Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
A 24. ÓRÁBAN ÉRKEZETT Haszon, kiadás nélkül EGYBE FONTOSABBA VÁLÓ termelési, anyagi tényező az az idő, amely a be- .ruházások kivitelezéséhez — a műszaki jellemzők, s a rendeltetés alapján — szükséges, s amennyi ténylegesen eltelik a kezdéstől az átadásig, Tavaly tizenöt százalékkal növekedett a befejezetlen beruházások állománya, s értéke elérte a 175 milliárd forintot. Az ismeretes megszorítások következtében valamelyest apadt a fejlesztések folyamának számszerű szintje, ám ry.ég így is az év elején 5200 beruházáson dolgoztak a kivitelezők, s e munkák együttes költségvetésének összege meghaladja a 700 milliárd forintot. Szemléletes képet kaphatunk a beruházások' összetételének változásáról a következők segítségével: 1975ben ötvenöt nagyberuházás állt kivitelezés alatt, jelenleg ez a szám harmincnyolcra csökkent. Igenám, de a szóban forgó- fejlesztések átlagos nagysága — teljes költségvetésének összege — megnőtt, 3,9- milliárdról 5,6 milliárd forintra, azaz az össztársadalmi javak mind nagyobb része kötődik így le, sürgetővé téve a kamatok « fizetésének kezdetét. A már említett korlátozások ellenére idén a középtávú tervben ■ előirányzottal szemben húszmilliárd forinttal nagyobbak a beruházási célú kiadások. Ahogy mondani szokták: kényszerpályán mozognak a már megkezdett fejlesztések, pénz kell a folytatásukhoz, ez magyarázza a többletet. Ám éppen ez a kényszerpálya követeli, hogy a forint elsősorban a folyamatban le- ' vő beruházások mielőbbi befejezését szolgálja. B’utunk a pénzünk után — ezzel a köznapi kiszólással érzékeltethetjük azt a „.furcsa állapotot, amikor a mfer befektetett, de még nem kamatozó összegek . mielőbbi hasznot hajtását szorgalmazzuk. Amire nyomós okunk, hogy nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredmenye szerint a hazai beruházási idő kétszer nagyobb az átlagosnak tarthatónál! s négyszer több akkor, ha az élvonalat megtestesítő országok építő-, szerelőiparához mérjük. Másfajta tapasztalatot fölhasználva szemléltetésül: az egy év alatt üzembe helyezett nagyberuházásokat elemezve kiderült, hogy . átlagos megvalósítási idejük túllépte a hat esztendőt,, s az átadás, az eredeti határidőkhöz képest tizenhét hónapot késett. A tervezett kamatok késedelme is legalább ennyi, gyakran azonpan több, s az sem kivételes eset, amikor a kamatokról a népgazdaságnak le kell mondania. AZ ÉPÍTŐIPAR tevékenységének NAGYOBB RÉSZE — a legutóbbi években 76—79 százaléka — beruházási célú éjpítés. Mondhatnánk, s nem indokolatlanul, sok múlik tehát az építőkön. Igaz, csakhogy: az építőipar napjainkban nyolcvanezer féle 'terméket — anyagot, eszközt — használ rendszeresen. Ezek folyamatos előteremtése — az importtól az egészen más ágazatokban levő szállítókig —, nem könnyű. Ezt figyelembe véve, valamint a kivitelezők — építők, szerelők — szervezési színvonalát ismerve, s nem elfeledkezve a munka- fegyelem olykor meghökkentő lazaságairól sem, érthetővé — de elfogadhatóvá aligha — válik a reprezentatív vizsgálatok megállapította tény:' az építő- és szerelőiparban 18—20 százalék a veszteségidő. Mindez száz munkaórából tizennyolchúsz, tehát úgy illan el, hogy nincs mögötte hasznos teljesítmény! Tavaly az ipari épületek átlagos kivitelezési ideje 515 nap volt, ami nagyon sok. Nemzetközi összehasonlításban