelést: magnót, rádiót, televíziót, asztali focit és a több száz kötetes könyvtár alapjait az öregebb dolgozók ajándékozták a klubnak. (Fotó: Szabó Sándor) Mint Molnár János telepvezető elmondotta, így már mód van arra. hogy az elkövetkezendő időkben gazdag programokat állítsanak ösz- sze a dolgozók politikai és műveltségi ismereteinek gyarapítására. Jó lehetőséget nyújt majd ez a meleg, kulturáltan berendezett kis helyiség az egymás jobb megismerésére, s a kollektív szellem elmélyítésére. Ü.j szakpárok, keretszámok 1980-ra jövőre sincs több hely az egyetemeken, főiskolákon A tudományegyetemeken és a tanárképző főiskolákon választható szakpárokról, illetve a keretszámokról közzétett oktatási minisztériumi tájékoztató arról tanúskodik, hogy a különböző szakokon a képzés folyamatos, és a nappali tagozatok első évfolyamára jövőre felvehetők számában sincs lényeges változás. 1980 szeptemberében a tudomány- egyetemek bölcsészkarain csaknem félezren, a természettudományi karokon, mintegy 800-an, az öt tanárképző főiskolán pedig 2200-an kezdhetik meg a tanulmányaikat. A jövő évtől ismét szakpárként választható az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a filozófia és a matematika. A hazai felsőoktatás történetében nem először társul a filozófiához természettudományi tárgy, de a filozófiát hosszú évekig alapvetően társadalomtudományi képzés keretében oktatták. A hagyományos filozófia—magyar, filozófia— történelem, filozófia—idegennyelv szakpárt természetesen jövőre is választhatják a diákok. A társadalom- és a természettudományok közelítésére utal az is az egyetemi oktatásban, hogy a szegedi József Attila Tudományegyetemen az 1980—81-es tanévre ismét meghirdették a történelem—földrajz szakot. így a hallgatók egyidejűleg két olyan tudományág egyetemi szintű ismereteit sajátítják el, amelyek a mindennapi gyakorlatban elválaszthatatlanok egymástól. E kettőt a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen — a felsőbb évfolyamokon — jelenleg is egymáshoz kapcsolva oktatják, elsőéveseket azonban az utóbbi időben nem vettek fel. Korábban ugvanis gondot okozott a történelem—földrajz szakos tanárok elhelyezése. Magyar—történelem szakpár választható jövőre az NAPIRENDEN: A diplomás nők helyzete Megyénkben 12 ezer diplomás él, s eléggé jelentős százalékban nők. Hogyan élnek ma a diplomás nők, milyen gondok jelentkeznek munkahelyeiken, a beilleszkedésnél, a bérezésüknél, ezt vizsgálta a közelmúltban az SZMT mellett működő nőbizottság a Heves megyei Pályaválasztási Intézet segítésével. Noha a vizsgálatok során csupán három üzem, illetve egy közigazgatási egvség 72 diplomával rendelkező nődolgozójával beszélgettek el — illetve kérdőívekre kértek válaszokat —, a vizsgálat, ha nem is a teljességre való törekvéssel, ráirányította a figyelmet a meglévő gondokra. Általános tapasztalat, hogy éppen úgy, mint a többi rétegnél, itt is tapasztalható a nők hátrányos megkülönböztetése, s az. hogy egy- egy nődolgozónak kétszer annyira kell bizonyítania alkalmasságát. mint egy hasonló beosztású és képzettségű férfinek. A bérezésbeli (ZIMÍWUSM különbségek meglehetősen nagyok, s kisebbek a nők előtt álló perspektívák, noha a vezetésbe való bevonásra azért itt is nagyobb a törekvés. A gyermeknevelés, a családi helyzet a diplomás nőknél is visszahúzó hatású, általában kisebb számban vesznek részt a közéleti munkában. Jellemző erre a rétegre, hogy kisebb arányban veszi igénybe a gyermekgondozási szabadság teljes idejét, ugyanis fokozottabban hátrányos helyzetbe kerül a hosszabb kiesés miatt, mint általában a fizikai dolgozók. Éppen .azért, mert munkájuk egy-egy adott üzemben legalább olyan fontos, mint a diplomás férjeiké, általánosságban is felmerült a kérdés, miért nem vehetik igénybe a gyermek betegsége idején a gyermekápolási táppénzt az apák is. A nőbizottsági ülésen beszámolt Bessenyei Jánosné, a megyei pártbizottság munkatársa az MSZMP Politikai Bizottságának októberi határozatáról, mely a nőpolitikái határozat óta eltelt időszakot értékelte, és megszabta a következő időszak 1979. november 29., csütörtök feladatait is. ELTE-n és a KLTÉ-n, és összesen 50 hallgatót vesznek fel az első évfolyamra. A magyar—orosz szak iránt érdeklődők mind a három tudományegyetemre pályázhatnak, az ELTE-n 38, . a KLTE-n és a JATE-n egyaránt 31—31 elsőéves kezdheti meg szeptemberben a tanulást. Az orosz szak az ELTE-n és a KLTE-n a történelemmel, mindhárom egyetemen pedig más idegen nyelvvel is társul. A József Attila Tudományegyetemen 32 fiatal számára nyújt lehetőséget az orosz, illetve az angol fordítói szak elvégzésére. Kétszáznegyven elsőévest vesznek fel a tanárképző főiskolák a magyar—orosz szakra és meghirdették az orosz nyelv és irodalmat más szakkal párosítva is. A keretszám megállapításánál figyelembe vették, hogy 1981-től az orosz nyelvet az általános iskolák negyedik osztályától oktatják. A nyíregyházi Bessenyei i György Tanárképző Főiskola magyar—gyors- és gépírás szakpárosításban is képez felső fokon szakembereket. 1. Meztelen fenekű kisgyerekek udvara. Almát rágcsáló kislányok udvara. Kötényükben egrest hozó kislányok udvara. Gumilabdával fejel- gető fiúk udvara. Piaci kosarat cipelő fiúk udvara. Háztetőkön foáró pléhleme- zeken mászkáló fiúk udvara. Pincéajtó mögött pisilő kislányok udvara. Udvar. A játék öröm: a gyerekeknek, felnőtteknek is! Ilarlckinck jubileumi műsorából Harlekinék a felnőttelőadás végén A fennállásának 15 éves jubileumát ünneplő Harlekin Bábegyüttes az egri Gárdonyi Géza Színházban vasárnap délelőtt, a gyermekeknek és hétfőn este a felnőtteknek szóló műsorával szórakoztatta közönségét. Azaz, így ez nem is egészen pontos. Mert a színház, még akkor is, ha bábok a főszereplők, nem szól külön a gyermekekhez, a felnőttekhez. Csak helyeselni lehet azoknak a szülőknek a felfogását a játékról és á színházról, akik hétfőn este is elhozták csemetéiket erre a rangos művészi élményt nyújtó két órára a színházba. A Harlekin amatőr-művészei tizenöt év legjobb és valóban maradandó számaival léptek a paraván elé. Bizonyították ismét, hogy a valódi művészi alkotás kibírja az idő támadását, ha az mentes a divat csábító túlkapásaitól. Harlekinék az amatőrök tiszta lelkesedésével, az apró munkához szükséges óriási kitartással és buzgalommal építik össze az állandó színpadi mozgás elemeit, ritmusát, színeit, hullámzását egy nagy egész- szé, amelyben a mondanivaló —, bármely játékos is a produkció külső formája — mégis és mindig is ott van. Elhiszem Demeter Zsuzsának, az együttes vezetőjének, hogy a játékot nagyon komolyan kell venni. Egy indokolatlan gesztus, vagy egy éppen csak odatévedt forma elronthatja az egésznek a tartalmát, a lényeget, amiért a játék megszületik. A Háry most is hatott. Újból végigelemezve is értjük, miért tartják a Harlekinék ezt a számot a rájuk legjellemzőbb alkotásnak. Utána rögtön a Gyermekverseket említeném, mert a líra, a zene és a mozgás ötvözete munkát ad a képzeletnek és az repít is minket a hétköznapok határán túlra. S ha a humor szembekacsintva nevet, akkor fel kell fedeznünk a jókedélyű mo- ralizálást, a játékos kritikát Lovasy László maeánszámá- ból, az Ébredésből (Fotó: Szántó György) az Emberek vagyunk! Emberek vagyunk? jelenetben fs. A látvány és a mozgás, a színek és az ötletek a leghatásosabbak a Shoir-ban és a Táncoljunkban hozták a sodró lendületet. Ez a kollektív munka, összhang és az ötleteknek a zenével való szerencsés párosítása most is jó befejező számnak bizonyult, amikor is a közönség derűvel és elégedetten gondolt vissza a két órára. Lovasy László magánszámaival mutatta meg bábos, tervezői és színészi képességeit. A Dizőzben inkább csak a látvány és a ritmus a hatás forrása, de az Ébredésben és főként a Festőben már az az ember, az a kicsi, mindennapi ember lép elénk, aki sajátmagát is'haj- landó a fonákjáról látni — láttatni. Minden bizonnyal csak azért, és ez a fontos ebben a műfajban is, hogy szórakoztatva — megnevettetve figyelmeztessen önmagunkra, hibáinkra. Az együttes valamennyi tagja — Bagi Magdolna, Ba- loghné Stuth Zsuzsa, Demeter Ágnes, Demeter Éva, Gulyás Györgyi. Kalmár László, Kalmár L ászióné, Kunné, Tóth Erzsébet, Lénárt András, Paulik Géza, Pál Ilona és Tóth Ákos — részese a sikernek, a zenei szakértő Kátai Lászlóval együtt. A Harlekin gárdája valóban művészi értéket teremt és ad át a közönségnek. Az évforduló alkalmából a fhecénás, a Hámán Kató Üt- törőház, a tanácsiak és mindazok, akiknek ehhez a művészeti ághoz és csoporthoz közük van, hozzájárultak az - ünnephez. Hasznos lenne, ha az ünnepek múltával is megmaradna ez az odafigyelés, ez a támogatás, a tartalmas és munkás ' hétköznapokra is. Hogy a következő jubileum még értéke- . sebb legyen. Farkas András Boglyas őszirózsák, muskátli, kínjukban sárgult késed paradicsomok az udvarra néző ablakokban. A pince előtt a földbe verve karó. Elég magas. Teljesen érthetetlen — rajta egy pohár víz van. Azt süti a nap. Ámyékosodik. Egyszer görögdinnyét hoztak az udvarba. Nyugodt, lassú mozdulatokkal gúlába rakták. Üldögélt az éjjeliőr. Pipázott, felállt, körüljárt. Másnap reggelre a diny- nyék szétgurultak. Valahány volt, szerteszét az udvaron. Ezek a dinnyék — éltek. Párosával, hármasával-négye- sével, összedugott fejjel, ösz- szeesküvő daccal tanyáztak itt is, ott is, még az udvar távoli sarkában is. Nevették az asszonyok az éjjeliőrt. Köpenyén feküdt, ébredezett. Kezében a kihűlt pipa. A tisztára rhnsott arcú, kontyba fogott hajú asszonyok a piacról jöttek, a nevetősek. Tvúkpiac tér 2. Mi, gyerekek, így tudtuk meg, hogy régen ez volt a neve: egy hegyi ember bejött az udvarra. Megkérdez- ie: ..Gyerekek, ez a Tyúkpiac tér 2.?” Csodálkozó pillantások fogadták Az öreg. lehet, hogy talán már tíz éve sem járt a városban. Most hát keresi, de ezen a nevén. Talán akkor éreztük meg először, hogy egy történetben élünk, aminek nem tudjuk a múltját. Tyúkpiac tér 2. Amikor az öregember elment, csikókedvű, viháncoló játék kezdődött az udváron. El lehetett játszani az embert. Egészen az utcáig kimenni, lassan, öregesen döcögni be az udvarra, hogy a fal mellett kuporgó kislányok szeme egészen nagyra nyíljék, amikor aztán meg lehet állni előttük és megkérdezni: „Gyerekek, ez a Tyúkpiac tér 2. ?” Aztán még az értetlen pislogások változatai. Hang nélkül. Ennyi volt a játék. „Gyerekek, ez a Tyúkpiac tér 2. ?” Es a néma csend után, mindig újra és újra a visító, bolond, fékezhetetlen jókedv, és „Most én. most én, hadd legyek az ember.” Halottat is játszottunk. Lisztesládát árult valaki a kaou alatt. Olvan magas VqH' pertr cQr^-rv'nl't; F^1hajtható fedele, tárta föl, hogy belül három rekesz van. Ezzel a kicsik jól jártak, mert majdnem el tudtak feküdni egv-egy rekeszben, és nagvon jól megfeleltek halottnak. Amikor a lisztesládát megvették és elvitték szekéren, a kicsik nagyon sajnálták. Aki a bányában dolgozott, annak nemcsak a ruhája. hanem a kerékpárja is piros lett. A vendéglő talponállójában nem itta a sört pohárból, csak üvegből. összekapaszkodtak. Egymás vállát fogták, másik kezükben tartva a sörösüveget, azzal figuráztak, énekellek, táncra is mozdultak. Kétszer nem ütöttek meg senkit. A földön fekvőnek senki nem rúgott az arcába, nem taposott a hátára, nem hajolt le érte, hogy újra megüsse. Aki a földre került, annak el kellett onnan mennie. Egyszer egy fiú egymás után hármat is a földre tett. Nem egyszerre támadtak rá, kivárta mindegyik a sorát, Szemből.' De amikor nagy kört fizetett, a bányászok elmentek. Nem vették el a sört, mert nem úgy verekedett, ahogyan ők. Nem mellel fogta föl a támadást, erővel, hanem fogásai voltak. A nő az utcáról bekönyökölt az ablakon. Kezét szeme magasságába emelte, hogy belásson a földes szobába. A ház, egyike a mellékutcában álló, félig már a járda szintje alá süllyedt házacskáknak, elég megviselt. Az öregasszony, kinn az udvaron a tyúkok után járkált ilyenkor, benn a szobában pedig egyedül feküdt az öreglegény, a fia. (Folytatjuk) 1 < 4
