Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk «■inniinmtiiiaHi TOLLHEGYEN ■ ■ m Huszonhárom polgármester Elmúlt már ramadán a böjti hónap ideje, húszon- ! három polgármester mégsem vesz magához táplálékot a j Jordán folyó nyugati partján. Ezzel fejezik ki szolidaritá- : sukat a legnagyobb ciszjordániai arab település. Nablusz j vezetője iránt, akit az izraeli hatóságok börtönbe vetet- : tek, és ki akarnak utasítani. Köztudomású, hogy a különbéke egyezkedések kere- : teiben hármas, egyiptomi—izraeli—amerikai megbeszélő- j sek folynak egy korlátozott palesztin autonómiáról, a pa- : lesztinck és a PFSZ bevonása nélkül. Az érdekeltek, a ■ palesztin polgármesterek most mégis hozzászóltak — ! drámai éhségsztráíkukkal. Az elhatározás, hogy visszautasítják az élelmet, tu- : lajdonképpen azt jelzi: torkig vannak mindazzal, ami ■ Camp David jegyében történik. R. E. tinim ■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■•••■■ Á hét 3 kérdése 2. Mi a jelentősége a londoni Zimbabwe-megállapod ásnak? A név-változtatás szükségességét ma már senki sem vitatja: a brit imperializmus jellegzetes alakjáról, Cecil Rhodes-ről elnevezett Rhodesia nemsokára Zimbabwe lesz, megörökítve egy ősi afrikai kultúra szülőhelyét. A fekete többségi uralmat is általánosan elismerik, hozzátéve, hogy biztosítják majd a hat és félmilliós ország negyedmilliós fehér kisebbségének megfelelő jogait is. Az általános egyetértés ellenére mégis kudarc fenyegette a formálisan még ma is brit gyarmati terület jövőjéről, szeptember eleje óta tárgyaló londoni konferenciát. A viták lényege a hogyan körül bontakozott ki: miként lehet biztosítani a fekete többség akaratának valódi érvényesülését, az iga1. Milyen javaslatokat tett a NATO nukleáris tervező bizottsága? Lázas ütemben folynak az előkészületek a szokásos évzáró atlanti nagy hétre: akárcsak minden esztendőben, az idén is ülésezik majd a NATO tanácsa december első dekádjában, a belga fővárosban. Hagyományszámba megy az is, hogy a tanácsülést megelőzően összeül az atlanati katonai szervezet nukleáris tervező bizottsága. Megbeszéléseit, mivel a legbizalmasabb témákat érinti, többnyire diszkrét hallgatás szokta kísérni. Ezúttal azonban a kivétel erősítette a szabályt. A bizottság, amelynek ülésén ugyancsak rendhagyó módon, csaknem minden tagállamot hadügyminisztere képviselt, a rakétavitaban volt hivatott ajánlásokat tenni a decemberi tanácskozás számára. Vagyis milyen álláspontra helyezkedjenek az atlanti hatalmak a berlini Brezsnyev beszédben elhangzott kezdeményezések nyomán. (Az SZKP főtitkára, a szovjet államfő egyoldalú csapatkivonásokat jelentett be az NDK területéről, és lehetségesnek mondotta az európai kontinensen elhelyezett szovjet középhatósugarú rakéták számának csökkentését, ha a NATO nem helyez el újabb, ilyen jellegű fegyvereket földrészünkön.) A szűkszavú hivatalos jelentésekből, valamint a bővebb kiszivárogtatásokból kitűnt, hogy jóllehet a hágai ülés nem volt mentes a heves, belső vitáktól — határozott nézeteltérés mutatkozott például az amerikai és a holland hadügyminiszter között —, végülis 572 rakéta nyugat-európai elhelyezését javasolta. (Az „euro- rakéták” között 108 Pershing —2 típusú és 464 cirkáló rakéta lenne, amerikai fegyverek, főként brit, olasz, belga, holland és NSZK területen.) Nyilván a szovjet indítványok jelentős visszhangja és a nyugat-európai tömegtüntetések késztették arra a minisztereket, hogy „kiegészítésképpen” fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat javasoljanak Moszkvával. A NATO tehát látszólag minden kívánalomnak eleget tesz: korszerűsít is, tárgyal is. Perdöntő azonban a sorrend. Ha végrehatják a kilátásba helyezett „modernizálást”, az új fegyverekkel minőségileg új helyzet állhat elő kontinensünkön, ami óhatatlanul a fegyverkezési ve:seny újabb szakaszát, indíthatja el. Az egyensúly természetesen helyre fog állni, de a korábbinál magasabb, értsd: költségesebb és nagyobb veszélyeket rejtő szinten. Ilyen körülmények között legalábbis képmutatás fegyverkorlátozási tárgyalásokat indítványozni, miközben eldöntött tényekkel már kész helyzetet teremtettek. Mennyivel egyszerűbb és észszerűbb lenne, a szovjet terv elgondolásai szerint, megelőzMinden eddiginél jobban kiéleződött az amerikai—iráni viszony. Képünkön: tüntetés Teheránban. (Népújság telefotó — MTI—KS) ni az újabb szakaszt. A szombati Pravda cikke is arra figyelmeztetett: le kell ülni tárgyalni, mielőtt még magasabb sebességfokozatra kapcsolnak a rakétaVerseny- ben. A Hágától Brüsszelig szervezett tüntetések, a máshonnan is hangzó józanabb állásfoglalások is arra utalnak, hogy a nyugati közvéleményben erősödik a realitások jobb felismerése. Mindenesetre nem kevésbé mozgalmas időszak várható _a NATO tanácsülésig .., zi függetlenséget? A brit konzervatívok ugyanis ki akarták rekeszteni a rendezés tényleges folyamatából a hazafias front-ot, s a választások előkészítésével a délafrikai fajüldözőkkel együttműködő Muzorewa-csoportot kívánták megbízni. Ráadásul rendkívül rövid időt szántak az átmeneti szakaszra, pedig olyan problémákat kell megoldani, mint egy millió menekült hazatelepítése, akik éppen a jelenlegi Salisbury veretők elől távoztak. Felidézhetjük azonban azt a tényt is, hogy Muzorewáék egyszer már szerveztek az idén „szavazást”, s akkor helyenként a jogosultak 108 százaléka adta le voksát, olyan mértékű csalásokra került sor. Lord Carrington, brit külügyminiszter több ultimátummal próbálta megtörni a hazafias front-ot, de az határozottan visszautasította ezt a módszert, végül Kaun- da, zambiai elnök közvetített. Így jött létre az a megállapodás, hogy paritásos bizottság készíti előj négy hónap alatt a választásokat. 3. Hogyan alakul az amerikai-iráni viszony? Az amerikai—iráni viszony minden eddiginél jobban kiéleződött a héten. Nem volt nap, hogy ne érkezett volna hír újabb fejleményekről. Carter bejelentette az iráni olajvásárlások leállítását, mire Teherán közölte, hogy már előbb szállítási tilalmat rendelt el, sőt a többi olajtermelők szolidaritását kérte. Irán visszavonta sokmilliárd dolláros amerikai bankbetétjeit, de Washington addigra már zárolta az összegeket. Tüntetések, kiutasítások, idegháború dúl, s közben változatlanul nem történt lényeges fejlemény az elfoglalt teheráni USA nagykövetség túszainak ügyében. Egy területen kívüli diplomáciai misszió elfoglalása és túszok ejtése nem célravezető módszer, és semmivel sem indokolható. Ugyanakkor a feszültségkeltés első lépése feltétlenül Washingtonban történt, amikor provokatív módon beutazási engedélyt adtak a sah-nak. Egyelőre nehéz a krízis végét látni. Kérdéses vajon a teheráni tüntetők megelégszenek-e a volt uralkodó csendes távozásával, a hét végén ugyanis már szaporodtak a gyógyulásáról és . „szállíthatóságáról” szóló hírek. A túszok remélhető kiszabadulása azonban csak így is a jéghegy csúcsa lehet, a két ország viszonyában felhalmozódott csődtömeg eltávolításával nem lesz könnyű megbirkózni. Réti Ervin hét eseményei képekben A kanadai hatóságok kitelepítették a Torontó közelében levő MissisSauga iparváros 220 ezer lakosát, mert egy vegyszereket szállító tehervonat kisiklása miatt robbanás és mérgezés veszélye fenyegette őket. Képünkön: gázálarcos rendőr irányítja a forgalmat a kitelepítés alatt. Ronald Reagan hivatalosan bejelentette, hogy ismét pályázik az amerikai elnök jelöltségre. A volt kaliforniai kormányzót jelenleg a Republikánus Párt legesélyesebb politikusának tartják. Irán leállította az Egyesült Államokba irányuló olajexportját, Képünkön: a Kharg-szigeten levő legnagyobb iráni kőolajelosztó irányítóterme — a vezérlőpulton Khomeini aja- tollah képével. (Fotó — AP—MTl—KS) V T «rgyalasokat az új fegyverkezés helyett A Pravda szerkesztőségi cikke 19*9. november 18., vasárnap „TÁRGYALÁSOKAT az új fegyverkezés helyett” címmel terjedelmes szerkesztőségi cikket közölt szombaton a Pravda. Mint a cikk megállapítja, a világ közvéleményének figyelme most Európára összpontosul, — korántsem véletlenül. A magyarázat az, hogy ezekben a napokban ismét kiéleződött a kérdés, miként fejlődnek tovább az európai földrészen a nemzetközi kapcsolatok, miként erősödhet tovább Európa biztonsága. A világ sorsa jelentős mértékben attól függ. hogy miként oldják meg ezt a kérdést. Azok a javaslatok, amelyeket Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa nevében terjesztett elő az európai földrész békés kapcsolatainak továbbfejlesztéséről, az európai béke megszilárdításának programját jelentik. Mi e program lényege? Kiindulópontja az, hogy feltétlenül folytatni kell az enyhülést, el kell mélyíteni és katonai enyhüléssel kell kiegészíteni azt. A kialakult reális körülmények között a Szovjetunió azt javasolja, hogy foganatosítsanak új intézkedéseket, 'olyan új kezdeményezéseket terjeszt elő, amelyek megfelelnek korunk szavának. Az európai béke megszilárdítása szocialista programjának jellemző vonósa, hogy magában foglalja a katonai enyhülés valamennyi alapvető kérdését kontinensünkön: A nukleáris fegyverzet,, valamint a hagyományos fegyverzet csökkentését és a bizalomnövelő intézkedéseket. Mint a Pravda megállapítja, a program első fontos eleme az, hogy utat mutat arra, hogyan csökkentsék Európa földjén a nukleáris fegyverek számát. A Szovjetunió kész arra, hogy jóindulata jeléül egyoldalúan á jelenlegihez képest csökkentse az ország nyugati területén elhelyezett közepes hatótávolságú nukleáris eszközök számát, feltéve, hogy Nyugat-Európában nem helyeznek el közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket. A szovjet állam, mint ahogy ezt Leonyid Brezsnyev kijelentette a Pravda tudósítójának kérdéseire adott válaszában. ezzel együtt azt javasolja, hogy haladéktalanul kezdjék meg a tárgyalásokat az Európában elhelyezett közepes hatótávolságú, nukleáris eszközök csökkentéséről. Európai békeprogíamunk második eleme az, hogy továbbra is érvényben marad a varsói szerződésben részt' vevő országok javaslata, amelyet az európai biztonsági konferencián részt vett valamennyi országhoz intéztek: mondjanak le arról, hogy elsőként alkalmaznak egymás ellen nukleáris, vagv hagyományos fegyvereket. AZ EURÓPAI BÉKE- PROGRAM harmadik összetevője a hagyományos fegyverzet csökkentésére vonatkozik. Mint ismeretes, a Szovjetunió elhatározta, hogy egyoldalúan csökkenti Kö- zép-Európában a szovjet fegyveres erők létszámát, húszezer katonát, ezer harckocsit és meghatározott mennyiségű más haditechnikai eszközt von ki ebből a térségből. A program negyedik ösz- szetevője az, hogy a Szovjetunió és szövetségesei javasolják a nyugati hatalmaknak: hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek növelik a bizalmat. A bizalomnövelő intézkedések megvalósítása