Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

A 24. ÓRÁBAN ÉRKEZETT Haszon, kiadás nélkül EGYBE FONTOSABBA VÁLÓ termelési, anyagi té­nyező az az idő, amely a be- .ruházások kivitelezéséhez — a műszaki jellemzők, s a rendeltetés alapján — szük­séges, s amennyi ténylegesen eltelik a kezdéstől az át­adásig, Tavaly tizenöt száza­lékkal növekedett a befeje­zetlen beruházások állomá­nya, s értéke elérte a 175 milliárd forintot. Az ismere­tes megszorítások következ­tében valamelyest apadt a fejlesztések folyamának számszerű szintje, ám ry.ég így is az év elején 5200 be­ruházáson dolgoztak a kivi­telezők, s e munkák együt­tes költségvetésének összege meghaladja a 700 milliárd forintot. Szemléletes képet kapha­tunk a beruházások' összeté­telének változásáról a kö­vetkezők segítségével: 1975­ben ötvenöt nagyberuházás állt kivitelezés alatt, jelen­leg ez a szám harmincnyolc­ra csökkent. Igenám, de a szóban forgó- fejlesztések át­lagos nagysága — teljes költ­ségvetésének összege — meg­nőtt, 3,9- milliárdról 5,6 mil­liárd forintra, azaz az össz­társadalmi javak mind na­gyobb része kötődik így le, sürgetővé téve a kamatok « fizetésének kezdetét. A már említett korlátozások ellené­re idén a középtávú tervben ■ előirányzottal szemben húsz­milliárd forinttal nagyobbak a beruházási célú kiadások. Ahogy mondani szokták: kényszerpályán mozognak a már megkezdett fejlesztések, pénz kell a folytatásukhoz, ez magyarázza a többletet. Ám éppen ez a kényszerpá­lya követeli, hogy a forint elsősorban a folyamatban le- ' vő beruházások mielőbbi be­fejezését szolgálja. B’utunk a pénzünk után — ezzel a köznapi kiszólással érzékeltethetjük azt a „.furcsa állapotot, amikor a mfer be­fektetett, de még nem ka­matozó összegek . mielőbbi hasznot hajtását szorgalmaz­zuk. Amire nyomós okunk, hogy nemzetközi összehason­lító vizsgálatok eredmenye szerint a hazai beruházási idő kétszer nagyobb az át­lagosnak tarthatónál! s négy­szer több akkor, ha az élvo­nalat megtestesítő országok építő-, szerelőiparához mér­jük. Másfajta tapasztalatot fölhasználva szemléltetésül: az egy év alatt üzembe he­lyezett nagyberuházásokat elemezve kiderült, hogy . át­lagos megvalósítási idejük túllépte a hat esztendőt,, s az átadás, az eredeti határidők­höz képest tizenhét hónapot késett. A tervezett kamatok késedelme is legalább ennyi, gyakran azonpan több, s az sem kivételes eset, amikor a kamatokról a népgazdaság­nak le kell mondania. AZ ÉPÍTŐIPAR tevé­kenységének NAGYOBB RÉSZE — a legutóbbi évek­ben 76—79 százaléka — be­ruházási célú éjpítés. Mond­hatnánk, s nem indokolatla­nul, sok múlik tehát az épí­tőkön. Igaz, csakhogy: az építőipar napjainkban nyolc­vanezer féle 'terméket — anyagot, eszközt — használ rendszeresen. Ezek folyama­tos előteremtése — az im­porttól az egészen más ága­zatokban levő szállítókig —, nem könnyű. Ezt figyelembe véve, valamint a kivitelezők — építők, szerelők — szer­vezési színvonalát ismerve, s nem elfeledkezve a munka- fegyelem olykor meghökken­tő lazaságairól sem, érthető­vé — de elfogadhatóvá alig­ha — válik a reprezentatív vizsgálatok megállapította tény:' az építő- és szerelő­iparban 18—20 százalék a veszteségidő. Mindez száz munkaórából tizennyolc­húsz, tehát úgy illan el, hogy nincs mögötte hasznos telje­sítmény! Tavaly az ipari épületek átlagos kivitelezési ideje 515 nap volt, ami nagyon sok. Nemzetközi összehasonlítás­ban ennek