Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

Oklevelek A kápolnai általános is­kolában a tanév folyamán társadalmi segítséggel au­diovizuális termet alakítot­tak ki, ahol megfelelő kö­rülmények között lehetőség van az Iskolatelevízió adá­sainak nézésére és hangos­filmvetítésre is. A terem nagy segítséget jelent majd az oktatás korszerűsítésében és a tanórán kívüli foglal­kozások szervezésében. A nevelésben eredményes együttműködést valósított meg az iskola és az úttö­rőcsapat. A nevelők segítet­ték az úttörőmunkát, az osztályfőnökök raj vezetők­ként dolgoztak. Az irodal­mi színpad több ünnepi műsort mutatott be, és a járási kulturális szemlén ezüstoklevelet kaptak. A táncszakkör tanulói a járá­si versenyen aranyoklevelet szereztek. Az ifjúsági vöröskeresz­tes csoport az elsősegély- nyújtó és a csecsemőgondo­zási vetélkedőn is járási el­ső helyezett lett. A társada­lomkutató úttörők pályáza­tán a kápolnai iskola- csapa­ta harmadik helyezést ért el. Farkas Csaba Tófalu lűGZŰfiét ez? Sajnos vannak hibák... (Önkritika) Még nincs év vége, de már kezdenek leltározni. Nem lesz hát hiba, ha mi is megtesszük. Sajnos van­nak hibák... E címet most kölcsönvettem kedves olva­sónk, dr. Bocsa István leve­lének címéből (NŰ. 79. XI. 3., 5. old.). Bizony — a sok egyéb jó mellett — hibáin­kat is leltárba kell venni. Szerény kis rovatunk is ezt próbálja tenni sok év óta sokszor. Bár írásunkat so­hasem szántuk „pamflet”- nek, azaz gúnyiratnak. Mi nem akarunk gúnyolni, mi­kor másokat is, de ma­gunkat is gombostűre tűzzük. Magunkat legtöbb­ször! Leltárunk szerint pl. az idén a Népújság 23 al­kalommal szerepelt az Igaz lehet ez? soraiban, és az összes többi az egész or­szágból 26 esetben. Igaz le­het, hogy a bakik nálunk „gyakrabban fordulnak elő, mint az országos lapokban”, de azt is merem állítani, hogy nincs még egy lap or­szágunkban, amelyik annyi­szor gyakorolna önkritikát. Egy év 52 hetében 23-szor. Persze, van miből... Es meg el is vagyunk marad­va ... Igaza van Nagy La­jos egri, és egy kedves név nélküli olvasónknak. akik megkérdezték levelükben, hogy mióta 100 mázsa az egy tonna (mert valójában csak tíz mázsa egy tonna). Itt mondom meg nekik, hogy azóta, mióta egy nullával többet ütöttem le véletlenül az írógépen — és nem vet­te észre senki, csak a meg­jelenés után. (XI. 3., 5. old.) En is! Tanulság: néha még az sem igaz, ami igaz le- het-ne... Statisztika: 426 cikkben 860 témát dolgoz­tunk fel, legtöbbször egy sajtóhiba avropóján (ürü­gyén) igyekezvén ismeretet terjeszteni. Ebből 5 hibásan sikerült... Ez kb. 1/2%... De vigasztaljon bennünket — kedves olvasók — az a tudat, hogy lesz ez még több is. .. (Dr. Sz emes-Varga Bélái Csoportos foglalkozások a könyvtárban Szomorú tény, hogy Do- moszló lakóinak nincs mű­velődési otthona. Életveszé­lyessé vált, s bezárták ka­puit.. Helyette megfelelő épületet mindeddig nem si­került kialakítaniuk. A köz­ségi könyvtár két helyisé­gében bonyolítják le a klub- és szakköri foglalkozásokat, találkozókat és természete­sen a könyvkölcsönzéseket is. Nagyobb színházi, zenei vagy táncos rendezvényre azonban nem kerülhet sor. A domoszlóiak azonban nem keseredtek el. A felnőttek részére megszervezték az irodalombarátok körét, a fotószakkört és a szlovák klubot. A legkisebbek a to­tyogósok klubját látogatják, míg az iskolás korúak a bábszakkörben, honismereti és meseklubban tölthetik e} szabad idejüket. Ezek kö­zül feltétlenül ki kell emel­ni az országosan is ritkaság- számba menő szlovák klu­bot. A csoport 1979. áprilisában alakult Csik Gyuláné veze­tésével, aki részt vett a közelmúltban megrendezett nemzetiségi kongresszuson. Énnek a klubnak az a célja, hogy ápolja a szlovák ha­gyományokat és kutassa a szlovák nemzetiségi kultúrát. Tervezik, hogy tapasztalat- cserére utaznak Mátraszent- imrére és a karácsonyi fe­nyőfaünnepséget is meg­tartják közösen a szlovák klub tagjai. A könyvtár — bár egyre kevesebb a köny­vek elhelyezésére szolgáló — megfelelő környezetet biztosít az említett kiscso­portok működéséhez. Baranyi Imre Gyöngyös 74 éves házassági évforduló Adács község házasságkö­tést nyilvántartó anyaköny­vének egyik azóta megbar- nult lapjára jegyezték be. 1905-ben az akkor még nem egészen 21 éves Mongyi András és a nála 5 évvel fiatalabb Széplaki Erzsébet házasságkötését. E bejegyzés óta sok szen­vedést átélt 74 év telt el, de András bácsi és örzse néni minden nehézség ellenére kitartottak egymás mellett. Példás életükkel mind a mai napig a legnagyobb köz- megbecsülésnek örvendenek. András bácsi, aki decem­ber 29-én tölti be a 95. élet­évét, mint volt MÁV pálya- fenntartási előmunkás, im­már 40 éve nyugdíjas. Idős kora ellenére örökmozgó. Ö végzi el naponta a bevásár­lásokat. Sőt a futballmecs- cseken, mint a csapat egyik drukkere, lelkesen biztatja a fiatalokat, örzse néni szep­temberben volt 91 éves, ő a háztartással foglalkozik. A 74 év igazi szeretetben és megbecsülésben telt el. Házasságukból hét gyer­mekük született és a nagy család azóta 11 unokával és 14 dédunokával gyarapodott. E ritka házassági évfordu­ló alkalmából adácsi lakásu­kon a község lakossága és a helyi tanács nevében Bodri Sándor tanácselnök, a KISZ- szervezet és az általános is­kola tgnárai, tanulói nevében pedig Pesti Györgyné úttö­rő-csapatvezető gratulált, és kívánt a jubiláló házaspár­nak még nagyon hosszú bol­dog életet és további jó egészséget. Az úttörők versekkel, vi­rágokkal és ajándékokkal kedveskedtek az idős házas­párnak. Medve János Adács Helytörténeti gyűjtemény i H Szigetszentmiklóson megnyílott az Adám Jenő Emlékház a múzeumi hónap eseményeként. A Kossuth-díjas zenemű­vész■ három évvel ezelőtt szülőfalujára hagyta teljes zenei hagyatékát, dolgoéószobájának bútorait. A falu tanácsa 650 ezer forintos költséggel felújította és múzeummá alakította a hajdani szülőházat és benne állította ki a zenei örökséget. A három teremből álló kiállítás bemutatja Ádám Jenő 60 éves zenei munkásságának emlékeit. Láthatók a személyes tárgyai mellett kották, kéziratok, levelek, fénykének, kitün- tesései, könyvei. Bartók-, Kodály-levelek, kották, barátok, tanítványok emlékei. A képen a zeneszerző bútorai, zongorája látható abban a szobában, ahol 1896. december 12-én született. Az emlék­ház nyitva vasárnap délutánonként az Árpád utca 29. szám alatt. Vöő Imre SzÍ0c tsze ntmik lós Vita a munkaerő-gazdálkodásról A munkaerő-gazdálkodás­ról tanácskoztak az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát gazdasági, politi­kai, társadalmi vezetői az egri árnyékszalai pincevá­rosban, ahol megjelent Ko­rdes János, a városi pártbi­zottság titkára is. Dancz Pál vezérigazgató a munkavégzés hatékonyságá­ról, az üzem-, munka- és termelésszervezés eddigi eredményeiről, a célkitűzé­sekről beszélt vitaindító be­szédében. A hozzászólók ki­emelték a munkaidőalapok kihasználásának jelentőségét és a munkafegyelem megszi­lárdításáról szóltak. Elmon­dották, hogy az utóbbi évek­ben kisebb létszámmal, egy­re több feladatot oldottak meg. Növekedett a felvásár­lási, termelési, forgalmazási tevékenység, fejlődött a ter­melékenység. Az egri bor-, üdítő-, gyümölcspálinka-pa­lackozó üzemekben a mun­karend szerinti időalapoknak a 10 százalékát sem teszik ki az állásórák, veszteség­idők. A tanácskozást követően Egerben, Gyöngyösön a munkahelyek vezetői, a szo­cialista brigádvezetők és szakszervezeti bizalmiak közreműködésével értekez­letet tartottak a munkaerő­gazdálkodós időszerű kérdé­seiről. Az elkövetkezendő na­pokban folytatják a munka­helyi 'megbeszéléseket, majd a tanácskozások összegezése­ként felmérik minden mun­katerületen a dolgozók leter­helését. Megnyugtató, hogy a dolgozók egyetértenek a munkaerők átcsoportosítá­sával, az átirányítások szük­ségességével. Lukács András Eger Leveleink között tallózva Az öregekért... Hagyománnyá vált most már,~ hogy októberben, no­vemberben egy kicsit job­ban az öregek felé fordul az emberek figyelme. Szinte naponta kapunk levelet ar­ról, hogy egyik-másik üzem­ben, termelőszövetkezetben megrendezték az öregek ha­gyományos találkozóját. Ezen a napon ismét meg­nyílnak az üzemek kapui a régi munkatársak előtt, s egy-két pohár bor, vagy üdítő, egy uzsonna, egy va­csora mellett elbeszélgetnek a régi ismerősök. A vezetők beszámolnak az évi munká­ról, a fejlődésről. Aztán le­zajlik az ünnepség, minden megy tovább a szokott úton, s eléggé kevés helyen gon­dolnak az öregekre, legfel­jebb a ^övő szeptemberben kezdik újra szómba venni, hová menjen a meghívó. Szó se róla, nagyon szép az öregek találkozója, az öregek napja. De! Az öregek nemcsak ezen az egyetlen napon szeretnének közelebb kerülni aZ élethez. Az év többi napjain is jólesik, jól­esne a megemlékezés. Azért erre is van példa, mint ahogy Beke Jánosné írja Egerből. A gyógyszertár vál­lalat csebokszári gyógyszer- tárának patikájában dolgo­zik egy szocialista brigád. Tagjai most már évek óta rendszeresen foglalkoznak az öregekkel. Az egri nyugdíja­sok házának klubjában elő­adásokat tartanak, s mindig akad idejük és türelmük az ott élő idős emberek szá-' mára. Hogy ez mit jelent, azt talán nem is kell külö­nösen hangsúlyozni, hiszen olyan emberekhez jutnak el, akiket a családi kötelékek már lazábban fűznek roko­naikhoz. Más példa is akad arra, hogy egy-egy brigád pártfo­gásba vesz egy-egy idősebb embert, ellátogatnak hozzá, kitakarítanak neki. A szociá­lis otthonok idős lakói is so­kan találnák sokszor a ro­koninál is erősebb kötelékre egy-egy brigád tagjaival. Mindezek a példák min­dennél ékesebben bizonyít­ják, hogy a társadalom fi­gyelme az öregek felé for­dul egy kissé jobban. S kell is ez, hiszen az élet produ­kált nemegyszer olyan ese­tet, amikor a gyereket, (gye­rekeket) az ország más ré­szébe szólítja az élet, s már nem nyithatnak mindennap ajtót az idős szülőkre. Tö­rődjön hát a társadalom is az öregekkel. IS. Mert nem ártana, ha a brigádokban arról is szó esne néha, saját családjának öregjeivel ki hogyan törődik. Mert van a társadalom egészének fel­adata, de van mindenkinek saját kötelessége is. Ezekben a napokban, amikor egy kis­sé jobban az idős emberek felé fordul a figyelem, nem árt erre is gondolni. —d— Folyik a uíz szüntelenül... Az elmúlt évben 200 mil­liméteres nyomóvezetéket építettek ki a Szovjethad­sereg út, a Deméndi út és a Vásártér irányában. A veze­tékek lefektetése során a la­kosság által ültetett négy­öt éves fákat markolóval ki­szedték és a vízlefolyó ár­kot azóta sem hozták rend­be. Ugyancsak nem állítot­ták helyre a felbontott út­szegélyt sem a Farkasvölgy út és a Kapós út közötti sza­kaszon. A közlekedés bal­esetveszélyes, mert ezen a szakaszon gyalogjáró nincs. Tavaly hat alkalommal tettem bejelentést a Heves megyei Vízmű Vállalatnak: hogy a Szovjethadsereg út 85 számú ház mellett levő c-HP" ő*k víz-ki fo1 vóhól n.-r': 20—25 köbméter ivóvíz elfo­lyik a patakba a csőrepedés miatt. Bejelentést tettem to­vábbá, hogy ugyanitt a köz­úti hídnál is csőrepedést ész­leltem, ami később a híd te­herbíróképességét is veszé­lyeztetheti. Mind ez idáig a hi­bát nem javították ki, a víz folyik tovább szüntelenül... Megjegyezni kívánom, hogy utolsó alkalommal a beje­lentést a vállalat főnökének tettem meg. A vízmű válla­lat igazgatójának a Népúj­ságban még a nyáron meg­jelent cikkéből olvashattuk, hogy milyen, sokba kerül az ivóvíz előállítása népgazda­ságunknak. Ezért érthetetlen számomra, hogy miért hagy­lak ma is a „forintokat” a "•atakba folyni. Bóta Sándor Eger MAI MŰSOROK! RÁDIÓ KOSSUTH 8.33 Lányok, asszonoyk. 8.55 Világhírű zongoramű­vészek. 10.05 Örökzöld dallamok. 10.49 Rádiószín­ház. 12.20 Zenei anyanyel­vűnk. 12.30 Magyarán szólva . .. 12.45 Kóruspó- diu'm. 13.08 Irónia, humor, játékosság. 14.08 Balkezes megoldások. 14.18 Fúvós­művek. 14.30 Orvosra vár­va. 15.05 Üj zenei újság. 16.00 168 ÖRA. 17.30 Spoft- krónika. 18.00 Filmzene. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Világszínház. 19.56 Nóták. 20.21 Az „erő­sebb” nem. 21.40 Kórusok. 22.15 Beszélgetés Scholz Jánossal. 23.20 Iván Szu- szanyin (Operarészletek). PETŐFI 8.33 Gyerekek hullám­hosszán. 9.13 Verbunko­sok, katonadalok. 9.45 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 10.00 Szombat délelőtt, 12.00 Harminc perc rock. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Körkapcsolás bajno­ki labdarúgó-mérkőzé­sekről. 14.55 Orvosi taná­csok. 15.00 Operettkettő­sök. 15.30 Hegyen-völgyön át... 16.33 ' Pophullám. 17.30 .. .akkor kérem a munkakönyvem. 17.45 Pásztordalok. 18.00 Szivár­vány. 19.52 Operettdalok. 20.38 A country-muzsikó- ról. 21.08 Népi zene. 22.00 Szombat esti diszkó. 23.10 Slágermúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 8.30 Hírek, időjárás, lap­szemle. 8.40 Visszapillantó. Szerkesztő: Nagy István — 9.00 Észak-magyarországi krónika (A télre készül­nek a mályi téglagyárban — Nyomdatörténeti kiál­lítás Egerben — Piaci je­lentés) — Napjaink kér­dései. Wirth Lajos jegyze­te — 9.30 Mikrofonlánc. Dr. Pásztor Pál nyugalma­zott MÁV-igazgatóval be­szélget Borsodi Gyula — 9.45 Hová menjünk, mit csináljunk? Zenés prog­ramajánlat. — Sport — 9.52 Műsorelőzetes ... 9.15 Tévétorna. 9.20 Isko­latévé. 9.55 Csak gyere­keknek! 10.30 Marslakók nyomában. 10.50 Pisztoly­párbaj (Amerikai film), 12.15 Játék a betűkkel. 15.00 Az Eixhwald első útja (NDK dok.film). 15.40 Katona a háztetőn. 16.05 Játék a múzeumban. 16.35 Ménesek díja ügetöver- seny. 17.15 Az ulcsik. 17.25 Híres magyar könyvtárak. 18.05 Főzőcske — de, oko­san. 18.30 Parabola. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hír- adó. 20.00 A nagy bank­rablás. (Amerikai film- vígjáték.) 21.30 Koncz Zsu­zsa műsora. 21.55 Tv-hir- adó 2. 22.15 Satyricon (Olasz—francia film). 2. MŰSOR 18.15 Háromszoros halállal (Tévéjáték). 19.30 Tv-hír- adó. 20.00 özvegyek (Tra­gikomédia.). Jlmúsöafö i 1979. november 17., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents