Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-09 / 236. szám

\ HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK. Berlini üzenet VILÁGSZERTE NAGY FIGYELEM KÍSÉRTE; Leonyid Brezsnyev berlini beszédét. Az SZKP főtit­kárának szavai abban a városban hangzottak el, amely- ; ben — elsősorban a szovjet hadsereg és a szovjet nép hősiessége és hatalmas áldozata nyomán — véget ért; a második világháború. Ez a város ma az első német munkás-paraszt állam fővárosa — olyan államé, amely ] mélységesen elkötelezte magát a társadalmi haladás és a béke ügye mellett. A helyszín tehát egyszerre emlékeztetett a múltra ; és a jelenre, hiszen a szocialista német állam a kerek három évtized alatt megtett utat ünnepelte. A beszéd azonban nemcsak az ünnep, hanem a hétköznapok szempontjából is különösen fontos időpontban hang­zott el. Olyan időpontban, amikor mind a lehetőségek,; mind a veszélyek megnövekedtek. Az enyhülési fo­lyamat sorsáról van szó. Néhány hónapja az osztrák ! fővárosban a két legerősebb hatalom államfője alá­írta a SALT—II. egyezményt. Ez a szerződés a nemzet- ; közi továbblépés kulcsa. A megállapodás amerikai ra­tifikálása azonban nemcsak késik, hanem egyenesen kérdésessé vélt. ILYEN HELYZETBEN a szokásosnál is fontosabb ! az erőt, magabiztosságot sugárzó higgadtság, amely p. mesterséges „kubai krízissel” kiélezett körülmények között a Szovjetunió valamennyi lépését meghatároz­za. Ez a magatartás jellemzi a szovjet államfő berlini beszédét is. Mivel az enyhülés ellenfelei jobb híján ismét leg­főbb érvként használják a Szovjetunió katonai erejét és állítólagos „támadó szándékait” rágalmaik zöme ilyen vonatkozású. Hogyan reagált erre a hadjáratra Leonyid Brezsnyev? Kijelentette, hogy 1. A Szovjetunió európai részén egy évtizede nem növelték a nukleáris hordozóeszközök mennyiségét, 2. Kölcsönösség esetén ezt a tíz év óta állandó mennyiséget is kész csökkenteni a szovjet fél, amely ! ráadásul 3. egyoldalúan és jelentősen csökkenti Közép- Európában állomásozó csapatainak létszámát! 4. Moszkva kész megvizsgálni minden más csapat- és fegyverzetcsökkentési elképzelést is és 5. a SALT—II. ratifikálása után haladéktalanul; hajlandó megkezdeni a SALT—III. tárgyalásokat. „Most — hangsúlyozta Brezsnyev — a nyugati' országokon van a sor. Válaszuk megmutatja majd, ; készek-e számolni a népek akaratával és létérde­keivel”. Harmat Endre TÖRÖKORSZÁG: jßlLEUMA UTÁN Világpolitikai jelentőségű kezdeményezések A szocialista országok vezetői díszszemlén Berlinben. Balról Willi Stoph. A Német Demokratikus Köztársaság megalapítása 30. évfordulójának „gyorsmér­lege” egyértelműen jelzi: vi­lágpolitikai rangú esemény- sorozat színtere volt a hét­végén Berlin. Rangban és számban egyaránt rendkívül tekintélyes külföldi küldött­ségek jelenléte az ünnepsége­ken — Leonyid Brezsnyevtől, Kádár Jánostól, Edward Gierektől, Gustav Husáktól, Todor Zsdvkovtól és Jumzsa- gijn Cedenbaltól, Sekou Touré guineai elnökön át Jasszer Arafatig, a Palesztin Felszabadítási Szervezet ■ve­zetőjéig és . Romesh Chandráig, a Béke-világta- nács elnökéig — hangsúlyo­zottan érzékeltette az SZKP KB főtitkárának az NDK Államtanácsa által adott va­sárnap esti fogadásán el­hangzott megállapítását, hogy a jubileum meggyőző erejű demonstrációja volt a szo­cialista német állam mind- nagyobb energiájának és az NDK magas fokú nemzetközi tekintélyének. Erich. Honec- ker pedig immár a széles körű világvisszhang ismere­az NDK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tartott jobbra: Ccdenbal, Zsivkov, Kádár János, Husák, Gierek és (N épújság-telefotó — ADN — ZB — MTI — KS) Csőd és választások Törökországban a RÉGÓTA TARTÓ kivételes állapot körülményei között október 14-én rendkívül fon­tos részleges választásokat tartanak. A választások kö­rülményeinek leírása önma­gában is mutatója a Török­országot gyötrő politikai vál­ság mélységének és az egyes pártok közötti politikai kap­csolatok abszurd voltának. A részleges választásokon megújítják a szenátus egy- harmadát. Ennél sokkal lé­nyegesebb azonban, hogy öt pótválasztást tartanak meg­üresedett képviselőházi he­lyek betöltésére. Ecevit mi­niszterelnök Köztársasági Néppártja. szociáldemokra­ta jellegű reformprogrammal került hatalomra 1978. janu­árjában — ezt a programot az ország politikai és gaz­dasági zűrzavara miatt azon­ban r.em tudta teljesíteni, parlamenti pozíciói is folya­matosan gyengültek. Jelenleg a 450 tagú képviselőházban a kormánypárt 209 szava­zatra számíthat. Az ellenzéki pártok jobboldali-ultranacio- nalista ellenzéki. blokkja összesen 222 biztos szava­zatra támaszkodhatnak. A nariamentben a bizalmatlan- sági indítvány megszavazá­sához és így a kormány megbuktatásához 226 szava­zat szükséges. A mostani öt pótválasztás közül három olyan körzetben lesz, ahol a tobboldalnak hagyományo- -an erős pozíciói vannak. A örök kormány sorsa ily mó­lon azon múlik, hogy meg- ud-e ..kapaszkodni” a másik két választókerületben. Ha a kettő közül csak az egyiket GMwíísm 1979. október 9., kedd is elveszíti, gyors bukása szinte biztosra vehető! A POLITIKAI VÁLSÁG ilyen kiéleződéséhez és a kormány ingatagságához az vezetett, hogy a válsággyö­törte Törökországban a két nagy párt (a Köztársasági Néppárt és a korábban ha­talmon levő, nagyburzsoá- vallási erőkre támaszkodó Igazságpárt) egyike sem ké­pes egymagában a kormány­zásra. Ebből a helyzetből az következik, hogy szövetséget kell kötniök a török politika peremén elhelyezkedő pár­tokkal. Ilyen az ultranacio­nalista, sőt fasiszta vonáso­kat mutató Nemzeti Akció­párt, valamint a szélsőséges mohamedán képviselő Nem­zeti Üdv Pártja. E sajátos kényszer következtében ezek a pártok tényleges erejüket messze meghaladó módon befolyásolják a török belpo­litikát. A jelenlegi részleges választások kimenetele éppen azon múlik, hogy a kritikus választókerületekben Demi- rel pártja és a két szélsősé­gesen jobboldali párt képes lesz-e az egységes fellépésre, vagy legalábbis arra, hogy a választások után a parla­mentben egyesítsék erőiket Ecevit ellen. Október derekán ily mó­don eldől, hogy viszonylag gyorsan bukik-e Ecevit kor­mánya, vagy hosszabb „agó­niára” kell számítani. A kor­mánypárt egy ideig a Demi- reltől elpártolt lázadók par­lamenti támogatásával, tar­totta magát felszínen. Miután ezek is elhagyták, a kor­mánypárt elveszítette parla­menti többségét. Általános vélemény szerint így a vá­lasztások kimenetele csak bukásának időpontjára lehet hatással. A politikai válság mélyén természetszerűen egy sokkal lényegesebb gazdasági válság húzód Be meg. Ar. olajárak emelkedése, amely azt ered­ményezte, hogy az importált olajért csaknem annyit kell fizetni, mint amennyi az or­szág teljes exportbevétele — ennek a válságnak fontos, de nem meghatározó eleme. Az olaj árrobbanása Törökor­szágban egy olyan gazdaságot ért, amelyet már korábban is a kereskedelmi mérleg óriási deficitje, az alapvető fogyasztási cikkek hiánya, a gyors infláció és a nagyará­nyú munkanélküliség jellem­zett. Az olaj árrobbanása ezt a folyamatot meggyorsította és azt eredményezte, hogy az infláció üteme ebben az évben eléri a 100 százalékot. A' több milliós munkanélküli sereg pontos nagyságát a fel sem mérhető mezőgazdasági munkanélküliség miatt való­jában nem ismerik. Ebben az általános politi­kai-gazdasági válságban egy­re több esély van arra, hogy Törökországban előbb-utóbb napirendre kerül a hadsereg esetleges hatalomátvételi kí­sérletének lehetősége. Az el­múlt évtizedek során Török­ország több ízben élt közvet­len katonai kormányzat alatt. Voltak olyan, ugyancsak több évig tartó időszakok, amikor a formailag polgári kor­mányzat létét a kulisszák mögött figyelő hadsereg ga­rantálta. Jelenleg is az a helyzet, hogy a kivételes ál­lapot végrehajtója a hadse­reg. amely ily módon meg­őrizte hatalmi pozícióit. MINDEZ ARRA MUTAT, hogy az október közepére kiírt részleges választások jóformán az eredménytől függetlenül olyan új politi­kai szakasz kezdetét jelent­hetik Törökországban, ame­lyet a belpolitikai áramlat jobbratolódása és a hadsereg egyidejű, a jelenleginél nyíl­tabb színrelépése jellemez. —i—e. tőben — amely háttérbe szo­rította az elmúlt napok min­den más politikai állásfogla­lását a világban — szögez­heti le, hogy a szovjet ál­lamfő szombati bejelentései és javaslatai, a lenini béke­harc hagyományaira építve, világpolitikai jelentőségű kezdeményezések, a béke és a leszerelés érdekében. MOSZKVA: A szocialista országok köz­ponti lapjai teljes terjede­lemben közölték L. I. Brezs­nyev beszédét. A berlini Neues Deutschland « szovjet pártvezető beszédét új átfogó békeprogramnak nevezte. A bolgár Rabotnicseszko Delo hangsúlyozza: a berlini ünnepélyes találkozó a szo­cialista közösség országai következetes békeszeretö po­litikájának nyílt demonstrá­lása volt. A csehszlovák rádió meg­állapítja: a Szovjetunió bé- keszeretetének és jóakaratá­nak újabb építő jellegű megnyilvánulásait Európa és a világ minden népe támo­gatja. A PAP lengyel hírügynök­ség hangsúlyozza, hogy Leo­nyid Brezsnyev felszólította a NATO-tagállaimok kormá­nyait: értékeljék megfelelően a szocialista államok kezde­ményezéseit, és kövessék pél­dájukat. BONN: Helmuth Schmidt, nyugat­német kancellár üdvözölte Leonyid Brezsnyev berlini beszédének 1 eszerel éspoliti­kai részét. Az NSZK polgári pártjainak vezetői óvatos he­lyesléssel fogadták a Szov­jetunió bejelentett lépéseit a katonai enyhülés folyamatá­nak meggyorsítására. LONDON: Nagy-Britanniában a Mun­káspárt elnöke és a kommu­nista párt főtitkára meleg­hangú nyilatkozatokban üd­vözölte Leonyid Brezsnyev berlini bejelentését, mint a Szovjetunió őszinte béke- szándékának jelét és a NATO hasonló válaszát sür­gette. WASHINGTON: Az amerikai tv- és rádió- állomások nagy teret szen­teltek Leonyid Brezsnyev berlini beszédének. Az első kommentárok a többi kö­zött a CBS-hálózatban azt hangsúlyozták, hogy az egy­oldalú csapatlétszám csök­kentéséről szóló szovjet be­jelentés meglepetés volt a Nyugat számára, mindazon­által igyekeztek csökkenteni annak gyakorlati jelentősé­gét. BERLIN: Hétfőn befejezne a Német Demokratikus Köztársaság­ban tett ötnapos hivatalos baráti látogatását a Szovjet­unió párt- és kormánykül­döttsége, amely Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb, Tanácsa Elnöksé­ge elnökének vezetésével. A szovjet küldöttségen kí­vül hétfőn számos más kül­földi delegáció is elutazott Berlinből. RÓMA: II. János Pál pápa össze­sen kilencnapos írországi és amerikai útjáról hétfőn reg­gel hazaérkezett Rómába. PRÁGA: A Cseh Szocialista Köztár­saság belügyminisztériuma hétfőn közleményben jelen­tette be, hogy a törvényes rendelkezések alapján meg­fosztotta csehszlovák állam­polgárságától a jelenleg Bécs­A tájfutó kifulladása A washingtoni Fchcr Ház lakója, feltehetően ! azért, hogy megmutassa, milyen remek formában van, nemrégiben beneve­zett a Maryland államban megrendezett mezei futó- ; versenyre és a napokban el is indult, hogy 990 fu­tóval együtt teljesítse a 10 kilométeres távot Hiába gyakorolta azonban a Fe­hér Ház parkjában a jog­ging, a kocogás kisebb adagjait, a táv derekán ki­fulladt. Hat és fel kilomé­ternyi erőfeszítés után az elnök összecsuklott, csak testőrei karján tudott le- \ támolyogni a pályáról, és ; amikor magához tért, csak ; annyit lihegett, hogy saj- '• nos, tüdeje nem kapott elég friss levegőt. Az amerikai közvéle- ; meny, ha a lapok gúnyos megjegyzéseinek hinni le- I hét, az elnök félidős, vagy ] féltávos kifulladásában ; hajlamos jelképet látni;; szerinte a hosszútávfutókat azért fizetik, hogy bírják 1 a távot szusszal, az Egye- 1 sült Államok elnökétől pe­dig azt várják, hogy bírja a tisztségével járó erőfe­szítéseket és mind tüdejé­nek, mind agyának legyen jó oxigénellátása, mégpe­dig az egész távon. Ügy tűnik, hogy Jimmy Carter kifulladására nem- I csak ez a balul végződött erődemonstráció utalt, A közvclcmény-kuUtások szerint az elnök űn. nép- ! szerűségi indexe meredeken zuhan és harminc év óta : nem mért mélyponl-rekor- dot javított: az amerikai­aknak már csupán 19 szá­zaléka elégedett vele. Ez a szám Washington gazda­ságpolitikájának még ala­csonyabb értékelését rejti;; ezzel ugyanis a közvéle- ; menynek alig 10 százaléka elégedett. Carter nyilvánvaló ,1c- ! ; vegőhiányára” vall az is, ; hogy azoknak az amerikai- < aknak 53 százaléka, akik ! Carterya szavaztak, most ; úgy vélik, hogy jobb len- ; ne, ha a Fehér Házhoz ve­zető következő mezei futó- 1 versenyen, a jövő elnök- választáson volt bajnokuk inkább már nem is indul­na... R. I. bem tartózkodó Pavel Kohout írót, mert tevékenységével súlyos kárt okozott Csehszlo- vákia külföldi érdekeinek. BARTOW: 137 éves korában szomba­ton elhunyt az Egyesült Ál­lamok legidősebb állampol­gára, Charlie Smith, Az Idős férfit fiatal korában Nyugat- Afrikából hurcolták Ameri­kába, ahol 1854-ben adták el rabszolgának. TOKIO: A Japánban megtartott ál­talános választásokon várat­lanul súlyos kudarc érte a kormányzó liberális demok­ratákat és személy szerint Ohira Maszajosi miniszterel­nököt, az LDP vezérét. A párt a törvényhozás 511 fős alsóházábam kénytelen volt beérni 248 mandátummal az Ohira által remélt 271 he­lyett. ALGÍR: A Polisario Front egységei elfoglalták Nyugat-Szahara második legnagyobb városát a történelmi nevezetességű Sámarat — jelentette be a Szaharai Arab Népi Demok­ratikus Köztársaság tájékoz­tatási minisztériuma. Repülőgép-szer encsétl enség Athénban Az athéni nemzetközi re­pülőtéren vasárnap este le­szállás közben kigyulladt a Swissair légitársaság Zürich és Peking között közlekedő egyik gépe. A DC—8-as típusú repü­lőgépen, amely menetrend­szerűen Athénban és Bom- bay-ben szakítja meg útját 142 utas és 12 főnyi sze­mélyzet volt. A görög hatóságok ideig­lenesen lezárták a repülő­teret. A repülőtéri tűzol­tóság több órán át birkó­zott a tűzzel, amíg végre si­került megfékeznie. A gé­pet — amely k a hajnali órákban még mindig füstöl- gött — elvontatták a le­szállópályáról. A szerencsétlenség oka mindeddig ismeretlen. A ha­tóságok a fékezőberendezés meghibásodására gyana­kodnak. A gép utasainak körében kitört pánikot csak fokozta az, hogy a vészki­járatok egy kivételével nem működtek. A katasztrófa áldozatainak nemzetisége egyelőre nem is­meretes. Az athéni nemzetközi lé­gikikötőben vasárnap este bekövetkezett repülőgép­szerencsétlenségnek a leg­frissebb jelentések szerint kevesebb áldozata van. mint nyugati hírügynökségek ko­rábban közölték. A Swissair légiforgalmi társaság szóvivőjének hétfői tájékoztatása szerint a ki­gyulladt DC—8-as gép 142 utasa közül 118-an sértetle­nül túlélték a szerencsétlen­séget. Nem sebesült meg a Zürichből Pekingbe tartó gép 12 főnyi személyzete sem. A szóvivő szerint 14 utas „eltűnt”, de nem volt haj­landó megerősíteni, hogy ezek holtteste a még mindig izzó repülőgéproncsok kö­zött van. A szóvivő közölte, hogy 10 utast égési sebek­kel kórházban ápolnak. A katasztrófa utáni első jelentések még 25 halottról és mintegy, 30 sebesültről szóltak. 'Sa*«gF'

Next

/
Thumbnails
Contents