Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

Sarkadi-bemutató Egerben Ház a város mellett Tiniár Éva és Csapó János 1 Ingy a hóz a város mel­lett van, ez nem csupán topográfiai, hanem sokkal inkább dramaturgiai meg­fogalmazás Sarkadi Imre drámája címeként. Kitűnő cím. Ez a „mellett” helyha­tározó egyben valamiféle alapállás-meghatározó is: sem nem város, sem nem falu. Ütközési pont, ahol félúton léteznek, a falusi és városi életforma, — Sarka­iknál lokálisan is! — a tegnap, s a holnap mezs­gyéjén az emberek. Társa­dalmi és történelmi Selyem út, egy karavánét szerója ez a ház, a varos mellett, ahol felkészülnék az ere­jüket bírók a városba érke­zésre, s ahol, közel bár a cél, mégsem bírva már to-' vább, elpusztulnak a meg­gyötörtek, a gyöngék, a mindig visszatekintők, a ha­ladás helyett önmagukat csak vonszolni tudók . * Sarkadi Imre a hatalomról akart szólni. Valójában er­ről az érkezni tudásról, pontosabban a nem tudás­ról egyszóval az egyes em­berben kirobbanó belső és társadalmi eredeztetésű konfliktusról írta ezt a drá­mát. A tétova emberről, akinek döntenie kell, az ..immár hogyan éljek?" nagy kérdésében, és a döntés nem mindenkor az ember­hez méltó. Jómagam legalábbis ezt hallottam ki a színpadi tör­ténésből, mégha nem is éreztem határozottan, hogy a rendező, a vendégként e drámához meghívott Szőke Jut lián ugyanezt szándékozta volna hangsúlyozni. Sőt, be­vallom, hogy nézőként és most, e kritikai sorok író­jaként abban sem vagyok egészen biztos, hogy a cse­lekmény sodrát ugyan jól pederintvén, ezen túl akart-e valamit, valami mást is, „rendezőit" is mondani e Sarkadi-drámával Szőke István. Azt hiszem, semmit. Azon túl, hogy a lehetőség­hez képest tisztességgel tá­lalta, helyenkint a túlját- szás hevével el is ízesítette azt a tálat, amelyen elfért ez a ház, ott, a város mel­lett, — semmi újat, izgal­masat. , Sarkadi Imre e drámája nem azért színpadi alkotás, — mint drámai szituáció, társadalmi vallomás egyál­talán nem mondható gyen­gének. sőt! —, mert a leg­nagyobbakkal is előfordul, hogy alkotásaik sorában egy-egy kakukkfióka is éle­tet követelt magának. Eb­ben a színpadi műben is ott vannak már a karmok, de inkább csak körmök még. Az első színpadi mun­ka minden és azóta sem kijavított, értő és tisztelő, de nem tapintatos kézzel át nem dolgozott, rutintalan­ságból fakadó bizonytalan­sága ott kísértett a színen most is. Jellemvázlatok mo­zognak a szobabelsőben, amelyekről kijelenti Sarka­di, hogy milyen jellemek is ők, azazhogy kijelentik ön­magukról, vagy a másikuk­ról, — anélkül, hogy egy- egy jellem a figurák valós, belülről fakadó vonásait hordozná. Nagy és valóban drámai, sőt tragikus össze­ütközések, szerelem, gyáva­ság, harag sőt gyűlölet, ha­lál és halálosztás szándéka, — minden kellék adva van, akár egy nagy sorstragédiá­hoz is, ám egy izgalmas, cselekményes, fordulatos színműhöz mindenképpen. De mindez és minden elő­készítetlen, váratlan, szinte becsületszóra elhihendő a szerzőnek, a szerepét ját­szó, a helyzetet „átélő” szí­nésznek, mert igenis ez így és az úgy van, mert hát aszerint kell lennie. November: Fogászati hónap A novemberi országos fo­gászati hónap során még az általános iskolák első tago­zatosaihoz és sok helyütt az óvodásokhoz is ellátogatnak a szakorvosok. Ennyire fon­tosnak tartják a gyermek­kori