Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-09 / 236. szám
Gazdaságpolitikai aktíva ígerben (Folytatás az 1. oldalról) Megkezdődött a. munkaerő átcsoportosítása Az ágazati irányító, illetve a helyi párt- és tanácsi szervek kezdeményezésére megkezdődött a munkaerő vállalatok közötti átcsoportosítása. A fogyasztási. az ipari szövetkezetek koncentrációja révén is szabadult fel munkaerő, elsősorban az adminisztratív területről és ezek • egy része is a termelésbe került. Az üzemek közötti átcsoportosítás összességében 1000—1200 főt érintett az utóbbi években, ami az összes foglalkoztatottak töredékét teszi ki. Az átirányításnál tapasztalható volt, hogy a dolgozók egy része nem kívánt munkát vállalni a szervezettebb, nagyobb követelményeket támasztó üzemekben Néhány jelentősebb üzem létsáám-felülvizsgálattal, belső szervezési intézkedésekkel igyekszik alkalmazkodni a követelményekhez. A belső tartalékok feltárására és hasznosítására több területen konkrét intézkedés van folyamatban. A veszteségidők feltárására és csökkentésére például a Mátravidéki Fémműveknél, a Finomszerelvénygyárban, a Mátraaljai Szénbányák Vállalatnál, a . Gagarin Hőerőműnél, a Csepel Autó Egri Gyárában; a normák felülvizsgálatára a Parádsas- vári Üveggyárban, az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető és Gépgyárában; a termékszerkezet korszerűsítéséhez kapcsolódóan végzett létszámátcsoportosításra, a Finomszerelvénygyár és az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető és Gépgyárában került sor. Eredményesen csökkentette az ügyviteli létszámot a Heves megyei Finommechanikai Vállalat. Az intézkedések elsősorban a hatékonyabb foglalkoztatást kívánják elősegíteni, i létszámfelesleg csak elvétve került megállapításra. Nem tapasztalható tudatos tevékenység az üzemen belüli létszámfelesleg tényleges felmérésére. A gazdálkodó egységek többségénél jelenleg is egyidejűleg jelentkezik munkaerőhiány és pontosan fel nem mért, de létező munkaerő-felesleg. A munkafegyelem tendenciája némileg javuló. A szocialista iparban csökkeni az igazolatlan hiányzás, mérséklődött a táppénzes állományban levő dolgozók száma. Csökkent a munka- erőfo'-calom. 1975-ben az összes foglalkoztatottak 21 százaléka változtatott munkahelyet, ez az arány 1978. bán 17 százalékra csökkent Nem javult a munkaerő kihasználása A megyei székhelyű Ipar- vállalatoknál és szövetkezeteknél azonban a munkaerő-kihasználás az utóbbi két évben nem javult. 1978. II. negyedévében a fizikai foglalkoztatásúnknál a teljesíthető munkanapok 14,3 százaléka, két évvel korábban 14,2 százaléka volt az egész napos kiesés. Az egy főre jutó egyéb fizetett egész napos távoliét 8,4 százalékkal emelkedett. Az egyéb fizetett egész napos távoliét 259. két évvel korábban 224 fő pegyedéves munkaidejével volt egyenlő. Az egy főre jutó igazolatlanul mulasztott napok száma 2,7 százalékkal emelkedett, és az igazolatlan hiányzás miatt, kiesett idő — a két évvel korábbival egyezően — 32 fizikai * foglalkozású munkarend szerint teljesíthető .negyedévi munkaidejének felelt meg. Az egész napos távollétek arányának emelkedése mellett a tört- nápi kiesések növekedése is rontotta a munkaidő-kihasználást. Az építőiparban a fizikai foglalkozásúak egész napos kiesésének aránya az 1977. évi 14,2 százalékról 13,5 százalékra mérséklődött. ^ A fizikai foglalkozásúak összes teljesített munkaóráinak száma az utóbbi két évben az iparban és az építőiparban is csökkent, ugyanakkor a túlórák szánna és aránya csak az építőiparban alakult kedvezően. A szocialista iparban a túlórák száma 1978-ban 8 százalékkal haladta meg a két évvel korábbit és aránya 3,2 százalékról 3,5 százalékra emelkedett! Az átlagosnál gyorsabban nőtt a túlórák száma a minisztérium gép- és épitő- anyagiparában. Kevesebb munka, több bér Az elmúlt években a nagyarányú kereset (bér)-kiáramlás ellenére sem differenciálódtak eléggé a vállalatok közötti személyi jövedelmek. A különböző címen igénybe vehető* preferenciák hatására az átlagoshoz közeli bérfejlesztést hajtottak végre azok a vállalatok is, ahol a nyereség csökkent és a termelékenység sem nőtt. A gazdasági eredményekkel összhangban nem álló, a teljesítménymutatók alapján a’lehetségesnél nagyobb bérfejlesztésre mutat például az, hogy a megyei székhelyű iparvállalatoknál és szövetkezeteknél az 1978. évben a bérfejlesztési befizetési kötelezettség több mint két és félszerese, a kiskereskedelmi vállalatoknál és szövetkezeteknél csaknem hatszorosa az előző évinek. A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknél az ered. mény 25 százalékos csökkentése ellenére is az átlagbér 1978. évi növekedése meghaladta az előző évit. Tapasztalható, hogy a vállalatokon, üzemeken belül az azonos munkakörben dolgozók keresetkülönbsége csak részben függ az egyéni teljesítménytől. A jelenlegi differenciálódás tehát nem ösztönöz kellően a teljesítmények növelésére, a munkaerő jobb kihasználására. A Központi. Bizottság 1979. június 29—i határozatának ismertetése során a párttagok és pártonkivüli dolgozók részéről is gyakran elhangzott, hogy minden munkakörben nagyobb követelményeket szükséges támasztani a munkavállalókkal szemt»" hiszen a dolgozók — megfelelő munka- fe!té+elek birtosítása mellett — jóval nagyobb teljesítményre ké'gsek. Egyöntetűen megfogalmazódott az is, hogy a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesítése egybeesik a dolgozók többségének igaz, ságérzetével és igénylik ennek megvalósítását. A Politikai Bizottság 1979. május 29-i — munkaerőgazdálkodásra vonatkozó — határozatát a megyei szervek és több nagyvállalat vezetője ismeri. Véleményük, hogy a pártszervek kezdeményezésére a konkrét intézkedések megtétele időszerű és várhatóan megyénkben is eredményekre vezet. A végrehajtó bizottság szeptember 18-i ülésén úgy foglalt állást, hogy a gazdálkodás hatékonysági követelményei és a munkavállalók indokolt érdekei figyelembevételével a munka- erő-átcsoportositás folyamatait megyénkben is fel kell nyorsítani a. termelő és nem termelő területeken egyaránt. Alapvető népgazdasági érdek, hogy. a munkaerőt a társadalom számára hatékony területeken foglalkoztassuk. Meg kell valósítanunk azt az elvet, hogy a megye minden gazdasági egységében, intézményében csak annyi dolgozót és olyan összetételben foglal- , koztassunk, amennyi az adott tevékenység hatékony ellátásához szükséges. Első lépésként konkrét felmérést kell végezni a valóságos munkaerőfelesleg, és hiány megállapítása céljából. A racionális munkaerő- gazdálkodás megvalósítását — ezen belül létszámfelülvizsgálatot — ö§sze kell kapcsolni a teljesítmény-követelmények fokozásával; a folyamatos munkavégzés feltételeinek javításával; a munka szerinti elosztás elvének követekezetesebb érvényesítésével; a munka- és üzemszervezés korszerűsítésével. A munkaerő-gazdálkodás tökéletesítése folyamatos tevékenység legyen, szorosan kapcsolódjon a gazdaságos termékszerkezet kialakításához. segítse elő a termelés hatékonyságának növelését. összehangolt, közös munkát Az előadó ezután azokról a tennivalókról szólt, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának javításához megyénkben. Valamennyi politikai, társadalmi, állami szerv — feladatkörének megfelelő — összehangolt közös munkájára, azonos elvekben alapuló egységes magatartására van szükség — hangsúlyozta Barta Alajos. — Elengedhetetlen, hogy minden gazdálkodó szervnél és intézménynél azonos elveken alapuló követelmény- rendszert alkalmazzanak és egyidejűleg tegyenek intézkedéseket a munkaerő-gazdálkodás javítására. Különösen fontőSv hogy a pártszervek és pártalapszerveze- tek legyenek a feladatok végrehajtásának kezdetné- ■ nyezői, bátorítsák a gazdasági egységek, intézmények vezetőit a konkrét intézkedések megtételére. A munkakörök felülvizsgálata terjedjen ki a megye egészére, a megye minden dolgozój ára. A felmérés nyújtson reális képet arról, hol van munkaerőhiány, vagy felesleg. A vizsgálat alapján felszabaduló dolgozók részére elsősorban a gazdasági egységeken belül kell más munkaköröket felajánlani, ha erre nincs mód, élni kell az áthelyezés, vagy felmondás lehetőségével. A munkaerő-átcsoportosítást úgy kell végrehajtani, hogy az létbizonytalanságot ne okozzon. Az áthelyezésre kerülő dolgozók személyére, a törvényességet betartva, az indokolt szociális és humánus szempontokat is figyelembe véve, a gazdasági vezetők tegyenek javaslatot. A javaslatokat egyeztessék a munkahelyi párt-, szakszervezeti és KlSZ-szer- vekkel. A feladat eredményes megoldása minden szervtől (gazdasági, politikai, társadalmi, munkaügyi, jogi, érdekképviseleti) egységes gondolkodást, magatartást és megvalósítást igényel. Számolni kell azzal, hogy lesznek aggályoskodók, kibúvókat keresők, panaszkodók, hangadók. Azzal is számolni kell, hogy az intézkedések nem mindenkinél találnak egyetértésre, esetenként, személyenként szembeállást válthatnak ki. Ezért a feladatok megvalósítása érdekében széles körű felvilágosító munkát kell kibontakoztatni. A pártszervek, pártalap- szervezetek irányításával, az állami és tömegszervezetekkel együttesen a dolgozók többségére támaszkodva képesek vagyunk a feladat eredményes megvalósítása-, ra —. hangsúlyozta. Barta Alajos. A megye ipari, mezőgazdasági üzemeiben, intézményeiben dolgozó becsületes többség többször bizonyította, hogy felelősséget érez a szocializmusért, vállalatáért, szövetkezetéért, munkájáért, egyéni sorsáért. Erre a ■ többségre most is bizton számíthatunk, velük együtt akarjuk ezeket a feladatokat megoldani. Minden munkahelyen egyértelművé kell tenni, hogy a munkaerőhelyzet felülvizsgálata elsősorban a gazdasági vezetés feladata, amelynek megoldásához nélkülözhetetlen a párt-, a szakszervezeti és KISZ-szervek összehangolt munkája. A feladat megvalósításában döntő'szerepük van a különböző szinten dolgozó politikai, gazdasági vezetőknek. Elsősorban a vállalatok, gyárak. szövetkezetek, intézmények vezetőin múlik, hogy a gazdaságpolitikai cél megvalósítását hogyan készítjük elő, milyen ütemben és eredménnyel valósítjuk meg, és hogy a dolgozó kollektívák megértsék, elfogadják az észszerű munkaerő-gazdálkodás általánossá tételét. A felszabaduló dolgozók meghatározásakor szocialista társadalmunk szellemében és törvényei szerint kell eljárni. A gazdasági vezetők a politikai és társadalmi szervekkel közösen minden személyre külön-külön mérlegeljék a körülményeket, szociális szempontokat. Ha a vállalaton belül valamely területen a felmérés munkaerőhiányt jelez, lehetőséget kell v biztosítani a máshol felszabaduló munkaerő e területen való foglalkoztatására; belső átcsopor-' tosítással, minőségi cserével,, vagy a szükséges átképzéssel. A teljes foglalkoztatottság továbbra is cél A gyakorlati intézkedéseknél nagyon körültekintően kell eljárni, hogy indokolatlan feszültség ne forduljon elő. Erősíteni kell az alapelvet: szocialista rendszerünk lényegéből fakad a létbiztonság, a munkához való jog gyakorlásának lehetősége. A teljes foglalkoztatottság továbbra is társadalmi célunk, de ez nem jelent egy- egy dolgozó számára garanciát arra, hogy a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, a betöltött munkaköre egyszer és mindenkorra változtathatatlan. Azt kell jól megérteni, hogy a vállalatnak joga van belső átcsoportosításra, a betöltött munkakörök megváltoztatására, amellyel a munka szervezettségét, hatékonyságát növeli,^ vagyis összességében a kollektíva munkájának eredményességét javítja. Váljon üzemen belüli igénnyé, hogy minden munkavállaló hasznos munkát végezzen és az töltse ki teljes munkaidejét. A technikai fejlődéssel együtt jár a munka növekvő szakképzettségének követelménye, amellyel nem tud rpinden dolgozó lépést tartani, vagy nem vállalja az átképzést, az új szakma megtanulását. A termékszerkezet átalakításával, a gazdaságtalan termelés megszüntetésével előfordulhat, hogy adott összetételű, képzettségű dolgozókra nincs szükség a vállalaton belül, így jól dolgozó, becsületes munkavállalókat is át kell csoportosítani olyan munkahelyekre, ahol a társadalom számára leghasznosabb munkát végezhetnek. Ennek csak látszólag mond ellent, hogy ugyanakkor bizonyos hiányszakmákban továbbra is lehet munkaerőfelvétel. Mindezek egyértelműen mutatják, hogy a jelenlegi létszámfelülvizsgálat célja nem az elbocsátás. Természetesen felszabaduló létszám esetén szükségessé válhat a felmondás is. amely egyik eszköze lehet a munka hatékonyabbá tételének. A pártszervek és alapszervezetek a pártellenőrzés során a vezetők beszámoltatásánál fordítsanak nagyobb figyelmet a szervezett és fegyelmezett munka gazdasági feltételeinek kialakítására, lépjenek fel nagyobb igénynyel a kommunisták példa- mutatása érdekében. A munkaerő-gazdálkodás jelenlegi és átfogó feladatainak megoldásában támogassák a kezdeményező vezetőket, ösztönözzék, bátorítsák a bizonytalankodó, bátortalan vezetőket. összességében elmondhatjuk, hogy jól felfogott társadalmi, vállalati és egyéni érdek is, hogy a munkaerő-gazdálkodás kérdésében megfontoltan, de viszonylag gyorsan előrelépjünk. Az emberek többsége szükségesnek érzi összekapcsolni a végzett munka mennyisége és minősége szerint megkülönböztetett erkölcsi és anyagi elismerést. A szocialista módon végzett munka becsületének erősítése hozzájárul a munkavállalók tulajdonosi szemléletének, tudatosságának növeléséhez. Ezáltal fokozódik a munkatársak egymással szembeni igényessége, a közösség érdekeit sértő munkavállalók szigorúbb elítélése. Bizonyára megnőnek azok a példák, amelyekben a fegyelmezetlen, indokolatlanul hiányzó, csak követelőző, de nem dolgozó munkatársakat maguk a közösségek zárják ki soraikból. A munkavállalók személyisége, magatartása, erkölcsi felfogása, a közös célok érdekében kifejtett aktivitása megmutatja a szocialista erkölcs gyakorlatban érvényesülő követelményeit. Joggal igénylik a dolgozók a szocialista humanizmust, a kollektív segítséget, de ezt csak azok várhatják el, akik saját képességeik alapján mindent megtettek és tesznek a társadalmi célokért. Szeretném hangsúlyozni — mondotta a továbbiakban a megyei pártbizottság titkára —. hogy a munkaerő-gazdálkodás javítása önmagában nem oldja meg azokat a gondokat, amelyek gazdaságunkban tapasztalhatók. A munkaerő ésszerű felhasználása azonban összességében elősegíti a gazdálkodós hatékonyságának növelését. Végezetül néhány szervezeti intézkedés szükségességére hívta fel a figyelmet, majd ezekkel a szavakkal zárta beszédét Barta Alajos: Az. előttünk álló feladat nagy politikai szervező munkát igényel. Ebben jelentős szerepe van a helyesen kialakított felvilágosító, mozgósító munkának. Ezért szükséges, hogy ez a munka a dolgozók felelősségérzetén alapulva, aktívan, támogatóan irányuljon a munkafegyelem megszilárdítására és helyes munkahelyi légkört teremtve segítse a fegyelmezett munkát igénylő, megvalósító vezetőket, szolgálja az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését, népszerűsítse az élenjáró eredményeket. A termelési szerkezet gyors ütemű változása, a munkaerő hatékonyabb foglalkoz-> tatása új, magasabb színvonalú követelményeket támaszt mind a ma, mind a holnap dolgozójával szemben. Hangoztassuk mindenhol, hogy a növekvő igényeknek csak az tud megfelelni, aki megérti e változások szükségességét, és képes alkalmazkodni az értékesebb, a hasznosabb., a mindannyiunkat eredményesebben segítő intézkedésekhez, munkákhoz. Az aktíva résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Szántó György; 1979. október 9„ kedd k
