Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: liabb kiírd A szöuli lövések A VILÁGSAJTÓ TELE VAN TALA LG AT ÁSÓK­KAL. Mi történt a dél-koreai fővárosban? — teszik fel a kérdést öt kontinens újságjai, televíziós- és rá­dióállomásai. Az események pontos forgatókönyvét nemcsak most nem tudjuk, hanem valószínűleg biz­tosan sosem fogjuk megtudni. A hírügynökségek leg­alább négy-öt változatot repítettek fel, és bizony ezekből csak az közös, hogy Pák Csöng Hi táborno­kot, Dél-Korea diktátorát igen magas rangú tiszt (vagy tisztek?) golyói ölték meg. A legérdekesebb — és meg nem erősített —változatnak az tűnik, amely szerint már a gyilkosság előtti napon leváltották a vezetésből a diktátort és a gyilkosság csak az ezt kö­vető közjátékra tett volna pontot. A TÉNYEK TEHÁT A HOMÁLYBAN MARAD­NAK, de a körülmények sokkal kevésbé — márpedig a körülmények ebben az esetben is rendkívül beszé­desek. Feltétlenül érdemes tehát egy tanulságos pil­lantást vetni arra, milyen bel- és külpolitikai közeg­ben dördültek el azok a szöuli lövések. 1. Dél-Koreában az olcsó munkaerő és nem utol­sósorban a hatalmas — összesen több mint negyven- milliárd (!) dolláros — amerikai segély nyomán a leg­utóbbi években gazdasági fellendülés volt tapasztal­ható. Ez néhány hónapja a világgazdaság jelenségei (energiaárak, stb.), valamint a fegyverkezés növekvő költségei miatt hirtelen és látványosan megtorpant. 2. Az ország nagyvárosaiban, elsősorban Puszan- ban megállíthatatlannak tűnő tüntetéssorozat kezdő­dött, amelyben — a rezsim és az amerikai megfigye­lők nagy rémületére — nemcsak diákok, hanem nö­vekvő számban munkások és alkalmazottak is részt vették. 3. A szöuli amerikai nagykövet ilyen körülmé­nyek között utazott haza „jelentéstételre”, és ezzel körülbelül egyidöben Dél-Koreába érkezett Harold Brown amerikai hadügyminiszter. 4. Mind világosabbá vált, hogy Washington a vá­lasztási évben egyszerűen nem kockáztat meg egy nicaraguai típusú fordulatot a stratégiailag oly fon­tosnak minősített Dél-Koreában (ahol negyvenezer amerikai katona állomásozik!). A Fehér Ház ezért úgy döntött, hogy jobb a változást „felülről ellenőr­zött” és az amerikai érdekeknek szigorúan megfelelő módon, palotapu'ccsal végrehajtani. A TERV TEHAT AZ VOLT; a gyűlölt Pák Csöng Hi eltávolítása majd levezeti a feszültséget és az „új” emberek folytatják — a régi politikát... Harmat Endre támadások Az iráni kormány a kurd konfliktus békés megoldása érdekében újból utasította a hadsereget a hadműveleteik szü ne töltetesére. A Kurdisztánban állomá­sozó 61. hadosztály főpa­rancsnoka hétfőn á Bamdad című lapnak adott nyilatko­zatában kijelentette: az uta­sítás azt tükrözi, hogy a kor­mány „minden érintett fél számára elfogadható megol­dást” igyekszik találni. Ennék ellenére hétfőn to­vábbi összecsapásokról ér­keztek hírek Kurdisztánból. Az iraki határ mentén fekvő gasri Shirinben a felkelők tüzérségi támadást intéztek a kormánycsapatok egyik laktanyája ellen és súlyosan megrongálták az épületet. Bukanban kurd fegyveresek megostromolták az iszlám gárdisták főhadiszállását. Nyugalom Dél-Koreában Csői Kju Ha miniszterel­nök, aki Pák Csöng Hi dél­koreai diktátor meggyilkolá­sa után az ország' ügyvezető elnöke lett. hétfőn reggel a hadügy- a belügy- és a kül­ügyminiszterrel, valamint más magas rangú polgári és katonai személyek részvéte­lével tanácskozást tartott a merénylet óta kialakult hely­zetről. Mint egy szóvivő a kétórás tanácskozás után közölte, a részvevők megerősítették, hogy „a ’ merénylet napja, péntek óta nyugalom van az országban” A dél-koreai lapok hétfőn reggel címoldalukon ismer­tették a diktátor halálának körülményeiről vasárnap nyivánosságra hozott leg­újabb hivatalos „változatot”, miszerint Pák Csöng Hit és testőreit Kim Dze Kju, a dél-koreai titkosszolgálat fő­nöke „személyes féltékeny­ségtől indíttatva”, előre ki­tervelt módon gyilkolta meg. ARCÉL HÁTTÉRREL Luis Carlos Presfes Brazíliában •Torge Amado életrajzi re­génye nyomán a nemzetközi munkásmozgalom veterán­ját, a Brazil Kommunista Párt főtitkárát hazájában és világszerte a ..Reménység lovagjának” nevezik,; Louis Carlos Prestes a napokban, a katonai diktatúra kény­szeredett „liberalizálási” en­gedményeinek keretében, ha­zatérhetett. A „Reménység lovagja” hazatérésével, első nyilat­kozataival új reménységet gyújtott a brazil dolgozó milliók szívében. Sajtóértekezlet Rióban — Brazíliában az elmúlt 15 esztendőben kiéleződtek a gazdasági és társadalmi problémák az ország mind­inkább a nemzetközi nagy­tőke függvénye lett, elmé­lyült a gazdagok és a sze­gények közt tátongó szaka­dék, — íme. egy összefogla­ló mondat Prestes elemzé­séből, amelyet Rio de Ja- neiróban tartott, első sajtó- értekezletén, sokévi szám­űzetés után. A kommunista párt főtit­kára az időszerű problémák­ról is nyíltan, lényegretörően nyilatkozott: — Meg kell változtatni az ország hely­zetét. Ezt követeli népünk. GMmm Ib ii. október 30., kedd «, De a változáshoz meg kell szilárdítani az ellenzéki erők egységét és a harcba bé kell vonni a tömegeket. A Brazil Kommunista Párt minden erejével hozzá kíván járulni ehhez a küzdelem­hez, amely elképzelhetetlen a kommunisták részvétele nélkül. Az aktuális követelés: az amnesztia, a párt legalitása. Luis Carlos Prestes erről is beszélt: — Haladéktalanul érvényteleníteni kell azokat a kommunistaellenes törvé­nyeket. amelyeket ' az ame­rikai imperializmus nyomá­sára fogadtak el. Hivatalo­san is vonják vissza a kom­munista párt működését til­tó rendelkezéseket! Egy élet logikája Amit a brazil kommunista vezető mond és tesz most hazájában, egy harcos és kö­vetkezetes életút logikus ál­lomása. Prestes, aki most 81. évébe lép. a modern Bral zília egész történelmi fej­lődését. kialakulását végig- küzdötte. Apja katonatiszt volt és előtte is megnyílott a hadseregbeli karrier útja. A fiatal katonaiskolai növen­déket már elsősorban a szo­ciális problémákkal foglal­koztatták és amikor hadnagy lett, részt vett a copacaba- nai katonai felkelésben. Száműzték, de évek múltán ismét egy felkelő mozga­lomhoz csatlakozott. Had- oszlo.pot szervezett, amely két és fél év alatt a hatal­mas országban 25 000 kilo­méteres utat tett meg, s át­vágta magát a kormánycsa­patok gyűrűin. A népi had­viselésnek ezt a bravúrját úgy emlegetik Brazíliában, mint az egyik legjelentősebb forradalmasító tényezőt. A „Prestes-hadoszlop” út­ján a népre támaszkodott, elégette a parasztok adós­ságleveleit, forradalmi igaz­ságszolgáltatást gyakorolt, kiszabadította a politikai fog­lyokat, gyűléseket tartott. Ez- a hadoszlop nem győzhetett a túlerő ellen, és Brazílián átvágva a szomszédos Bolí­viában talált menedéket, de hatalmas felvilágosító mun­kát végzett, politikai jelen­tősége visszhangjában rejlett. Prestes számára az_ emig­ráció évei a politikai egye­tem esztendőit jelentették. Megismerkedett a marxiz-' mus—leninizmus tanaival; Moszkvában találkozhatott a nemzetközi munkásmozgalom Á gazdasági szabályozó rendszer módosítása (Folytatás az 1. oldalról) szövetkezetéknek a korábbi­nál több lehetőségük nyílik arra, hogy olyan felelősség- teljes, önálló vállalkozásokba kezdjenek, amelyek önmaguk és a népgazdaság számára egyaránt előnyösek. A szabályozás ösztönzi a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítását és fokozatos megszüntetését, illetve a bel­földön és a külföldi piacokon egyaránt gazdaságosan érté­kesíthető termékek termelé­sének növelését. A gazdálko­dás biztonságát a vállalati tartalékok szerepének foko­zásával is elősegíti. A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló rendelét az adózási, tá­mogatási és alapképzési sza­bályokat tartalmazza. Esze­rint a mezőgazdasági nagy­üzemek adóinak általános mértéke nem emelkedik. Földadót a jövőben a főbb művelési áganként fizetnek. Egységes lesz a termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daságok üzemi és személyes jövedelemszabályozása. A munkadíjak és az év végi ré­szesedés külön szabályozásá­val a termelőszövetkezetek az eddiginél nagyobb összhan­got teremthetnek a személyes jövedelmek és a teljesítmé­nyek között. A felvásárlási árak már meghirdetett emelésével összhangban egyes támoga­tások megszűnnek, mások mérséklődnek. A kedvezőtlen adottságú üzemek továbbra is megkülönböztetett támoga­tásban részesülnek, hogy az elősegítse az adottságaikhoz igazodó termelés kialakítá­sát, ösztönözze az ez irányú gyors cselekvést. A háztáji és kisegítő gaz­daságok a nagyüzemekkel azonos feltételek mellett vá­nagy alakjaival, Dimitrov-, val, Togliattival, Thorezzel. A kommunista párt tagja­ként tért haza, ahol a Nem­zeti Felszabadítás: Szövet­ség elnökévé választották. Dé a kormányzat, megré­mülve a népfront jellegű szervezet sikereitől, betil­totta azt és Prestest hadbí­róság elé állította. Elítélték, bebörtönözték. Prestes rab volt, amikor pártja főtitkárrá választotta, a nácizmus vereségét köve­tő nagy népi tömegmozgalom követelésére bocsátották sza­badon. A brazil párt azóta, minden üldöztetés ellenére, az illegalitásban is tömeg­párttá nőtt. Most ismét le­gálisműködésének jogáért harcol. Küzdelme összefor­rott a Reménység lovagjá­nak névével. Szelepnyitás Brazíliában Vajon miért igyekszik a brazil * katonai diktatúra mostanában „politikai nyi­tást” hirdetni? Miért állítja azt, hogy „vége” a diktatúra eddigi terrormódszereinék, miért kezd úgynevezett „li­beralizálási” kísérletbe? Luis Carlos Prestes ezekre a kér­désekre néhány nappal ez­előtt a l’Humaniténak adott interjújában elmondta: a tömegmozgalom fejlődése, az ellenzék megerősödése, a rendkívül súlyos gazdasági válság és a nemzetközi hely­zet változása hozta létre az új szituációt. Az 1978-as vá­lasztások, (annak ellenére, hogy a kormány úgy szab­dalta át a választókörzete­ket, hogy a munkáslakta, el­lenzéki körzetek választói­nak képviseletét csökkentse), a népi dlenaóki mozgalom sárolhatnak műtrágyát, nö­vényvédő szert és támogatást kapnak a termelésükhöz szükséges alapvető kisgépek beszerzéséhez. Akik szarvas- marhát tartanak, továbbra is részesülnek az eddigi kedvez­ményekben. A vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló rendelet elősegíti a vállalati teljesítmények és a bérfejlesztés lehetőségének közvetlenebb összekapcsolá­sát. A bértömegszabályozás eddiginél szélesebb körű al­kalmazása fokozottan ösztö­nöz a bérek teljesítmények szerinti differenciálására és a takarékos létszámgazdálko­dásra. Növeli a rendelet az önálló vállalati bérgazdálko­dás rugalmasságát, lehetővé teszi az ösztönző bérformák kiterjedtebb alkalmazását és a vállalatokat érdekeltté te­szi a fölösleges létszám le­építésében. A vállalati műszaki fej­lesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló ren­delet 1980. január 1-től — egyes feldolgozó ágazatokban 1981-től — a korábbinál jobb összhangot teremt a műszaki fejlesztési források és a tény­leges szükségletek között. Biztosítja annak lehetőségét, hogy a vállalatok az előállí­tott termékeik árába felszá­mítható műszaki fejlesztési hányadot — a vállalat egé­szére jóváhagyott kereteken belül saját hatáskörükben, tényleges kutatási és fejlesz­tési igényeiknek megfelelően használhassák és differenci­álhassák. 1980-tól több me­zőgazdasági nagyüzem is le­hetőséget kap arra, hogy mű­szaki fejlesztési alapot ké­pezzen saját agrotechnikai kutatási céljaira. előretöréséről tanúskodtak. A szenátusi választásokon a Brazil Demokratikus Moz­galom nevű ellenzéki tömö­rülés ötmillió szavazattal előzte meg a kormánypártot, a hivatalos ARENA-pártot. Ez annál is jelentősebb eredmény, mert nemrégiben még életét kockáztatta az, aki az ellenzék mellett szó­lalt fel. A változás pozitív, de a rendszer természete nem változott meg. A rendszer űj vezetője, Joao Batista Figueiredo tá­bornok-elnök nyilván a ko­rábbi kudarcok és terrbr- módszerek feledtetésére pró­bál „megújhodást” hirdetni. De azok, akik a kínvallatá­sokért, a kíméletlen elnyo­másért, a milliók nyomorá­ért felelősek, a helyükön vannak. Elképzelésük ez: „minél inkább változunk, annál inkább megmaradhat a régi". Magyarán: az ún. re­formok lényege a rendszer átmentése. A nyitás tehát tulajdonképpen szelepnyitás. A tűrhetetlenné vált hely­zetben a robbanás elkerülé­sének szándéka vezeti a „li- beralizálökat”. De ez így nyi­tott résekbe kell nyomulni — ez az ellenzéki erők politi­kája. „Minden lehetőséget fel kell használnunk” — mondta Prestes. A „libera­lizálásét” is. Erről a Brazil Kommunista Párt főtitkára elmondta: általános, nem pe­dig részleges, szelektív am­nesztiát kell követelni. A nem­zeti megbékélésnek ez a fel­tétele. A Reménység lovagja —, mint életében annyiszor — most is megmutatja a köve­tendő utat. És most már nem a száműzetés távolából, de hazájában emeli fel sza­vát a népi egység, az igazi változások érdekében. Rudnyászky István A beruházások rendjéről szóló korábbi minisztértaná- csi rendeletet módosítva a kormány a döntési és a fi­nanszírozási rendszeren alap­vetően nem változtatott. A beruházások * támogatása azonban az eddiginél szigo­rúbb gazdaságossági követel­ményekhez kötődik Állami alapjuttatást azok a dinamikusan fejlődő válla­latok és szövetkezetek kap­hatnak, amelyeknek beruhá­zásai megfelelnek a hitelpo­litikai irányelvekben rögzí­tett jövedelmezőségi követel­ményeknek, de fejlesztési alapjukat más jövedelmező beruházásokra kötötték le, ezért újabb hitelt már nem tudnak fölvenni. * A kormányrendeletek és a miniszteri végrehajtási sza­bályozások a Magyar Köz­löny november 1-i számában jelennek meg. Ez a szám nyílt árusítású hírlapárudák­ban is kapható lesz. (MTI) Nyugat-Berlin vendége ­A francia elnök „hazai“ földön Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök hétfőn délelőtt egynapos látogatásra Nyugat-Berlinbe érkezett. A francia államfő repülőgépe a Tegeli repülőtéren, a város francia szektorában szállt le. A fogadtatás Párizsban gondosam kidolgozott proto­kolláris rendje kifejezésre juttatta: az elnök lényegé­ben „hazai földre” lépett Nyuggt-Berlinben is. Gis- card-t és a kíséretében lévő Jean Francois-Poncet kül­ügyminisztert — külföldi uta­zások alkalmából teljesen szokatlan módon — Jean- Pierre Brunet bonni francia nagykövet köszöntötte első­nek, aki betölti egyben a nyugat-berlinii francia kato­nai kormányzat főnöki tisz­tét is. öt követte a hárörh nyugati nagyhatalom katonai városparancsnoka, s csak ez­után került sorra Dietrich Stobble, Nyugat-Berlin kor­mányzó polgármestere. Giscard az első francia el­nök, aki Nyugat-Berlinbe látogatott, s Napóleon óta az első francia államfő a Spree partján. Francia részről — ezt Gis­card d’Estaing több nyilat­kozatában is egyértelműen érzékeltette — a látogatás politikai tartalmának legfőbb pontja a francia jelenlét és jogok demonstrálása Nyugat- Berlinben, illetve „a berlini térségben”. Franciaország „négyhatalmi jogait” kíván­ták kifejezésre jutattni még azzal is. hogy az elnök egy sor politikai programját —* a francia megszálló csapatok díszszemléjét, Giscarrinak a nyugat-berlini lakossághoz intézett rövid beszédét, a fa­sizmus áldozatai emlékmű­vének megkoszorúzását, — a francia szektor területére szervezték meg. Hua Kuo-fcng Londonban Hua Kuo-feng, a kínai ál­lamtanács elnöke, nyugat­európai körútja során népes kíséretével vasárnap délután Londonba érkezett. A hatna­pos látogatásnak tulajdoní­tott kiemelkedő jelentőséget aláhúzta, hogy Heathrow re­pülőtéren a brit protokollá­ris szokásoktól eltérően sze­mélyesen a miniszterelnök, Margaret Thatcher foeadta. Ilua Kuo-feng és kísérete hat napot tölt Nagy-Britan- niában: ezalatt két ízben folytat négyszemközti meg­beszélést Thacher asszonnyal, fogadja őt és díszebéden látja vendégül II. Erzsébet királynő. A két külügymi­niszter, Huang Hua és lord Carringtőn külön is találko­zik.

Next

/
Thumbnails
Contents