Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-28 / 278. szám
» * A párttaggyűlésekről jelentjük Mit tehet egy községi pártszervezet? Franciaország embertávlatból H szupergengszter és nem szuperpnütika Mesrine Tiszanána: 3700 lakos. Három pártalapszervezet, ösz- szesen 180 kommunistával, ebből két szervezet a termelő ágazatban — termelőszövetkezeti, cipőipari szövetkezet — tevékenykedik. A harmadik a. községi pártszervezet 41 taggal, fele részben nyugdíjassal. Mit tehet és tehet-e egyáltalán szóra, írásra, beszámolásra érdemlegest egy ilyen nagy községben? Lehet-e a munkájáról öt év távlatában számotvetni, s bár orvos, gyógyszerész, pedagógus, tanácsi alkalmazott is tagja ennek az alapszervezetnek, életünkben mégis csak a termelés a legfontosabb, jogos hát a kérdés: nem marad-e „árnyékban” Tisza- nánán is a községi pártszervezet ? Nos, a hétfőn este megtartott beszámoló taggyűlésen, amelyre a 41 tagból 30-an jöttek el — nem rossz arány ez, hiszen sok az öreg, a nyugdíjas — arról kaphatott képet a „tanácskozási joggal” meghívott, hogy ha nem is gondtalan egy ilyen kis pártszervezet munkája, ha küzd is olyan nehézségekkel, amelyeket nem, vagy alig ismer egy termelő üzem kommunista kollektívája, korántsem könnyű súlyú tényező Tiszanána politikai életében. Kiderült a beszámolóból, a nagyközségi párt- bizottság minősítéséből, és nem utolsósorban a hozzászólásokból, hogy ez a kis létszámú pártszervezet is milyen sok szállal kötődik a falu életéhez. A dolgok szerencsésen visszájára is fordulnak. Hisz az öreg párttagok még aktív része, tekintélyt kivívott ember, akiAz idén lépett életbe a MÉM új ágazati szabványa, amely szabályozta a karácsonyfa nagy- és kiskereskedelmi értékesítésének minőségi előírásait. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a szabvány előírásainak megfelelően az árusításnál új mérési módot vezettek be, s ezzel együtt változott a fenyőfa fogyasztói ára. A legkeresettebb lucfenyők méterenkénti ára például 22 forintról 31 forintra emelkedett. nek szava és szavának súlya van a tágabb környezetében is. Ez a sajátosan furcsa, egyrészt értelmiségi, másrészt nyugdíjas pártszervezet azzal is hat a falu szellemi arculatának formálásában, hogy tagjai között ott van az orvos, az állatorvos — dr. Fazekas Mihály, a pártszervezet titkára —, ott vannak a tanács dolgozói, ott vannak a pedagógusok — és így ők hivatásuknál fogva is erjesztői lehetnek, s azok i§, a politikai, a társadalmi életnek Tiszaná- nán. A községben folyó agitá- ciós munka, a párthatározatok ismertetése, propagálása, mint a beszámolóból is kitűnt, a kis. pártszervezet tagjai számára is nagy lehetőséget biztosított az aktivitásra. S ezzel a lehetőséggel jószerint éltek is a kommunisták. Természetes, hogy öt esztendő munkája nem lehetett felhőtlen, szólt erről őszintén a beszámoló is. Ám rögtön hozzá kel! tenni, hogy a hibák és a gondok gyökere legtöbbször ez volt: megtalálni útját és módját, hogy egy községi pártszervezet is hatásos munkát végezhessen saját területén. Ez az útkeresés, a fény- és árnyoldalaival együtt, jellemezte a tiszaná- nai községi pártszervezet fél évtizedes munkáját, de hogy keresték és lényegében rá is akadtak a helyes, a sajátos jellegnek megfelelő pártmunka kialakításának útjára — ez egyben ennek a kis kollektívának legnagyobb érdeme. És a legnagyobb felelőssége is önmaga tevékenységeinek jövőjét illetően. Ezentúl a vágáslaptól a felső, utolsó ágelágazásig számítják a hosszát, vagyis a vezérhajtás nem mérhető bele a fa magasságába. A minisztérium intézkedésére a karácsonyfamérés új módjáról, s az árakról az árusítóhelyeken megfelelően tájékoztatják a vásárlókat. A tanácsok kereskedelmi osztályai ellenőrzik az új' szabvány szerinti árusítást. (MTI) ÜJ SZABVÁNY Jobb és több marhahús A vágásra és élőexportra szánt szarvasmarhák minőségi osztályba sorolásának feltételeit tartalmazó szabvány 1980. január 1-től megváltozik. Az új szabvány figyelembe veszi a szarvasmarha-hizlalásban az utóbbi évtizedben bekövetkezett változásokat és — mindenekelőtt — a módosult piaci igényeket. A termelők számára lényeges változás: az eddig érvényes 7 minőségi osztály helyett mindössze 4-be sorolják majd az állatokat. Megszüntetik a vágómarhák minősítésénél az úgynevezett küllemi bírálatot is, amikor az állatot külső „megjelenése” alapján értékelték. Az új szabvány ilyen feltételt már nem tartalmaz!. A minőséget ezentúl kizárólag a hústartalom százalékos aránya — az úgynevezett hús- kihozatal — és a vesefagy- gyú mennyisége határozza meg. A szabvány ezentúl erőteljesen ösztönöz a nagyobb mennyiségű és jobb minőségű hús termelésére. Továbbá arra, hogy olyan állatokat adjon a mezőgazdaság, amelynek testében kevesebb faggyú van. Ebből következik, az a termelő jut magasabb árbevételhez, aki a hizlalást ezeknek a szempontoknak megfelelően irányítja. (MTI) Vasutas nyugdíjasok találkozója (Tudósítónktól) Hagyomány már a MÁV hatvani nyugdíjascsoportjá; nál, hogy ilyenkor év végén megrendezik az öregek napját, ahol vendégül látják a nyugdíjba vonult dolgozókat. A MÁV művelődési házában megrendezett ünnepségen a régi vasutasok és családtagjaik közül több mint négyszázan vettek részt. Teliér Sándor, a nyugdíjascsoport elnöke és Patay János, a vasutas-szakszervezeti központ munkatársa köszöntötte a vendégeket, majd a város népi együttese adott színes műsort. A hangulatos ünnepségen az esti órákig szórakoztak a nyugdíjasok és hozzátartozóik. Szűcs Ferenc 2. A vita szenvedélyes. A fehér abroszra visszakerülnek a kések, villák, a kezekből koppanva érkeznek vissza a vörös bort csillogtató poharak. A szent dolgot, az evés nemes és szép művészetét, francia rendjét és szabályait egyszerűen és egyszeriben felrúgják. Most itt, az asztalnál. Macon városában, a Saon folyó mellett, de nem különb a helyzet Párizsban, a Szajna mellett, a Hotel Sofitel éttermében sem: kop- pannak a poharak, villák, kések az asztalon itt is. A vita mindenütt szenvedélyes. Igen: a Mesrine-ügy. Ez most a francia kisember legfontosabb témája. Mesrine, akiről minden bizonnyal majd filmet is készítenek, drámát is írnak, könyvét újból és újból kiadják majd. Mesrine a téma, akivel szemben a rendőrség emberhez nem méltó, a francia szellemmel össze nem egyeztethető módon, illetőleg nagyon is okosan, egy többszörös és közveszélyes gyilkossal szembeni egyedül lehetséges módon bánt el. És a vita a szabadság, a demokrácia. a jog francia szellemében ott hömpölyög az asztalok körül és felett, ott zsong a rádióban, vibrál a képernyőn és foglal el hasábokat a Matin, vagy a Le Figaró első oldalain is akár. Dehát ki is volt ez a Mesrine? Mi történt vele és miért, hogy a vita lázas szelleme hetekkel a lelöve- tése után is betölti a francia közvélemény jó részét? Nos, ez a Mesrine, aki egyébként tehetséges építész- mérnökként indult a pályán, egy évtizeddel ezelőtt a logarlécet felcserélte a géppisztolyra és bankrablásokat, emberrablásokat, gyilkosságokat kezdett elkövetni olyan egykedvű rutinnal, és öly gátlástalan merészséggel, hogy joggal vívta ki magának viszonylag rövid idő alatt a Franciaország első számú közellensége címet. Végül is elfogták, s a világ talán egyik legbiztosabb börtönének kikiáltott La Sántába zárták, — vélték, hogy életfogytiglan. Ám Mesrine, a valahonnét (?) szerzett pisztollyal, a beszélőről börtönőrét maga előtt pajzsként használva megszökött. És folytatta ott, ahol abbahagyta. Kirabolt egy kaszinót, elrabolt egy kereskedőt, kelepcébe csalta, megverte, hogy majdnem belehalt a sérüléseibe, az egyik bulvárlap riporterét, mert az túl sokat tudott róla. A Kanada, USA, Franciaország börtöneiben már többször ült, e börtönökből háromízben is megszökött Mesrinet nyolcvan rendőr összehangolt akciója nyomán, amint kocsijából ki ugrani próbált, agyonlőtték. Vele halt meg, egy pár lépéssel odébb és később fiatal szeretője is. A Mesrine-ügy tehát lezárult. De nem a politikában. Mert az agyonlőtt Mesrine holtában tesz végre jó szolgálatot a nagyon is élő politikának. Hiszen nem sokkal Franciaország első számú közellenségének halála előtt robbant ki a botrány a hóhér-Bokassa által, a francia köztársasági elnöknek adományozott gyémántok ügyében és lelepleződött az a kínos szerep, amit a francia kormány játszott el — és milyen rosszul — Bokas- sa megbuktatása körül. S ugyancsak a Mesrinével való leszámolás előtt találták meg holtan Párizs környékén a francia kormány munkaügyi miniszterét, aki öngyilkos lett. de akivel kapcsolatban mind szélesebb körben terjedt a suttogás, hogy a gvilkos fegyvert úgy adták a kezébe. Dokumentumok láttak napvilágot és jeleztek újabb dokumentumokat meg az egyre terjedő korrupcióról, amely át, meg áthálózza a francia közéletet. És ekkor jött a Mesrine- ügy. Mesrine, akivel nem emberi módon bántak el. mert nem adtak lehetőséget neki az elemi védekezésre, és úgy lőtték le, hogy még. ha akart volna sem nyúlhatott a fegyvere után. Á Mesrine-ügy jött, melynek főszereplőjével igen is úgy bánt el a rendőrség, ahogyan megérdemelte. Így a vitázók másik fele. S amíg foly, folydo- gál, hömpölyög a vita, ki beszél már a Bokassa gyémántokról, a dokumentumokról, kinek és miért lenne már érdekes egy miniszter gyanús öngyilkossága? És miután Mesrinenek a szeretőjét is megölték, ki tudja már megállapítani, hogyan is juthatott ki a La Sántából a szupergengszter, ki adott fegyvert a kezébe, ki fizette azokat, akik a fegyvert bejuttatták a börtönbe. .., és így tovább. Kérdések, amelyekre most már soha nem lesz talán meg a válasz. A Mesrine-ügy a felszínen egy rablógyilkossal való törvényes — mások szerint törvénytelen — leszámolás története csak, kétségtelenül sok és izgalmas fordulattal. Valójában azonban arra volt kiváló alkalom, hogy ez az ügy jótékony fátyollal takarja el a francia belpolitika sajtnál is illatozóbb tényeit, és hogy módot adjon arra a nagy nemzeti, népi játékra, amelynek ezt a nevet is adhatnánk: demokráciásdi. És ha ezzel az üggyel jól kijátszotta magát a francia kispolgár, nem kell aggódnia, lesz még ügy, akár vitára való is, hiszen a honi sajtó megállapításai szerint Párizsban, a fény városában a bűnözések száma vetekszik már a „sötétség városával", New Yorkéval. A Mesrine-ek jönnek, mennek, csak a politika marad. Gyurkó Géza (Gy. G.) Üj ágazati szabvány Változott a fenyőfa fogyasztói ára é A jövedelmezőség szolgálatában Az elmúlt három esztendőben mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk termelése, a dolgozók Szorgalmas munkája és a célratörő vezetői tevékenység eredményeként a tervezetthez közelállóan fejlődött. Mégiscsak részben tett eleget a középtávú terv- előirányzatoknak. Ennek oka részben a kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesésekben kereshető, továbbá abban, hogy állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink nem elég gyorsan reagáltak az új követelményekre. A növekedés így sem a növénytermelésben, sem pedig az állattenyésztésben nem járt együtt a hatékonyságjavulásával, miután az üzemek főként a hozamnövelést helyezték előtérbe. A versenyképesség érdekében Alig néhány napja, hogy a Minisztertanács október 29-i ülésén határozatot hozott az 1980. január 1-től életbe lépő közgazdasági szabályozórendszer módosításáról. Ez a hatodik ötéves tervre alakítja ki a gazdálkodás pénzügyi feltételeit. Nagy szerepe lesz abban hogy a gazdasági folyamatokat a gazdaságpolitikai és ezen belül az agrárpolitikai céloknak megfelelő irányba terelje. A mezőgazdaság az élelmiszertermeléshez egyre nagyobb mennyiségű ipari eredetű anyagot: műtrágyát, növényvédő szert, gépet és energiát használ fel. Ezért az új szabályozórendszer a termelés növelését csak azokban az élelmiszergazdasági ágazatokban erősíti majd, ahol a termékek versenyképessége megfelelő lesz a jövőben. A bevált agrárpolitika tehát a következő években sem változik, csupán a politika megvalósításának módszereit igazítják az új követelményekhez. Megmarad a mezőgazdasági vállalatok önállósága és nyereségérdekeltsége, az iparszerű termelés kibontakoztatása, a háztáji gazdálkodás támogatása és még nagyobb szükség lesz az üzemek közötti együttműködésre Január elseje után a mező- gazdasági üzemek támogatási rendszere az eddigivel szemben megváltozik. Csaknem 11 százalékkal növekednek a felvásárlási árak. A termelési támogatások jelentős része pedig az árakba épül be és ezeken keresztül hat majd. Ezzel a mezőgazdaságban is lényegesen közelebb kerülnek az árak a tényleges társadalmi ráfordításokhoz, a támogatások szerepe viszont csökken! Hogy ezek közül mégis több fennmarad, azzal magyarázható, hogy az állami támogatások gazdaságpolitikánk állandó elemei és ezek nélkül élelmiszer-gazdaságunk sem lehet versenyképes! Az ár- és a szabályozó- rendszer változtatásával várhatóan erőteljesebben érvényesülnek majd a hatékony- sági követelmények. Így a jövőben a mezőgazdasági termelést adottságaikkal egyeztető, a ráfordítás és a hozam egyensúlyára törekvő üzemek találják meg számításaikat. A lehetőségeket figyelembe véve a felvásárlási árak emelése azonban csak az átlagosan, vagy annál jobban dolgozó gazdaságokban ellen - súlyozza majd a termelési költségek, a gépek, az energiahordozók árának növekedését. ésszerű termelési szerkezet Figyelemre méltó ez Heves megyében is, hiszen több a közepesen gazdálkodó nagyüzemek száma. A megye északi részén pedig zömmel kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodnak a termelőszövetkezetek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Statisztikai Gépi Adatfeldolgozó Központjának munkatársai a múlt évi termelési eredményeket figyelembe véve számítógéppel kidolgozták, hogy milyen hatással lesznek az árak és a támogatások változásai a mezőgazdasági tevékenységre. Ezt felhasználva a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karán dr. Szemes Lajos egyetemi tanár és munkacsoportja kimutatta, hogy Heves megye 54 termelőszövetkezetében és öt állami gazdaságában az 1978-as gazdasági szerkezetet feltételezve, jövőre hogyan módosulnak az eredmények. A hevesi Rákóczitól a péter- vásári Gárdonyi Termelőszövetkezetig, illetve a szilvásváradnál a Gyöngyös—do- moszlói Állami Gazdaságig tételesen kimutatták a változásokat, és érdekes eredményeket kaptak. Ha a hevesi Rákócziban például a múlt évi termelési szerkezetet hagynák jövőre is, akkor több mint 16 millió forinttal növekedne az árbevételük, melynek felét a növekvő költségekre fordítanák. Pétervásáran viszont, ha a tavalyi szerkezet alapján termelnének, akkor csaknem 9 millióval növekednének a költségek, szemben az alig több mint kétmilliós árbevétel-növekedéssel. Az említett két példa is bizonyít ia. hogy milyen eltérések vannak a gazdaságok között és milyen nagy jelentőségű a termelési szerkezet ésszerű megváltoztatása, az új szabályozókhoz való igazítása. Ezért most a következő hetekben a jövő évi tervkészítésnél mindenütt mérlegelik, hogy mivel érdemes foglalkozni, hogy a termelési szerkezet hogyan illeszthető bele az új közgazdasági környezetbe. Nagyobb vezetői felelősséggel Amikor megyeszerte a nagyüzemekben kialakítják, hogy jövőre mit termeljenek, arra is gondolniuk kell. hogy megvannak-e a feltételek, milyen gépekkel, agrotechnikával végezhetik majd a munkát. Azt is mérlegelik hogy az előállított termény nyersen, vagy előfeldolgozv; értékesítsék. Ezek ugyanis mind befolyásolják az árbe vételt. Miután az új szabályozók fokozottan a takarékos anyag- és energiafelhasználásra ösztönöznek, ezért a hatékonyság növelésére meg inkább előtérbe kerül a dráguló műtrágyák, növényvédő szerek helyes kezelése és tárolása. Ez vonatkozik a dráguló takarmányokra és az energiahordozókra is. A termőhelyi, a természeti adottságokhoz való igazodásban jelentősek a termelésbővítési tartalékok. Miután az új szabályozórendszer a termelés eddiginél ésszerűbb területi elhelyezésére ösztönöz, ezért Heves megye alföldi részén, ahol például a zöldségtermelésnek nagy hagyományai vannak, arra törekednek, hogy ez legyen a leggazdaságosabb, A megye északi részén viszont a szarvasmarha-tenyésztés a hagyományoknak megfelelően erősödik majd. Miután megyénkben is több a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezet, ezek továbbra is támogatást kapnak, és a gazdaságosan termelő ágazatok, közöttük a melléküzemágak fejlesztésére törekednek, A szabályozórendszer módosítása tehát minden eddiginél nehezebb feltételek között a mezőgazdasági üzemekben is a jövedelmezőség feltételeinek megteremtését szorgalmazza. Érzékelhetőbben köz-, vetít a gazdaságos, jövedelmező termelés bővítésére. Mentusz Károly »
