Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-17 / 269. szám
+ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA * 1979. november Á lakosság feladatai járványos állatmegbetegedés esetén Az elkövetkező hónapokban e cikksorozat keretében a járványos állatmegbetegedésekről — biológiai fegyverek által okozott hatásokról és ellenük való védekezésről — ismeretet szeretnénk nyújtani az állattartó üzemek dolgozói, valamint a lakosság részére. Az első részben az általános feladatokat ismertetjük. Az élelmiszer-gazdaság a népgazdaságon belül — funkcióját tekintve — elsőrendűen fontos szerepet tölt be, mivel termékei olyan alapvető biológiai szükségletet elégítenek ki, melyek jelenlegi ismereteink szerint mással nem pótolhatók. Tevékenységi köre igen széles: felöleli a mezőgazdasági termelést, az élelmiszer- ipari feldolgozást, sőt esetenként a készterméknek fogyasztókhoz váló eljuttatását is. A polgári védelemnek ezért egy olyan átfogó, minden területre kiterjedő rendszert és szervezetet kell képviselnie, amely az élelmiszer-gazdaságban — a feladatoknak és a követelményeknek megfelelően — képes a rendkívüli esemény jelzése esetén öntevékenyen valamennyi szükséges védelmi intézkedés megkezdésére, a veszélyeztetett területeken a legszükségesebb mentési-mentesítési, feladatok végrehajtására és végül a termelés újbóli megindításában .való közreműködésre. Már ma megoldottnak tekinthető a betakarított termények védelme a zárt rendszerű silókban, továbbá az állatállomány védelme a korszerű — közelmúltban épített — állattartó telepekén, ahol a mesterséges szellőztető berendezések biztosítják a légcserét és a különböző zárt rendszerű technológiai megoldások a víz- és takarmányellátást. Ésszerűnek látszik mindezek alapján az a következtetés, hogy a technika fejlődése a védelmi készség fokozásának irányában hat. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy — a terményeknek és termékeknek csak egy része helyezhető el zárt rendszerű silókban és tárolótereken. — Az állatállomány nagyobb hányada a régi típusú istállókban található, — igen nagy a szennyeződés veszélye az előkészítő, az előfeldolgozó, valamint a mezőgazdaság területén működő feldolgozó, üzemekben. — Az élelmiszeripari csomagoló anyagok nem minden esetben elégítik ki a radiológiai, biológiai és vegyi (RBV) védelmi követelményeket. Fokozza a nehézségeket, hogy a már korábban centralizáltan elhelyezkedő élelmiszeripari egységek mellett a mező- gazdasági nagyüzemek sebezhetősége a kisüzemhez viszonyítva megnőtt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán kialakult nagyüzemekben, a sok állatnak egy helyre történő csoportosításával megnőtt a háziállatok veszélyeztetettsége. A mintegy 13 000 majorban és állattartó telepen elhelyezett állatállomány a viszonylagos épületbiztonság ellenére pl. biológiai harcanyagokkal könnyen megfertőzhető. Ezen túlmenően egy huzamosabb ideig tartó áramkiesés a modern állattartó telepeken elhelyezett állatállományra végzetes lehet. Hasonló problémát jelentene az importból származó koncentrált takarmányok hiánya, mert az ezen nevelt állomány további tartása ennek hiányában szinte lehetetlen. A védelmi feladatok sokrétűsége, bonyolultsága, a legkülönbözőbb variációs lehetőségek indokolják, hogy csupán védelmi irányelvként lehet megadni azokat az intézkedéseket, előírásokat, amelyeket a helyi szakembereknek a lakosságnak kell megvalósítaniuk a háborút közvetlenül megelőző időszakban, főként üzemi, helyi erőforrásokból. A központi elképzelések, irányelvek végrehajtása igényli sőt, megköveteli a helyi szakemberek, dolgozók, lakosság széles körű kezdeményezőkészségét a felkészülésben, mivel rendkívüli körülmények között a termelés feltételeinek biztosítása csak az ő helyi ismereteik alapján valósítható meg. íí. Biológiai fegyverek, azok hatása és az ellenük való védekezés. A biológiai háború fogalmába tartozik minden olyan szándékos tevékenység, amelynek során élő mikroorganizmusokat vagy ezek mérgező hatású termékeit használják fel a harcoló alakulatok harcképességének csökkentésére és a hátország gazdasági, morális erejének megtörésére. E tevékenység, mint minden háborús tevékenység, közvetlenül vagy közvetve az ember ellen irányul, annak harckészségét, morális erejét van hivatva megtörni vagy megsemmisíteni. A biológiai háború irányulhat közvetlenül az ember ellen. Ilyenkor a támadó olyan kórokozókat használ fel, amelyek az embert betegítik meg, akár halálosan is. A biológiai háború közvetve veszélyezteti az embert, ha az az élelmiszer- ellátást fenyegeti. Az élelmiszer-ellátás csökkentését célozza a hasznos háziállataink szándékos megbetegítése bizonyos kórokozók által. Az állatok egészségére ártalmas biológiai fegyverek. Az állatok téteményképességé- nek csökkentésére gyakorlatilag minden fertőző állatbetegség kórokozója biológiai fegyverként felhasználható, ha azt megfelelő módon alkalmazzák. Elsősorban mégis bizonyos vírus- és baktériumféleségek jönnek számításba, kisebb mértékben rickettsiák és protozoonok is. Biológiai hadviselés céljára elsősorban azok a kórokozók alkalmasak, melyek az alábbi feltételek közül minél többnek megfelelnek: l)nagy tömegben szaporíthatok: b) az alatt a rövidebb-hosszabb idő alatt, amely a bevetés időpontja és a fertőzés időpontja közö'tt eltelik, nem pusztulnak el, azaz aktív állapotban maradnak; c) az az állatok tömeges megbetegedését vagy elpusztulását okozzák; d) ha nem is okoznak gyorsan terjedő, tömeges megbetegedést rövidesen bevetés után, de az általuk okozott betegség lassú, állandó jellegű terjedése csak nagy erőbevetéssel és nagy anyagi áldozatokkal számolható, fel; e) az alkalmazási területen ismeretlenek, s így meglepetést okozva a védekezési felkészületlenség miatt szabadon hathatnak; t) ellenük jelenlegi ismereteink alapján sem aktív immunizálással, sem szérumos vagy gyógyszeres kezeléssel nem tudunk védekezni; g) olyan mesterségesen átalakított (hibridizált) kórokozók, melyek egy eddig ismert fajként nem azonosíthatók, és esetleg egy új, eddig ismeretlen betegséget okozhatnak. A tudományos és technikai fejlettség lehetővé teszi, hogy ezeket a pathogén kórokozókat vagy mérgező anyagcseretermékeiket szinte korlátlan menyiségben állíthassa elő az ellenség. Biológiai fegyverek alkalmazása esetén várható károk járványügyi következmények. Már volt arról szó, hogy az ellenség célja az, hogy a biológiai támadás során egy bizonyos állatfaj egyedeinek túlnyomó többségét megbetegítse a célterületen. A biológiai fegyverek alkalmazási módjától és a betegség természetétől függ az, hogy a betegség milyen százalékos arányban fog jelentkezni az érintett állat- állományban. Azok a betegségek, amelyek igen ragályos természetűek, a támadás után robbanásszerűen terjednek az állományban, így ebben az esetben elégséges néhány állat fertőzése is, és ezzel az ellenség célját elérte. Mát fertőző betegségek nem kifejezetten ragályos természetűek, azaz állatról állatra a betegség nem terjed, vagy ha igen, ez a terjedési mód lassú. Ilyen esetben nagy kárt csak akkor lehet előidézni, ha nagy mennyiségű biológiai harcanyag felhasználásával egyszerre történik minden állatnak, vagy azok túlnyomó többségének fertőzése. Természetesen minden szóba jöhető betegség kimeríthető ismertetésére nem kerülhet sor. Néhány betegséget azonban kiragadunk és bemutatjuk az általa okozott károkat. A ragadós száj- és körömfájás tünetei: Szarvas- marha esetében erősen nyá- lazik; nyelvén, szájában hólyagok láthatók; lábát gyakran felemeli, rázza, nem terheli meg, sántítva jár; hólyagok vannak a lábvégein, vagy a tőgyön. Sertés esetében: sántít, lábát vonszolja, orrán hólyagok láthatók: sűrűn csámcsog, szájában habos nyál látható. Ha az állattartó ezen tüneteket észleli, azonnal jelentse az állatorvosnak, vagy a községi tanácsnak. (*folytatjuk) Dr. Kőházi István igazgató főállatorvos III. LAKÓHAZAKBAN KELETKEZETT TÜZEK JELLEMZŐI; A TŰZ OLTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI, SZABÁLYAI: Mi ég, milyen jellegű...? Az épületek belsejében keletkezett tüzek zárt tüzek. A belső térben keletkezett égésre jellemző, hogy az első szakaszban, — amíg megfelelő oxigén van jelen — igen intenzív az égés, gyors e tűz tovaterjedése. Amikor a zárt tér (pl. előszoba, szoba, stb.) füstgáztermékekkel telítődik, az égés lelassul és „tökéletlen égésbe megy át”, Mindez azt is jelenti, hogy az épület helyiségei füsttel telnek meg, ami nemcsak a tűz fészkének a megtalálását, nagyságát és terjedési irányának megállapítását hátráltatja, de egyben nehezíti az épület elhagyását, ill. a tűzoltását végzők munkáját is.. (Ilyen zárt térben eredményes felderítést, mentést, tűzoltást végezni csak megfelelő légzőkészülékben lehetséges.) Ha a lakóépületekben keletkezett tüzek útjában nincs akadály (tűzgátló fal, ajtó) és a tűz kifejlődéséhez megfelelő az oxigénutánpótlás, akkor a tűz gyors kifejlődésével, terjedésével kell számolnunk. Ezért lehet általános szabályként megfogalmazni, hogy égő helyiségnek ajtaját, ablakát mindaddig nem szabad kinyitni, míg megfelelő vízsugár, oltókészülék, stb. nem áll rendelkezésünkre. A lakóházakban keletkezett tüzek oltása előtt — mint minden tűznél — felderítést kell végezni. Ennek során az életveszélyről, balesetveszélyről, a tűz jellemző állapotáról, környezetéről, körülményeiről a valóságnak megfelelő adatokat kell szerezni. Ha emberek vannak veszélyben, meg kell állapítani: — a közvetlenül, vagy közvetetten veszélybe kerültek számát, — tartózkodási helyét (helyeit), — a mentésre igénybe vehető útvonalakat és — számba kell venni a mentés lehetséges módját. A tűzről fel kell deríteni: — mi ég, hailyen jellegű, méretű a tűz, hol van a tűz fészke; merre van a terjedési iránya; a tűz környezetében van-e fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező vagy sugárzó anyag. A felderítésbe — a szükséges adatok, információk megszerzése érdekében — be kell vonni a helyszínen tartózkodó lakókat (dolgozókat, szakembereket). A kapott adatok valódiságáról személyesen meg kell győződni. A felderítés adatai alapján kell dönteni arról, hogy milyen oltóanyagot használhatunk a tűz oltására: vizet, habot, port, vagy gázt. Az oltóanyagot hogyan, milyen módon juttathatjuk a tűz fészkére: kötött, szórt, porlasztott vízsugár alakjában; avagy porsugarat, habelárasztást, illetve kombinált oltási módot alkalmazhatunk. Ha a felderítés során arról győződtünk meg, hogy emberélet van veszélyben, minden erőt, eszközt az életmentés érdekében kell bevetni. Legelőször azoknak a mentését kell megszervezni, akik közvetlenül ki vannak téve a tűz hatásának (hő, füst, gáz); akik az égés során megsérültek, eszméletlen, magatehetetlen állapotba kerültek. A veszélybe került személyek mentésére a „természetes” feljárókat — lépcsőket, beépített vaslétrákat, hágcsókat — kell elsősorban felhasználni. Ha ezek a tűz (lángolás, füst) miatt nem vehetők igénybe, a mentést tűzoltólétrákon át, vagy mén. tőkötél igénybevételével kell elvégezni. A mentést végzőknek törekedni kell arra. hogy a veszélyhelyzetbe kerültek ne essenek pánikba, ne veszítsék el józan ítélőképességüket, mert ez tragédiához vezethet. (Pl. vojt olyan lakóháztűz, ahol a közvetett veszélyben levők több emelet magasságból leugrottak és halálra zúzták magukat.) Ha több ember került veszély- helyzetbe, előbb a gyermekeket, a mozgásképtelen sérülteket, betegeket és idős embereket kell kimenteni. A községekben keletkezett lakóházi ttizeknél — ha a melléképületek is kigyulladnak — az állatmentésre. is gondolni kell. A veszélybe került állatok kimentését — ha lehetséges — a gondozó bevonásával kell végezni. A mentést az értékesebb állatok veszélytelen helyre távolításával kell kezdeni. Lakóépületek tüzénél — szükség szerint — tárgyak kimentésére is intézkedni kell. Erre akkor kell, hogy sor kerüljön. ha a tűz lehetséges terjedési irányába fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag van (pl. pb-gázpalack, kannákban benzin, fűtőolaj). Ha a tűz átterjedésének lehetősége fennáll — emberélet veszélyeztetése nélkül — értékes bútorok, háztartási gépek, berendezési tárgyak, ruházati cikkek, stb. mentését is el lehet végezni. Arra mindenkor ügyelni kell, hogy a veszélyes helyről kimentett tárgyak biztonságos helyre • ’ ^ Középiskolai katonai kollégiumok Öt évvel azután, hogy Egerben megnyitotta kapuit a Magyar Néphadsereg 1. számú Középiskolai Katonai Kollégiuma, az idei tanév kezdetén Nyíregyházán és Tatán is teljes mértékben átadták a tisztképzés utánpótlása szempontjából fontos újabb nevelési intézményeket. A három kollégiumból kikerülő végzős diákok néhány év múlva már annyian lesznek, hogy a katonai főiskolára beiskolázható fiatalok egyharmadát közülük válogathatják ki. A középiskolai katonai kollégiumokba felvett tehetséges munkás- és parasztíia- tnlok a bő választékú ruházati ellátás, zsebpénz, s egyéb anyagi juttatások mellett olyan korszerű épületekben készülhetnek érettségi bizonyítványuk megszerzésére, melyekben különböző szakköri helyiségek, játéktermek, jól felszerelt klubszoba, kondicionálóterem, kényelmes hálóhelyiségek állnak rendelkezésükre. A többnyire hátrányos szociális helyzetű gyermekek ígv a legjobb oktatási-nevelési feltételek között. anyagi gondoktól megkímélve. a szocialista közösségi nevelés és a fiatalok igényeit mindenben kielégítő elhelyezés és ellátás mellett végezhetik középiskolai tanulmányaikat, készülhetnek a tiszti pályára. kerüljenek. Korábban szól. tam arról', hogy már a felderítés során szerzett információnk meghatározza az alkalmazható oltóanyagot és oltási módot is. Ennek mindenkor meg kell felelnie az égő anyag tulajdonságainak, állapotának és az égés körülményeinek. Vagyis arra kell tekintettel lenni, hogy az égő anyag mivel oltható a legeredményesebben, pl. benzin, petróleum általában vízzel nem oltható; de nem alkalmazhatok vizet oltásra akkor sem, ha a tűz feszültség alatt álló elektromos berendezés környezetében van, mindaddig, amíg az áramta- lanítást hozzáértő szakember el nem végezte (pl. televíziót, rádiót, villanyvasalót a hálózatról „le nem választotta”). Több szintes lakóházainkban falitűzcsapok is vannak, s ezek a vízsugárral történő beavatkozást is lehetővé teszik. Mégis célszerűtlen lenne egy olyan lakástűznél vízsugárral beavatkozni, ahol pl csak egy papírkosár ég. Ennek oltására egy vödör víz is elegendő, s így megkíméljük a lakás berendezését (bútorokat, szőnyegeket, elektromos készülékeket), a falakat, padozatot (parkettát) az elézástól, az ún. „vízkártól”. Azt is fontos ismernünk, hogy a sugarakat (víz, hab, por) a tűz'1 fészkére kell irányítani, s ezért azt a legjobban meg kell közelíteni. A tüzet annak szélétől befelé haladva oltsuk. Az oltást végzőnek a sugarat a tűz terjedésével szemben, a leghevesebben égő anyagra kell irányítani. Meg kell akadályozni a robbanást, ajtók, ablakok égését; a tűznek a még nem égő anyagokra történő átterjedését. Ha a lakóházban keletkezett tüzet eloltottuk, gondos vizsgálattal meg kell győződnünk arról, hogy az épületszerkezetben, berendezési tárgyakban nem maradt-e még rejtett izzással, parázslással égő rész; ezeket fel kell kutatni, a végleges és teljes oltást el kell végezni, nehogy újabb tüzek keletkezzenek. Lakóházaink, lakásaink — azok berendezései — biztonságunkat, kényelmünket szolgálják. Természetesen csak akkor, ha a megelőzés szabályait mindenkor betartjuk, s ha azt mások is betartják. A legnagyobb gondosság mellett is keletkezhet tűz, létrejöhet veszélyhelyzet még békeidőben is. Háború esetén — az ellenséges kártevés, bombázás következtében — még inkább számolnunk kell lakó- és középülettüzekkel. A mentő tűzvédelem legfontosabb kérdéseiről, a tűzoltás szabályairól azért írtam ilyen részletesen, hogy ezeket az állampolgárok, vagyis azok is megismerjék, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak a tűzoltással. (VÉG E) Lukács Béla tűzoltó őrnagy Műsor a tv-ben A Honvédelmi ismeretek (középfokú iskolák) tv-adá- sai: — november 23-án népiek 13.05 órától, a „.Polgári Védelem szerepe és feladatai december 7-én péntek 13,05 órától, a „Korszerű támadóeszközök”. Kérjük a középfokú iskolák igazgatóit, hogy az adások megtekintését, a hallgatóság részére tegyék lehetővé.