ennek az egyharmada, legrosszabb esetben is a fele az elfogadható. Persze, nehéz úgy javítani a helyzeten, hogy öt esztendő alatt az egy munkahelyre jutó építő- és szerelőipari dolgozók száma növekedés helyett csökkent, 37 főről 32-re. A gyakran emlegetett koncentráció így puszta sóhaj-óhajjá válik, holott — kézenfekvő — á kivitelezés meggyorsítása egyenlő a kamatok érkezésének lerövidült idejével is. MEGHÖKKENTŐ, MENYNYIRE NAGYVONALÚAN KEZELJÜK azokat a forrásokat, amelyek minden különösebb újabb kiadás, befektetés nélkül hozzásegítenének bennünket a már elköltött forintok haszonfilléreihez. A felületes előkészítés, az ismétlődő tervmódosítás, a szervezetlen kivitelezés, az apró, de az átadást akadályozó, szakipari részmunkák késedelme: csupán néhány az okok közül, s az .okozat a várt bevétel elmaradása, a reméltnél — tervezettnél! — kisebb összege, vontatott megérkezése a közös pénztárba. Az össztársadalmi érdekeltséget képviseli tehát az a közelmúltban hozott kormányhatározat, amely szerint állami hozzájárulás és hitel — kevés kivételtől eltekintve — nem adható olyan beruházáshoz, amelynek a megvalósítási ideje három évnél hosszabb. Ugyanezt a célt szolgálja egy másik intézkedés: a nagyberuházásoknál a befejezési határidő lejárta után az Állami Fejlesztési Bank nem fizet, s a további költségeket a vállalatoknak saját forrásaikból kell fedezniük. Indokolt szigor. Megbízható számítások ugyanis azt mutatták, hogy a beruházások csupán időre történő befejezése — azaz nem a tervezettnél jobb, hanem a tervezettel megegyező kivitelezése — 1,5—2 százalékkal növelné a nemzeti jövedelmet. Ez, a tavalyi nemzeti jövedelem összege alapján, 7,5—10 milliárd forint lenne. Lehetne... Lázár Gábor Nagy kő esett le mezőgazdasági szakemberek szívéről, amikor a már-már megszokott verőfény helyett csendes eső fogadta az ébredőket. Szinte a 24. órábíun érkezett a csapadék a földeknek, főleg a vetéseiknek, amelyek a több hónapos szárazságban rendkívül egyenetlenül kellett, és sok helyütt a csírázó magvak pusztulása fenyegetett. Hétfőre igazi őszi csendes eső áztatta a földeket. Nem bánták a határban dolgozók sem a kényszerpihenőt, hisz az elmúlt hónapokban eleget kínlódtak a esowtszáiraz talajjal, s az átnedvesedett földön napok alattit behozhatják majd az idöv :=7Jteséget. .. .Ha egyáltalán lehet időveszteségről beszélni. Ugyanis ami a vetést előkészítő talajmunkákat megnehezítette, az meggyorsította a betakarítást, s kedvük szerint haladhattak a vetőgépek is mindenütt. így azután — ami talán még soha nem fordult elő — október végére a gazdaságok túljutottak az őszi munkák zömén, s erre a hétre már alig maradt vetni, betakarítani való. Ez annál is érdekesebb, mivel a szeptemberi rajt előtt mindenki számára a legfontosabb kérdés az volt., hogy milyenek lesznek a betakarítás eredményei, a költségeik, s mipdezek mit pótolnak a nyári veszteségekből. Azit mindenki tudta, hogy az elveszett pénz, termény csak részben térülhet majd meg, de így sem lehetett — nem is volt — mindegy, hogy ez az összeg mekkora lesz majd. Nos, a kukoricában nem csalódtak a szakemberek. Igen jó a termés, s ami manapság nem mellékes, a költségek lényegesen kisebbek voltak a szokásosnál. Mind kevesebb dolguk volt a terményszárítóknak, sőt akadt olyan gazdaság, ahol az utóbbi napokban már száiríA KÄLIAK TANDÍJA Nem magától zörgött a haraszt... Két NEB-vizsgálat tanulságai Régi igazság: ha a vezetők kozott megromlik az összhang, ha az első számú gaz! dasági és politikai irányítók nem állnak feladatuk magaslatán, annak- előbb vagy utóbb a beosztottiak is kárát látják. íme a legújabb bizonyító példa: amíg mindenki egy célért, és egy irányba húzta az igen jó természeti adottságok között gazdálkodó káli Károlyi Mihály Temelöszö- vetkezet szekerét, addig nem volt baj a szövetkezet gazdálkodásával, jutott pénz fejlesztésre, a jó munka megbecsülésére, ismeretlen fogalomnak számított a veszteség, az alaphiány. Ezek a szép napok azonban csak 1975-ig tartottak — ekkor egyesítették a káli, a kompolti és a kápolnai szövetkezetét — s utána évről évre romlott a szövetkezet gazdálkodása,, s az 1978-as esztendőtől már több mint hatmillió forintos alaphiány- nyal vettek búcsút. Levelek a köz érdekében A vezetők magyarázkodtak, a tagság pedig joggal elégedetlenkedett. Ez Utóbbiak véleményét először a ..verebek” csiripelték ki a faluban, aztán névtelen levelek, majd közérdekű bejelentések verték dobra az elmúlt évben, hogy valami nem stimmel a szövetkezetben, és ugyancsak sokaknak szúrt szépnél a szövetkezet akkori vezetőinek viselkedése, magatartása és munkastílusa is. Bár azok sem voltak kevesen, akik csendesítették az elégedetlenkedőket, de a kedélyek ennek ellenére sem csillapodtak, sőt egyre hangosabbá, indulatosabbá váltak. A megyei és a járási pártbizottság egyetértésével a Heves megyei Képi Ellenőrzési Bizottság szakemberei egyebek mellett ezért tették tiszteletüket a szövetkezetnél, s természetesen azért, hogy a sok-sok közérdekű bejelentésből is ki szűrjék az igazságot. Mindenki mást akart Hát szó, ami szó: nein véletlenül és nem magától zörgött a haraszt a termelő- szövetkezetben. Ráadásul nem is alkáirkik, hanem a szövetkezet első számú vezetői adtak a vártnál is több munkát a népi ellenőröknek. Vizsgálataik során többek között az alábbiak derültek ki: A vezetés egysége megbomlott. lnklov’rs József elnök és Varga Zsipmond elnökhelyettes kezéből annyira kicsúszott a gyeplő, hogy még a közvetlen beosztottjaik munkájába sem tudtak beleszólni. Mindezt kihasználva. mindenki mást akart, egyre gyakoribbá váltak az értelmet 1 en vitatkozások Bessenyei Illés, fáagrönómus Berényi Károly főkertész között, és a középvezetők is csapatakra szakad la k. A bizonylati rend és fegyelem betartásával és be- tarttatásával is legkevésbé a vezetők törődtek. Nem zavarta a főnökséget a nagyarányú állatelhullás, az lopta az abraktakarmányokat, aki csak éppen akarta. A szövetkezet tehergépkocsi- parkját alig ötven százalékban használták ki, senki sem figyelte esz üzemanyag felhasználást, aminek aztán az lett az eredménye, hogy egy fél év alatt több mint 1400 liter benzinnel és 7725 liter gázolajjal „ettek” többet a járgányok a tervezettnél, Illetve aiz engedélyezettnél. A gépkocsivezetőktől még a menetlevelek kitöltését sem követelték meg. ami persze nem -is lett volna könnyű, mert, a megtett kilométereket mérő órák többször voltak némáik, mint üzemképesek. Veszteség az állattenyésztésben is Ugyancsak a volt vezetők számlájára írták elsősorban a. népi ellenőrök az indokolatlanul aiacsQ.iv terméshozamokat, a különböző építési anyagok szabálytalan értékesítését, a ' készletgazdálkodás elhanyagolását, a naprakész könyvelést., valamint a, belső ellenőrzések mellőzését. A szövetkezet, kompolti állattenyésztő telepéről évek ót,a nem s-záillítoíták el a trágyáit. emiatt, a telep — a karámokig érő trágyadombok miatt — egészségiigvileg som felelt meg a követelményeiknek. Ez is egyik oka annak, — erősítették meg a népi ellenőrök — hogy a szövetkezet állattenyésztési ágazata az elmúlt évet is több mint hárommillió forintos veszteséggel zárta. Megmérettek és leváltásra találtattak Igaznak bizonyultak végezetül azok a bejelentések is, amelyek aiz elnöki keretre megszavazott .reprezentációs költségek felhasználását kritizálták. és nem alaptalanul vette szájára a tagság a vezetőknek vásárolt — természetesem a. szövéfkezet pénzén — személygépkocsi magáncélokra történő használatát sem. A vizsgálat befejeztével mindezekről a megyei NEB, valamint az illetékes pártós tanácsi vezetők küllőn is tájékoztatták a szövetkezet kommunistáit, alkik a pér- tonlkívüliekikél egyetértésben úgy döntöttek, hogy megvonják a bizalmat a szövetkezet vezetőitől. Az elnököt, az elnökhelyettest, * a. föagronó- must, a főkertészt, valamint Sándort, a kompolti vezetőjét leváltották, és új szakember került a gépesítési főmérnöki és a szállítási vezetői posztra is. A szándékkal már nincs baj Üzemeink, váll adataink, szövetkezetei n,k megszokhat- fák már. hóm- egv-egv mindenre kiteriedő alapvizsgálat után megvénk néni ellenőrei egy bizonyos idő eltelte után ismét visszatérnek volt ügyfeleikhez és utóvizsgálat keretében kérik újra számon, hogy megszán tették-c a korábbi hibákat. Így történt ez a közelmúltban K álban is, ahol mér a szövetkezet új vezetői adtak számot a változásokról, az eredményekről, s gondjaikról. Mivel csodáik még Kádban sem történnek, így a szöBalogfi telep1' Tűi az kzi itt unkák x ont én * i. v , Az ekék már a jövő évi dohánytáblák talaját forgatják (Fotó: Szántó György) tás nélkül került a termés a tárolókba.. Az alacsony víztartalom révén nemcsak nagy mennyiségű fűtőolajat takarítottak meg, de a kukoricaaratók is gyorsabb ütemet diktálhattak, így lehet, hogy a hét végére már csak alig 10 százaléka maradt lábon. Jól számítottak azok is, akik a silókukorica egy részét meghagyták szemesnek, mivel azok is beértek, s a hozamuk ugyancsak jónak ígérkezik. Talán nem túlzás mondani, hogy „aranykorát” éli most nálunk a napraforgó. Egyetlen esztendő alatt megduplázódott a megyében a vetésterület, s az idén már több mint 9300 hektárról vágták a termést a kombájnok. Azt a termést, ami a kukoricához hasonlóan egészen jónak ígérkezik. Annál többet panaszkodtak a cukorrépatermelők _ az időjárásra, s az esőtől most érthetően fellélegezték. Ugvanis a répa csaknem kétharmada eddig igen komoly betakarítási veszteséggel került le a földekről. A száraz talaj szinte megfogta az egyébként szépen fejlett, vetkezet tagsága, még ma issza a levét a tavalyi és az azelőtti rossz gazdálkodásnak, valamint a gyenge vezetésnek. Ahhoz viszont kétség nem férhet, hogy a kollektíva munkáját ma már szakmailag és politikailag is jól képzett vezetők irányítják. A rendcsinálás során felülvizsgálták a szövetkezet szervezeti felépítését, korszerűsítették a termelési szerkezetet, szigorú belső rendeletiekkel követelik meg a bizonylati és a szállítási fegyelmiét, nem Csáki szalmája már a benzin, gázolaj és az