Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
Mit jelent a gyerekeknek a képzőművészet? * KÉT ELTÉRŐ tapasztalatot őrzök. Rákospalotán a = „Lila iskolában” mohón nézték alig tizenévesek I / f Előd harsány színekben viliódzó képeit. Ingerszegény környezetben élnek, fa, madár nincs a környéken, így a színek vitaminját számukra egyedül a művészet biztosíthatja. Más irányú felismerés ért Kiskunfélegyházán, ahol Molnár Elek kerámiáit vizsgálgatta, vagy húsz tanyai, kunszállási vadóc. Gyönyörködtek, vitatkoztak. Miért van ilyen feje a csikónak, és a bocinak? A természettel egyeztették a műveket. Nyilvánvaló, hogyha nem is a városi, de a lakótelepi gyerek esztétikai ingerhátrányban van a fák, állatok között növekvő társával szemben, kevesebb élményhez jut. A képzőművészet saját lényege mellett ilyen esetekben hajnalt, tücsökszót, folyópartot, dinnyeföldet is helyettesít azoknak, akik ugyan fürdőszobás lakásban élnek, de reggelente nem rigófütty ébreszti őket, szemüket nem füzes ápolja, akik nélkülözik az évszakok összkomfortját. Nem egyszerű probléma ez, a fejlődésnek egyik alattomos veszélyzónája, s e hiány miatt városi iskolákban kétszeresen fontos a szilaj színekbe öltöző műtárgy jelenléte, hiszen humanizálja a gyerekek hétköznapjait. Lovak, kecskék, lepkék, pipacsok helyett a művészet öntörvényeivel. Ki a hátrányos helyzetű gyerek? Ha ráckevei cigánygyerekek és Skodából kiszálló pesti diákok rajzait hasonlítom össze, melyeken a tavaszi Dunát ábrázolják, a szabad mezőt; megdöbbenek. Az egyik rajzon füvek nőnek és virágok, a másikon autót mosnak, és a szülők veszekednek a vízhullámok közelében. Amikor e tényeket felsoroltam, a valóság tiszteletéből tettem. A helyes haladási irány résznegatívumait is módosíthatjuk azonban. A képzőművészeti alkotások városi iskolákban „megtámadják” a gyerek képzeletét, nem engedélyezik a fantázia kényelmét, s örvendetes az, hogy Budapesten egyre több műtárgy válik a gyermek immár állandó környezetévé. SOK JÓ ÜT gyakorlását érzékeljük. Szabados Árpád grafikusművész és Várnagy Ildikó szobrász évek óta hasznos képzőművészeti alapgyakorlatokat tart a Nemzeti Galériában: érdeklődő gyermekeknek — a Szépművészeti Múzeumban is egyre több rajzos foglalkozást tartanak az ifjú tárlatlátogatóknak. Helyes elgondolás Molnár Elekné nagykőrösi rajztanárnő módszere is; ő rajzi honismeret keretében dolgoztatja fel linómetszetekkel, monotypiákkal a gimnazisták, tanítóképzősök szűkebb és tágabb környezetét — otthonukat, lakóhelyüket. Somodi László festőművész rajztanár Szentendrén az iskola dekorációját tanítványai munkáiból szerkeszti; kollázsok, festmények, tollrajzok díszítik a falakat, Radóczy M,ária, mivel batikművész, batikolásra oktatja gyáli, százhalombattai szakköröseit. Nem baj, sőt kívánatos, hogy a tanár saját ambícióit, sajátos képességeit kamatoztassa a diákok között — ők frissek és fogékonyak bármelyik képzőművészeti út követésére. Rimóczy Rudolf nevelőtanár Foton szobrokat készít; tanítványai is. A gyerek gyorsan igazodik a speciális irányításhoz. Nyilvánvaló az is, hogy ez a rajzi alapképzés a vizuális ábécé elsajátíttatását jelenti, nem művészképzést; mindenképpen a jövő műbarátait, múzeumlátogatóit neveli. Kimagasló a Fóti Gyermekváros példája. Ott évtizedele óta Lőrincz Vitus, Mözsi Szabó István vezetésével olyan színvonalú vizuális nevelés folyik, mely azóta Banga Ferencet adta a magyar grafikának. László Lilla Szadán szervezi egyetemistáknak, főiskolásoknak a nyári művésztelepet — Gödöllőn országos tárlatot nyitnak. Óvodásoktól egyetemistákig szinte mindenki részesül bizonyos szintű képzőművészeti nevelésben, de hogy milyen intenzitással sugárzik ez az indító energia, az eltérő. Somogyi György rajzmúzeumot gyűjt általános iskolások műveiből, s megvalósulhatnak a Középiskolás Festőjelöltek Kiállító Galériája, sok tehetség érné el kallódás helyett valós távlatait. A múzeumok is szüntetik semlegességüket, s felemelő a Mezőgazdasági Múzeum gondoskodása, mely minden évben gyermekrajz- kiállítást rendez, ahol a keceli, budakalászi iskolások rendre sok díjat szereznek. AZ IS MEGFONTOLANDÓ, hogy miközben a fiatalság rajzi közegben is pallérozódik, bátorsága, konvencióktól mentes eredetisége olykor a festők munkásságára is hat — Anna Margit és Hincz Gyula művészetében érzékelhető a gyermekrajzok tisztasága, képzelőerejének újdonsága. A jövő útja feltétlenül az, hogy minden iskola rendelkezzen sportpályával, könyvtárral, uszodával és az intézmény esztétikai ügyeletét is megszervezve — egy, vagy több műtárggyal. Szobor, kép, grafika, mozaik a diák személytelen tanára; szól hozzá, rendezi, indítja közérzetét, gondolatait. Közelítünk az ideális állapot irányába, mert igen sok iskola rendelkezik már adományozott, szerkesztett képzőművészeti alkotással. A kérdés az, vajon mozgatja-e fantáziájukat? Egyetlen példát említek. Szigetszentmiklóson, a József Attila telepi iskolában látható Mattioni ESzter hímeskő mozaikja, mely Arany János Toldijának azt a jelenetét ábrázolja. amikor Toldi petrencés rúddal mutatja az utat Budára. A rendszerezett színes forma kellemes harmóniája önkénytelenül is hat minden érkezőre, de hogy a gyerekekre hogyan, azt ők válaszolják meg. Kísért a sematizmus is; legtöbben tartalmi tényezőket neveznek meg, csak kevesen érzékelik a forma egyediségét és finomságait, Valamint mindegyik tanuló észreveszi, de csak együtt közelítik a mű teljességét. Van. aki Toldi roppant erejét, más a színek harmonizálását veszi észre. Többen felületesek, olykor tévednek is. Kinizsinek hi- ' szik Toldit, de a lényeg az, hogy a mű ki nem mért szépségéből valamilyen igazságtöredéket birtokolnak azon a szinten, amilyenen élnek. Minél többé gyarapod- • nak. a művet is annál hiánytalanabbul fogják fel. A FIATALSÁG, az általános iskolások alkotó módon értelmezik a mesterműveket, eredeti módon szemlelik a világot, különösen, ha a rajztanár tiszteli a gyermek szabadságát. Nincs is más feladatunk, mint az, hogy összpontosított kulturáltsággal gondozzuk az ifjúság képzőművészeti nevelését; rajzolással, tárlatlátogatással, közös műelemzésekkel, Iskolában vendégül látott műtárgyakkal — játékos könnyedségű alkotással, melyet együtt végez tanár, diák. Korlátozás helyett értelmes távlatbövítésse! — mindig örömmel és szabadsággal; önkéntes, erős energiákkal. Hu így teljesíti egyre inkább az egész társadalom a jövőért felelős hivatását, akkor a képzőművészet is hozzájárul ahhoz, hogy a világ minden gyermekének élete boldog, egyre boldogabb legyen. Losonczi Miklós ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9 B ■ t ■ ; ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ Télelő (Fodor Ákos felvétele) ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ a 3 Az ősidők óta lakott település felbecsülhetetlen értékű — és 1953 óta a Széchényi Könyvtár gondozása alatt álló — műemlék könyvtára május 2ő-én költözött vissza eredeti helyére, a volt ferences kolostor épületébe. A hányatott sorsú könyvtár életében ez már a negyedik költözködés volt. Először az egyházi gyűjtemények államosításakor szállították eil a könyveket az egykori jezsuita kollégium épületébe. Később azonban a zeneiskolának kellett itt helyet biztosítani, s így az értékes állomány átkerült az Orczy-kastély földszintjére. Áz itteni rossz körülmények, nyirkos, saiétromos falak fenyegető veszélyétől csak gyors intézkedéssel, az állománynak az emeleti termekben történő elhelyezésével lehetett megmenteni a pótolhatatlan könyveket. 1977-ben a helyszűkében le- ' Vő Mátra Múzeum e termeinek kiürítése is szükségessé vált. Ekkor határozták el a Széchenyi Könyvtár munkatársai, hogy. az értékes gyűjteményt aiz eredeti szakrendben, a korabeli polcokon, régi helyén állítják fel újra. Ez a hely pedig a Vak Bottyán hamvait is őrző ferences templom és kolostor, amelyet a XIV—XV. század fordulóján, gótikus stílusban építettek. Az egyik legrégibb A gyöngyösi az egyik legrégebbi azok közöl a ma is meglevő könyvtárak közül, amelyeknek állománya a XV. század óta sok veszteség után, de n-riris kezdeti arculatában maradt fenn. A gyűjtemény eredetileg az ottani ferences kolostor könyvtára volt. A rendházat elősizör egy 1475-ben kelt oklevél említi, de alapításának valószínű időpontja már a XIV. századra esik. Könyvtára kezdetben néhány, a ferencesek által mór sóit kódexből állt, közülük egyes darabokat ma is itt találhatunk. A körülbelül 16 ezer könyvet számláló könyvtár értéke elsősorban abban rejlik, hogy különleges művelődés- történeti, történelmi bizonyítékokkal szolgál, valamint abban, hogy saját anyaga mellett több megszűnt ferences rendház középkori köteteit is tartalmazza. A törökök ugyanis a hódoltsági területeken csak a gyöngyösi és a szegedi kolostort tűrték meg. De a barátok nemcsak a török és a császári, hanem a magyar hatóságoktól is folyamatosan oltalomiev eleket szereztek működésük- és szabad mozgásuk biztosítására. Így az elpusztult kolostorok tagjai a XVI. században Gyöngyösön kaptak menedéket, s természetesen könyveiket is magukkal hozták A gyöngyösi műemlék könyvtár Hazánk egyetlen fennmaradt középkori kolostorkönyvtára A könyvtár anyaga régiségekben igen gazdag: 200 ősnyomtatványt, 250 régi magyar és 900 XVI. századi könyvet mondhat magáénak. Talán ezek közül is legértékesebb Temesváry Pel- bárt vallásos jellegű prédikációgyűjteménye, valamint Faira tusnak az 1503-ban Strassburgban hyomtatott könyve, a Gyöngyösi toldalék néven ismert nyelvemlék. Szintén nagy értéket képvisel a több ízben provinciálissá választott Újlaki Imre tulajdonát képező kötet, amely Cicero, Homérosz és Persius művei mellett Johannes de Lanczut és Heinrich Stromer matematikai traotusát is magában foglalja. A latin és görög nyelven egyaránt beszerzett prédikációgyűjteményeken kívül szívesen vásárolták meg és látták ei lapszéli jegyzetekkel a vallással vitázó amti- klerikális műveket is, továbbá a magyar szépirodalom legkiemelkedőbb alkotásait. Az állományban az első magyar növénytant. Maróti aritmetikáját, a Közhasznú Ismeretek Tárához hasonló lexikonokat és a Művelt Társalgó típusú illemtanokat egyaránt megtalálhatjuk. A gyűjtemény értékét emelik azok a magyar és szlovák nyelvű bejegyzések, amelyeket a régi könyvekbe a nagyreszt jobbágyi sorból kikerült ferences barátok írtak be. Ezek számunkra a könyvet használó nevén kívül (a barátok szegénységi ' fogadalmuk értelmében csak használatra birtokolhatták a gyűjtemény darabjait) a vétel helyét, időpontját, árát, valamint számos népi hiedelmet, babonát, éneket és — kolduló, gyógyító rendről lévén szó — gyógymódot örökítettek meg, Így például Jaco- bus de Vorogine dominikánus legendáriumának a könyvtábíáján olvasható feljegyzés a Contra podagra- mámen receptet ajánlja a köszvény ellen. Bizonyítanak a könyvek A gyűjteményt szemlélve végigkísérhetjük egy középkori könyvtár fejlődését, láthatjuk, hogy az állomány gyarapodása a múlt század második feléig, a Szent Bo- naventura szeminárium megalapításáig tartott, ezután inkább a papnevelde könyvtárát fejlesztették. Az 1700-as évek közepén a szerzetesek több száz művet újraköttettek. Ennek alapján arra következtethetünk, hogy ez idő tájt központi rendelet szabályozta a ferencesek tulajdonában levő könyvállomány ilyesfajta védelmét. A helytörténeti kutatásokat segítik azok az 1700 és 1800 között kiadott aprónyomtatványok (üdvözlő- és gyászbeszédek), amelyek egyetlen példánya a gyöngyösi könyvtárban található meg. Külön műfajt képeznek a teológiai tanulmányok elvégzésekor tartott ünnepségek ajándékkönyvecskéi. A pappá avatás előtt a szerzetesek felkeresték a helyi könyvesboltokat, és felvásárolták a nagyobb példányszámban kapható műveket. Ezekből a dokumentumokból összeállíthatnánk a környék, a helység történetét, felvázolhatnánk az itt élők családfáját ugyanis a barátok minden egyes példányhoz készítettek néhány előoldalt, amelyek az értekezés tézisein kívül a vezető professzorok, a disszertálók és világi jótevőik, földesuraik nevét is tartalmazzák. Szántszándékká] hagytam a felsorolás végére a könyvtár egyik „volt” ritkaságát, a háborús események idején eltűnt Fustus bibliát. Eltűntével nemcsak óriási anyagi (körülbelül egymillió dollárt ér), de pótolhatatlan szellemi értéket is veszítettünk, hiszen hazánkban ez volt az egyetlen, világviszonylatban is számon tartott példány. A testükkel védték Kerasztury Dezső akadémikus mondta nyár eleji megnyitó beszédében: „Az, hogy ez a könyvtár egyáltalán megmaradt, néhány — pozitiv őrült-partizán munkájának köszönhető, akik igen nehéz körülmények között is azt mondták: amit ez a nemzet létrehozott értékekben, azt a legnagyobb örvényben is meg kell próbálni megmenteni, hogy továbbadhassuk kötelező hagyományként az utánunk következőknek. Ez a kis könyvtár méltó helyre került, szép elhelyezésbe és minden remény megvan arra. hogy tovább fog élni, jó szívek fogják őrizni’’. Az „őrzőknek” csak azt, kívánhatjuk, hogy olyan szeretettel viseljék gondját az állománynak, mint annak létrehozói tették, akik a legenda szerint a múlt század eleji tűzvész idején testükkel és csuhájukkal védték a könyveket a pusztító lángoktól. Gondosságban, , vigyázatosságban nincs is hiány. A Széchényi Könyvtár két kon- zervátora évente átvizsgálja, rendbe hozza a könyveket. Az ily módon karbantartott gyűjtemény egyelőre csak szombaton és vasárnap délelőtt, később remélhetőleg néhány napon hét közben is fogadja a látogatókat. Mátraházi Zsuzsa I ■•••••••«■ ■■**■■»»» **S»t**l*SÍ * Benke László: Levél Forog, pörög a világ velem, elhagy emlékezetem, csak tudnám ; hogy mit akartam. ■ Ha legalább valami emlékjele volna, hogy fényre törekedtem! De már az orgyilkos ütés helye se fáj, csak suhog, suhog az idő botja, ki tudja mióta repülök. Forog, pörög a világ velem, hulltomban hulló falevéllel, s jaj végtelen is a mélység tudatlan sir iránt. Szepesi Attila: Őszi lakótelep köd és nyirkos homály az ablakokban cellafény csupasz fákat és utakat sodor dombok nehéz árnyékait hogy görgeti az éjszaka minden megáll mielőtt elmerül a város távoli zúgását földmélyből hallani hány szólamú e sivatag november mégsem tudja kimondani a negyedik évszakot Keresztúry Dezső: Remény Kicsordul a pohár, ha túl sok van benne, kicsordul a ssít is fájdalommal telve. Gond fellege sűrűi, a szél is csípős már, elmentek a fecskék, kertek alatt őse jár. Nagy égbolt, kis madár milyen egyek vagytok: volt, nincs, minden lejár, omlanak a partok. Határtalan tájon emlékek közt járok, valahol vadludak láthatatlan szállnak. Most délre röpülnek, de majd visszatérnek, mint a kihamvadó s felderülő évek. Megújulok én is, ha tnvaszidő jön, s új kenyér érik majd a nyári mezőkön. 1 h
