Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-14 / 241. szám
Művészet vagy tudomány? Csak a jó munkának legyen TfecstTTete ÉVEK ÖTA TART a vita a vezetés elméletével és gyakorlatával foglalkozó tudósok körében: a vezetői tevékenység napjainkban tudomány. vagy művészet? Akadnak, akik az előbbire, akadnak, akik az utóbbira adják „voksukat”, de nem hiányoznak a „középutasok” sem, akik tudománynak és egyben művészetnek is tekintik a vezetés folyamatát. Anélkül, hogy megpróbálnánk e vita eldöntéséhez hozzájárulni, megállapítható, hogy napjainkban mind a szocialista, mind a kapitalista országokban kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a vezetésnek. Nem véletlenül. Hiszen a mindinkább élesedő gazdasági versenyben egyre talpraesettebb, egyre ügyesebb vezetőkre van és lesz szükség, akik biztos kézzel képesek kormányozni a rájuk bízott gazdasági egység „hajóját”. Az is köztudott, hogy a gazdaságban, a gazdálkodásban egyre bonyolultabb folyamaitok játszódnak le, és ezeknek a folyamatoknak az áttekintése, értékelése egyre nagyobb szakképzettséget, rendkívül alapos ismereteket és igen nagy körültekintést igényel. Egy-másfél évtizeddel ezelőtt megyénkben is akadtak még olyan termelőszövetkezeti elnökök, akik „zsebből” irányították a termelést, a gazdálkodáshoz, a vezetéshez szükséges összes adat elfért egy kis noteszben, amely a zsebben lapult. És azt is hozzátehetjük, hogy az említett elnökök jelentős része nem is vezette rosszul a gondjaira bízott gazdaságot. Viszont ma már aligha akad olyan szövetkezeti elnök, aki ne fordítana naponta néhány órát a rendeletek, jogszabályok, különféle gazdasági elemzések tanulmányozására. E kis példa is csupán jelezni akarja, hogy tíz-tizenöt esztendő alatt mennyit változtak a követelmények, mennyiben korszerűbb, tudományosabb lett a gazdálkodás, és ma már-bizony egy vezetőnek korántsem elég, ha csupán az üzemen belüli dolgokkal van tisztában. Ismernie kell a környező országok eredményeit, a világpiacon lejátszódó eseményeket, a következő évek várható gazdasági mozgásait. És még számtalan olyan tényezőt, amelyek ismerete alapvetően befolyásolhatja a gazdálkodás eredményeit, — jó, vagy rossz irányban. Hiszen csupán egyetlen példát említve — nem érdemes most tojástermelésre berendezkedni, amikor sem belföldön, sem külföldön nem lehet gazdaságosan értékesíteni. A VEZETŐI KÖVETELMÉNYEK természetesen nem csupán a mezőgazdaságban dolgozó irányítóknál emelkedtek, hanem hasonlóképpen az ipari üzemekben, de nem túlzás kijelenteni, hogy az élet minden területén. És természetesen nem csupán szakmai vonatkozásban. Hiszen ma a jó vezetőnek nem Műszaki hetek Gazdag program a jövő héten Most, a Heves megyei műszaki hetek félidejében kerül sor talán a legjelentősebb eseményekre a rendezvénysorozat keretében. A Közgazdasági Társaság Heves megyei Szervezete a MTESZ Heves megyei Szervezetével közösen például dr. Csikós Nagy Bélát, az Országos Anyag- és Árhiva- ,al államtitkárát várja előadóként hétfőn, a Technika Házában arra a tanácskozásra, amin árpolitikánk időszerű kérdéseiről lesz szó. Másnap ugyancsak a Technika Házában kezdődik meg a dohánytermesztők és cigarettagyártók országos találkozója. Az ankéton a dohánnyal szemben támasztott minőségi követelményeket vitatják meg és az előadó, dr. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója, a feldolgozás kérdéseiről is szól majd. A hét végén Egerben kerül sor ugyancsak az Országos Erdészeti Egyesület egri csoportjának rendezvényére. A téma: a műszaki fejlesztés aktuális kérdései. Gyöngyösön október 16-án a nehézipar fejlesztésének fő irányvonalairól tart előadást dr. Juhász Ádárn, a Nehézipari Minisztérium államtitkára. Egy nappal korábban 20 éves jubileuma jegyében ,artja rendezvényeit a Géppari és a Híradástechnikai Tudományos Egyesület gyöngyösi szervezete. Előadások hangzanak el az elektronikai ipar hazai helyzetéről, a legfrissebb elektronikai és tranzisztorkutatásokról. Külön beszámoló ismerteti az ipari robotok gyártásának eddigi tapasztalatait az Egyesült Izzó Félvezető- és Gépgyárában, de értékelik a különböző tanulmányutak, berendezések alkalmazásánál szerzett értékes tapasztalatokat is. A GTE gondol a kisgyermekekre is, akiknek külön előadásokat, filmvetítéseket tartanak az elkövetkező napokban Az apci Qualitál Könnyűfémöntődében az alumíniumhulladékok feldolgozásáról lesz kedden szó és az előadó külön értékeli a különböző alumíniumötvözetek gyártásának műszaki és gazdasági kérdéseit. Sírokban a fiatal műszaki értelmiség szerepéről vitatkoznak a fiatalok a Mátravidéki Fémművek rendezvényén október 18-án. Visontán kedden nagyszabású előadássorozat kezdődik, amin a KGST-országok villamoshálózatának távlati fejlesztésétől kezdve az erőművi füstgázok kéntele- nítésén keresztül a hulladékhő hasznosításának lehetőségéig számtalan témát elemeznek a résztvevők. csupán a termelés, a gazdálkodás kérdéseivel kell tisztában lennie, nemcsak a világ- tendenciákat kell ismernie, hanem vezetői, szervezői erényekkel is bírnia kell, de talán, ami a legfontosabb: politikai vezetőnek kell lennie. Érthető is ez, hiszen akármilyen jól felkészült szakember valaki, akármilyen jó elképzelései is vannak — a kollektíva aktív támogatása nélkül semmit sem tud valóra váltani. A politikai vezető viszont ismeri és jól hasznosítja a mozgalmi módszereket, érti az emberek nyelvét, tud mozgósítani a célkitűzések megvalósítására. Megyénk üzemeiből is számtalan példát lehet felhozni, hogy ahol az első számú vezető nagy figyelmet fordít az üzemi demokrácia fórumrendszereinek aktív működtetésére, ott nem maradnak el a gazdasági eredmények sem. A pártszervek, pártszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a vezetők kiválasztására, a vezetés színvonalának állandó emelésére, a vezetői munkastílus és módszerek tökéletesítésére. Manapság különösen indokolt ez. Népgzadaságunk gondjainak felszámolásához az szükséges, hogy a maga posztján mindenki jobban, hatékonyabban dolgozzék. A követelmények egyre növekednek, a gazdasági szabályozás szigorúbb közgazdasági követelményeket teremt, és ilyen helyzetben kell a vezetőknek jobb és jobb eredményeket elérniük. A KOLLEKTÍVÁK MUNKÁJÁT, szerepét természetesen senki sem becsüli le, hiszen egy gazdasági üzem eredményes munkája nem a felső és középvezetők tevékenységére szűkül le. Az azonban tény, hogy egy helytelen vezetői döntés az egész kollektíva munkáját eredménytelenné teheti. Ezért fontos, hogy a vezetők érezzék . felelősségüket, javítsák munkájuk színvonalát és az egyre bonyolultabbá váló feladatok között is otthon érezzék magukat. És az is nyilvánvaló, hogy a jól dolgozó, munkájukat kitűnően értő vezetőket még inkább meg kell becsülnünk, hiszen mindannyiunk javára dolgoznak. Kaposi Levente •«Sikerre csak akkor számíthatunk, ka mindenütt magasabbra teszik a mércét... Beszélgetés Kócza Imrével, az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatójával A munkaerő-gazdálkodás időszerű feladatairól rendezett megyei gazdaságpolitikai aktíva — lapunk 1979. október 9-i számában részletesen beszámoltunk róla — referátuma fölötti vita egyik legtöbb gondolatot ébresztő résztvevője Kócza Imre, az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója volt. A témával kapcsolatos eredményekről. gondokról, az ellentmondásokról, valamint a legfontosabb tennivalókról mi is véleményt cseréltünk a vezérigazgatóval. — Az egri Finomszerelvénygyár évről évre kevesebb létszámmal termel többet, dolgozik és gazdálkodik, egyre eredményesebben. Hogyan sikerül, miként csinálják? — Való igaz, hogy például a IV. ötéves tervidőszak alatt a korábbinál 400 dolgozóval kevesebbel, több mint 50 százalékkal növeltük termelésünket és körülbelül ma is annyian vagyunk, mint 1975-ben, termelésünk viszont mintegy 40 százalékkal magasabb az öt évvel ezelőttinél. — Ezek szerint a vállalat mai kollektívája többet dolgozik, mint a korábbi? — Én inkább azt mondanám, hogy másképpen. S hogy konkrétan mire gondolok? Hát például arra, hogy az elmúlt években felülvizsgáltuk és korszerűsítettük a vállalat szervezeti felépítését. Gépesítettük az ügyvitelt, felfrissítettük, megerősítettük a műszaki gárdánkat, saját célgépgyártó üzemet hoztunk létre, rendszeres ' veszteségvizsgálatokat végzünk, ma már igen jól képzett szakemberek irányítják az üzem- és a munka- szervezési feladatokat. A korábbinál 7,3 százalékkal dolgoznak ma többen teljesítménybérben, 2,4 százalékkal csökkentettük a nem fizikai dolgozók állományát és 6,2 százalékkal növeltük a produktív fizikai dolgozókét, s az elmúlt három év alatt több mint 680 ezer normaórát takarítottunk meg. Oj prémiumrendszereket dolgoztunk ki az ésszerű létszámmegtakarítások ösztönzésére, széles körben bontakoztattuk ki vállalatunknál a Dolgozz Hibátlanul ' munkarendszert is. Sokra vállalkoztunk, sokat változtattunk tehát, és bár egyik üj lakótelep épül Gyöngyösön Tavaly kezdett hozzá a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat Gyöngyösön, a Vörös Hadsereg úton, a lebontott régi házak helyén egy új lakótelep építéséhez. Ez év végéig 124 lakást adnak át az építők, további 248 lakás átadására 1981-ig kerül sor. Képünkön: Hajdú György komplex brigádja és Majzik Sándor festőbrigádja az év végén átadásra kerülő V—1-es-épületen szorgoskodik. (Fotó: Szabó Sándor) sem volt könnyű, egyszerű, de hogy megérte, azt mindennél jobban bizonyítják eredményeink. — A vállalat munkáját évek óta a legjobbak között tartják számon megyénkben. Említett felszólalásában mégis azt mondta, hogy a hatékonyabb termelést szolgáló célkitűzéseiknek csak egy részét valósították meg, illetve adottságaik, lehetőségeik alapján még előbbre járhatnának. — Sokkal előbbre, hiszen igen jól képzett munkáskollektívánk, erős törzsgárdánk van. Hogy mégsem ott tartunk, ahol szeretnénk, annak elsősorban az az oka, hogy bár vezetőink többsége — minden szintű és rangú vezetőre gondolok — igen fogékony az új, a korszerűbb iránt, érti, szereti munkáját, összességében azonban mégsem vagyunk elégedettek az irányítási munka színvonalával. Sajnos, még ma sem tudunk mindig gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a gyakran változó gazdasági körülményekhez, sokszor akadozik a munka folyamatossága, ütemtelen a termelés. Vezetőink egy része ma is alacsony követelményeket szab, s ami még ennél is nagyobb .baj, hogy nem megfelelő rendszerességgel és kritikával kérik számon az elvégzett munka mennyiségét és minőségét. Elfogadják a középszerű teljesítéseket, a bérezéssel, a jutalmazásokkal nem megfelelően ösztönöznek az értékesebb, a jobb munkára. Egyebek mellett ezért is döntöttünk úgy, hogy ezen a szemléleten a lehető legrövidebb időn belül változtatunk, az igényesebb ve. zetést, a vezetői példamutatást munkaköri kötelességként kérjük számon, és aki nem alkalmas vezetőnek, annak más munkakört keresünk. Tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy a vezetés, a vezetők felelőssége meghatározó' tényezővé vált a termelésben és a munkaerő-gazdálkodásban is. A tervszerű, a folyamatos, a jó munka ma már elképzelhetetlen tehetséges, szakmailag és politikailag jól képzett vezetők nélkül. Mindenképpen növelni kell tehát az irányítás színvonalát, a vezetés felelősségét. Enélkül ugyanis hiába a sok Ügyes, lelkes kétkezi munkás, és mit sem érnek a legmodernebb gépek sem. — Mindezekre aligha csak az egri Finomszerelvénygyár- ban van, vagy lesz mielőbb szükség. — Véleményem szerint hatékony, magas színvonalú vezetés nélkül egyetlen üzem, vállalat sem tud megfelelni az egyre növekvő követelményeknek. — És ha mégsem mindenütt így gondolkodnak, s főleg nem így cselekednek majd? — Akkor egy lépéssel sem jutunk előre. Sikerre a munkaerő-gazdálkodásban is csak akkor számíthatunk, ’ ha mindenütt magasabbra teszik a mércét, ha csak a jó munkának lesz becsülete. Különben veszik a kalapjukat az emberek és oda mennek. ahol fele annyi munkával is többet. kereshetnek. És ez nemcsak anyagi, hanem morális veszteséggel is jár majd. Ugyanis azokat a becsületes dolgozókat sértjük meg legjobban, akik nemcsak munkájukat, hivatásukat, hanem üzemüket is szeretik, s ragaszkodnak hozzá. A vezetőknek , ezért mindenütt és mindenkor a társadalom, a népgazdaság, a vállalat igényei alapján kell, a feladatokat meghatározniuk, elvégzését számon- kérniük és értékelniük. A sorból senki sem lóghat ki! Adjuk vissza anyagi, erkölcsi, társadalmi rangját a példamutató, jó munkának, s vegyük el azoktól, akik lógnak, rosszul, hanyagul dolgoznak. — Ehhez azonban az üzemek ereje és akarata egyedül nem biztos, hogy elég lesz majd. — Nagyon is kevés! Éppen ezért mielőbb szükség lenne a jelenlegi bérkategóriák központi korszerűsítésére, a bértömeg-gazdálkodás további bővítésére. A jól dolgozó vállalatok részesüljenek nagyobb arányban a különböző társadalmi juttatásokból, a jelenlegi bérpreferenciák és elvonások is gyakran okoznak zavart a vállalati munkában. Végül éppen ideje lenne a munka- vállalással kapcsolatos jogokat és kötelességeket is módosítani, egyszerűsíteni. — Ez utóbbival kapcsolatban mire gondol? — Az esetek többségében ma nem a felmondás, de még egy áthelyezés is rázós ügynek számít. A szinte megszámlálhatatlan egyeztetés, a különböző fórumok „megnyerése”, aztán a segélykérő telefonálgatásak szinte lebeszélik a vezetők^ a szigorúbb szankciókról, a keményebb büntetésekről. Pedig az elkövetkezendő időkben például az áthelyezések, az átcsoportosítások nélkül aligha lehet majd észszerűen gazdálkodni a munkaerővel. És azt is őszintén el kell mondani, hogy egy- egy átszervezés során nemcsak azok kerülhetnek új munkakörökbe, akikkel baj volt, hanem azok is, akik kifogástalanul dolgoztak, de ezután más területen lesz rájuk szükség. — A gazdaságpolitikai ankéton is elhangzott, hogy az idén is tovább nőtt az úgynevezett tört és az egész napos távollétek száma. Vajon mi lehet ennek az oka? — Csak részben a lógás, a fegyelmezetlenség. Sajnos nálunk is az a helyzet, hogy a különböző városi, járási, megyei szervektől, intézményektől egyre több olyan levél érkezik hozzánk, amelyben munkából kérik el a dolgozókat. Igen tetemes idő esik ki ezzel is a termelésből.’ — Még a vezetők között is vita van arról, hogy q.z átcsoportosításokat, vagy az áthelyezéseket az irodákban, vagyis felül, vagy az üzemekben, vagyis alul kell-e elkezdeni? — Szerintem ennek nincs általánosítható receptje, ott kell csökkenteni, vagy növelni a létszámot, ahol szükség van rá, ahol tartalékaink vannak. Gyorsan hozzáteszem azonban, hogy az emberek „mozgatása”, vagyis az átszervezés, áthelyezés korántsem csak gazdasági, hartem igen nagy felelősséggel járó politikai munka is. Emberekről, sorsokról van szó, ezért jól megfontolva, nagy körültekintéssel kell az ilyen döntéseket előkészíteni, meghozni és végrehajtani. — A sok-sok tennivaló közül ön mit tart legfontosabbnak, hogy megyénkben is mielőbb javuljon a munkaidő ésszerű és hatékony kihasználása. — A követelmények egységes emelését, valamint hogy a kifizetett jövedelmek az utolsó fillérig függjenek az elvégzett munka értékétől. Koós József tömkíis 1979. október 14., vasárnap