aibreik- takianmány sem. Szabályosan kitöltött menetleveleik nélkü] egyetlen tehergépkocsi sem hagyhatja el a • teliepet, újra ketyegnek a kilométereket mérő órák, a túlfogyasztás esetén a gépkocsivezetőknek igazolójelienitést kell adniuk. A szándékkal nincs tehát már baj Kálbain. Ezzel együtt is nehéz ^ kemény munka vár a szövetkezetne. A korábbi hibák miatt az év végén egyetlen fillér nyereségre sem számíthatnak — pedig több mint 13 millió forintot. terveztek — és a fejlesztési ailaphiárnyuk is megközelíti majd a négymillió forintot. A kár, a veszteség igencsak tetemes tehat. Nem is szólva a történitek erkölcsi és morális oldaláról Mindezekről ‘ nem 'elfeledkezve, az tehát most a legfontosabb feladat Kaiban, hogy mihamarabb talpra (áldjon a szövetkezet. Ez viszont csak úgy sikerülhet. ha. a Malinovszki István irányításával dolgozó új veretes még az eddiginél is bátrabban és következetes ,sebben számolja fel a vezetésben é,t a gazdálkodásban ' tapasztalt korábbi hibákat. Sajnos bőségesen van. miből okulniuk és tanulniuk a szövetkezet vezetőinek s tagjainak egyaránt ■ Koós József cukrot adó gyökereiket, s Ipába a jó gép, a lelkiismeretes munka, nagy részük, beleszakadt a felszedéskor. Ezért azután volt olyan gazdaság, ahol a zöldségtermelő ágazatból felszabadult munkaerőt is bevonták, s kézzel szedték fed egy-egy tábláról a répát. Szükség is várt minden lehetőség kihasználására, ugyanis a répa sokat vesztett a súlyából a sizáraz- sáig miatt, de remélhetően a még kint lévő fonnyadt fejek a mostani esőtől magúikhoz térnek majd. Nincs már sem zöldség, sem gyümölcs a földeken, a kertekben, csakúgy mint a siló. amit 990 hektárról takarítottak be aiz elmúlt hetekben, tegyük hozzá jó eredménnyel. Már csak napok kérdése és a szüret is befejeződik a megyében. Mindösszie azx>k- ban a gazdaságokban — Ecséden, Domoszlón, Gyöngyöspatáin — találná' betakarításra váró szőlőt, ahol egy hónapja meglehetősen ko- ' moly kárt tett a jég. Némiképp ellentmondásos az idei fi szüret eredménye, hisz a ([ szárazságtól összezsugorodtak, kisebbek .lettek a szemek, viszont igen magas a cukortartalom, így jó évjáratnak számít majd az ez évi termésből préselt bor. Különösen azoiknák a számítása jött be ezúttal, akik nem siettek a szedéssel, s a termés egy részét kínt hagyták aszusodni. Az egyébként szokatlanul gyors betakarítás ellenére ebben aiz esztendőben szinte miniden különösebb fennakadás nélkül fogadták az átvevőhelyeken a naprafor- gót, kukoricát, szőlőt, s a többi növényt, és a kezdeti zavart követően a szállítás is folyamatos, kiegyensúlyozott volt. Lassan az idén is pihenőre térnek a műhelyekben, a tsz-udvarokon a gépek, elcsendesedik a határ. Most már csiaik a legtöbb gazdaságban aiz őszi mélyszántás van hátira, s az éppen veszteglő gépek aiz eső után rövid idő alatt végezhetnék a tavasszal bevetésre kerülő földek forgatásával. (cziráld) Végei éri a BNV három szahhiálliíása A kőbányai vásárközpontban vasárnap délután zárja kapuit .a Hungarokorr, a Mi- pel és a Protenvita nemzetközi szakkiállítás. A három nemzetközi: seregszemle, hatnapos bemutató,iát, 19 ország é s Nyugat-Bériin csők nem 3ö ') cégének korszerű korrózióvédelmi, elektronikai és környezetvédői rhi anyagait és berendezéseit, rrintegv geo venezer hazai és külföldi szakember tekintette meg. 1979. október 30., kedd