elősegítené Európában a feszültség enyhülését, a katonai veszély csökkenését. A szovjet javaslatok megvalósítása sem a Szovjetuniónak, sem más szocialista országnak nem adnak egyoldalú előnyöket, megvalósításuk a földrész minden országának hasznára válnék. Mit javasol Európa Pépeinek az Egyesült Államok és a NATO? — Teszi fel a kérdést a Pravda. Ök is arról beszélnek, hogy feltétlenül meg kell szilárdítani a békét, folytatni kell az enyhülést, sőt azt is kijelentik, hogy csökkenteni kell a fegyverzetet. Mindez azonban csak deklaráció. A gyakorlatban viszont arról van szó, hogy a nyugat-európai országoknak most bele kell egyezniük minőségileg új, amerikai fegyverek elhelyezésébe területükön. Mintegv hntszáz közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközről beszélnek. Amikor erről van szó, általában azt mondják: az új fegyverekre azért van szükség, mert a Szovjetunió az elmúlt években állítólag „túlságosan is kibővítette" Európában nukleáris közepes hatótávolságú eszközeinek számát. Ennek azonban semmi köze a valósághoz. Leonyid Brezsnyev október 6-án, berlini beszédében rámutatott, hogy az elmúlt tíz év során a Szovjetunió európai területén egyetlen rakétával, egyetlenlen repülőgéppel sem nőtt a nukleáris fegyverek közepes hatótávolságú eszközeinek száma. Ellenkezőleg, a közepes hatótávolságú rakéták indítóállásainak száma, s az ilyen rakéták nukleáris tölteteinek hatóereje valamelyest csökkent. Csökkentették a közepes hatósugarú bombázók számát is. A Szovjetunió egyáltalán nem tart ilyen eszközöket más állam területén. Jó néhány év óta nem növelte Közép- Európa területén állomásozó fegyveres erőinek létszámát sem. MIT HOZNA MAGÁVAL a NATO terveinek megvalósítása? Mindenekelőtt azt jelentené, hogy Európára rákényszerítik a fegyverkezési hajszát. A jelenlegi amerikai és NATO-tervek célja az. hogy megbontsák az Európában kialakult erőegyensúlyt, megkíséreljék azt, hogy katonai fölényt bitzosítsanak a NATO-tömbnek. De az eu- ' rópai erőegyensúly megbontására irányuló tervek az enyhülési folyamat alapjának aláaknázását jelentik. Ez csak azoknak hozna hasznot, akik Európát saját érdekeik megvalósítása céljából küzdőtérré akarják változtatni, s egyáltalán nem számolnak azzal, hogy ilyen módon az európai népek sorsát fenyegetik. A NATO- tervek végül teljes mértékben ellentétesek Helsinki irányvonalával. A NATO köreiben most állhatatosan azt az elképzelést terjesztik, hogy ha a szervezet tanácsának ülésszaka határozatot hoz az új rakéta gyártásáról, akkor „jobb feltételeket” teremt a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokhoz. Ez azonban nyilvánvalóan képtelen elmélet. Ha szerzői úgy vélekednek, hogy „az erő pozíciójából” beszélve a Szovjetunióval sikereket érhetnek el, akkor durván elszámítják magukat. A Szovjetunió sohasem engedett, s ezután sem enged semmiféle nyomásnak sem. Mindazok, akik tisztában vannak a béke iránti felelősségükkel, feltétlenül egyet kell, hogy értsenek azzal a gondolattal, amelyet Leonyid Brezsnyev fejtett ki a Pravda tudósítójának kérdésére adott válaszában: most nagy fontosságú, hogy ne tegyenek olyan elhamarkodott lépéseket, amelyek ’ bonyolíthatnak a helyzeten, meggátolnák a pozitív eredmények elérését. MOST TEHÄT TETTEKRE VAN SZÜKSÉG, s a mai körülmények között csak egyféle képpen lehet cselekedni: nem szavakkal, hanem tettekkel kell előre lépni a fegyverkezési verseny megszüntetése felé, közösen kell cselekedni azért, hogy az európai földrészen sohasem robbanjon ki háború — hangoztatja a szerkesztőségi cikkében a Pravda. (MTI)
