Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-29 / 279. szám
A beszámoló taggyűlésekről jelentjük Pártépítés főiskolai fokon Egyetlen aspektusból ka- nyarítani a mondandót, s mindezt 70—80 sorban! — így szólt a szerkesztői szigor. Ugyanakkor pedig másfél órás, meggyőzően felépített beszámoló adatai, érvei sorakoznak megannyi elismerésre, vitára, kommentárra késztető megállapítás: öt év munkáját foglalja össze az egri főiskola 2. számú alapszervezetének vezetősége. Rátkai István, az alapszervezet párttitkára tanáros lendülettel, meggyőzően sorolja az eredményeket: növekedett az alapszervezet szerepe, önállóbb és öntevékenyebbé lett a munka, a fiatalok körében pedig... Maradjunk a fiataloknál. Érdemes időzni e témánál, hiszen az elmúlt fél évtizedben 15 új párttagot vett fel a 40-es létszámhoz közelítő alapszervezet, amelynek vezetősége azt is kimutatta, hogy az új tagok 85 százaléka fiatal, 61 százalékuk pedig nő. S ami még ennél is sokatmondóbb: 13 főiskolai hallgató. — Pártvezetőségünk úgy határozott, hogy a vezetőségi tagok minden olyan KISZ-gyűlésen, amelyen részt vesznek tudassák az ifjúsággal a párttaggá válás lehetőségeit és annak fontosságát — így a beszámoló. A tervszerű pártépítést példázza az a körülmény is, hogy éppen a beszámoló taggyűlés keretében vettek fel új párttagokat. Akik nem kis megilletődöttséggel válaszoltak a hozzájuk intézett kérdésekre és foglalták öszsze rövid életrajzukat, s vallottak érzéseikről, terveikről, többek között arról is: miért érzik fontosnak, • szükségesnek, hogy a kommunisták soraiba lépjenek. Egyszerűségében is szép és kifejező aktus volt a három párttag felvétele. És tanúsíthatom, hogy nem a váratlanul érkező vendégeknek — Vaskó Mihálynak, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának és dr. Szűcs László főigazgatónak — készítették elő a gonddal ösz- szeállított egyéni és testüle- ' ti ajánlásokat, amelyekben jövőt építő szándékkal, képzettségükben, emberségükben és közéleti érdeklődésükben is megérettek a jelöltek. N. S.-t az állattani tanszék adjunktusát ajánlva többek között elhangzott, hogy: materialista gondolkodású, marxista világnézetű, szocialista pedagógus, aki döntéseiben megfontolt, magánéletében példamutató, a fiatalság szemében követésre méltó tanára a főiskolának. Aztán mielőtt elhangzott a nyomatékos „párttagnak ajánlom”, megtudjuk róla azt is, hogy rendkívül szerény, már-már névtelenül munkálkodó ember. Noha ez értékes tulajdonság, mégis elhangzott a megjegyzés: érdemes változtatni ezen, mert nem válik a szocializmus ügyének és önmagának a kárára sem, ha jobban is feltűnik a jó munka. Figyelemre méltó gondolat. A két főiskolai hallgatót a KISZ-szervezet is ajánlja. B. M. 1956-ban született, most negyedéves biológia— testnevelő szakos. a KISZ egyik alapszervezetének titkára, a megyei KlSZ-bizott- ság tagja, népköztársasági ösztöndíjas. Életrajznak eny- nyi is elegendő. Szeretettel ajánlják, majd elfogadják. Csakúgy mint O. J.-t, aki ugyancsak 56-ban született, s némi vargabetűvel került az egri főiskolára, ahol most a biológia—testnevelés szak harmadéves hallgatója. Gimnáziumban kezdte az aktív sportot, a vívásban jeleskedett, aranyérmes létt, de a testnevelési főiskolára nem sikerült bejutnia. Beiratkozott egy felsőfokú szakmun-- kásképzőbe, kitanulta a műszerész mesterséget és csak azután jelentkezett az egri, főiskolára. A KISZ egyhangúlag javasolta párttagnak. .. Három új párttagot vett fel az alapszervezet. Nem mindegy persze, ki ez a három új. Pedagógus az egyik, aki fiatalok százait neveli, a két hallgató pedig hamarosan búcsút mond az alma maternek, hogy valamelyik falusi vagy városi általános iskolában kezdje hivatását. Hogy mint kommunista szakemberek, tanárok oktassák, neveljék a rájuk bízott diákokat, formálják a felnövekvő nemzedék világnézetét és rajtuk keresztül egy nagyobb közösség mindennapjait is. Ilyen aspektusból szemlélve: talán nem is olyan sok az a 15 új párttag. Márkusz László