Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-23 / 274. szám

A beszámoló párttaggyűlésekrő! jelentjük Együtt a fiatalokkal A VILATI egri gyárában 1975 óta dolgozik két párt- alapszervezet. Aki figyelem­mel kísérte a korszerű és mind jobban kiterjedő gyár életét, láthatta az elmúlt öt esztendő nagy változásait. Ez idő alatt teljesedett ki az profil, lett igazi gyárrá az üzemek együttese s alakul­tak ki- a munkahelyi közös­ségek. A 2-es számú pártalap- szervezet öt esztendőt átfogó számvetése is e folyamat be­mutatásával kezdődött. Bajza József, titkár beszámolójában bőven esett szó átszervezé­sekről, áthelyezésekről, a ru­tin, a tapasztalat hiánya miatti nehézségekről. Ám ami végül is a legfontosabb: az eltelt évek alatt az alap­szervezet eljutott a „megfe- lelő”-tői a „jó” minősítésig! A taggyűlés résztvevői kö­zött így hát nem meglepő a fiatalok nagy száma. Maga a munkahely is fiatal: a leg­utóbb elkészült 2-es számú üzemcsarnokban, a tmk-ban, s az irányító műszaki osztá­lyokon dolgoznak az alap­szervezet tagjai. De ezúttal nemcsak a párttag fiatalok jöttek el. Meghívást kaptak az ide tartozó KISZ-alapszer-, vezetek vezetőségei is. Kö­zös számvetés a fiatalokkal. megosztva velük a gondokat, meghallgatva véleményüket együtt gondolkozva azokkal, akik majd folytatói lesznek az elmúlt öt év alatt itt meg­erősödött pártmunkának, s a nem párttag gazdasági veze­tőket is bevonva, alapos ér­tékelés szülessen. Az újdonság varázsa, a modern, tiszta üzemcsarno­kok látványa sokakat vonz ebbe a gyárba. De az újdon­ságok szépsége mellett küz­deni, küszködni kellett és kell még most is a kialaku­latlanság gondjaival. Nehéz az ütemes munkatempót megszervezni a rendszertelen és csak lassan javuló anyagellátás miatt, néha sok, néha meg kevés volt a mun­ka. Az idei gazdasági ered-' mények. a túlteljesített tő­kés exporterv, a gazdaságo­sabb termelés, különösen értékesek tehát a vállalat vezetői előtt. A határozati ja­vaslatok között elhangzott: kapjon nagyobb hangsúlyt a pártszervezet gazdaságellen­őrző, segítő szerepe a jövőben — s bizonyára nem véletle­nül. Itt is gyakran előkerül­tek a „nehezebb feladatok”, „szigorúbb követelmények” manapság oly gyakran han­goztatott kifejezései, a kom­munistákra pedig számítani lehet és számítani kell. A taggyűlés ünnepélyes tagkönyvátadással kezdő­dött. A fiatal párttag, aki az alapszervezetbe került, idén az ötödik volt a sorban, s januárig megkapja könyvét még a hatodik jelölt is. Az ajánlók majd minden eset­ben a KISZ-alapszervezetek. Komolyan veszik az után­pótlást. így méginkább ért­hető, miért vett részt a tag­gyűlésen olyan sok fiatal... (hekeli) Mi a valóság? Kemény megállapítások sorakoztak egymás után a vezetőség beszámolójában, amit Juhász József szervező titkár olvasott fel a vámos- györki Barátság Tsz párt- alapszervezetének taggyűlé­sén. Ilyenek: ' — Többen semmibe vették az alapszervezet határozatait. Igaz, a pártvezetőség sem követelte meg eléggé a ha­tározatok végrehajtását. De a felsőbb pártszerv sem se­gített kellően. Aztán a tsz vezetői is szó­ba kerültek: — Vezetőink egy része nem felel meg a hármas kö­vetelményeknek. A vita is hasonló hang­nemben kezdődött. Széchenyi Ferencnek ez volt a megálla­pítása : — Nem olyannak képzel­tem a taggyűlést annak ide­jén, amíg nán voltam a párt tagja, mint amilyennek ta­pasztaltam. Itt mindenkinek őszintének kellene lennie, szemtől szembe megmonda­ni a véleményét. Tovább bővítette ezt a té­mát Nagy István: — Valljuk, hogy pártirá­nyítás alatt megy nálunk minden. Ez a mi szövetkeze­tünkben nem így van. Van­nak olyan vezetők, akik majdnem kinevetik azt, aki a párthatározatot említi előt­tük. A gondok gyökereit ke­resve így szólt Babus Zoltán: .— Az egyesülés előtt nem ismertük egymást eléggé, nem tudtuk, milyenek a lehe­tőségek a másik két tsz-ben. De ha ennek az alapszerve­zetnek mintegy negyven tag­ja példát mutatna a többiek­nek, akkor sokkal gyorsabb lenne az előrehaladás. Ezek után szólalt fel Le- hóczky László. Többek között megállapította: — A gazdasági vezetés mindenben a párthatározatok végrehajtására törekedett. De a tsz-tagok egy része be akarta bizonyítani, hogy eze­ket a rendelkezéseket nem lehet teljesíteni. Az eddigi taggyűlések azt mutatták, hogy mindenki nyíltan ki­mondja a véleményét. Előbb a gazdasági munkák hiányosságait tette szóvá Nagy Józsefné, majd kijelen­tette, hogy a határozatok végrehajtásában a párttagok sem jártak mindig elől • jó példával. Varga Boldizsár szintén az állattenyésztési gondokat sorolta, végül Ko­zák László úgy vélekedett, hogy nem volt. egységes sem a pártvezetés, sem a párttag­ság olykor, amikor a felelős­ségre vonást kellett gyakorol­ni. Ennyit az elhangzottakból, mintegy jelezve, hogy a tag­gyűlésnek milyen volt a lég­köre, mennyire néztek szem­be a tényekkel, önmagukkal az alapszervezet tagjai. Ügy illik, hogy a beszámo­ló, előterjesztő je foglalja ösz- sze a vitát. Ez meg is tör­tént. Ebben is akadt néhány kemény kitétel, hogy például a párttagok egyike-másika nem egészen úgy él, úgy dol­gozik, úgy nyilatkozik, ahogy azt el kellene várni. Amikor aztán a párton kívüli sze­mélynek azt mondják, jobban is végezhetné munkáját, el­hangzik a megjegyzés, miért legyenek ők különbek, mint az vagy az a párttag? De következett a fordulat. — A gazdasági vezetés mindenben a párthatározatok szerint cselekszik. A taggyű­lések aktívak. A párt tagjai mindig nyíltan kimondják a véleményüket. Hogy akad még hiányos­ság? Persze, hiszen nem le­het a maximumot követelni mindenkitől. Így szólt az ösz- szegzés. Azt kellene tehát el­dönteni, hogy végül is mi a valóság? Feltételezhetően ott volt a baj, hogy a gyakori általánosítás nem fedte a jellemző mozgásokat. Hogyan is mondta Lenin? „— A kommunistáknak mindig a konkrét helyzet konkrét elemzését kell elvé­gezniük.” Ha nem akarják, hogy kö­vetkeztetéseik félre sikerül­jenek, érdemes erre a jó ta­nácsra odafigyelni, (gmf) SZABÁLYOZÓK 1980. (V.) Bér— teljesítmény szerint Az új szabályozórendszer a bérszabályozás módszereit jelentősen továbbfejlesztette, annak az elvnek gyakorlati megvalósítása érdekében, hogy a teljesítményekhez jobban igazodnia szükséges a béreknek, személyi jövedel­meknek is. Ismét utalunk a már említett összefüggésre: szorosabb okozati kapcsolat­ba kell hozni a vállalati ha­tékonyságot a vállalatnál dolgozók jövedelmével, mint- ahogy ezt teszi a szabályozó rendszer népgazdasági szin­ten is. A hatékonyság alap­ján ítéli meg a vállalatokat, méghozzá az eddigieknél ob- jektívebb mérce, a helyesebb arányokat kifejező árrend­szer segítségével. A napvilágra került sza­bályozók e területen sok mindent újrarendeztek, rendkívül szerteágazó az a rendeletanyag, amely a bé­rek alakulását befolyásolja. Ám a rendező elv jól kive­hető: a jövedelmeket a tel­jesítményekhez kell kötni; a teljesítmények különbségei­nek határozottabban kifeje­zésre kell jutni a kereseti viszonyokban. Törekedni kell arra. hogy a részesedé­si alapból fizetett prémiu­mok, jutalmak és az év végi részesedés növekedjék a ke­reseten belül, s ez is fejez­ze ki a valódi teljesítmény­különbségeket. A népgazda­ság minden olyan területén (szakágazatban), ahol a nye­reségérdekeltség van, a vál­lalati bérek a teljesítmény­követelménytől függően nö­velhetők. Egyes szűkebb te­rületeken, ahol az ágazati sajátosságok is indokolják, központi bérszabályozás al­kalmazható. A vállalati tel­jesítményekhez kapcsolt és a központi bérszabályozás el­sősorban a bérek tömegére irányul. A szabályozás válto­zásaiból az is kiderül tehát, hogy előnyben van a bér­tömeg-szabályozás minden olyan szakmában, ahol a nyereségérdekeltség a jel­lemző. Ami a lényeget illeti: a jól gazdálkodó vállalatok számára növekszik a (külön befizetés nélküli) béremelés lehetősége — azaz, a fő elv megvalósul — a fejlődőké­pes vállalatok jobban meg­fizethetik dolgozóikat a jö­vőben. Ugyanakkor — ál­lapítsuk meg —, a központi bértömeg és bérszínvonal szabályozás csak mértékében különbözik a jelenlegi rend­szertől. Viszont új vonása, hogy átmenetileg lehetőség nyílik — az éves tervben meghatározott szintig — a bérszínvonal minimális eme­lésére. Ez a lehetőség az al­kalmazkodás, a felzárkózás időszakában segítségül szol­gál a vállalatok számára. A bérszabályozás körén belül meg kell említeni, hogy a differenciálás igénye az egyes vállalatoknál is ér­vényesül. Gondoljunk azok­nak a helyzetére, ahol — éppen a nyereség alacsony színvonala miatt —, kevés pénz áll rendelkezésre kere­setnövelésre, bérjavításra. Az új szabályozás logikája azt diktálja, hogy a vállala­ton belül is 'száműzzék az elvtelen egyenlősdi gyakorla­tát és szemléletét, mivel a többetvállalóknak. a „legjob­ban húzó” embereknek, bri- gádoknak érdemes a rendel­kezésre álló összegekből a legnagyobb részt adni, s így ösztönözni a nagyobb telje­sítményeket. Ám a differenciálást, a teljesítményekhez jobban igazodó elosztást — akár népgazdasági szinten, akár vállalati területen — köny- nyű általában megértetni. De amikor mindez a gyakorlat részévé válik, s mostmár nem caapán -az elvekről esik Igazodnak a piaci igényekhez Csernyi almaié a szobi szörphöz Üzemben a lényerő gépsor. Asszonyok egy csoportja az almalétartálynál. (Fotó: Perl Már,o\i) Sastelek, Csány határában az állami gazdaság gyü­mölcstermelési központja. Az épületekhez vezető műút két oldalán körös-körül amed­dig csak a szem ellát, alma- és őszibarack-ültetvények húzódnak a közeli Hatvanig. A gyümölcs évek óta veze­tőhelyen áll a kisgazdaság termelésében. Az alma pe­dig már eddig is kiváló mi­nőségével elismerést szer­zett a csányiaknak. Kísérőnk Monok Mihály, az állami gazdaság fiatal termelési igazgatóhelyettese végigmutat a sorokon: — A hatodik ötéves terv elejére mind termőre for­dulnak az új telepítések, így összesen 551 hektáron termelünk majd almát, ezen­kívül a közkedvelt csonthé­jasokat: őszibarackot, megy- gyet, diót és szilvát. 1980-ig állami támogatással befejez­zük a telepítési programot. Korábban felmértük a lehe­tőségeinket és számba véve a piaci igényeket a zöldséget és a gyümölcsöt intenzíven termeljük. — Milyen almafajtákkal foglalkoznak? — Legtöbb a jonatán, az­tán van starking és golden is. Miután minőségi terme­lésre törekszünk, így a piac­hoz igazodva friss fogyasz­tásra alkalmas árut adunk. Az új telepítésű almák több mint fele starking, melye­ket főleg exportra terme­lünk. A HUNGAROFRUCT közvetítésével idén 250 va­gonnal küldünk külföldre almát. Ebből 160 vagonnal a tőkés országokba, a többit pedig a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és az NDK- ba. A csányiak az utóbbi há­rom évben különösen sokat fordítottak az almatermelés korszerűsítésére. Ami másutt is új volt, igyekeztek beve­zetni. szó ... Nos, eddigi tapaszta­lataink azt mutatták, hogy az alkalmazás mindig gon­dokkal járt, akadályba ütkö­zött. Nem lesz ez másként ezután sem — ezért fontos ismételten kiemelni: a sza­bályozás egyenlő követel­ményrendszerét, következe­tes megvalósulását a szem­lélet átformálásával is segí­teni kell. Különösen fontos lesz ezt így értelmezni, ahol nem a nagyobb összegek, keretek elosztására kerül sor a differenciálódás miatt, hanem szembe kell nézni a kisebb fejlődési, elosztási, béremelési lehetőségekkel. És azt is érdemes hangsúlyoz­ni : a szabályozórendszer normativitása szigorúbb kö­vetelményrendszert támaszt, de biztosítja a felzárkózás, a pillanatnyilag nehezebb helyzetben levők fejlődését is — amennyiben a vállalat önerőből javítja gazdálkodá­sát, s megteremti előrehala­dásának feltételeit. Ezért igen fontos a válla­latok számára a belső érde­keltségi rendszerüknek, egyé­ni ösztönzésüknek tovább­fejlesztése — amelyet az új szabályozórendszer változat­lanul vállalati tevékenységi körbe utal. A külső feltéte­lek, az új rendeletek jó tám­pontul szolgálnak ehhez, s érdemi intézkedésre ad lehe­tőséget, hogy megszűnt az Országos Szakmai Bértáblá­zat merev rendszere. (folytatjuk) Matks István — A termelési technológia tökéletesítésére az utóbbi időben 7,5 millió forintot költöttünk — erősíti meg Monok Mihály. — Ezenkí­vül kézi rakodás megszün­tetésére ■ és a tartályládák bevezetésére pedig ötmilliót. A metszésben nagyon sok még a lehetőségünk, ezt igyekszünk is kihasználni, A legnehezebb és legigényesebb munka azonban a növény- védelem! Ebben is nagyot léptünk előre. Persze nagy a kockázatvállalás, hiszen 7— 10 naponként kell permetez­nünk az almát. Ez nem ol­csó eljárás, ezért nagyon oda kell figyelni. Az idén példá­ul 21-szer permeteztünk a varasodás ellen és sikerült megóvni a termést. A mi­nőségi követelmények ugyanis egyre nagyobbak. Ezért legfőbb törekvésünk a hozamnövelés mellett a mi­nőség és a versenyképesség javítása. Csak így lehetnek a jövőben is exportképesek almáink. Az intenzív terme­lés nagy lehetősége itt a csányi gazdaságban az öntö­zés. Eddig 34 hektár almás­ban végeztünk csepegtető öntözést, az idén pedig már a gyümölcstermő terület 55 százalékát öntözzük, melyet a következő években is foly­tatunk. A sastelki központban egy régebbi csomagoló színt át­alakítottak a csányiak. Kör­befalazták az építőbrigád tagjai,, ahol almaléüzemet alakítottak ki. Belépve az épületbe a gé­pek zaja elnyomja a han­got. Targonca érkezik almá­val teli tartályládával. A termést nyomban az előfogadóba pakolják, aztán a mosógépben vízsugár áz­tatja meg az almát, ahon­nan egy végtelen gumiszala­gon fehér köpenyes és fej­kendős asszonyok válogat­ják. Végül az almát géppel préselik és barna színű lét nyernek belőle, melyet tar­tósítanak és tartályokban ta­rolnak. — Évente a fagy-, vagy jégkárok miatt az almater­més 15 százaléka gyengébb minőségű — magyarázza Skrlyk Józsefné, technológus. — A biztonság érdekében ezt is feldolgozzuk és lét nyerünk belőle. Ez az üzem a gazdaság méreteihez sza­bott, ahol magyar és lengyel gyártmányú gépek működ­nek. Itt a szezon négy hó­napig tart, szeptember köze­pétől december közepéig. Kz, alatt 180—200 vagon almából nyerünk lét. Naponta 40—45 tonnát dolgozunk fel, há­rom műszakban. A végtelenített gumisza­lag mellett álló almaváloga­tó nők valamennyien boldo- giak. Elgyikük Futó Józsefné, szeptembertől van itt: — Naponta autóbusszal hoznak és visznek bennün­ket ide Csányba, illetve haza Boldogra. Hamar megtanul­tam az almaválogatást, hi­szen nem nehéz, csak a gé­pek hangosak, de most már ezt is meegszokom. A fize­tés sem rossz, a múlt hó­napban 3900 forint volt. A csányiak a gyengébb minőségű almák hetven szá­zalékából lét nyernek. De­cember közepéig 140 va­gonnal állítanak elő, ami öt­hatmillió forint bevételt je­lent. — Két helyre adjuk el — vélekedik erről a termelé­si igazgatóhelyettes. — Vá­sárlónk a szobi szörpüzem és dregelypalánki termelő- szövetkezet szörpüzeme, amely közkedvelt termékei­hez használja fel félkész­árunkat. Egy része, mint például a golden szörp csá­nyi almaléből készül és ex­portra kerül. A léüzem már­is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A jövőben is alapozunk rá, sőt, ha a pia­ci igények úgy kívánják a termőre forduló meggyből és őszibarackból is készítünk lét, A gyümölcstermelés jö­vedelmező a gazdaságban. Almából például az idén négyezer tonna termett és tizenöt százalék nyereséget hozott. A januártól életbe lépő új szabályozórendszer hatására a növekvő költsé­gek mellett az alma is, mint más termék egyre inkább a piaci igényekhez kell, hogy igazodjon. A jövedelmezősé­get csak úgy tarthatjuk meg, ha javítjuk a minőségek Ezért csatlakozunk a ter­mészeti és közgazdasági adottságokban miénkhez ha­sonló dánszentmiklósi gyü­mölcstermelési rendszerhez. Kedvező tapasztalataikat hasznosítjuk a termelésben és a betakarításban. Mentusz Károly Nénww,€i taUL aarsmlicr 23- Déntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents