Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-02 / 257. szám
Hala mm pénz egy kOrboncnok némi ÖNGÜNNYAL MEGJEGYEZTE: etikailag feddhetetlenek vagyunk az orvostársadalomban. Az ember nincs kitéve a kísértésnek, hogy borítékot csúsztatnak a kezébe. Még nem találkoztam hálás hullával... A belgyógyász, a sebész persze azonban visszavág: könnyen beszél, amikor nagyobb a jövedelme, mint a miénk. Veszélyességi pótlék, az igazságügyi orvosszakértői . véleményezés díja, szóval csur- ran-cseppen és semmivel sem kevesebb, mint általában egy szakorvos fizetése a hálapénzzel együtt. Hálapénz. Neuralgikus téma, akár orvosok, akár betegek vagy egészségesek körében vetődik fel. Ingerli a közvéleményt, holott teremtője, terjesztője nagy részben . a betegségből felgyógyult ember. Az, aki hol halkan, hol lázadó méltatlankodással panaszkodik, hogy elvárják tőle. Abban, hogy a „Van-e választott orvosa?” divat kialakulhatott, a betegek is hibásak. A kórtermekben egyik betegről a másikra terjed ez a ragály, az újonnan érkezőknek mindjárt ajánlanak orvost, s azt is megbeszélik, mennyi pénzt szokás adni. Átment a köztudatba, hogy a súlyos betegeket a legnagyobb tudású orvos műti. Pedig ma már nem egy személyhez kötött az orvosi munka, hanem a szakmai követelményeknek megfelelően több orvos együttműködésén alapszik. A felelősség mindenkor, az intézeté. Több mint két éve, hogy az egészségügyi integráció bevezetésével egy időben megszüntették az intézeti magángyakorlatot Ettől füg- , getleiiül' számos ' kórházban, ha a szülő nő ragaszkodik orvosához, mirft konziliárius jelen lehet a gyermek születésénél, de az osztály ügyeletes orvosai felelősek a szülés levezetéséért. Ilyenkor a beteg dilemmája: ugyan, kinek adja a hálapénz? Sokan tévhitben élnek, mert nem biztos, hogy a legnépszerűbb orvos a legalkalmasabb egyes beavatkozásokra. Az :deális persze az lenne, ha a beteg orvosba vetett bizalma kiterjedne az intézetre is, s a hála valóban hála maradna, nem öltene testet a, pénz formájában. Egyes intézetekben — pár éve — a hálapénz ügyét erkölcsi .mérlegre tették; és szélsőséges intézkedéseket vezettek be. Például nyilatkozatot írattak alá a beteggel arról, hogy nem adott hálapénzt. Így akarták igazolni az orvosok és .az egészségügyi dolgozók szocialista és szakmai etikának megfelelő magatartását. Helytelen felfogás volt, mert az etikai1 rend megszilárdításának korántsem ez a módja.- Nem vitás, súlyosan sérti az állampolgárok jogát, ha egy kórházban olyan szellem alakul ki, hogy a betegtől vagy hozzátartozójától rendszeresen anyagi juttatást 'várnak, elfogadnak, sőt kifejezetten kérik. A betegek egy része ugyanis nincs olyan anyagi helyzetben, hogy pénzt adjon az orvosnak, s ezért úgy érzi, emiatt háttérbe állítják, késleltetik gyógyulását. AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY KIMONDJA, hogy megkülönböztetés nélkül minden beteg állampolgári jogán, állapotának megfelelően részesülhet magas színvonalú ellátásban. Hogy valaki a gyógykezeléssel elégedett, s háláját ajándékkal, pénzzel fejezi ki, az magánügy, az orvos és a beteg dolga, nem tiltható meg. De ha táppénzbe vételéért, kórházi ágyért, szanatóriumi beutalásért, engedélyezett terhesség-megszakításért fogad el pénzt az orvos, akkor visszaél a társadalomban elfoglalt felelős beosztásával, helyével — korrupt magatartása törvénybe ütköző. Büntethető. Az orvosok — hozzávetőlegesen — negyven százaléka fogad el hálapénzt. Egy részük azzal az indokkal, hogy szükségük van nagyobb jövedelemre, mert társadalmi rangjuk igényesebb, tehát költségesebb életmódra „kényszeríti” őket. Míg mások azt állítják, hogy a közvélemény elítéli, kevésbé jó orvosnak tartja azt, aki nem engedi, hogy a beteg lerója fiáláját. Elvégre más területen is — szolgáltatásban, kereskedelemben — az utóbbi évtizedekben hozzászokott a lakosság, hogy akkor részesül kifogástalan kiszolgálásban, ha borravalót, vagy borsos felárat fizet érte. Az egészségügyre azonban ez nem vonatkoztatható. Itt a dolgozók .tekintélyes része nem a pénzt tartja a hála kifejezési eszközének. így gondolkodik a többség, aki nem váltja pénzre az orvosi hivatás méltóságát. Mert a hála benne lehet egy tekintetben, kézfogásban; megille- tődött.. köszönetben, évről évre visszatérő megemlékezésben egy képeslapon —, de borítékba zárt ötszázasok képében aligha. ADNI VAGY NEM ADNI — mindenki maga dönti el. Annyi bizonyos, hogy az egész lakosságra kiterjedő egészségügyi társadalom- biztosítás, az intézethálózat fejlesztése, a gyógyító-megelőző ellátás javítása össze-' függ a hálapénz problémájával. Sok múlik majd az egységes egészségügyi színvonal megteremtésén. Hogy az ország legkisebb falujában élők se érezzék azt, hogy hátrányban vannak, mert még csak a nagyvárosokban vagy egyes klinikákon gyógyítanak a mai orvostudomány fejlett fokán. S ahová nem könnyű bejutni. Ehhez azonban nemcsak korszerűen berendezett intézetek, nemcsak kórházi ágyak kellenek, hanem, ahogy az őszi országgyűlésen az egészségügyi miniszter mondotta: „ ... olyan orvosokra van szükségünk, akik szakmai felkészültségük mellett tudásukat hasznosítva megfelelő érzelmi — ezt a klasszikus emberi viszonyt kifejező — kapcsolatba kerülnek a betegekkel. Úgy foglalkoznak, törődnek velük, hogy azok gyógyulásuk után is emlékeznek rájuk, még gyerekkorukból is, s akikkel - a kontaktus megteremtése nem adminisztratív úton, hanem belülről fakadóan történik”. Akkor majd megváltozik az orvos és a beteg viszonya. Horváth Anita Szüret új módon Áz újítás embert ér Furcsa gépek hosszú nyaka bólogat a szőlősorok között. Teljesen olyan a kép. mintha valami óriásira nőtt gólya lépkedne a nádasban zsákmányt keresve. — Mi akasztófának neveztük el ezt a gépet jobb híján — jegyezte meg majdnem szégyenlősen dr. Nagy János, a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz műszaki osztályának vezetője. Hamiskásan mosolygott mellette Őssé Balázs osztályvezető-helyettes és Tóth László, a traktorosbrigád irányítója. Ugyanis azért voltak így együtt, hármasban, mert ők a „gólya”, vagy ha úgy jobban tetszik: az „akasztófa” kitalálói és megvalósítói. Mit tud ez a szerkezet? Miért kellett kitalálni? Gyöngyöstarjánban, a csipkési terület több mint negyvenhektáros tábláján szüretelnek -egymás mellett a Kaffka Margitról elnevezett brigád (vezetője Török Józsefné) és a Győzelem brigád (vezetője Varga Kálmánná) asszonyai. Valamennyin kék színű köpeny van;' akárha valamiféle ipari üzemben dolgoznának. Azt a bizonyos szerkezetet a KT 46-os jelzésű traktorjával Nádasdi István mozgatja. Járja a sorközöket. A hosszú nyakú gép mögé még egy pótkocsit akasztottak, amin a konténer, vár árra, hogy megtöltsék- fürtökkel. A tartály mögött még egy kis plató is látható, azon áll két ember, korláttal védve, és mást sem csinálnak, mint lehajolnak a szőlővel megtelt műanyag ládákért, felemelik és a tartalmukat a konténerbe ürítik. Eközben az asszonyok csak a fürtöVan is , meg nincs ;.. avagy tanulságos történet az együttműködésről, a munkaszervezésről, meg mindezekkel együtt a takarékosságról. Egyébként nem nagy ügy. Van Egerben az Oxigén- és Dissou-gáz Gyárnak egy lerakata a város szélén, elbújva a KA EV mögött. Üt sem vezet odáig, bár a kis és nagy teherautók tömege forgolódik e határvidéken, a nagy kátyúk miatt rugó- törös mutatványokkal. Ez a lerakat látja el a megye- székhely és a környék építkezéseit, üzemeit a hegesztéshez nélkülözhetetlen gázzal. Nem nagy a raktárkészlete, hiszen, ha rendszeresen érkeznek a szállítmányok, napi egy fuvar oxigén Ózdról és heti három szállítmány dissou- gáz pótkocsis teherautóval mondjuk Kazincbarcikáról, az elég is az ellátáshoz. Mostanáig nem is volt probléma. A telep az an- dornaktályai Egervölgye téesSzel szerződésben állapodott meg még 1971-ben, hogy a szállításokhoz a szövetkezet teherautót és rakodót a,d. Az elmúlt hetekben azonban valami miatt kezdett nem tetszeni a tsz-nek ez a megállapodás és különböző okokra hivatkozva — lerobbant a gépkocsi, nem kapni új motort — visszamondott egy-egy fuvart végül aztán felmondta a szerződést is. A palackok elosztóit ez váratlanul érte, kapkodni kezdtek fűhöz-fához fuvar- megrendelésükkel, megindult a telefonálgatás a városi pártbizottságra segítségért. A Volán csak rakodó nélkül ad kocsit, a környékbeli tsz-ek a tarifát keveslik. A pélyi termelő- szövetkezet aztán ideiglenesen vállalt néhány fuvart, pedig a péiyieknek sem túlságosan lehet ez jó, hiszen a tehergépkocsijuk üresen jön onnan Egerig, este meg ugyancsak üresen utazik vissza. Nem túlságosan takarékos megoldás. De ha ez nincs, akkor nem jut gáz a telepre s a teherautók az üzemekből száz kilométereket totyognék öt-tíz palackkal a központokig. a gázgyárakig. Ez is nevezhető bárminek, de nem. takarékosságnak. Az ország más vidékein szinte mindenütt a fuvarozó vállalát, a Volán végzi a gázgyáraknak ezeket a szállításokat. Az egrieknek a szomszéd tsz volt a partnerük: kapcsolatuk a gazdálkodók együttműködésének rossz példája. Gyanítjuk- külöhben, hogy most meg már a tarifák emelését várva húzódoznak végleges szerződés kötésétől a fuvarozók. De azért az túlzás, hogy emiatt zavar támadjon az ellátásban és üresen szaladgáljanak a teherautók: Még ha igaz is. hogy annak idején több veszett Mohácsnál. „ ihekeli) A metróhoz A hatvani Lenin Termelőszövetkezet forgácsolóműhelyében idén 104 darab speciális méretű biztonsági zár készül a budapesti metró megrendelésére. Képünkön: Simon László a kész tengelykapcsoló alkatrészeket ellenőrzi. (Fotó: Szabó Sándor) két szedik, mással nem is törődnek. A traktor aztán kiáll a sorból, a „gólya’V leereszti a konténert a földre, odaáll egy üres tartály elé, és á „gólya” most két lánc segítségéve) felhúzza a vasedényt a pótkocsira. Mindez percek aiatt zajlik le. Ahogy az sem vesz sok időt igénybe, hogy az IFÁ-val odagördüljön Ozsvárth János a teli konténer; mellé, és a felvonó, szerkezet segítségével a kocsira emelje azt. Már indul is a feldolgozóüzembe a rakományával. Ennyi az egész. Ugye, milyen egyszerű? Pedig ezt sehol máshol nem tudják az országban, csak itt. — Azelőtt negyven ember és hat gép kellett ehhez a begyűjtéshez, szállításhoz, most elég tíz ember, három gép és itt húsz konténer. Ennyivel szolgálunk ki ma már százhúsz szedőt. Tessék: már a számvetés is kész, arrtinek egyenlegét nem .tart sokáig kiszámítani. * Kongresszusi felajánlás. Abban van egy olyan kitétel, hogy a munka hatékonyságának fokozása, ösz- szedugta hát ,a fejét az a három ember, aki az „akasztófát” .végül is kiokumlálta és addig-addig nyúzták egymást. önmagukat, ' vetettek el sok-sok ötletet, amíg ez a mostani, a végleges, a jó, a „pofon egyszerű” össze nem állt. Gépesítették áz üres szedőládák kihordását is. — Nálunk az a gyakorlat, hogy az egymáshoz tartozó munkákat együtt díjazzuk a teljesítmény szerint. A szedők, a traktorosok, a gép kiszolgálói tehát a begyűjtött szőlő mázsája után kapnak pénzt. Ahá, tehát egymásra is ügyelnek. 'Hiszen együtt „sír vagy nevet” itt mindenki. Márpedig a forint annak is forint, aki a műanyag ládákat kihordja és annak is, aki begyűjti, ahogy annak is, aki megtölti azokat. Kongresszusi felajánlás tehát az újítás rúgója is, ahogy említettük. De Kovács János párttitkár még tovább sorolja a jelentősebb felajánlásokat: a dollárt hozó borexportot az idén még tíz százalékkal megnövelik, ahogyan a takarmánylisztből is további húsz vagonnal értékesítenek a tőkés piacon, növelik a bevételt a bárányok nyugati országban történő értékesítésénél is úgy, hogy nagyobb súlyú állatokat adnak el, mint korábban, ■ csemegeszőlőt az eddig tervezett nyolc vagon helyett harminc vagonnal küldenek piacra és a gyöngyösi Agromechanikai Ipari Szövetkezetnek kétmillió forint értékben gyártanak műanyag dugókat, ezzel pedig importot takarítanak meg. Ezek a felajánlások szintén a hatékonyság fogalomkörében tartoznak és valutát eredményeznek. Hatékonyság. Bővítették a szőlőfeldolgozó üzemet is. Még beszereltek néhány acéltartályt, amelyekben ösz- szesen újabb 32 000 hektoliter bor tárolható. Így most már 72 000 hektolitert tudnak tartani. A régi öt mellé három új horizontprést is vásároltak, és üzembe állítottak. Megint csak számok bizonyítják, mennyivel kevesebb ember tud most már a jobb felszerelés, az ügyesebb gépek segítségével a korábbinál jóval nagyobb teljesítményt elérni. Dr. ■Kocsis István termelési főmérnök pedi^ a*t sorolja, hogy az idén általában húsz cukorfok feletti szőlőket szednek. A legédesebbnek a tramini bizonyult. A/, első fajta a saszla volt, aminek a szüreteléséhez hozzáfogtak. Akkor még. csak 13,5 fokot ért el ez a fajta, most már ez is tizennyolc fokos. Ugyancsak kongresszus! felajánlás, hogy a brigádok valamennyien egy vasárnapon is szüretelnek. Amikor a terméseredmények felől érdeklődtünk, kiderült, hogy a tervezett mennyiséget számítják moét is, d^ a minőség sokkal jobb lesz. mint akármelyik korábbi évben volt. •ir Van a gyöngyös tarjáni pincében egy Bacchus-te- rem. Benne két szépen faragott hordó, az egyiket a pa- rádi Asztalos Joáchim díszítette: Közös munkánk gyümölcse érleljen benned vígságot, hitet, békességet, erőt, egészséget — olvashatjuk a -vésett betűkből. A ■(domborítás a hajdanvolt és a mai szüretet adja vissza. A másik hordót (rajta á szövegéin vino veritasl Szóda Lajos tervei alapján Varró Péter véste meg szépre, szemet gyönyörködtetőre. A két hatalmas hordó, amelyek külön-külön 250 hektó bort fogadnak magukba, az egri kádármester, Tóth László munkája. Most is a híres-neves, zamatos és illatos traminit őrzik a dongák. Ez a jó ízléssel kialakított bemutatóterem egyben kifejezi rrfindazt, ami itt, a közös gazdaságban a szőlőért, a szőlővel történik: az emberek fáradozását is, örömét is, sikerét is. Amihez olyan szerkezetek is jó segítséget adnak, mint a legutóbb kitalált és már üzemelő „gólya”. Lém, ha az érdekeltek összedugják a fejüket, utána pedig a szerszámért nyúlnak. .. Hogy is kezdődik a „pa- rádi Joák” szövege? — Közös munkánk gyümölcse. .. G. Molnár Ferenc A húsipari vállalatnál Újítók ankétjei (Tudósítónktól) Újítási ankétot tartottak csütörtökön a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gyöngyösi központjában. Az ankéton jelen volt Szabó Béla, az ÉDOSZ megyei titkára és a tröszt egy munkatársa is. Az újítók, szocialista brigádtagok előtt Szima János, igazgatóhelyettes ismertette a vállalat újítási helyzetét. Elmondta, hogy az elmúlt három negyedévben 74 újítást nyújtottak be a szocialista brigádok, s figyelemre méltó, hogy nagyszámú újítás a munkavédelemmel kapcsolatos Elhangzott, hogy az újítási hónap keretében még nagyobb hangsúlyt kell adni az anyag- és energiatakarékosságot elősegítő újításoknak, de fontos a termelékenység növelése érdekében, született újítások gyarapítása is. Az értékelést, felszólalásokat követően megvitatták az új rendelkezésekből adódó tennivalókat, majd az elmúlt- év legjobb újítóit, szak véleményezőit részesítették jutalomban. Gyenes István Í379. november 3., pénteft
