Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-23 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! flPWiSM AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 274., szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. november 23., péntek Köszöntjük a zászlö- bontókat E zekben a napokban, hetekben emléke­zünk meg arról, hogy 35 esztendeje szűkebb ha­zánkban is megszülettek, létrejöttek az alapszerveze­tek, a párt legkisebb, ön­álló szervezeti egységei. 1944. november 7-én Ti- szanána és Sarud térségé­ben kezdődött és december 24-én Pétervására környé­kén ért véget megyénk fel- szabadulása, teremtődtek meg az új, a szabad élet feltételei. A felszabadulás után minden községben, városban a kommunisták jelentették az első egysé­ges, szervezett erőt. A ré­gi, kipróbált harcosok, az internacionalisták, a Ta­nácsköztársaság volt kato­nái, az illegalitásból színre lépett kommunisták és a baloldali szociáldemokra­ták voltak a párt szerve­zői és a velük érző fiata­lok. A megye felszabadulá­sáig Egerben, Felnémeten, Egercsehi-Bányatelepen, Egerszalókon, Űjlőrincfal- ván, Poroszlón, Gyöngyö­sön, Gyöngyöshalászon, Hatvanban alakultak meg a kommunista párt alap­szervezetei és, 1945 áprili­sáig néhány község kivéte­lével mindenhol szervezet­ten, összefogva dolgoztak a kommunisták. Nem volt könnyű dol­guk. Nagyon nehéz körül­mények között kellett har- colniok az élet megindítá­sáért, az állami, a gazda­sági, a kulturális lét meg­teremtéséért, a hatalomért, a párt tömegbefolyásának növeléséért. A kommunis­ták pártja volt az egyetlen párt, amely felkészült a felszabadulás utáni felada­tok megoldására. Az első olyan politikai erő, amely nemcsak mutatta a hábo­rús összeomlásból a füg­getlen, demokratikus Ma­gyarország megteremtésé­hez vezető utat, hanem zászlót bontva élére is állt a harcnak. És egyre többen álltak a vörös zászló alá, egyre többen léptek a sor­ba, egyre többen áldoztak és fáradoztak a proletár- diktatúra győzelméért, a szocializmusért. Nem volt könnyű dol­guk az elsőknek, ám az őket követőknek sem. Az eltelt három és fél évtized munkája, harca minden nehézsége ellenére és ered­ményeként olyan világ te­remtődött és valósult meg, amelyről akkor álmodni sem mertünk. Pártalapszer- vezeteink az eltelt évek so­rán területük elismert, nagy tekintéllyel bíró irá­nyítóivá váltak. A megyé­ben dolgozó több mint 23 ezer kommunista ott van az élet, a munka minden területén, érvényre juttat­ják a párt vezető szerepét a gazdasági, a politikai, az ideológiai és a kulturális életben egyaránt. M a összeül megyénk vezető párttestüléte, az MSZMP Heves megyei Bizottsága, hogy megtár­gyalja a pártalapszerveze- tek helyzetét és feladatait. Köszöntjük a tanácskozás résztvevőit, a XII. kong­resszusára készülő párttag­ságot és velük együtt azo­kat a kommunistákat, akik 35 évvel ezelőtt bontották ki megyénkben a párt zászlaját. Papp János Lázár György hazaérkezett Franciaországból Lázár György hazaérkezett Párizsból. (MTI fotó—telefotó—KS—Népújság) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, aki Ray­mond, Barre.nak, a Francia Köztársaság miniszterelnö­kének meghívására — felesé­ge társaságában — hivatalos látogatást tett Franciaország­ban, csütörtökön hazaérke­zett. Lázár György kíséretében hazaérkezett Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Várkonyi Péter, a Miniszter- tanács Tájékoztatási hivata­lának elnöke, Nagy János, külügyminiszter-helyettes és Littvai István kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes. A fogadásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Fri­gyes, külügyminiszter. Jelen volt Jacques Rambal, a Francia Köztársaság magyar- országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének franciaországi látogatásáról magyar—francia közös köz­leményt adtak ki. Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke Raymond Borrc-nak, a Francia Köztársaság mi­niszterelnökének meghívásá­ra 1979. november 20. és 22-e között tett hivatalos látoga­tást Franciaországban. A lá­togatás során Lázár György széles körű véleménycserét folytatott Raymond Barre­val. A Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökét fogadta Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köz­társaság elnöke. Ugyancsak fogadta őt Alain Poher, a szenátus elnöke is. A tárgyalások a magyar— francia kapcsolatokra hagyo­mányosan jellemző barátság és kölcsönös tisztelet; jegyé­ben folytak. A két kormány­fő megtárgyalta a magyar— francia kétoldalú kapcsola­tok helyzetét és megelége­déssel üdvözölte a kapcsola­toknak az utóbbi években bekövetkezett fejlődését. A kormányfők mélyre­ható véleménycserét foly­tattak a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Elé­gedetten állapították meg, hogy a két ország álláspont­ja számos kérdésben hasonló. Megerősítették országaik elkötelezettségét az enyhülés mellett. A kormányfők kife­jezték reményüket, hogy az 1980. novemberére előirány­zott madridi találkozó lé­nyeges előrehaladást tesz majd lehetővé a helsinki zá­róokmány valóra váltásában és új távlatokat nyit az eny­hülés számára. A kétoldalú ' tárgyalások befejeztével Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg Raymond Barre miniszterelnököt, aki a rgeg- hívást köszönettel elfogadta. Magyar felszólalás Bécsben Csütörtökön a bécsi Hof- burgban Nyikolaj K. Tava­szon nagykövetnek, a szovjet küldöttség vezetőjének el­nökletével megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalás- sorozat 220. plenáris ülését. A tanácskozáson Fodor Zol­tán nagykövet, a magyar delegáció vezetője szólalt fel. A magyar küldött beszé­dében megállapította, hogy a bécsi tárgyalások eddigi me­netére a négy közvetlenül részt vevő szocialista ország kezdeményezőkészsége és je­lentős kompromisszumokat tartalmazó lépései voltak jellemzőek. Javaslatokban ugyanis messzemenően tekintettel voltak a nyugati országok kívánságaira. Ezzel szemben a nyugati fél nem vállalko­zott hasonló értékű lépésre, semmi olyat nem tett, amely jelentős mértékben előbbre vitte volna a tárgyalásokat. A magyar küldöttség veze­tője a továbbiakban rámuta­tott, hogy az újabb közép­hatótávolságú rakéták gyár­tása és a NATO európai tagországaiba történő telepí­tése nem csökkentené a két fél közötti katonai konfron­táció veszélyét, ellenkezőleg, növelné azt és közvetlenül veszélyeztetné a varsói szer­ződés szárnyországainak biz­tonságát. Az RKP- kongresszus plenáris tanácskozása Bukarestben csütörtökön plenáris tanácskozással és 15 szekció ülésével folytatódott az RKP XII. kongresszusa. A központi bizottság je­lentéséhez és a kongresszus­ra előterjesztett — a gaz­daság fejlesztésére vonatko­zó — irányelvtervezetek dokumentumaihoz felszólaló küldöttek kifejezték hozzá­járulásukat és egyetértésü­ket. A küldöttek felszólalá­saikban hangsúlyozták, tá­mogatják azt a javaslatot, hogy Nicolae Ceausescut vá­lasszák újra pártfőtitkár­nak. A KB jelentéséről folyta­tott vitában többek között felszólalt Ilié Verdet mi­niszterelnök, aki vázolta a jelenlegi ötéves terv négy esztendejében elért gazda­ságfejlesztési eredményeket. A kongresszus szekció­ülésein a küldöttek a készü­lő dokumentumokról fejtet­ték ki véleményüket. Pénteken lezáródik a vita, majd a küldöttek zárt ülé­sen vesznek részt, döntése­ket, határozatokat hoznak s megválasztják a párt veze­tő szerveit és a párt főtitká­rát. ★ Az RKP XII. kongresszu­sán részt vevő magyar párt­küldöttség a csütörtök dél­előtti plenáris ülést köve­tően Bukarest környéki lá­togatáson vett részt. Az MSZMP KB delegáció­ját — amelyet Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke ve­zet — elkísérte útjára Gheorghe Gaston Marin, az RKP KB tagja. Küldöttségünk délután a bukaresti magyar nagykö­vetség épületében találko­zott a magyar kolónia tag­jaival. Nyikolaj Bsjbakov Budapesten Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének, az Országos Terv­hivatal elnökének meghívá­sára csütörtökön hazánkba érkezett Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, hogy az 1981—1985 közötti terv­időszak gazdasági együttmű­ködési kérdéseiről tárgyalá­sokat folytasson. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, valamint Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Megkezdődött a Yll; országos úttörőparlament Csütörtökön az új debre­ceni Kölcsey Ferenc Műve­lődési Házban megnyitották a VII. országos úttörőparla­mentet. Több mint egymillió kis­dobos és úttörő képviseleté­ben 350 küldött érkezett Deb­recenbe. Az elnökségben foglalt he­lyet többek között- minden megye egy-egy piros nyak- kendős úttörője. A vendéglátók nevében — Sikula György a Hajdú-Bi- har megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a VII. or­szágos úttörőparlament résztvevőit. Ezután Szűcs Istvánná, a . Magyar Úttörők Szövetségé^ nek főtitkára összegezte be­szédében, mit tettek a kisdo­bosok és úttörők az elmúlt három év alatt és milyen fel­adatok várnak rájuk. . — Jó érzéssel mondhatjuk — kezdte beszédét —, hogy gazdag, tartalmas úttörőévek vannak mögöttünk. Helyes irányba mutatott az előző, Zalában tartóit országos par­lament iránytűje. A továbbiakban hangoztat­ta: Minél élőbbé teszitek kö­zösségetek programját, annál több társat találtok a meg­valósításhoz. Minden gye- rek szívesen vesz részt okos, érdekes, hasznos, izgalmas, önmaga által is fontosnak tartott feladat megoldásában. E téren is jó irányba haladnak a csapatok. A tanácskozást köszöntötte ezután Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára, aki a KISZ és az úttörőszervezetek egyre szo­rosabb kapcsolatáról beszélt. Hanga Mária miniszterhe­lyettes pedig az úttörő és iskolai munka jobb összehan­golására hívta fel a figyel­met. Hajnal a Velán-lelepen Műszerrel vizsgálják az elektromos berendezéseket. A 4. számú Volán egrj te- kezett teherautókat, autó- lepén már a hajnali órákban buszokat, elősegítve ezzel a megkezdődik a munka. Ek- biztonsáoos köziekedést kor ellenőrzik az éjjel beér- Dlztonsa»os közlekedést. Jól működik e a fék, ezt nézi a szere'>aknában Daragó János és Toronyul Isiván. A szemle után naponta mintegy 120 jármű indul útjának. (Szántó György képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents