Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-15 / 267. szám
Ember! kapcsolatok A pártélet kollektivizmusa Petőfibánya új lakónegyede Gomba módra nőnek ki Petőfibánya új lakótelepen, a helybeliek „Rózsadombján” a vállalati és szövetkezeti támogatással épült családi házak. Képünkön: az Ifjúság úton nemrég felépült kétszintes családi házak sora látható. (Fotó; Szabó Sándor) 99* .Követjük m katwciani példáit... Román szövetkezeti küldöttség járt megyénkben ts 99 BIZONYOS VALÓS igényeket fejez ki, hogy az ! utóbbi időben gyakrabban hallani olyan véleményeket: | jó lenne közvetlenebbé, bensőségesebbé tenni a párt- ! szervezetek belső életének ! légkörét, erősíteni a párttagok közötti emberi kapcsolatokat. E vélemények megfogalmazói nemegyszer utalnak a felszabadulást megelőző, vagy azt közvetlenül követő időszakra — mondván, hogy akkor erőteljesebb volt a kommunisták között az ösz- szetartozás érzése, jobban törődtek egymással a párt tagjai. Ma viszont, amikor a közvélemény szinte egyöntetűen elfogadja a párt politikai irányvonalát, amikor a politika lényegbevágó kérdéseiben alapvetően egységes a felfogás, a kommunisták összetartozása is szükségszerűen más módon jut kifejezésre. ÉPPEN EZÉRT támaszt bennem kételyeket például az az elgondolás, amit néhány pártaktivista feitege- tett: a pártélet légkörét te- gvük azzal is bensőségesebbé. hogy a hivatalos fórumok mellett szervezzünk kötetlenebb találkozási formákat is, s a nárttagok rendezzen ek időnként közös kirándulásokat. színházlátogatásokat. fehér asztal melletti eszmecseréket. Természetesen ezeknek is lehet létjogosultságuk: magam is hallottam e"v-ef>v pártcsonort jól sikerült összeiövpteléről. ami kétségkívül erősítette az adott kollektíván belül a barátielvtársi kancsolatokat. Az ilvesmi azonban — ha rendszeressé válik, intézménvese- d'k — nemcsak összeköt, de óhatatlanul el is választ. Nem hinném tehát, hogy a párttagok összetartozását, a pántszervezet belső életének légkörét ezen az úton kellene. vagv lehetne /felleszteni. A megoldást nem a szervezett éjét meglevő keretein kívül. vapv a keretek bővítésével tudiuk elérni, hanem Az űj büntető törvénynek a mentesítésre (rehabilitációra) vonatkozó rendelkezései jelentősen megváltoztak. S az elítéltekre nézve általában előnyösebben. A kedvezőbb szabályok az új törvény hatályba lépte előtt (1979. július 1.) meghozott büntető ítéletek tekintetében is érvényesülnek. Ez az elítéltek jelentős körét fogja érinteni, de azokat is, akiknek kötelességük gondoskodni arról, hogy a maguk munka- területén a törvényi célkitűzések maradéktalanul megvalósuljanak. A mentesítés lényege, tartalma E humánus jogintézmény teszi lehetővé, hogy az elítélt életéből az elítélés szégyenfoltját kitörölheti. A társadalomba való beilleszkedését akadályozná az, hogy az elítélt a büntetett előélet „bélyegétől” vagy „ódiumától” sohasem szabadulhatna meg. ’ A mentesítés (rehabilitáció) lényege ugyanis az, hogy az elítélt bizonyos feltételek mellett, meghatározott idő elteltével büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni, olyan elítélésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. A mentesített személy büntetettségét tehát például önéletrajzában is elhallgathatja .A mentesített, elítélést a hatósági erkölcsi bizonyítvány sem tünteti fel, ezért olyan állásba is kerülhet, amelyet csak büntetlen előéletűek tölthetnek be. A mentesítés alá esett elítélt jelentkezhet felső ok- trtuM Intézmény hallgatóján sokkal inkább ezek jó kitöltésével, tartalmi fejlesztésével. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek közösségi szelleme mindenekelőtt és elsősorban a fő feladataik 1megoldását szolgáló együttes cselekvéssel fejleszthető. Valamikor a pártszervezetről szólva nemegyszer használtuk a „harci közösség” kifejezést. Ma már kissé idejétmúltnak érezzük, pedig voltaképpen most is kifejezi a dolog lényegét, amennyiben a „harc” szót nem leszűkítve, hanem a maga széles értelmében fogjuk fel. Vagyis nem egyes emberek vagy embercsoportok elleni harcként, hanem mint küzdelmet a párt előtt álló feladatok megvalósításáért, elveinknek és céljainknak a gyakorlatban történő érvényesítéséért. Ebben a küzdelemben formálódhat igazán a kollektíva és alakulhatnak ki és erősödhetnek meg a közösség egyes tagjait összekapcsoló szálak, VALÓSÁGOS közösségre jellemző légkört azonban csak akkor formál az együttes cselekvés, ha a kollektíva tagjai érdemben részt vesznek a tennivalók kimunkálásában, az elhatározások megformálásában is. Semmi mással nem helyettesíthető szerepe van az együttes cselekvés irányát megjelölő vitáknak, megbeszéléseknek, amelyekben az adott kollektíva minden tagja egyenran- gúként hallathatja és hallatja is a szavát, ahol minden felelősen elhangzó véleményt felelősen is mérlegelnek, s ahol a megszületett döntés kiegyensúlyozottan tartalmazza, ami az egyes véleményekből a leginkább megalapozott és előremutató. A pártszervezetek belső életének atmoszférája tehát — nyugodtan, mondhatjuk — a legszorosabban összefügg a pártdemokrácia érvényesülésével. S ha a múlt tradícióit említjük, hozzátehetjük: érdemes lenne ebből a szempontból is átgondolni a kommunista pártnak, a munkásnak is, stb. Általában a rehabilitált személyek az úgynevezett állampolgári azon jogkövetelmények alól mentesülnek, amelyeket az egyes jogszabályok az elítéléshez fűznek. Ezek a hátrányos jogkövetkezmények lehetnek: a) Az elítélt bizonyos munkakört nem tölthet be, illetve a munkakör betöltéséhez való alkalmassága megszűnik (például nem lehet üzemrendész); b) az elítélt egyéb jogosítványt nem szerezhet meg, illetve megfelelő jogosítványát elveszti (például nem kaphat ipar- engedélyt); c) az elítélt bizonyos társadalmi feladatokat nem láthat el (például nem lehet társadalmi bíróság tagja); d) az elítélt bizonyos jogaitól megfosztható (például magyar állam- polgárságától). A mentesítés mire nem terjed ki A mentesített csak a jövőre nézve válik teljes jogi állampolgárrá, ezért a büntetett előélet folytán elvesztett munkaviszonyt, jogosítványt a mentesítés nem adja vissza. A mentesítés csak azt biztosítja, hogy az elitéit újból büntetlen előéletűnek tekintendő. ami nem jelent „feddhetetlenséget". A feddhetetlenség (erkölcsileg kifogástalan és példamutató magatartású) a • büntetlen előéletűnél magasabb követelményszintet jelent. Vannak fontos és bizalmas munkakörök, s tisztségek, amelyek betöltéséhez a jogszabályok feddhetetlenségét kívánnak meg. Ez nincs ellentétben a mentesítés célmozgalomnak a felszabadulást közvetlenül követő években folytatott tevékenységét, a munkásszervezetek belső demokratizmusának hatását. Nem csekélyebb fontosságú a közös feladatok megoldásában játszott személyes részvétel értékelése sem. Ha minden kommunista tapasztalhatja, hogy a közösségnek fontos az általa végzett tevékenység, hogy számon tartja, megbecsüli — akkor természetszerűen erőteljesebb lesz belső kötődése e közösséghez. Ilyen összefüggésben még a bírálat, az. elmarasztalás sem taszít, ha érződik rajta a „követelünk tőled, mert tisztelünk” makarenkói elve. Az említettek mellett természetesen fontos az is, hogy a közösség törődjék tagjai egyéni életének örömeivel és gondjaival is. Az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elve —, amit inkább az eljövendő kommunista társadalomra szoktunk vonatkoztatni — a kommunisták közösségeiben már ma is jelen lehet ezen a módon. S hogy erre mekkora az igény, azt mindennél beszédesebben példázta a tagkönyvcsere idején folytatott egyéni beszélgetések hatása. Helyénvaló és üdvös törekvés, hogy az ötéves számvetés előtt jó néhány pártszervezetben megismételték e beszélgetéseket, Az ilyen eszmecsere hatása túlmutat önmagán: kifejeződik benne, hogy a pártszervezet közösségét érdekli , az egyének személyes élete, helyzete, tettei és gondolatai. A közösségi szellem, a légkör fejlesztése tehát nem valamiféle elkülöníthető feladat, amelyet más teendőktől függetlenül kellene megoldani. Az igazság bensőséges, elvtársias szellem csak a mindennapi tennivalók megoldásának folyamatában, annak elválaszthatatlan részeként alakítható ki, őrizhető meg és fejleszthető szüntelenül tovább. jával. Miként az serfl biztos — sőt gyakori —, hogy nem minden büntetve sohasem volt személy alkalmas is gz ilyen kiemelt munkakörre, vagy tisztségre. A büntető ítélethez fűződő mentesítés nem, terjed ki a polgári jogi következményekre (például kárfelelősségre), mert ezek csak a polgári jogi szabályok szerint szüntethetők meg, (például, ha elévül a bűncselekménnyel okozott kárigény). A mentesítés nem terjed ki a büntetőjogi következményekre sem. A mentesítés alapja éppen az a feltételezés, hogy a büntetés céljai megvalósulnak. Ez a feltevés azonban alaptalannak bizonyul akkor, ha a mentesített személy újabb bűncselekményt követ el. Éppen ezért írja elő a törvény a büntetőjogi büntetések es intézkedések központi nyilvántartását olyan időpontig, amíg figyelembevétele — a jogszabályi rendelkezések és a büntetőpolitikai szempontoknak megfelelően — szükséges és indokolt. Például a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélteket a mentesítés beálltától számított 15 évig tartják nyilván. Vagy például a gondatlan bűncselekmény miatt javító-nevelő munkára, pénzbüntetésekre ítélteket a mentesítés beálltát követő 3 évig. Tehát, ameddig ez a nyilvántartott személy társadalomra veszélyességének helyes megítéléséhez szükséges. Űj ez a rendelkezés, mert a bűnügyi nyű- • vántartó a törvényben meghatározott idő után „selejtezni" fogja nyilvántartását. rtla a nyilvántartást megTegnap Hatvanba látogatott a román szövetkezeti küldöttség, amely a SZÖ- VOSZ vendégeként harmadik napja tartózkodik hazánkban, hogy fogyasztási szövetkezeteink termeltetési és felvásárlási munkájával megismerkedjék. A vendégeket — Nicolae Bezneát, a Buzau megyei MÉSZÖV elnökhelyettesét és Ion Tál- peanut, a bukaresti Centro- cop főközgazdászát, — a hatvani áfész központjában Bocsi László igazgatósági elnök fogadta, részletes tájékoztatást nyújtva öt különböző szakcsoport, továbbá a felvásárlótelep tevékenyszüntették, ezekről a mentesítés alá eső elítélésekről a bűnügyi, nyilvántartó a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak sem ad felvilágosítást. Egyébként a bűnügyi nyilvántartás anyaga szolgálati titkot képez. Az állampolgári jogok védelme érdekében ezért a törvény pontosan meghatározza azokat a hatóságokat, amelyek számára a nyilvántartásból adatok közölhetők. A nyilvántartott büntetésekről, intézkedésekről az állampolgároknak azonban a büntető hatóságoknak számot kell adniuk, ezt kihallgatásuk során tisztázzák is és szembesítik a nyilvántartás adataival. A mentesítés módja Az elítélt a törvény eredénél fogva, bírósági határozat alapján, vagy kegyelem útján részesülhet mentesítésben. A törvényi mentesítés csak viszonylag enyhébb ( büntetésekre, a törvény erejénél fogva, külön kérelem, vagy vizsgálódás nélkül áll be. Pénzbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján Akit felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, a próbaidő letelje napján mentesül. A javító-nevelő munkánál, ha büntetését letölti. Ugyanígy a gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén. Egyéb esetekben a mentesítés 3:—10 év elteltével következik be. Az új törvény szigorúbban ítéli meg a többszöri visszaesőket, mert a törvényi mentesítésből kizárja őket. A bírósági mentesítés lehetősége minden elítélt számára nyitva áll, akit nem ítélt halálra, vág életfogytig tartó szabadságvesztésre. A pénzbüntetés, javító-ne- lő munka, felfüggesztett szabadságvesztés esetén a törvényi mentesítés szabályai azonban annyira kedvezőek. ségéröl. A román szakemberek többi közt megtudhatták, hogy az idei évbeli szeptember végéig tizennyolc és fél millió forint értékben 402 vagon burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt vett át az áfész a kisárutermelőktől, a nyúl, a baromfi, a méz, a tojás, a sertés felvásárlási értéke elérte a 15 millió forintot. s különböző kedvezmények juttatásával a szakcsoportok az idén már 400. ezer négyzetméternyi fólia alatt végeztek primőrtermesztést, Az általános tájékoztatót követően a román szövetkezeti delegáció megtekinhogy ezekben az esetekben bírói mentesítésre nincs is szükség. Ugyanis kivételesen a bíróság ezekben az esetekben már az ítélethozatalkor előzetes mentesítésben részesítheti az ilyen elítéltet is, ha a mentesítésre érdemesnek tartja. A bírói mentesítésnél a várakozási .idő a törvényi mentesítésben előírtakhoz képest rövidebb, de további feltételhez köti megadását. Az is szükséges, hogy a várakozási idő sikeres leteltén túl a bíróság a mentesítésre érdemesnek találja. Ehhez az szükséges, hogy az elítélt életmódjában jelentős javulás következett be; tartósan becsüle- letesen éljen, dolgozzon. A visszaesőknél, a többszöri visszaesőknél az ú.i törvény differenciáltan súlyosbítja a bíróság mentesítés jelenlegi feltételeit. Ez a visszaeső bűnözés elleni következetes fellépés érdekében igazságos és indokolt is. Kegyelmi mentesítésnek nincs a büntető törvény által meghatározott feltétele. A kegyelmezési jogot. az. alkotmány szerint a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja minden korlátozástól mentesen. Egyéni kérelemre általában akkor kerülhet sor, ha az elítélt a törvényi, vagy a bírósági mentesítéséhez szükséges feltételek valamelyikének hiánya ellenére a mentesítésre mégis érdemesnek mutatkozik. A törvényi és a bírói mentesítés kedvező és általános szabályaiból következik, hogy egyéni kegyelemre csak ritkán, különös érdemesség esetén kerülhet sor. Fiatalkorúak és katonák esetén sajátos mentesítési szabályok érvényesülnek. Ezek érthető okból az általános mentesítési szabályoktól is humánusabbak. Or. Kovács Pál, az Egri Megyei Bíróság elnöke tette az áfész húsfeldolgozó üzemét, a nemrég létesített új felvásárlótelepet, valamint az Óbuda Tsz támogatásával teremtett gyümölcsfa- és dísznövényszaporító- anyag-kertet, amely alig kéthónapos működése során bebizonyította életképességét, gazdasági hasznát. A vendégek elutazása előtt nyilatkozatot kértünk Ion Talpeanutól, a küldöttség vezetőjétől, aki háromnapos tapasztalataikat a kövelke- zőkoen összegezte: — Magyarországi tartózkodásunk során jóleső érzéssel fogadtuk a különböző szövetkezetek vezetőinek,! munkatársainak segítő szándékát, s azt az őszinteséget, amelyet a tapasztalatgyűjtés során az eredmények, gondok feltárásában tanúsítottak. Sok hasznos dolgot láttunk, észleltünk. Tetszik és nálunk is gyü- mölcsöztethető az a metódus, ahogyan Ráckevén, de Hatvanban is a szövetkezeti mozgalom a termelésben érdekeltté teszi a kis háztáji gazdaságok tulajdonosait, tudatosítva bennük, hogy a több, a jobb áru kölcsönös cél. Újszerű jelenség a hatvani áfész ilyen irányú szervező, irányító tevékenységében a külön mező- gazdasági szaktanácsadó és állatorvos foglalkoztatása a szakcsoportok mellett. Több, más jó példával együtt ezt otthon mi is propagálni fogjuk, mint ahogyan nagyobb figyelmet szentelünk ezután a helyi lakosság ellátása végett szövetkezeti húsfelvásárló telepek létesítésére. A román delegáció, amelyet Maurer János, a SZÖ- VOSZ főelőadója kalauzol, a mai napot Túrán tölti, s holnap utazik vissza hazájába. . Magányosak csereüdültetése Megszervezik a szociális otthonok lakóinak csere- üdültetését az együttműködő hat, dunántúli megye és. a főváros tanácsai. A főváros máris felajánlotta erre a célra gyulai szociális otthonának 20 helyét. Ezenkívül a legjobb gondozási módszerek ismertetésére, a tapasztalatok cseréjére is sor kerül. 1979. november 15., csütörtök Gyenes László Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