az egyharmada, legrosszabb esetben is a fele az elfogadható. Persze, nehéz úgy javítani a helyzeten, hogy öt esztendő alatt az egy munkahelyre jutó építő- és szerelőipari dolgozók száma növekedés helyett csökkent, 37 főről 32-re. A gyakran emlegetett koncentráció így puszta sóhaj-óhajjá válik, holott — kézenfekvő — á ki­vitelezés meggyorsítása egyenlő a kamatok érkezésé­nek lerövidült idejével is. MEGHÖKKENTŐ, MENY­NYIRE NAGYVONALÚAN KEZELJÜK azokat a forrá­sokat, amelyek minden külö­nösebb újabb kiadás, befek­tetés nélkül hozzásegítenének bennünket a már elköltött forintok haszonfilléreihez. A felületes előkészítés, az is­métlődő tervmódosítás, a szervezetlen kivitelezés, az apró, de az átadást akadályo­zó, szakipari részmunkák ké­sedelme: csupán néhány az okok közül, s az .okozat a várt bevétel elmaradása, a reméltnél — tervezettnél! — kisebb összege, vontatott megérkezése a közös pénz­tárba. Az össztársadalmi ér­dekeltséget képviseli tehát az a közelmúltban hozott kor­mányhatározat, amely szerint állami hozzájárulás és hitel — kevés kivételtől eltekint­ve — nem adható olyan be­ruházáshoz, amelynek a meg­valósítási ideje három évnél hosszabb. Ugyanezt a célt szolgálja egy másik intézke­dés: a nagyberuházásoknál a befejezési határidő lejárta után az Állami Fejlesztési Bank nem fizet, s a további költségeket a vállalatoknak saját forrásaikból kell fe­dezniük. Indokolt szigor. Megbízható számítások ugyanis azt mutatták, hogy a beruházások csupán időre történő befejezése — azaz nem a tervezettnél jobb, ha­nem a tervezettel megegyező kivitelezése — 1,5—2 száza­lékkal növelné a nemzeti jö­vedelmet. Ez, a tavalyi nem­zeti jövedelem összege alap­ján, 7,5—10 milliárd forint lenne. Lehetne... Lázár Gábor Nagy kő esett le mezőgaz­dasági szakemberek szívéről, amikor a már-már megszo­kott verőfény helyett csen­des eső fogadta az ébredő­ket. Szinte a 24. órábíun ér­kezett a csapadék a földek­nek, főleg a vetéseiknek, amelyek a több hónapos szá­razságban rendkívül egyenet­lenül kellett, és sok helyütt a csírázó magvak pusztulása fenyegetett. Hétfőre igazi őszi csendes eső áztatta a földeket. Nem bánták a ha­tárban dolgozók sem a kény­szerpihenőt, hisz az elmúlt hónapokban eleget kínlódtak a esowtszáiraz talajjal, s az átnedvesedett földön napok alattit behozhatják majd az idöv :=7Jteséget. .. .Ha egyáltalán lehet időveszteségről beszélni. Ugyanis ami a vetést előké­szítő talajmunkákat megne­hezítette, az meggyorsította a betakarítást, s kedvük sze­rint haladhattak a vetőgépek is mindenütt. így azután — ami talán még soha nem fordult elő — október végé­re a gazdaságok túljutottak az őszi munkák zömén, s er­re a hétre már alig maradt vetni, betakarítani való. Ez annál is érdekesebb, mivel a szeptemberi rajt előtt mindenki számára a legfontosabb kérdés az volt., hogy milyenek lesznek a be­takarítás eredményei, a költ­ségeik, s mipdezek mit pótol­nak a nyári veszteségekből. Azit mindenki tudta, hogy az elveszett pénz, termény csak részben térülhet majd meg, de így sem lehetett — nem is volt — mindegy, hogy ez az összeg mekkora lesz majd. Nos, a kukoricában nem csa­lódtak a szakemberek. Igen jó a termés, s ami manap­ság nem mellékes, a költsé­gek lényegesen kisebbek vol­tak a szokásosnál. Mind ke­vesebb dolguk volt a ter­ményszárítóknak, sőt akadt olyan gazdaság, ahol az utóbbi napokban már száirí­A KÄLIAK TANDÍJA Nem magától