Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
Milliók a földben Az e^erszalőki vízkincs Ezek a milliók forintból valók. És nem azért teszik azokat a földbe, hogy a későbbi időkre a tulajdonosuk megőrizze, mint volt már erre példa a fegyvercsörgéstől hangos években. Ezek a forintmilliók örökre a föld mélyében maradnak. Így alakul ki a „föld alatti város”, amelynek épitkezési költsége majdnem annyi, mint a másiké, a föld felettié. Csak erről az „alvilágról” kevesebbet szoktunk beszélni, mint a másikról, bár nélküle már nincs modern település, nincs összkomfortos családi otthon, sem kertes házban, sem tömbépületben. A modern kor szülötte ez a föld alatti világ. Mindig egy lépéssel hátrább Szó, ami szó, ha ezt hallja valaki: lakásépítkezés, mindjárt felkapja a fejét. Mi van vele? Ezt kérdezi azonnal. Belénk idegződött egy ehhez kapcsolódó kifejezés is: első a lakásprogram teljesítése. Ebből pedig az is következik, hogy a közművesítés a legjobb esetben is csak a második lehet. Márpedig...! Ott az a csodálatos kétszobás lakás, amire olyan régóta áhítozott a „jogos igénylő”, De a csapból nem jön a víz. Azt a bizonyos mellékhelyiséget sem lehet használni. Mit ér az ilyen lakás? Mindjárt kitetszik, hogy a közmű sem lehet a második. — Megtörtént a műszaki átadás a Mátrai úti lakótelepen. a közműveket elkészítettük, bár. .. az út és a járda, valamint a tereprendezés a következő évre maradt. Ne kérdezze meg senki: miért? A választ sem nehéz kitalálni: elfogyott a pénz. A lakás az első. Hogy aztán mit morognak össze az emberek az épülethez vezető úttalan utak bokáig érő sártengere miatt?... Mert az építőipariak is úgy vannak vele, hogy nekik is csak az a fontos, ami a föld fölött található. Hogy a loronydaru pont ott táblából, ahová a közművek csővezetékei kerülnének? Tehetnek erről az építők? Vigyék talán arrébb azt a be- hemót szerkezetet? És akkor mivel emelgessék a magasba a több tonnányi súlyú épületszerkezeteket, vagy a betont szállító tartályokat, amik nélkül öntöttfalas technológia nincs is? — Időnként elhangzik a megjegyzés: a mélyépítők késnek, ők nem fejezték be még a csatornázást — jegyezte meg Csider János, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat főépítésvezetője Gyöngyösön. — Pedig kijelenthetem, hogy miattunk még egyetlen lakás átadása sem késett soha. — És ha mégsem kapnak időben munkaterületet? — Akkor hajrázunk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem ez a ránk mutogatás a jellemző. Bár volt rá példa Egerben is, nemrég pedig Gyöngyösön is. És ha nem is mi vagyunk a hibásak, ahogy a vizsgálódás nyomán kiderül, mégis kellemetlen helyzet, amikor már magyarázkodnunk kell, amikor bizonygatnunk kell az igazunkat. Mennyivel egyszerűbb lenne. ha a közművesítés készülné el először. Van erre példa a határainkon túl, méghozzá általános érvénynyel. akár a szomszédainknál is. Mennyivel könnyebb lenne a szállítás, mennyivel gyorsabban lehetne a szerelést elvégezni, ha már az utak mellett a víz és a hő is a rendelkezésre állna kezdettől fogva. Dehát... Az építkezés, lakás az első. J§»á. uttYUKber iák, v**urna{> Hogy ez így tervszerű pazarlás? Ezt még senki nem mutatta ki, nem bizonyította adatokkal, mert erre még. „nem figyeltünk oda”. Ki süsse el a startpisztolyt? — Általában jók a kapcsolataink, főként a beruházó vállalattal — hallottuk a főépítésvezetőtől. — Csakugyan jó az, ha olyan jók a kapcsolataik? — Arra gondol, hogy ennek következtében esetenként elnézőek velünk szemben? Jó, tegyük fel, hogy így van. Mi az általános gyakorlat ma, országosan nálunk? Mindig meg tudjuk magyarázni, hogy a határidő eltolódása nem rajtunk múlik. Kötbér? Valamilyen arányban a kártérítés eljut egy személyig, tehát nemcsak a vállalat fizet ilyenkor. Mi lesz a következménye? Sértődés. Vége a jó kapcsolatnak. Pont mi legyünk szigorúak? — Dehát akkor ki húzza el a startpisztolyt? — Azt hiszem, egymásra várunk. Bár a mi igazgatónk már meghúzta annak a startpisztolynak a ravaszát. Nem állítom, hogy mindenki túlzottan lelkesedik ezért a partnerok közül. Ha nem mindenki csinálja, ha nem mindenki szigorú... Igen, valahogy így kellene. De hadd említsek rrieg még valamit. Ha mi mindent betű szerint vennénk, mondjuk a bérezésnél, mit mondanának a mi munkásaink? A másik vállalatnál lehet? Igen? Itt nem? Jó, akkor már itt sem vagyok. — Tehát nincs kiút? — De van. A teljesítmény szerinti, de igazán csak szigorúan a teljesítmény szerinti bérezés. — És a munkaszervezés? — Persze, anélkül nem lehet teljesítményt sem elszámolni. Arra gondolok, ha a betont kiviszi a kocsi, akkor ott mindenki igazán szorgalmasan dolgozik. Mert a beton nem mehet tönkre. Mert az emberek ma már azt is kiszámolják, mennyit ér egy köbméter beton, milyen kára lenne a vállalatnak abból, ha mondjuk két köbméter beton használhatatlanná válna. Lám: csakugyan benne van a levegőben már a közgazdasági szemlélet? Ügy, ahogy a párthatározat ezt sugallja?. Legyünk óvatosak. Mondjuk úgy: a szele már megérintett mindenkit. A kongresszus tiszteletére Említettük már: befejezték a Mátrai úti lakótelep közművesítésének erre az Valahol az utcám kezdtem odafigyelni a lányomra. Ejnye, de barátságtalan ez a gyerek. Nem szokott ilyen lenni. Igen, amikor azzal a '— kivei is? — találkoztunk. Azzal • az asszonnyal ... Akit még . . Honnan is ismerek ? Az ördög vinné el. Mindegy. Szóval, azt mondja ez az asszony, de igazán nagyon kedvesen mondja: — Hogy is hívnak téged, kicsikém? A gyerek meg rá se néz, szórakozottan tapossa egyik lábával a másikat Szólnom kell neki, hogy feleljen hát szépen, ha a néni kérdezi. Erre kinyögi, suttogja, valahogy : — Barbara! — De most sem néz az asszonyra, icsak a lábát cseréli, most eme cipőfűzőjét tapossa. — Barbara! De 'szép neved van — ujjong mégis az asszonv. — És jársz már iskolába? — Elsőbe! — közli a gyerek unottan. — Jé. elsőbe! És hogy ízlik az ’*'-nla? — Hát...! — mondja a lányom és a homlokát ráncolja majd mesrángatja a kezem. — Igazán, apu, menjünk már Ezért fejmosás jár. Micsoda beszéd ,.. ? A néni szépen kérdem, ő meg felel is, nem évre kijelölt munkáit. Most dolgoznak a Vöröshadsereg úti lakótelep mélyépítő munkáin, hogy az első épülettömb december 20-ra már mindenféle „vezetéket” megkapjon, tehát rajtuk ne múljon a várva várt lakások birtokba vétele. Éppen ezért hozták el Nógrádiról Rácz Béla hegesztő- brigádját is. ök a gázvezeték acélcsöveit „varrják” egybe. Folytatják a vízmű rekonstrukciójában a szűrőház építkezését. Ezt a munkát csak a jövő év végére kell elkészíteniük. Ugyanez a határideje a sárhegyi kétezer köbméteres víztároló medence építkezésének is. Csak Gyöngyösön ebben az évben mintegy húszmilliós értéket adnak át a megrendelőnek a munkájuk nyomán. Igyekeznek a brigádok megfelelni a tennivalóiknak, így például a gépkezelők Ambruzs Lajos vezetésével törekszenek arra, hogy a kongresszus tiszteletére felajánlott üzemanyag-megtakarítás meglegyen. Sipos Alajos kubikosbrigádja pedig az eredeti szerződésben vállalt határidőből igyekszik minél több napot lefaragni. — A vállalások részértékelését legutóbb októberben végeztük el — tudjuk meg a főépítésvezetőtől. — Pozitív eredményeket mutathattunk ki akkor. Megállapításainkat brigádgyűléseken, termelési tanácskozásokon adjuk közre. Mivel azonban nálunk gyakorlat az önértékelés, minden csapat folyamatosan figyelheti saját vállalásának teljesítését. Általában reálisak az önértékelések is, bár azt mindig követi a gazdasági és a társadalmi szervek értékelő munkája is. Ezért azt is tudjuk, melyik brigád hajlamos arra, hogy egy kicsikét maga felé húzzon a keze. A végső adatok a vállalat központjába is eljutnak. Mindebből az is kiderül, hogy azok, akik évente soksok milliót „tesznek” a föld alá, nemcsak szerényen dolgoznak, hanem serények is, ők is „elsőnek” tartják a lakásprogramot, emiatt még a kritikus helyzetekben inkább engednek is: „ráhajtanak” — rajtuk ne múljon a kulcsok átadása. így lesznek ők „kulcsemberek”. is, undokowkodik. Rakom szépen a fejére az intelmeket, mihelyt tovább megyünk. Hallgat konokul. Nem is tudom szóra bírni, mert megint megállunk. Régi kedves kollégámmal örvendezünk egymásnak. Ür isten, milyen régen nem találkoztunk! Ideje volna leülni egy kicsit. Majd a kolléga: — A lányod? Hogy megnőtt! Hogy is hívnak téged, angyalka? A gyerek sötéten: — Barbara! — Barbara! De szép neved van. Aztán jársz-e már iskolába. Barbara? B ól ogatás: — Első osztályba! — Barátom! Ki gondolta volna!? No, aztán milyen az iskola Barbara? A gyerek most a vállát rángatja.. Rászólok, de már kopott a hangom szigora: — Kislányom.! Felelj szépen a bácsinak! — Arra azonban nem hagyok időt, hogy tényleg feleljen, magam válaszolok: — Megy. megveget. mar hogy u ne menne az iskoA hatvanas évek elején — 1961. tavaszán —, mint talán még ismeretes, az olajkutatók váratlanul meleg vízre bukkantak az egerszalóki határban is. A ,.De 42.” jelű kút kincsének hamar híre futott a faluban és a környékén, elterjedt a megyében. S megkezdődött mindjárt a találgatás is, hogy vajon mire lehetne felhasználni. Sokat még nem tudtak róla, de annyi máris bizonyosnak látszott, hogy a hőforrás fűthetne például egy növényházat, primőrt termelhetnének az üveg alatt. Lévén pedig a nagyszerű lelet a helyi tsz földjén, a közös gazdaság kapott is a lehetőségen, próbára tette a szerencséjét. Vállalkozását azonban — ahogyan máig emlegetik —, sajnos, nem kísérte szerencse. Az egyik téli napon eldugult a nyitott kifolyóról vezetett cső, s a létesített kis „üzemben” úgyszólván néhány óra alatt „lefagyott” a gonddal nevelt kultúra. Amihez annak idején oly nagy reményeket fűztek, zsákutcába jutott. Az üvegházat utóbb el is bontották, a vadregényes környezetben csupán egy parányi körmedence maradt vissza, amit az építkezés alkalmával a lu- bickolóknak csináltak. S jobbára ez a pancsoló őrzi jelenleg is a víz korábbi hírét — no, meg az a kevés ember, aki bejutott a „lavórba”, fürdött már itt valahá. módot talált arra, hogy többször is megmártózzék. esetleg rendszeres vendége a tájnak. Hosszú szünet után nyilvánosabb fórumon a közelmúltban esett szó újra a vízről, a Magyar Hidrológiai Társaság Heves megyei Szervezete által rendezett igen érdekes előadások alkalmával, a műszaki hónap programiéban. Egyszerre több szakember is — geológus, vegyész, balneológus, mérnök — beszélt róla lelkesen, dicsérettel. Alapos elemzések, mérlegelések tapasztalatait emlegetve vallották, hogy amit a szalóki határban találtak az „olajosok”, nem mindennapi. Az ec’ ’iginél sokkal nagyobb figyelmet, törődést érdemel, Az „Y”-alakú völgyben buzogó, s a kincsét jószerivel haszontalanul elengedő forrás jobb sorsra érdemes! Mert ez a víz nemcsak meleg, hanem jelentős mennyiségű, literenként 1600 milligramm ol Jött ásványi anyagot is tartalmaz. Az emberi szervezet számára pótolhatatlannak tartott 24 la. Igazán semmi okunk panaszra. — Nagyszerű, igazán nagyszerű — mondja a volt kolléga és búcsúzunk. — Nem értelek gyermekem! — szólok majd kissé elbizonytalanodva. — Egy iskolás okosan, szépen beszél a felnőttekkel... Igaz? Mi bajod van? — Hagyjál! — mondja a gyerek mogorván. Nem piszkálom tovább. Bemegyünk a hivatalba, ahol nekem valami papírt kell kitöltenem. Félfüllel hallom, hogy a tisztviselőnő, aki a papírra vár, a gyerekhez beszél. — Mondd meg szépen a nevedet a néninek! — Csend. — Óh, hát ilyen nagy lány és nem tud beszélni? — Barbara! — szólok ki a papír mellől. ' — Barbara! — mondja lányom ellenségesen. — Csodálatos — lelkendezik a tisztviselőnő. Tudod, hogy nagyon szép ' neved van? — Tudja — mondom a papír föle hajolva. elem közül nem kevesebb, mint 21-et hordoz. A közönséges lubickoláson túl ilyenformán minden bizonnyal alkalmas lenne a gyógyításra is, a balesetet szenvedett egyének utókezelésére, reumás vagy más mozgásszervi bántalmak, idegzsába, ideggyulladás, az úgynevezett női betegségek bizonyos fajtái ellen, esetleg ivókúrákra használhatnák. A szerves alkotórészek még megbízhatóan meg nem határozható jelenléte miatt pedig, a fürdözők állapotában megmutatkozó változások közvetlen lemér- hetőségével, újabb értékes tapasztalatokhoz juttathatná az orvostudományt! A kalciumhidrokarbonátos, kénes hévizek közé tartozó szalóki kincs — amit egyébként. például a hajdúszo- boszlóival ellentétben még gázmentesíteni sem kell, zárt rendszerű vezetéken, speciális megoldással mindenféle különösebb kicsapódás, lerakódás nélkül lehet továbbítani, kellő hűtés után pedig sokoldalúan használni — mindenképpen megérdemelné hát, hogy az időközben született tervek valamelyike alapján, az eddiginél gyümölcsözőbben kamatozzék a társadalom számára. Tervekben ugyanis — nincs hiány! Ha kisebb híre is futott, mint egykor a mesés víznek, több elképzelést papírra vetettek az eltelt esztendőkben. A 67,S Celcius- fokú vízből percenként 700 litert adó forrós jövőjének kialakításában egész sor komoly munkával iparkodott segíteni a megbízást kapott Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat, a Heves megyei Tervező Vállalat, illetve a szolnoki KEVITERV is. Legelőször egy kisebb strand kialakításának programja készült el, aztán a komplexebb hévizhasznosítás beruházási javaslata következett már nagyobb vendégsereget is kiszolgáló fürdőre, valamint az előzőnél zavartalanabb, megnyugtatóbb mezőgazdasági igénybevételre. Utóbb a kör- nyék részletes rendezési terve került a községi tanácshoz jóváhagyásra, maid kidolgozták a termálfürdő beépítési tervét, eljutottak a kiviteli terv első üteméig. Sőt, egy 2,5 millió forintos beruházás is megvalósult. Utat építettek. Seregnyi fantázia, ötlet van a vaskosra duzzadt műszaki dokumentációban. Terveztek ötszáz, hatszáz, kétezer, háromezer vendég szá— Mi tetszik? — fordul felém a hölgy. — Azt mondtam, Barbara tudja, hogy nagyon szép neve van. — Óh, igen — mondja a nő és megint, a gyereket kérdezi: — Persze már iskolás vagy, ugye? — Elsős! — mondom. — Istenem elsős! — A hölgy összecsapja a kezét, s kérdezi tovább a gyereket: — No és mit szólsz az iskolához? — Imádja, asszonyom! Egyenesen imádja! — közlöm és összegyűröm a papírt. — 1-cgyen szives adjon egy másikat. Az anyám neve helyére írtam a lakcímet. Amikor kilépünk a hivatalból, szavam sincs a gyerekhez. csak a fejét simogatom. És ekkor jön Józsii, ha jól emlékszem a nevére, főút- volt valamikor a Vadkacsában. Megállunk kezet, fogunk. — Magáé? — mutat a gyerekre. — Igen — felelem. — Emánuel. Nagyon szép neve i'an. Szeptember óta nyugdíjas . .. Azt szólja hozzá, hogy ízlik neki... — Bizony, szalad az idő — bólogat szórakozottan Józsi. D. Kiss Ján«m v Ú mára. Szó van mestersége?® tóról, s a partjára építendő 200 személyes teraszos vendéglőről, presszóról, hasonló befogadóképességű motelről, arrébb klubról, kempingről, jókora gépkocsiparkolóról, különböző korú gyermekék , által igénybe vehető játszó- ! kertekről, homokozóról, kü-'> lön játszótérről, a tónál is nagyobb, 2,5 hektáros terülc— j tü strandról — uszodáról, fürdő- és melegvízmedence-> ' ről — öltözőkről, bazársor—; i ról, valamint távolabb pedi^t sportpályákról. Egy mósikf program elhagyja a viztáro-» lót, s négy medencét ajánl. Egy további pedig: víkendtelepet is emleget 24 kis faházzal, nagyobb étterem mellett foglal állást, s amolyan „barlangfürdővel”, télen is használható medencével kacérkodik. j Igazán lehetne válogatni! Ez azonban még mindig messze van. .. Mivel mindezekhez bizony pénz kellene, és nem is kevés. Az anyagiakat illetően viszont — mintiA jól tudjuk — meglehetősen ' korlátozottak a lehetőségeink Ez utóbbiakon nincs mifc vitatkozni. Lehet azonban máson! A jelenlegi helyzetbe semmiképpen sem szabad beletörődni! Az értékes eget - ’ szalóki kincs — a mezőgazdasági hasznosításra, a fürdésre, gyógyításra egyaránt alkalmas, s másutt olyany- nyira megbecsült, az ország más részein élők, s a külföldiek által is úgy irigyelt, vá-' gvott termálvíz — mindé»* cseppjének haszontalan el- eresztése: oktalan pazarlás! Igenis, jelenlegi körűimé-' nyeink közepette is lehet és kell valami okosabb megoldást találni. Ha a tanács pénztárcájából, vagy az állam támogatósából most talán nem is futja sokra, a legszükségesebbek megteremtéséhez okvetlenül hozzá kellene látni. Nyilvánvaló,' hogy viszonylag szerényebb beruházással is elkészülhetne például az említett víztároló, egyetlen nem túl költséges gát felépítésével kialakíthatnának egy olyan mesterséges tavat, amelyben ki-ki megtalálná a számára legalkalmasabb hőfokot, kellő felügyelet mellett gyógyulásra,' úszkálásra használhatná a Vizet. S kezdetben elég lenne talán mindehhez két egyszerűbb öltözőépület, s néhány kisebb, kiegészítő létesítmény. Csupán annyi kellene, hogy az érdeklődök jobban is kipróbálhassák a forrást, az orvosok több emberen is szemügyre vehessék az egyelőre még ki nem mutatható anyagok egészségügyi hatását, vizsgálatokat végezhesse- nek a lerakódó iszappal. » szélesebb körben is elterjedjenek a kedvező tapasztala» tok. A túlzsúfolt megyeszékhelyhez igen közel, mindösz- sze néhány kilométernyire levő víz mór ennyivel nemcsak a község, hanem a város és vendegeinek kiránduló-, s pihenőhelye lehetne, olyan embereit számára teremtve örömet, akik Eger medencéiből ma, sajnos egyszerűen kiszorulnak. Aztán jöhetne a többi! AH kincset hivatalosan is gyógyvízzé lehetne nyilvánítani, é-* sor kerülhetne más elk&pze-t lések megvalósítására. Válla-* lati összefogás, valamifel«» üdülőszövetkezet létrehozása, esetleg a szomszédos megyék együttműködése segíthetne lépésről lépésre abban, hogy valóban a legjobban kihasználhassuk a remek lehetősé- get. Ez a víz sokat ér! Meghoz csáthatatlan könnye Imúséft lenne továbbra is tétovázni fölötte. A Gyónj Cbarife,, G. Molnár Ferenc Érdeklődés