Az elfelejtett raktár Mindenkit érhet baleset, Ha.. Ä várossá nyilvánításának 10. évfordulóját ünneplő vidéki település vezetői egy kis üzemlátogatásra invitálták magas beosztású vendégeiket a helyi, elektronikai műszereket gyártó üzembe. A látogatók tekintete jóleső- en pihent meg a szépen parkosított gyárudvar sudár fenyőin, tarka virágágyásain; „olyan ez a gyár, mint egy szanatórium”, jegyezte meg a minisztérium képviselője, aztán a kis csapat benyitott a festőüzem alagsori folyosójára. Maró vegyszerszag, pára és bokáig érő víz fogadta a vendégeket. A megyei -tanács elnöke kis híján hanyatt vágódott a síkos ke- ramit kockákon; a műhelyből kaján pillantások figyelték, mint kapkod elvesztett egyensúlya után. „Mi naponta hússzor így járunk” — mondta később a brigádve- zető, s elnézést kért az ünneprontásért, á gyár munka- védelmi felelőse pedig sürgős intézkedéseket javasolt. Termék, kézikocsin Az egyik textilipari nagy- vállalat alföldi gyáregységében „elfelejtettek” raktárt építeni, így a félkész terméket a folyosókon tárolták: kézikocsikon, fémkonténerek^ ben, faládákban. Ebédidőben, műszakváltáskor alig maradt szabad út a műhelyekből kitóduló munkásnőknek. Napirenden voltak a balesetek. Olyan időszakot élünk, amikor a takarékosság jelszóból gyakorlattá lép elő. amikor kétszer is meg kell nézni, mire költjük a közösség pénzét — ám a munka- körülmények javítása, a szociális ellátás színvonalának emelése, a balesetek megelőzését szolgáló intézkedések továbbra sem. szorulhatnak háttérbe! Azért sem. mert nálunk csakugyan az ember a legfőbb érték, s azért sem, mert a munkahelyi környezet, a munkakörülmények éppen annyit nyomnak a latban, mint a kereset. A SZOT mellett működő Országos Munkavédelmi Bizottság legutóbbi twácsko- zásán miniszterek mondták ki, hogy pem szabad megállni, fejleszteni kell a bányaszerencsétlenségek elleni védekezés eszközeit és módszereit, beleértve az aktív megelőzést is; meg kell oldani az erőművekben keletkező zaj- és porártalom elleni védekezést; megoldást kell találnia vegyipari — elsősorban a gyógyszeripari — hulladékok veszélytelen megsemmisítésére; végül, de nem utolsósorban, minden eszközzel biztosítani kell az egyéni.védelmi berendezések — a biztonsági övék, a védőálarcok, védőszemüvegek, füldugók, védőkesztyűk, légzésvédő készülékek stb. — használatát. Nem szabad megállni Mert — ha már itt tartunk — a dolgozótól is sok függ: hogy ismeri-e • vagy sem a munkavédelmi szabályokat; használja-e az egyéni védőfelszerelést; kipihenten, tiszta fejjel fog-e munkájához, vagy másnaposán, szédelegve. Az egyik vidéki AFIT- szervizben két esztendeje türkizzöld színű munkaruhát osztottak ki a dolgozókénak. A szerelőzubbonyuk hátára nyomtatott vörös betűk — AFIT — azóta kétséget sem hagynak a szemlélőben afelől, hogy az a sok türkizzöld overallos, aki órákig támogatja a söntéspultot a közeli piac büféjében, a csillagkulcsot hagyta cserben a söröskriglikért. S utána visz- szamegy fékpróbázni.., Brosúra a kézben Az egyik öblösüveg-gyá- ' runkban a munkavédelemről beszélgettem a dolgozókkal. A segédmunkások elmondták: náluk a baleseti oktatás annyiból áll. hogy minden új beléoőnek kezébe nyomnak egy brosúrát. Vagy elolvassa, vagy nem. A Du- na-kanyar egyik textilgyárában átvételi elismervények tanúsítják, hogy valamennyi dolgozó megkapta a svéd füldugót; csak használni nem szokta egyikük sem, pedig a szövődében a legutóbbi méréskor 102 decibelt mutattak ki a műszerek! Szocialista államunk évente milliókat áldoz a dolgozók jobb munkakörülményeinek megteremtésére, balesetvédelmére. De mindaz kidobott pénz marad, ha nem vigyázunk jobban magunkra — magunk is. Mert úgy tűnik — nem vigyázunk eléggé. Bizonyos átmeneti javulás után a baleseti statisztikák megint csak riasztóak. A népgazdaság valamennyi ágában az év első háromnegyedében összesen 62 856 üzemi baleset történt; a halálos balesetek száma október Síig elérte a 373-at! Ijesztően sok. Nyíri Éva Franciaország embertávlatból Fémtábla a kapu alatt 3. 88. Avenue Kiéber. Kiéber sugárút 88. Párizs szive és egyik legforgalmasabb körútja. A kapu falán fémtábla: CITH: Centre d'Infor- mation sur les Techniques Hongroises. A magyar műszaki ismeretek tájékoztatási központja Párizsban. Annak idején kiküldtek 800 meghívót, eljött 15 ember, kimentette magát — tehát tudott az „ügyről” — még harminc. Nem éppen vidító adatok ezek. — Hangyaszorgalom és hangyakitartás. Erre van szükség ebben a munkában — nyugtatja kétkedésem Paul-Andre Leremboure, a központ igazgatója, aki körbevezet a mindössze néhány helyiségből, közte egy előadóteremből és egy könyvtárból álló „bázison”, amelyen megvetette lábát, hogy megismertesse és megmutassa magát, a magyar ipari technika. Armelle Alleaume, a dokumentációs részleg csinos vezetőnője, aki önszorgalomból tanult meg magyarul és nem is rosszul, miközben a kiadványokat mutatja — magyarokat, franciákat, az utóbbi sajnos a kevesebb — hozzáfűzi még: — .. .de csak ez év áprilisában nyitottuk meg ezt a központot... A nyári hónapok Párizsban elveszett hónapokat jelentenek, már ami a propagandát illeti. Így hát voltaképpen alig több, mint három hónap áll csak mögöttünk. .. És már azért ismernek bennünket... Mindig és mindig többen... — A helyzet ugyanis az — veszi át a szót Paul-André Leremboure, immáron a legkorszerűbben felszerelt, hatalmas vetítővászonnal is ellátott előadóteremben —, hogy a magyar bort, meg a szalámit itt is ismeri mindenki. .. De nekünk alumínium kell, mangán, kell, gépek kellenek, magyar és korszerű technika kell, mind amelynek itt Párizsban nincs meg a hagyománya még. Hogy legyen, hát ez a mi dolgunk... Kávé, s egy pohár magyar bor mellett folyik tovább a beszélgetés, ott ül körülöttem az egész „személyzet”, mind a négyen és a kérdésekre precízen és lelkesen érkeznek a válaszok. Franciák, akik a magyar ipar és technika itteni propagálói, akik bíznak benne, hogy nem is oly sok idő múltán a keve^ sebb meghívó szétküldése is lényegesen több érdeklődőt vonz egy-egy magyarországi iparágról szóló tudományos előadás. A központ ugyanis nemcsak egyszerűen információkat ad az érdeklődőknek, hanem érdeklődést is akar felkelteni a rendszeres, számos esetben magyarországi előadók segítségével. Az a tény,-mm Csín * CENTRE D'IN FORMATION sur les TECHNIQUES HONGROISES Parrainagö : ACTIM - CNPF - CGPME - CFCÉ Charinbre de Commerce de Hongrie ( W^j*#*?*• ..•* 'tt'.xj-r-<■ .*• >• r A vöt re disposition pour: /■ v . * —-Vaus fslfe connaltru les techmques hongroines de pointe *'•- toujours originales et performentes. A ' ; —Vous 8'der d rencontrer des partenaires dynamiques oour V t toutes formes de-réalisations d'affgtres vers le France, vers • la Hongrie. vers les oays ticrs. : % fnformez-vous • en nous visitant et on nous consultant. — en assistant á nos conférences tecbniques. CsTH 88. Avenue Kiéber. 75116 PARIS ■ Tél. 553.65.19 A CITH reklámplakátja ugyanis, hogy ha' a francia- országi szállításokat tíznek vesszük, akkor a viszontszál- litások ipari, technikai téren csupán két elemet jelentenek, egyötödét hát a franciáknak, önmagában még csak figyelemfelkeltő tény. De hogy ez az arány a magyar fél javára megfelelően változzon, ahhoz arra is szükség van, hogy felkeltsék a francia piac figyelmét a hazai, a magyar piacra, a kooperációs irányokra, az együttműködés számos lehetőségére. — A baj az — veszi át a szót 'egy jóízűt hörpölve a magyarosan főzött kávéból Armelle Alleaume kisasszony —, hogy kevés a francia nyelvű kiadvány. Itt Párizsban viszonylag csak kevesen akadnak, akik magyar szakszöveget fordítanának franciára, önöknél pedig Magyarországon úgy látszik, kevesen beszélnek franciául, s nyilván ezért ís oly csekély a francia nyelvű könyv, folyóirat, bületin, vagy egyszerűen csak szaknyomtatvány... És hát — tette hozzá udvariasan, de lemondóan széttárva karjait — Franciaországban ugyebár még kevesebben beszélnek, olvasnak magyarul.. . A nyelvi gondokon kellene valamiképpen segíteni. .. — Ha már a gondokról van szó. hát folytassuk — a szó ismét az igazgatóé... —, A jövedelmezőséget segíti Szőlőtermelési és borgazdasági rendszer alakul Egerben . Heves megye párt- és tanácsi vezetésének egyetértésével, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatósóval 1980. január 1-től megalakul az Egri Szőlőtermelés! és Borgazdasági Rendszer. Ennek előkészületeiről, az alap- elveket tartalmazó tervezetről tanácskoztak szerdán délelőtt Egerben, a rendszert majd irányító borgazdasági kombinátnál. A megjelent termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetőket, továbbá Jurányi Jánost, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársát, és Cseh Józsefet, a megyei tanács kertészeti szakfelügyelőjét Szemző János, a Heves megyei TESZÖV titkárhelyettese köszöntötte. Beszélt a megyében már eredményesen működő iparszerű termelési rendszerekről. Szólt a szőlö- és borgazdaság helyzetéről, és megyénk történelmi borvidékeinek a minőségi szőlőfajták, borok termelésében, továbbá az exportban betöltött helyéről. Hangsúlyozta, hogy 1980-tól, az új közgazdasági környezetben az eddigieknél többet kell tenniük a szőlősgazdaságoknak a nagyobb jövedelmezőség érdekében. Ennek egyik feltétele, hogy az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombináttal a már kialakult kedvező együttműködési kapcsolatokat tovább mélyítsék a közös érdekeltség alapján. Ennek eredményeként a borkombinát irányításával és a termelőszövetkezet támogatásával alakítják meg az új szőlő- és borgazdasági rendszert. Ezután Váradi János, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát műszaki igazgatója ismertette azokat a törekvéseket, elképzeléseket. melyeket a leendő termelési rendszer létrehozásánál figyelembe vesznek. Rámutatott, hogy az eddigieknél nagyobb jövedelmezőség és gazdaságosság erdekeben a szőlőtermelés, a feldolgozás és értékesítés egysegere te rekszenek hosszú távú szerződések alapján. Bejelentette, hogy- a következő napokban a rendszerhez csatlakozó ál Lami gazdaságokkal éa termelőszövetkezetekkel a közös érdekek egyeztetésével véglegesen elkészítik a termelési rendszer tervezetét, melyet a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium ele tárnak elfogadásra. folytassuk azzal, hogy nem tudunk mivel folytatni... Világosabban fogalmazva, ha mi itt megjelenünk valamivel a francia piacon, az a valami még nem termel, az még csak ötlet, prototípus, amelyből majd lesz termék. Márpedig a francia gyáros, kereskedő munka közben óhajtja látni a gépet, működni a technikát, hogy rendeljen is belőle. Az ötlet szép dolog, de csak ha megvalósítják, akkor jó dolog is... Kevesebb ötlet és több megvalósult gép, technológia... A találmány halála, ha egy helyben marad. A magyaroknak is érdeke, hogy az ötletekből, találmányokból mielőbb gyártott és gyártható eszköz legyen... Udvariasan, de határozottan hozzáteszi még, hogy a kereskedelmi kapcsolatok nem kielégítő Voltának csak egy része vezethető vissza financiális okokra: '— .. .egyszerűen arról van szó,' hogy a magyar termékek egy része nem veszi fel a versenyt a hasonló franciával. .. És akkor miért venne a francia kereskedő. va»y gyáros magyar terméket? Valóban: miért? Nos, nem volt túlságosan szívderítő mindaz, amit hallottam c Kiéber sugárul i központban. A vigasztaló, sőt talán az örvendetes mégis az. hogy mind világosabbak, megfogható'űbak a kereskedelem gondjai immár, mind szélesebbre nyílnak e központ kapui a francia piacokra, s hogy rövid negyedév múltán, ha meghívót küldenek szét egy-egy itteni előadásra, ha zsúfolásig, nem is. de már megtelik a CIT11 előadóterme. A kapun kilépve első pillantásom a sugárutat lezáró diadalívre esett. Minden bizonnyal naivság lenne diadalnak betudni, hogy az 1977-ben ötletként megfogant iroda, 1979-ben megkezdte munkáját. Dehát a diadalívig még a Kiéber sugárúton is jó darabig eltart az út. Ha egyenesen arra halad az ember. Gyurkó Géza V' 1979. november 29., csütörtök