zörgött a haraszt... Két NEB-vizsgálat tanulságai Régi igazság: ha a vezetők kozott megromlik az össz­hang, ha az első számú gaz! dasági és politikai irányítók nem állnak feladatuk ma­gaslatán, annak- előbb vagy utóbb a beosztottiak is kárát látják. íme a legújabb bizonyító példa: amíg mindenki egy célért, és egy irányba húzta az igen jó természeti adott­ságok között gazdálkodó káli Károlyi Mihály Temelöszö- vetkezet szekerét, addig nem volt baj a szövetkezet gaz­dálkodásával, jutott pénz fejlesztésre, a jó munka megbecsülésére, ismeretlen fogalomnak számított a vesz­teség, az alaphiány. Ezek a szép napok azon­ban csak 1975-ig tartottak — ekkor egyesítették a káli, a kompolti és a kápolnai szö­vetkezetét — s utána évről évre romlott a szövetkezet gazdálkodása,, s az 1978-as esztendőtől már több mint hatmillió forintos alaphiány- nyal vettek búcsút. Levelek a köz érdekében A vezetők magyarázkodtak, a tagság pedig joggal elé­gedetlenkedett. Ez Utóbbiak véleményét először a ..vere­bek” csiripelték ki a faluban, aztán névtelen levelek, majd közérdekű bejelentések ver­ték dobra az elmúlt évben, hogy valami nem stimmel a szövetkezetben, és ugyancsak sokaknak szúrt szépnél a szövetkezet akkori vezetői­nek viselkedése, magatartá­sa és munkastílusa is. Bár azok sem voltak keve­sen, akik csendesítették az elégedetlenkedőket, de a ke­délyek ennek ellenére sem csillapodtak, sőt egyre han­gosabbá, indulatosabbá vál­tak. A megyei és a járási pártbizottság egyetértésével a Heves megyei Képi Ellen­őrzési Bizottság szakemberei egyebek mellett ezért tették tiszteletüket a szövetkezet­nél, s természetesen azért, hogy a sok-sok közérdekű bejelentésből is ki szűrjék az igazságot. Mindenki mást akart Hát szó, ami szó: nein vé­letlenül és nem magától zörgött a haraszt a termelő- szövetkezetben. Ráadásul nem is alkáirkik, hanem a szövetkezet első számú ve­zetői adtak a vártnál is több munkát a népi ellenőröknek. Vizsgálataik során többek között az alábbiak derültek ki: A vezetés egysége meg­bomlott. lnklov’rs József el­nök és Varga Zsipmond el­nökhelyettes kezéből annyira kicsúszott a gyeplő, hogy még a közvetlen beosztott­jaik munkájába sem tudtak beleszólni. Mindezt kihasz­nálva. mindenki mást akart, egyre gyakoribbá váltak az értelmet 1 en vitatkozások Bessenyei Illés, fáagrönómus Berényi Károly főkertész kö­zött, és a középvezetők is csapatakra szakad la k. A bizonylati rend és fe­gyelem betartásával és be- tarttatásával is legkevésbé a vezetők törődtek. Nem za­varta a főnökséget a nagy­arányú állatelhullás, az lop­ta az abraktakarmányokat, aki csak éppen akarta. A szövetkezet tehergépkocsi- parkját alig ötven százalék­ban használták ki, senki sem figyelte esz üzemanyag felhasználást, aminek aztán az lett az eredménye, hogy egy fél év alatt több mint 1400 liter benzinnel és 7725 liter gázolajjal „ettek” töb­bet a járgányok a tervezett­nél, Illetve aiz engedélye­zettnél. A gépkocsivezetőktől még a menetlevelek kitölté­sét sem követelték meg. ami persze nem -is lett volna könnyű, mert, a megtett ki­lométereket mérő órák több­ször voltak némáik, mint üzemképesek. Veszteség az állat­tenyésztésben is Ugyancsak a volt vezetők számlájára írták elsősorban a. népi ellenőrök az indoko­latlanul aiacsQ.iv termésho­zamokat, a különböző épí­tési anyagok szabálytalan ér­tékesítését, a ' készletgazdál­kodás elhanyagolását, a nap­rakész könyvelést., valamint a, belső ellenőrzések mellő­zését. A szövetkezet, kompolti állattenyésztő telepéről évek ót,a nem s-záillítoíták el a trá­gyáit. emiatt, a telep — a ka­rámokig érő trágyadombok miatt — egészségiigvileg som felelt meg a követelményeik­nek. Ez is egyik oka annak, — erősítették meg a népi ellenőrök — hogy a szövet­kezet állattenyésztési ágaza­ta az elmúlt évet is több mint hárommillió forintos veszteséggel zárta. Megmérettek és leváltásra találtattak Igaznak bizonyultak vége­zetül azok a bejelentések is, amelyek aiz elnöki keretre megszavazott .reprezentációs költségek felhasználását kri­tizálták. és nem alaptalanul vette szájára a tagság a ve­zetőknek vásárolt — termé­szetesem a. szövéfkezet pén­zén — személygépkocsi ma­gáncélokra történő hasz­nálatát sem. A vizsgálat befejeztével mindezekről a megyei NEB, valamint az illetékes párt­ós tanácsi vezetők küllőn is tájékoztatták a szövetkezet kommunistáit, alkik a pér- tonlkívüliekikél egyetértésben úgy döntöttek, hogy megvon­ják a bizalmat a szövetkezet vezetőitől. Az elnököt, az el­nökhelyettest, * a. föagronó- must, a főkertészt, valamint Sándort, a kompolti vezetőjét leváltották, és új szakember került a gépesítési főmérnöki és a szállítási vezetői posztra is. A szándékkal már nincs baj Üzemeink, váll adataink, szövetkezetei n,k megszokhat- fák már. hóm- egv-egv min­denre kiteriedő alapvizsgálat után megvénk néni ellenőrei egy bizonyos idő eltelte után ismét visszatérnek volt ügy­feleikhez és utóvizsgálat keretében kérik újra szá­mon, hogy megszán tették-c a korábbi hibákat. Így történt ez a közelmúlt­ban K álban is, ahol mér a szövetkezet új vezetői adtak számot a változásokról, az eredményekről, s gondjaik­ról. Mivel csodáik még Kádban sem történnek, így a szö­Balogfi telep1' Tűi az kzi itt unkák x ont én * i. v , Az ekék már a jövő évi dohánytáblák talaját forgatják (Fotó: Szántó György) tás nélkül került a termés a tárolókba.. Az alacsony víztartalom révén nemcsak nagy mennyiségű fűtőolajat takarítottak meg, de a kuko­ricaaratók is gyorsabb üte­met diktálhattak, így lehet, hogy a hét végére már csak alig 10 százaléka maradt lá­bon. Jól számítottak azok is, akik a silókukorica egy ré­szét meghagyták szemesnek, mivel azok is beértek, s a hozamuk ugyancsak jónak ígérkezik. Talán nem túlzás monda­ni, hogy „aranykorát” éli most nálunk a napraforgó. Egyetlen esztendő alatt meg­duplázódott a megyében a vetésterület, s az idén már több mint 9300 hektárról vágták a termést a kombáj­nok. Azt a termést, ami a kukoricához hasonlóan egé­szen jónak ígérkezik. Annál többet panaszkod­tak a cukorrépatermelők _ az időjárásra, s az esőtől most érthetően fellélegezték. Ugvanis a répa csaknem két­harmada eddig igen komoly betakarítási veszteséggel ke­rült le a földekről. A száraz talaj szinte megfogta az egyébként szépen fejlett, vetkezet tagsága, még ma issza a levét a tavalyi és az azelőtti rossz gazdálkodás­nak, valamint a gyenge ve­zetésnek. Ahhoz viszont kétség nem férhet, hogy a kollektíva munkáját ma már szakmai­lag és politikailag is jól kép­zett vezetők irányítják. A rendcsinálás során felülvizs­gálták a szövetkezet szerve­zeti felépítését, korszerűsí­tették a termelési szerkeze­tet, szigorú belső rendeletiek­kel követelik meg a bizony­lati és a szállítási fegyelmiét, nem Csáki szalmája már a benzin, gázolaj és az aibreik- takianmány sem. Szabályosan kitöltött