Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-29 / 279. szám
Mai összeállításunkban — folytatva témasorozatunkat — afróí írunk, hogyan képeznek szakembereket megyénkben a számítástechnika alkalmazására. Allandó- * an időszerű, de ilyenkor ősszel különösen, másik témánk, amely a levegő tisztaságának védelmével foglalkozik. Számítástechnikai képzés az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában Nincs elhelyezkedési gond... A KÖZGAZDASÄGI szakközépiskolák elsők között ismerték fel az elektronikus adatfeldolgozás jelentőségét, helyét, és oktatási anyagukba fokozatosan beépítették a szükséges új ismereteket. Fáradozásuk nem volt hiábavaló. mert a számítás- technikai intézetek és a vállalatok az első évek tapasztalatai alapján már kifejezetten igénylik az itt képzett fiatal szakembereket, elégedettek felkészültségükkel. A közgazdasági szakközépiskolák tananyaga is ennek a kettősségnek a jegyében készült. Az országban három helyen: Budapesten, Egerben és Zalaegerszegen esv-egy iskola vállalkozott arra az úttörő feladatra, hogy középfokon programozókat képezzen, számítás- technikai ágazatán. A köz- gazdasági szakközépiskolák egyéb' ágazatain pedig általános számítástechnikai alapelemekkel bővítik a tanuló közgazdasági ismereteit. AZ EGRI Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola egyik a három közül, amely számítástechnikai tagozattal rendelkezik. A gyerekek a második évtől kezdenek tanulni szakmai jellegű anyagot. A számítógépek rendszertechnikája című tantárgy elméleti óráin (heti 4 óra) a számítógépek típusaival, szerkezeti felépítésével, működésével foglalkoznak. Követelmény, hogy olyan mélységben ismerjék meg a gépi adathordozókon történő adattárolást, a számítógépek főbb egységeit, a távadatfeldolgozás és adat- továbbítás eljárásait, eszközeit, a számítógéptermi munkával kapcsolatos általános elveket, hogy ezekre az ismeretekre építve i tudatosan és kellő megalapozottsággal végezhessenek programozói, majd később szervezői részfeladatokat. Biztos fogalmaik legyenek arról, hogy milyen jellegű és tömegű feldolgozó munkára alkalmas az elektronikus számítógép. Ugyanezen tantárgy gyakorlati óráinak (heti 3 óra) kerekben megismerkednek a számítógénes feladatmegoldás menetével, a folyamat- ábra szerkesztéssel, és a rendelkezésre álló PC—4000-es magyar gyártmányú számítógén programozásával. Az első év után már olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek birtokában feladatokat tudnak megoldani az iskola számítógépén. A harmadik osztályban a FORTRAN magas- szintű programnyelv a .tananyag, négy elméleti és öt gyakorlati óra keretében, összesen 75 óra időtartamáig. Utána elkezdik a COBOL programnyelv tárgyalását, ami a 4. osztályban folytatódik. A harmadik osztály elvégzése után kéthetes nyári szakmai gyakorlaton vesznek részt, valamelyik számítóközpontban. Ennek nagy jelentősége van, mert iskolánk nem rendelkezik nagyobb számítógéppel, így a tanórákon minden ismeret gyakorlati megvalósítására nincs lehetőség. A nyári gyakorlatra konkrét feladatokat kapnak, és lehetőségük van a tanultak gyakorlati kipróbálására is. A NEGYEDIK OSZTÁLY programozási óráinak keretében folytatódik a COBOL nyelv oktatása és sorra kerül a DOS operációs rendszer heti hat gyakorlati és négy elméleti óra keretében. Negyedikben nem csak programozást tanulnak, hanem „Szervezési ismeretek” című tantárgyat is. Megismerkednek a hagyományos és a korszerű szervezéstechnikai eszközök alkalmazásával, a szervezési munka fogalmával, tartalmával, a szervezési tevékenységek szakaszaival, a szervezési munka végrehajtása során ellátandó feladatokkal és a számítógép vállalati alkalmazásának tipikus területeivel. A közgazdasági szakközépiskola számítástechnikai ágazatán végző tanulók a közgazdasági ismereteken túl olyan számítástechnikai képzést kapnak, amely lehetővé teszi, hogy beosztott folya- matrendszervezőkként és programozókként dolgozhassanak. A KÖZÉPFOKÚ programozóképzés, és a szakközép- iskola általános jellegű számítástechnikai képzése úttörő munkának számít. Ma már három év gyakorlata alapján elmondhatjuk, hogy a nyolc megyéből beiskolázott tanulók alkalmasak ezeknek az új ismereteknek az elsajátítására és örömmel tapasztaljuk, hogy a felsőfokú tanintézetekbe jelentkezett tanulóink hetven százaléka felvételt nyer, és akik nem tanulnak tovább, azoknak sincs elhelyezkedési gondjuk, mert minden végzőst legalább négy munkahely Vár. A Heves megyeiek elhelyezkedési lehetősége is kedviezően alakul, mert egyre több számítóközpont létesül a megyében. .. ... ^ Magas László. A technika történetéből Ilire* farmakológusok — A röntgensugár újabb alkalmazása — Lindbcrgh előtti óceánrepülők — Kaplan-turbina „VIMY” repülőgép motoros cs gondolarcszc a londoni Science Museumban — 75 évvel ezelőtt 1904- ben a gyógyszervegyészek több fontos felfedezést tettek. Hofmann és Eichengrün a szalicilsav észterét Aszpirin néven állította be lázcsillapítóként a gyógy,'íszat- ba. Kolbe fertődén í lőszer után kutatva, fenolt és szódát hevített és a megolvadt keverékbe szén-dioxidot vezetett bele, így a szalicilsavat sikerült előállítania. Ez fertőtlenítőszernek elég gyenge, de mint ételkonzerváló, kiv'-' in megfelelt. Cloetta, svá.i i farmakológus állítot- , ta elő először a digitális növény hatóanyagát, a Diga- lent, melyet eredményesen alkalmaztak a szívgyógyászaiban. Max Einhorn a Novokain nevű, helyi érzéstelenítő hatású aromás vegyü- letet állította elő. Az első Kaplan turbina a bécsi Technisches Museumban ★ — Hermann Riedel, müncheni röntgenológusnak 75 évvel ezelőtt sikerült a röntgensugarat a gyógyászat egy újabb területére alkalmazni azzal, hogy bevezette a gyomor és a bél kontraszt étellel történő röntgenvizsgálatát. ★ — Lexikonjaink Charles Lindberghet említik, mint aki az Atlanti-óceánt először átrepülte (1927). A londoni Science Museumban azonban kiállították a „VI- MY” repülőgépet, amellyel ezt jóval megelőzve, John Alcock és Arthur Whitten Brown 60 évvel ezelőtt, 1919. június 14-én már átrepülte az Atlanti-óceánt. Mint tíz évvel azelőtt a La Manche-csatorna átre- püléséért 1000 fontot, 1919ben 10 000 font jutalmat tűzött ki a londoni Daily Mail napilap annak, aki az Atlanti-óceánt átrepüli. Az I. világháború bombázógépei kifejlesztésével már megvolt a tapasztalat, hogy a repülőgép a megfelelő mennyiségű üzemanyagot magával vigye, a távolságot pedig csillagászatilag határozták meg a legrövidebb vonalon, a New Fundland szigetén lévő St. Johns városa és Írország között. A repülés 15 óra 57 percig tartott és 1890 « lérföld megtétele után az gyik ír mocsárban landolt a gép szerencsésen. Sűrű felhők között, ködben és viharban zajlott le a repülés, az 5000 láb magasságot a víz 'feletti 100 lábra is le kellett csökkenteni (1 láb 30,48 cm). Brown hatszor mászott ki a szárnyfelületre, hogy a jegesedést eltávolítsa. Az emberi kitartás és ügyesség mellett a Rolls- Royce motor nagy próbája volt ez a repülőút. ★ — 60 éve, 1919-ben szerelték fel az első Kaplan- vízturbinát az alsó-ausztriai Veim fonalgyárában és ez egészen 1955-ig üzemelt. Magassága 8 m, fordulatszáma 167/perc, teljesítménye 3500 lóerő volt. Viktor Kaplan (1876—1934) osztrák mérnök e találmánya a kis esésű vizek hasznosítására a legjobb, hatásfoka a teljesítmény határai között majdnem állandó. A meghajtó víz állítható vezetőlapátokon keresztül, irányt változtatva ömlik az ugyancsak állítható lapáto- zású, tengelyirányú átömlésű járókerekekre. Találmányát Kaplan 1912-ben szabadalmaztatta, rendszerét ma is felhasználják. Kováts Andor A levegő tisztaságának védelméért A 300 méternél magasabb kémények is nagy szereoet játszanak abban, hogy a káros anyagok minél jobban hígulhassanak a levegőben. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Teljesen „tiszta” levegő a Földön sohasem volt. A természetes szennyező anyagok, mint a kozmikus por, a földfelszínről eredő por, az erdőtüzek égéstermékei, a vulkáni kitörések gázai és egyéb anyagok mindig jelen voltak benne. A légkör mesterséges el- szennyezésének története a széntüzeléssel kezdődött. Már időszámításunk előtt 361-ben Teophrastus írta, hogy „fosszilis anyagok, melyeket szeneknek neveznek, hosszú ideig égnek, de illatuk bajt hozó és kellemetlen”. Angliában, ahol az ipar korán fejlődésnek indult, a London körüli erdőket hamarosan feltüzelték, és áttértek a szén használatára. I. Edward 1273-ban királyi rendelettel tiltotta meg a szén használatát Londonban. A korai kapitalizmus idején a primitív tüzelőberendezésekben tökéletelenül elégett egyre nagyobb mennyiségű szén, a bányászat, az ipar, majd pedig a gőzgép elterjedésével a közlekedés folytatta a levegő szennyezését. A robbanómotorok rohamos térhódítása, a különféle vegyi üzemek elszaparodása különösen a második világháború óta újabb komponensekkel gyarapította a folyamatot. Mindezek eredményeképpen a légkör összetétele, állapota mérhető mértékben, sőt érzékszerviig is érezhetően megváltoztak. Napjainkban az atmoszféra elszennyeződésének újabb szakaszába léptünk. Eleinte a lévegőszennyeződés csak a kibocsájtás környezetében, az ipartelepen, a városban éreztette hatását. Az ipar koncentrálódása egyes területeken, a kibocsájtott szennyező anyagok mennyiségének és sokféleségének növekedése következtében a légkör hígulással, lebomlással, meg- kötődéSsel történő közömbösítése nem következik be a kibocsájtás közvetlen környékén, hanem távoli területekre is eljut. Gyakran egész országrészeket, megyényi területeket érint. Az első vészjelek után világméretű kampány indult a bioszféra védelmére. A kormányzatok tekintélyes pénzeket áldoznak, rendeleteket szigorítanak a levegő tisztaságának a védelmére és nemzetközi egyezmények létrehozásával is igyekeznek gátat vetni a romlásnak — magunk, de főleg utódaink javára. M AI MŰSOROK: Hl 110 KOSSUTH 8.27 Nóták. 8.44 Holdfogyatkozás. 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Stamitz: D-dúr szimfónia concertante, 10.58 Sárközi István: Y háború. 11.24 A doktornő és a mérnök úr javítást vállal. 11.39 A sziget. 12.20 Győri zenei hét. 12.35 Gyurkó László: Faustus doktor boldogsá- gos pokoljárása. 12.45 Zenemúzeum. 14.29 Mindenki könyvtára. 15.00 Rádió- napLq. 18.00 Eugen Cicero zongorázik. 18.15 Hol volt, höl nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Népdalok. 19.35 Győri zenei hét. 21.35 A kettévágott sziget. 22.15 Sporthírek. 22.30 Jugoszláv énekesek operafelvételeiből. 23.00 Népi zene. 23.28 Magyar szerzők műveiből. PETŐFI 8.33 Szkender bégről szól az ének. 8.43 Robert Stolz saját műveit vezényli. 9.40 Budapesti kémények. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a győri körzeti stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Malomnóta. 14.00 Kettőtől fél ötig. 15.28 Népi zene. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Hívja a 33-43-22es telefonszámot! 22.00 A gerolsteini nagyhercegnő. 23.15 Str.auss- művek. 23.30 Tánczene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Női gondok, női dolgok. Ahol nincs óvoda. Szerkesztő: Jakab Mária — András és Luca napi babonák. .. Dr. Fodor László jegyzete. Edit Piaf 1957 januárjában tartott koncertjéből adunk részleteket — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Eger fel- szabadulásának 35. évfordulója megünneplésére készül. .. — A harmadik Borsod megyei újítási kiállítás előtt — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 8.00 Idősebbek is elkezdhetik. .. 8.05 Iskolatévé. 14.30 Iskolatévé (Ism.). 16.35 Csak gyerekeknek! ■ 17.25 Rólunk van szó! 18.20 A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepén. 18.40 „Miért pont én?” 19.10 Esti mese. 19.20 Tv-híradó. 20.00 Sherlock Holmes magánélete: 22.05 Nyitott könyv. 23.20 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 18.50 „Hát, hogy mint vagytok otthon, Pistu- kám..19.15 Egészségünkért. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Gorkij: A hamis pénz. 21.25 Tv-hiradó 2. 21.45 Szemle. MwwU&, 1979. november 29., csütörtök