fogbetegségek megelő­zését. A betegségek közül a fog­betegségek a legelterjed­tebbek az egész világon. Az emberi test egyetlen szervé­vel sincs annyi' baj az élet folyamán, mint a fogakkal. A fejlettebb országokban a civilizáció egyik nemkívá­natos következményeként szinte minden felnőttet elér a fogszuvasodás és a fogla­zulás, Nem' sokkal jobb a helyzet a gyermekek foga­zatával sem. A 6—7 éves korban levők 80—90 száza­lékánál találhatók szuvas fogak, s a 14—15 éveseknél Hpnincfífí SiríSSEsSSjSsS^ j liny. november 15.1 csütörtök száz gyerek közül csak négy­ötnek ép a fogazata. Míg a fogszuvasodás elsősorban a gyermekek és a fiatal fel­nőttek fogazatát rombolja, addig a foglazulás rendsze­rint a harmadik évtized után okoz fájdalmas gondokat, A fogszuvasodás a fog kemény anyagainak végle­ges pusztulását okozza. Ezért is feltétlenül indokolt, hogy már két-két és fél éves korban megkezdődjön a kis­gyermekek rendszeres fogá­szati ellenőrzése. A száj- és fogápolást már két és fél, hároméves kor­ban el kell kezdeni. Nagyon fontos, hogy a kis szájhoz megfelelő méretű fogkeféi legyenek a gyereknek. De az is lényeges, hogy a ki­csik étrendje tartalmazzon nyers gyümölcsöt, sárgaré­pát, karalábét, nemcsak vi­tamintartalmuk, hanem „rá­gós” voltuk miatt is. Fele­lőtlenség, ha a kisgyerme­keket rászoktatják a cukor­ka, a csokoládé és az egyéb édességek minduntalan él­vezetére. I Egyszóval rossz dráma, kár volt bemutatni. Még ke­gyeletből sem. Csakhogy ez nem igaz. pontosabban nem így igaz. Egyáltalán nem lennék meglepve, hogy a helyen­kint unalomig vontatott elő­adás mégis közönségsikert aratna. Nem lennék meg­lepve, elsősorban azért, mert a színészek őszinte szívvel és hittel hiszik, hogy amit játszanak, az úgy és igaz — Blaskó Péterre, Tí­már Évára, Polgár Gézára és a szerephez nagyszerűen felnőtt Matus Györgyre gondolok elsősorban —, s mert ez a művészi hit, ha csodát nem is képes tenni a színpadon, de varázslatot, azt igen a nézőtéren. De azért sem érne a meglepe­tés a reveláció erejéig, mert igazi író ezt a még nem igazi drámát, mert igaz és általános érvényű embe­ri érzések, társadalmi 'kap­csolatok és viszonyok bom­lanak ki és fel a dráma ke­retein belül. S mert a néző, akit oly szívesen lebecsül néha kritikus is, színész is, de még író is, nagyon is megérzi és kiérti a zöld gyümölcsből is az érettnek az ízét és zamatét: a kör­mökből egyenesen tud kö­vetkeztetni az' oroszlán kar­maira. Vajh, akad-e majdan olyan értő — Sarkadi vi­lágát értő — ■ színműírótárs, aki bátran és tiszteletlenül, hogy úgy legyen igazán tisz­telgő az emlék előtt, szó­val, aki bátran nyúlna eh­hez a darabhoz. Talán a lagnagyobb drámák sorába említenénk azután? A kisebb szerepekben Lenkey Edit formálta meg Simon József anyját, nem sikertelenül próbálkozva, hogy a dikciókon túl embe­ri szó is kihallassák alaki- fásából. Csapó János vak- Gerzsonja — sajnálom a szí­nészt, nem ő tehet róla — érdektelen és nem is a drámához tartozó figura, aki mintha egy vad romantikus színdarabból tévedt volna be erre a színpadra. «Peri, Horváth Zsuzsa, Vedres Sallós Gábor, az őrmester Pálóczy Frigyes volt. A díszletek Szegő György ter­veit dicsérik. Gyurkó Géza Hatvan város felszabadulásának közelgő 35. évfordulója alkalmából a város vezetőinek jelenlétében meghitt ünnepségre került sor. Az' évforduló alkalmából Angeli József, a vá­rosi tanács elnöke nyújtotta át az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport egyik alakulata parancsnokának, Iván Potapovics Szamarcevnek, a „Hatvan Városért” emlékérmet és oklevelet. A katonáknak a városért kifejtett társadalmi mun­kájáért mondtak köszönetét a város vezetői a szovjet parancsnoknak. Képünkön Iván Po­tapovics Szamarcev átveszi a kitüntetést Angeli József tanácselnöktől. (Fotó:' Szabó Sándor) 15 év bábországban Cini Samuval, a Háry szvittel, a Három kismalaccal Jubileumra készül a Harlekin Talán nincs is olyan He­ves megyei gyerek, aki ne tapsolt volna még az egri Harlekin bábegyüttes vala­melyik meseelőadásán. Hi­szen a többszörös fesztivál­díjas, nívódíjas, illetve a kiváló együttes címet végle­gesen elnyert amatőr művé­szeti csoport tagjai, — De­meter Zsuzsa vezetésével — sok esztendeje állítgatják bábos paravánjaikat óvodák­ban, iskolákban, könyvtárak­ban, művelődési házakban délutánról délutánra a legki­sebbek örömére. Sok esztendeje, illetve pon­tosan 15 éve. Ebben a hó­napban ugyanis ezt a jubi­leumot ünnepük Harlekinék, s mindazok, akik látták, s megszerették műsoraikat. A programsorozat 24-én a Hámán Kató Megyei Üttörő- házban kezdődik azzal a ki­állítással, amelyet bábukból, fotókból, s az együttes éle­tének dokumentumaiból vá­logattak. A nézők viszont láthatják kedves mesehősei­ket; majd ezer előadás leg­népszerűbb főszereplőit. Ugyanezen a napon baráti összejövetelt rendeznek a csoport mai játékosainak, s csaknem száz egykori tagjá­nak. Egy nappal később, vasár­nap délután háromkor a bábkészítés rejtelmeibe avat­ják be az érdeklődőket. A Hámán Kató Megyei Űttörő­házban e „nyílt napon” szü­lőket, gyerekeket egyaráftÖ várnak, A jubileumi előadásokra st Gárdonyi Géza Színházban 25-én 11 órakor és 28-án T órakor kerül sor. A gyerme­kek számára készült Regéld című műsorban életre kéjnek Weöres Sándor és Tamkó Sirató Károly gyermekversei; Cini Samu és a Három kis­malac mókás figurája. A fel­nőttek számára is a legsiké- resebb produkciók közül vá­logattak. Bemutatják a Háry szvitet, a Táncoljunk című bábparódiát, illetve a Show című bábjátékot, Műsoron szerepel még a Gyermekver­sek című összeállítás, illetve Lovasy László magánszámai; KISS BENEDEK: Korong Matyi alma MESE KOVÁCS MAGIT KERÁMIÁIRA 2. — Miért van az, mondd, Földöregapó, hogy rólad leginkább anyám jut eszem­be? Vagy egy kenyér? Vagy mindkettő: anyám kenyér - szelés közben? _ — No, csakhogy ezt is észrevetted! Belőlem nő ki a gabona, a búza, az árpa, a rozs — hát hogyne hasonlí­tana hozzám a kenyér? Vedd úgy: én változtam ke­nyérré. Nap-Nagyúr, a su­garak óriás méhkaptára, döngicsélő sugarak özönét bocsátja gémberedett tagja­imba. Felhő-Felsége esőkkel locsolgat. Szél-Lovag lová­nak sörénye életre bizser- get. így változom búzává, kenyérré, elefánttá, vagy aranyhallá. Így vagy az unokám te is, így lányom édesanyád —, hogyne hason­lítanánk egymásra? Édes­anyád ruhájában búzavirá­gok vannak, barázdák, pa­takok. Barázdák arcán is, ajkai pipacs-szirmok, sze­möldöke kalász, kontya bog­lya. Milyen szép, ha délben, vagy este asztalhoz ül a család! Mit gondolsz: olyan­kor nem belőlem esztek? Meg Nap-Nagyúrból, Felhő- Felség cseppjeiből, Szél-Lo­vag horkantásából? Így ha­sonlítunk mi mind egymás­ra, így lakunk egymásban — különbözők! És ez a Rend, ez a Törvény: egymásból épüljünk fel eggyé, s szám­talan különböző egyből épüljön föl az egy-ség, a leg­nagyobb család! Ha kell, én vagyok a nagy asztal, ahol fű, fa, virág, hal, ma­dár és vad az emberrel együtt lakomázik. Másként meg Nap-Nagyúr asztalánál úgy ülök én is, mint te ülsz este édesanyádénál. S azt hi­szed, talán ez a legnagyobb asztal? Hát a Tejút, meg a messzibb csillagködök? Egy­másból épüljünk föl egy-gyé, s számtalan különböző egy­ből épüljön föl az egy-ség, a legnagyobb család — ez a Rend. ez a Törvény. S tudhatod: mindennek kezdete van és vége, kivé­tel csak ez az Egy-ség. Né- ném intézi ezt ollójával, az Élet-Halál. Egyik kezében az olló, mellyel a sorsot szabja, másikban a virágos yilágfa, mely a sorsokat ter­mi. Ott van a tiéd is rajta. Én táplállak, én adom tes­ted, ám ő tudja: mit és hft- gyan? ö tudja: mit és med­dig? Egyik lábánál lebeg az alfa — ez minden dolgok kezdete. Másik lábánál le­beg az ómega — ez minden dolgok vége. S ő tudja, mit és hogyan. Nem könyörte­len ő, csak a dolgát végzi, miként a kertész, ha metszi az ember a gyümölcsfákat? A termés érdekében. Matyi szájában hirtelen összefutott a nyál, mert al­máskertjük egyik fájának tetején képzelte menten ma­gát. Az ágak teli pirosló, telt gömbökkel, s ő boldo­gan hersegteti fogai közt az édes-leves gyümölcsöt. . Ott látta apját-anyját, test­véreit is sorban: szüretel­tek. S miközben enyhe szel­lő hajlítgatta a tömött ágakat nem tudtak betelni a hű­vös-gömbös tapintással, s az édes-savanykás ízzel. — Kertészek vagytok, ti, emberek mind a világban — folytatta a Földöreg —: a szépnek, a jónak, az igaz­ságnak a kertészei. Nagy dolog embernek lenni! Jó kertésznek, szép termés ka­tonájának! És fája min­denkit megtalál, ki keresi fáját. Megleled te is a ma­gadét, fiam: fenni a jót, az igazat, szépet. — Ám figyelmeztetlek még egy dologra, és ez: a tűz. A tűz, talán nem is tudod: sárkány! Nap-Nagy­úr bocsátotta áz emberek szolgálatára. Meg is szelídí­tette őt az ember, vad vére azonban néha kitör, s ret­tenetes pusztításokat okoz a földön. Könnyű őt az ártó gonoszság szolgálatába állí­tani, s ilyenkor maga is két seregre szakad: egyik felé megmarad az embert szol­gáló tűznek, pártütő fele viszont a gonoszság oldalán tombol, s az emberekre tá­mad. Sárkányodat is meg­találod majd, ne félj! Ezért figyelmeztetlek előre, fiam: gondod legyen mindig a tűzre! Fogd formába, ébe­ren őrködj fölötte: ellened­re ne bitangoljon! Matyi elámult. A tűz hát —• sárkány? S lehet az em­ber jószága, s lehet a go­noszságé?! — Köszönöm szavaid, Fölcjöregapám, kelt fel a •korong mellől Matyi, mivel szürkéllett már az este, s jól el is ülte magát. — Hol­nap kiégetjük édesapám­mal, amit az utóbbi időben csináltam. S gondom, lesz Kovács Margit: Kenycrszelö (Mészáros András fotója — KS) majd a tűzre: ellenemre ne bitangoljon! — gondolta még, megsimítva a homálvló agyaghalmot. Jóleső fáradt­sággal indult vacsorázni, mi­kor a Földöreg agyaghalom még ezt mondta: — Amit most hallottál, az mind igazság, jegyezd meg jól. S a mesék, legendák is mindig igazak, s nagy baj lesz akkor az emberek kö­zött, ha megromlanak, el- tűnnek-eltemetődnek. Kü­lönben úgyis találkozol ha­marosan a Legenda-Hasú Emberrel, ő is beszél még róla. * A barátság jegyében

Next

/
Thumbnails
Contents