menetleveleik nélkü] egyetlen tehergépkocsi sem hagyhatja el a • teliepet, újra ketyegnek a kilométereket mérő órák, a túlfogyasztás esetén a gépkocsivezetőknek igazolójelienitést kell adniuk. A szándékkal nincs tehát már baj Kálbain. Ezzel együtt is nehéz ^ kemény munka vár a szövetkezetne. A ko­rábbi hibák miatt az év vé­gén egyetlen fillér nyereség­re sem számíthatnak — pe­dig több mint 13 millió fo­rintot. terveztek — és a fej­lesztési ailaphiárnyuk is meg­közelíti majd a négymillió forintot. A kár, a veszteség igen­csak tetemes tehat. Nem is szólva a történitek erkölcsi és morális oldaláról Mindezek­ről ‘ nem 'elfeledkezve, az te­hát most a legfontosabb fel­adat Kaiban, hogy mihama­rabb talpra (áldjon a szövet­kezet. Ez viszont csak úgy sike­rülhet. ha. a Malinovszki Ist­ván irányításával dolgozó új veretes még az eddiginél is bátrabban és következetes ,sebben számolja fel a veze­tésben é,t a gazdálkodásban ' tapasztalt korábbi hibákat. Sajnos bőségesen van. mi­ből okulniuk és tanulniuk a szövetkezet vezetőinek s tag­jainak egyaránt ■ Koós József cukrot adó gyökereiket, s Ip­ába a jó gép, a lelkiismere­tes munka, nagy részük, be­leszakadt a felszedéskor. Ezért azután volt olyan gaz­daság, ahol a zöldségtermelő ágazatból felszabadult mun­kaerőt is bevonták, s kézzel szedték fed egy-egy tábláról a répát. Szükség is várt minden lehetőség kihaszná­lására, ugyanis a répa sokat vesztett a súlyából a sizáraz- sáig miatt, de remélhetően a még kint lévő fonnyadt fe­jek a mostani esőtől magúik­hoz térnek majd. Nincs már sem zöldség, sem gyümölcs a földeken, a kertekben, csakúgy mint a siló. amit 990 hektárról taka­rítottak be aiz elmúlt hetek­ben, tegyük hozzá jó ered­ménnyel. Már csak napok kérdése és a szüret is befejeződik a megyében. Mindösszie azx>k- ban a gazdaságokban — Ecséden, Domoszlón, Gyön­gyöspatáin — találná' betaka­rításra váró szőlőt, ahol egy hónapja meglehetősen ko- ' moly kárt tett a jég. Némi­képp ellentmondásos az idei fi szüret eredménye, hisz a ([ szárazságtól összezsugorod­tak, kisebbek .lettek a sze­mek, viszont igen magas a cukortartalom, így jó évjá­ratnak számít majd az ez évi termésből préselt bor. Külö­nösen azoiknák a számítása jött be ezúttal, akik nem si­ettek a szedéssel, s a termés egy részét kínt hagyták aszusodni. Az egyébként szokatlanul gyors betakarítás ellenére ebben aiz esztendőben szinte miniden különösebb fenn­akadás nélkül fogadták az átvevőhelyeken a naprafor- gót, kukoricát, szőlőt, s a többi növényt, és a kezdeti zavart követően a szállítás is fo­lyamatos, kiegyensúlyozott volt. Lassan az idén is pihenő­re térnek a műhelyekben, a tsz-udvarokon a gépek, el­csendesedik a határ. Most már csiaik a legtöbb gazda­ságban aiz őszi mélyszántás van hátira, s az éppen vesz­teglő gépek aiz eső után rö­vid idő alatt végezhetnék a tavasszal bevetésre kerülő földek forgatásával. (cziráld) Végei éri a BNV három szahhiálliíása A kőbányai vásárközpont­ban vasárnap délután zárja kapuit .a Hungarokorr, a Mi- pel és a Protenvita nemzet­közi szakkiállítás. A három nemzetközi: seregszemle, hat­napos bemutató,iát, 19 ország é s Nyugat-Bériin csők nem 3ö ') cégének korszerű korrózióvé­delmi, elektronikai és kör­nyezetvédői rhi anyagait és berendezéseit, rrintegv geo venezer hazai és külföldi szakember tekintette meg. 1979. október 30., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents