Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

» * A párttaggyűlésekről jelentjük Mit tehet egy községi pártszervezet? Franciaország embertávlatból H szupergengszter és nem szuperpnütika Mesrine Tiszanána: 3700 lakos. Há­rom pártalapszervezet, ösz- szesen 180 kommunistával, ebből két szervezet a terme­lő ágazatban — termelőszö­vetkezeti, cipőipari szövet­kezet — tevékenykedik. A harmadik a. községi pártszer­vezet 41 taggal, fele rész­ben nyugdíjassal. Mit tehet és tehet-e egyáltalán szó­ra, írásra, beszámolásra ér­demlegest egy ilyen nagy községben? Lehet-e a mun­kájáról öt év távlatában számotvetni, s bár orvos, gyógyszerész, pedagógus, ta­nácsi alkalmazott is tagja ennek az alapszervezetnek, életünkben mégis csak a termelés a legfontosabb, jogos hát a kérdés: nem marad-e „árnyékban” Tisza- nánán is a községi pártszer­vezet ? Nos, a hétfőn este megtar­tott beszámoló taggyűlésen, amelyre a 41 tagból 30-an jöttek el — nem rossz arány ez, hiszen sok az öreg, a nyugdíjas — arról kaphatott képet a „tanácskozási jog­gal” meghívott, hogy ha nem is gondtalan egy ilyen kis pártszervezet munkája, ha küzd is olyan nehézségekkel, amelyeket nem, vagy alig ismer egy termelő üzem kommunista kollektívája, korántsem könnyű súlyú té­nyező Tiszanána politikai életében. Kiderült a beszá­molóból, a nagyközségi párt- bizottság minősítéséből, és nem utolsósorban a hozzá­szólásokból, hogy ez a kis létszámú pártszervezet is milyen sok szállal kötődik a falu életéhez. A dolgok sze­rencsésen visszájára is for­dulnak. Hisz az öreg párt­tagok még aktív része, te­kintélyt kivívott ember, aki­Az idén lépett életbe a MÉM új ágazati szabványa, amely szabályozta a kará­csonyfa nagy- és kiskeres­kedelmi értékesítésének mi­nőségi előírásait. A Belke­reskedelmi Minisztérium tá­jékoztatása szerint a szab­vány előírásainak megfele­lően az árusításnál új mé­rési módot vezettek be, s ezzel együtt változott a fe­nyőfa fogyasztói ára. A leg­keresettebb lucfenyők mé­terenkénti ára például 22 fo­rintról 31 forintra emelkedett. nek szava és szavának súlya van a tágabb környezetében is. Ez a sajátosan furcsa, egyrészt értelmiségi, más­részt nyugdíjas pártszerve­zet azzal is hat a falu szel­lemi arculatának formálásá­ban, hogy tagjai között ott van az orvos, az állatorvos — dr. Fazekas Mihály, a pártszervezet titkára —, ott vannak a tanács dolgozói, ott vannak a pedagógusok — és így ők hivatásuknál fogva is erjesztői lehetnek, s azok i§, a politikai, a társadalmi életnek Tiszaná- nán. A községben folyó agitá- ciós munka, a párthatároza­tok ismertetése, propagálá­sa, mint a beszámolóból is kitűnt, a kis. pártszervezet tagjai számára is nagy le­hetőséget biztosított az ak­tivitásra. S ezzel a lehető­séggel jószerint éltek is a kommunisták. Természetes, hogy öt esztendő munkája nem lehetett felhőtlen, szólt erről őszintén a beszámoló is. Ám rögtön hozzá kel! tenni, hogy a hibák és a gondok gyökere legtöbbször ez volt: megtalálni útját és módját, hogy egy községi pártszervezet is hatásos munkát végezhessen saját területén. Ez az útkeresés, a fény- és árnyoldalaival együtt, jellemezte a tiszaná- nai községi pártszervezet fél évtizedes munkáját, de hogy keresték és lényegében rá is akadtak a helyes, a sajátos jellegnek megfelelő párt­munka kialakításának útjá­ra — ez egyben ennek a kis kollektívának legnagyobb érdeme. És a legnagyobb fe­lelőssége is önmaga tevé­kenységeinek jövőjét illetően. Ezentúl a vágáslaptól a fel­ső, utolsó ágelágazásig szá­mítják a hosszát, vagyis a vezérhajtás nem mérhető bele a fa magasságába. A minisztérium intézke­désére a karácsonyfamérés új módjáról, s az árakról az árusítóhelyeken megfelelően tájékoztatják a vásárlókat. A tanácsok kereskedelmi osz­tályai ellenőrzik az új' szab­vány szerinti árusítást. (MTI) ÜJ SZABVÁNY Jobb és több marhahús A vágásra és élőexportra szánt szarvasmarhák minő­ségi osztályba sorolásának feltételeit tartalmazó szab­vány 1980. január 1-től megváltozik. Az új szabvány figyelembe veszi a szarvas­marha-hizlalásban az utóbbi évtizedben bekövetkezett változásokat és — minde­nekelőtt — a módosult pia­ci igényeket. A termelők számára lénye­ges változás: az eddig érvé­nyes 7 minőségi osztály he­lyett mindössze 4-be sorol­ják majd az állatokat. Meg­szüntetik a vágómarhák mi­nősítésénél az úgynevezett küllemi bírálatot is, amikor az állatot külső „megjelené­se” alapján értékelték. Az új szabvány ilyen feltételt már nem tartalmaz!. A mi­nőséget ezentúl kizárólag a hústartalom százalékos ará­nya — az úgynevezett hús- kihozatal — és a vesefagy- gyú mennyisége határozza meg. A szabvány ezentúl erő­teljesen ösztönöz a nagyobb mennyiségű és jobb minő­ségű hús termelésére. To­vábbá arra, hogy olyan álla­tokat adjon a mezőgazdaság, amelynek testében kevesebb faggyú van. Ebből követke­zik, az a termelő jut maga­sabb árbevételhez, aki a hizlalást ezeknek a szem­pontoknak megfelelően irá­nyítja. (MTI) Vasutas nyugdíjasok találkozója (Tudósítónktól) Hagyomány már a MÁV hatvani nyugdíjascsoportjá; nál, hogy ilyenkor év végén megrendezik az öregek nap­ját, ahol vendégül látják a nyugdíjba vonult dolgozókat. A MÁV művelődési házá­ban megrendezett ünnepsé­gen a régi vasutasok és csa­ládtagjaik közül több mint négyszázan vettek részt. Tel­iér Sándor, a nyugdíjascso­port elnöke és Patay János, a vasutas-szakszervezeti központ munkatársa köszön­tötte a vendégeket, majd a város népi együttese adott színes műsort. A hangulatos ünnepségen az esti órákig szórakoztak a nyugdíjasok és hozzátarto­zóik. Szűcs Ferenc 2. A vita szenvedélyes. A fe­hér abroszra visszakerülnek a kések, villák, a kezekből koppanva érkeznek vissza a vörös bort csillogtató poha­rak. A szent dolgot, az evés nemes és szép művészetét, francia rendjét és szabályait egyszerűen és egyszeriben felrúgják. Most itt, az asz­talnál. Macon városában, a Saon folyó mellett, de nem különb a helyzet Párizsban, a Szajna mellett, a Hotel Sofitel éttermében sem: kop- pannak a poharak, villák, kések az asztalon itt is. A vita mindenütt szenvedé­lyes. Igen: a Mesrine-ügy. Ez most a francia kisem­ber legfontosabb témája. Mesrine, akiről minden bi­zonnyal majd filmet is ké­szítenek, drámát is írnak, könyvét újból és újból kiad­ják majd. Mesrine a téma, akivel szemben a rendőrség emberhez nem méltó, a fran­cia szellemmel össze nem egyeztethető módon, illető­leg nagyon is okosan, egy többszörös és közveszélyes gyilkossal szembeni egyedül lehetséges módon bánt el. És a vita a szabadság, a de­mokrácia. a jog francia szel­lemében ott hömpölyög az asztalok körül és felett, ott zsong a rádióban, vibrál a képernyőn és foglal el ha­sábokat a Matin, vagy a Le Figaró első oldalain is akár. Dehát ki is volt ez a Mesrine? Mi történt vele és miért, hogy a vita lázas szelleme hetekkel a lelöve- tése után is betölti a francia közvélemény jó részét? Nos, ez a Mesrine, aki egyébként tehetséges építész- mérnökként indult a pályán, egy évtizeddel ezelőtt a lo­garlécet felcserélte a gép­pisztolyra és bankrablásokat, emberrablásokat, gyilkossá­gokat kezdett elkövetni olyan egykedvű rutinnal, és öly gátlástalan merészséggel, hogy joggal vívta ki magá­nak viszonylag rövid idő alatt a Franciaország első számú közellensége címet. Végül is elfogták, s a világ talán egyik legbiztosabb bör­tönének kikiáltott La Sántá­ba zárták, — vélték, hogy életfogytiglan. Ám Mesrine, a valahonnét (?) szerzett pisztollyal, a beszélőről börtönőrét maga előtt pajzs­ként használva megszökött. És folytatta ott, ahol ab­bahagyta. Kirabolt egy ka­szinót, elrabolt egy kereske­dőt, kelepcébe csalta, meg­verte, hogy majdnem bele­halt a sérüléseibe, az egyik bulvárlap riporterét, mert az túl sokat tudott róla. A Ka­nada, USA, Franciaország börtöneiben már többször ült, e börtönökből háromíz­ben is megszökött Mesrinet nyolcvan rendőr összehan­golt akciója nyomán, amint kocsijából ki ugrani próbált, agyonlőtték. Vele halt meg, egy pár lépéssel odébb és később fiatal szeretője is. A Mesrine-ügy tehát lezárult. De nem a politikában. Mert az agyonlőtt Mesrine holtában tesz végre jó szol­gálatot a nagyon is élő po­litikának. Hiszen nem sok­kal Franciaország első szá­mú közellenségének halála előtt robbant ki a botrány a hóhér-Bokassa által, a fran­cia köztársasági elnöknek adományozott gyémántok ügyében és lelepleződött az a kínos szerep, amit a fran­cia kormány játszott el — és milyen rosszul — Bokas- sa megbuktatása körül. S ugyancsak a Mesrinével va­ló leszámolás előtt találták meg holtan Párizs környé­kén a francia kormány mun­kaügyi miniszterét, aki ön­gyilkos lett. de akivel kap­csolatban mind szélesebb körben terjedt a suttogás, hogy a gvilkos fegyvert úgy adták a kezébe. Dokumen­tumok láttak napvilágot és jeleztek újabb dokumentu­mokat meg az egyre terjedő korrupcióról, amely át, meg áthálózza a francia közéle­tet. És ekkor jött a Mesrine- ügy. Mesrine, akivel nem emberi módon bántak el. mert nem adtak lehetőséget neki az elemi védekezésre, és úgy lőtték le, hogy még. ha akart volna sem nyúlha­tott a fegyvere után. Á Mes­rine-ügy jött, melynek fő­szereplőjével igen is úgy bánt el a rendőrség, ahogyan meg­érdemelte. Így a vitázók má­sik fele. S amíg foly, folydo- gál, hömpölyög a vita, ki be­szél már a Bokassa gyémán­tokról, a dokumentumokról, kinek és miért lenne már érdekes egy miniszter gya­nús öngyilkossága? És mi­után Mesrinenek a szerető­jét is megölték, ki tudja már megállapítani, hogyan is jut­hatott ki a La Sántából a szupergengszter, ki adott fegyvert a kezébe, ki fizette azokat, akik a fegyvert be­juttatták a börtönbe. .., és így tovább. Kérdések, ame­lyekre most már soha nem lesz talán meg a válasz. A Mesrine-ügy a felszínen egy rablógyilkossal való tör­vényes — mások szerint tör­vénytelen — leszámolás tör­ténete csak, kétségtelenül sok és izgalmas fordulattal. Valójában azonban arra volt kiváló alkalom, hogy ez az ügy jótékony fátyollal takar­ja el a francia belpolitika sajtnál is illatozóbb tényeit, és hogy módot adjon arra a nagy nemzeti, népi játékra, amelynek ezt a nevet is ad­hatnánk: demokráciásdi. És ha ezzel az üggyel jól kijátszotta magát a francia kispolgár, nem kell aggód­nia, lesz még ügy, akár vi­tára való is, hiszen a honi sajtó megállapításai szerint Párizsban, a fény városában a bűnözések száma vetekszik már a „sötétség városával", New Yorkéval. A Mesrine-ek jönnek, mennek, csak a politika ma­rad. Gyurkó Géza (Gy. G.) Üj ágazati szabvány Változott a fenyőfa fogyasztói ára é A jövedelmezőség szolgálatában Az elmúlt három eszten­dőben mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk termelése, a dolgozók Szorgalmas mun­kája és a célratörő vezetői tevékenység eredményeként a tervezetthez közelállóan fejlődött. Mégiscsak részben tett eleget a középtávú terv- előirányzatoknak. Ennek oka részben a kedvezőtlen időjá­rás okozta terméskiesések­ben kereshető, továbbá ab­ban, hogy állami gazdasága­ink és termelőszövetkezete­ink nem elég gyorsan rea­gáltak az új követelmények­re. A növekedés így sem a növénytermelésben, sem pe­dig az állattenyésztésben nem járt együtt a hatékonyságja­vulásával, miután az üzemek főként a hozamnövelést he­lyezték előtérbe. A versenyképesség érdekében Alig néhány napja, hogy a Minisztertanács október 29-i ülésén határozatot hozott az 1980. január 1-től életbe lépő közgazdasági szabályozórend­szer módosításáról. Ez a hato­dik ötéves tervre alakítja ki a gazdálkodás pénzügyi feltétele­it. Nagy szerepe lesz abban hogy a gazdasági folyamato­kat a gazdaságpolitikai és ezen belül az agrárpolitikai céloknak megfelelő irányba terelje. A mezőgazdaság az élelmi­szertermeléshez egyre na­gyobb mennyiségű ipari ere­detű anyagot: műtrágyát, nö­vényvédő szert, gépet és energiát használ fel. Ezért az új szabályozórendszer a ter­melés növelését csak azokban az élelmiszergazdasági ága­zatokban erősíti majd, ahol a termékek versenyképessége megfelelő lesz a jövőben. A bevált agrárpolitika tehát a következő években sem vál­tozik, csupán a politika meg­valósításának módszereit iga­zítják az új követelmények­hez. Megmarad a mezőgaz­dasági vállalatok önállósága és nyereségérdekeltsége, az iparszerű termelés kibonta­koztatása, a háztáji gazdál­kodás támogatása és még na­gyobb szükség lesz az üze­mek közötti együttműködés­re Január elseje után a mező- gazdasági üzemek támogatási rendszere az eddigivel szem­ben megváltozik. Csaknem 11 százalékkal növekednek a felvásárlási árak. A termelé­si támogatások jelentős része pedig az árakba épül be és ezeken keresztül hat majd. Ezzel a mezőgazdaságban is lényegesen közelebb kerülnek az árak a tényleges társadal­mi ráfordításokhoz, a támo­gatások szerepe viszont csök­ken! Hogy ezek közül mégis több fennmarad, azzal ma­gyarázható, hogy az állami támogatások gazdaságpoliti­kánk állandó elemei és ezek nélkül élelmiszer-gazdasá­gunk sem lehet versenyké­pes! Az ár- és a szabályozó- rendszer változtatásával vár­hatóan erőteljesebben érvé­nyesülnek majd a hatékony- sági követelmények. Így a jövőben a mezőgazdasági ter­melést adottságaikkal egyez­tető, a ráfordítás és a hozam egyensúlyára törekvő üzemek találják meg számításaikat. A lehetőségeket figyelembe véve a felvásárlási árak emelése azonban csak az át­lagosan, vagy annál jobban dolgozó gazdaságokban ellen - súlyozza majd a termelési költségek, a gépek, az ener­giahordozók árának növeke­dését. ­ésszerű termelési szerkezet Figyelemre méltó ez Heves megyében is, hiszen több a közepesen gazdálkodó nagy­üzemek száma. A megye észa­ki részén pedig zömmel kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok között gazdálkodnak a termelőszövetkezetek. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Statisztikai Gé­pi Adatfeldolgozó Központ­jának munkatársai a múlt évi termelési eredményeket figyelembe véve számítógép­pel kidolgozták, hogy milyen hatással lesznek az árak és a támogatások változásai a mezőgazdasági tevékenység­re. Ezt felhasználva a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karán dr. Szemes Lajos egyetemi tanár és munkacsoportja ki­mutatta, hogy Heves megye 54 termelőszövetkezetében és öt állami gazdaságában az 1978-as gazdasági szerkezetet feltételezve, jövőre hogyan módosulnak az eredmények. A hevesi Rákóczitól a péter- vásári Gárdonyi Termelőszö­vetkezetig, illetve a szilvás­váradnál a Gyöngyös—do- moszlói Állami Gazdaságig tételesen kimutatták a válto­zásokat, és érdekes eredmé­nyeket kaptak. Ha a hevesi Rákócziban például a múlt évi termelési szerkezetet hagynák jövőre is, akkor több mint 16 millió forinttal növekedne az árbe­vételük, melynek felét a nö­vekvő költségekre fordíta­nák. Pétervásáran viszont, ha a tavalyi szerkezet alap­ján termelnének, akkor csak­nem 9 millióval növekedné­nek a költségek, szemben az alig több mint kétmilliós ár­bevétel-növekedéssel. Az em­lített két példa is bizonyít ia. hogy milyen eltérések van­nak a gazdaságok között és milyen nagy jelentőségű a termelési szerkezet ésszerű megváltoztatása, az új sza­bályozókhoz való igazítása. Ezért most a következő he­tekben a jövő évi tervkészí­tésnél mindenütt mérlegelik, hogy mivel érdemes foglal­kozni, hogy a termelési szer­kezet hogyan illeszthető bele az új közgazdasági környe­zetbe. Nagyobb vezetői felelősséggel Amikor megyeszerte a nagyüzemekben kialakítják, hogy jövőre mit termeljenek, arra is gondolniuk kell. hogy megvannak-e a feltételek, milyen gépekkel, agrotechni­kával végezhetik majd a munkát. Azt is mérlegelik hogy az előállított termény nyersen, vagy előfeldolgozv; értékesítsék. Ezek ugyanis mind befolyásolják az árbe vételt. Miután az új szabá­lyozók fokozottan a takaré­kos anyag- és energiafelhasz­nálásra ösztönöznek, ezért a hatékonyság növelésére meg inkább előtérbe kerül a drá­guló műtrágyák, növényvédő szerek helyes kezelése és tá­rolása. Ez vonatkozik a drá­guló takarmányokra és az energiahordozókra is. A termőhelyi, a természeti adottságokhoz való igazodás­ban jelentősek a termelés­bővítési tartalékok. Miután az új szabályozórendszer a termelés eddiginél ésszerűbb területi elhelyezésére ösztö­nöz, ezért Heves megye al­földi részén, ahol például a zöldségtermelésnek nagy ha­gyományai vannak, arra tö­rekednek, hogy ez legyen a leggazdaságosabb, A megye északi részén viszont a szarvasmarha-tenyésztés a hagyományoknak megfelelő­en erősödik majd. Miután megyénkben is több a ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gú szövetkezet, ezek tovább­ra is támogatást kapnak, és a gazdaságosan termelő ága­zatok, közöttük a mellék­üzemágak fejlesztésére töre­kednek, A szabályozórendszer módo­sítása tehát minden eddiginél nehezebb feltételek között a mezőgazdasági üzemekben is a jövedelmezőség feltételei­nek megteremtését szorgal­mazza. Érzékelhetőbben köz-, vetít a gazdaságos, jövedel­mező termelés bővítésére. Mentusz Károly »

Next

/
Thumbnails
Contents