Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-26 / 251. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR: Neokolonialista reflexek Az Egyesült Államoknak az a döntése, hogy fo­kozott fegyverszállításokban részesíti Marokkót, egye­bek között azt is tanúsítja; Washington külpolitiká­jában erősek a neokolonialista reflexek. Már Reza Pahlavi iráni sah bukása után a Carter-kormányzatot a hazai „héják” bírálattal illették, azzal, hogy könnyű szívvel „veszni hagyja Amerika barátait”. Sőt, óva intették: ne ismételje meg ezt a hibát a „legmegbíz­hatóbb nyugat-afrikai barát, II. Hasszáh marokkói király esetében. Az uralkodó, aki már nyakig benne volt a nyug^t-szaharai ingoványbán ugyanis, még tavasszal folyamodott Washingtonhoz az amerikai fegyverszállítmányok felújításáért A nem minden habozás nélkül meghozott döntés egyrészt az amerikai konzervatív köröknek tett en­gedményt, másrészt pedig az „erélytelen vezető” hí­rébe keveredett Carter kísérlete, hogy visszaállítsa megtépázott elnöki tekintélyét. Ez pedig a jelek sze­rint megér annyit, hogy az Egyesült Államok beavat­kozzék egy regionális konfliktusba, melynek kimene­tele csakis abban az esetben érintené nagyhatalmi érdekeit, amennyiben a megbízható barát, II. Hasszán bukásával végződne. Ezt a lehetőséget teljesen kizárni nem lehet, de ez idő szerint valószínűnek sem látszik. A Marokkó által megszállt Nyugat-Szahara felszabadításáért küz­dő, s a szomszédos Algéria erőteljes támogatását élve­ző Poli.sario-front ugyan katonai téren szorongatja II. Hasszán csapatait, de még döntő győzelme esetén sem törvényszerű az uralkodó bukása. Így hát inkább arról lehet szó, hogy Washington demonstrálni akar­ja: nem hagyja veszni szövetségeseit. Ára is van ennek azonban, mert mint a Polisario- ' front egyik vezetője hangoztatta: „az USA döntése minden eddiginél valószínűtlenebbé teszi a politikai rendezést a térségben”. Növeli továbbá a konfliktus terjedésének a veszélyét. II. Hasszánnak az a keddi nyilatkozata, miszerint országa nem mondott le ar­ról a jogáról, hogy az ellenség — vagyis a Polisario gerillái — üldözése közben algériai területre lépjen. Washington lépése bizonyára nem fog használni Algériával fennálló kapcsolatának, pedig ez az ország a legfontosabb gázszállítója. Ez az oka, hogy Carter elnök Brzezinskivel, nemzetbiztonsági főtanácsadójá­val képviselteti majd magát Algéria közelgő nemzeti ünnepén. Kérdés azonban, hogy Brzezinski jelenléte többet nyom-e a latban, mint a barátságtalan szom­szédnak juttatott harckocsik és helikopterek. Pál fi Viktor Vita az olasz alkotmányról Olaszországban a kereszténydemokraták cs a kommunisták megbeszéléseket folytatnak az alkotmány reformjáról. A fényképen: Bcnigno Raccagnini, a kereszténydemokrata­párt főtitkára (balról) cs Enrlco Berlinguer, az OKP főtit­kára. (Népújság — UP1—MTI telefotó) usztyinov a katonai enyhülésről' Dmitrij Usztyinov marsall­nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­terének a katonai enyhülés lehetőségéről és szükséges­ségéről irt cikkét közölte csütörtökön a moszkvai Pravda. Dmitrij Usztyinov cikké­ben rámutat, hogy a Leo- nyid Brezsnyev által Berlin­ben előterjesztett szovjet ja­vaslatok megvalósítása ha­talmas jelentőségű lenne mindenekelőtt a politikai enyhülésnek katonai enyhü­léssel történő kiegészítése szempontjából, — Ugyanakkor vannak olyan erők, amelyeknek nem szívük szerint való a Szov­jetunió kezdeményezése. Mindenekelőtt az Egyesült Államok, az NSZK és Nagy- Britannia vezető körei igye­keznek megkerülni a konk­rét választ, megpróbál­ják csökkenteni mind a Szovjetunió konk­rét lépéseinek, mind pedig előterjesztett javaslatainak jelentőségét. Ezek a körök tulajdonképpen megkísérlik meggyőzni a világ és elsősorban a nyugat-eu­rópai országok közvéle­ményét arról, hogy mind­ezek ellenére, a józan ész ellenére, a NATO-nak foly­tatnia kell a fegyverkezési hajsza fokozását Nyugat- Európában, és hogy meg kell kezdenie minőségileg új amerikai nukleáris rakéta- rendszer elhelyezését e tér­ségben. A szovjet katonai doktrína kizárólag védelmi jellegéről írva, Dmitrij Usztyinov meg­állapítja: „az egész világ számára közismert, hogy a Szovjetunió senki ellen sem készül katonai támadásra és sohasem hajt végre ilyen tá­madást. Az is világszerte is­mert dolog, hogy a szovjet hadsereg és flotta valóban állandóan kész visszaverni bármely agiesszor bármilyen eszközzel és háborús mód­szerrel indított támadását A Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa ellen indított támadást elkerülhe­tetlenül meg fogják torolni. — Az Egyesült Államok vezetői, szavakban, szintén mintha az államok közötti békés együttműködés fejlesz­téséért, az enyhülésért és annak katonai enyhüléssel történő megerősítéséért lép­nének fel. A valóság azon­ban gyakorta az ellenkezőjé­ről tanúskodik: terjesztik a félelem légkörét, szítják * fegyverkezési hajszát, leple­zetlenül katonai előkészüle­teket tesznek. Napjaink témái: A protekcionizmus Idei harmincadik számá­ban a Német Szövetségi Köztársaságban megjelenő Der Spiegel című hetilap azt állapítja meg, hogy kilenc- száz olyan állami intézkedés ismeretes az Európai Gazda­sági Közösségen belül, ame­lyik közvetlenül akadályoz­za az áruforgalmat. Nevén nevezve a dolgot: protek­cionista intézkedésekről van szó, olyan elhatározásokról, melyeknek célja a visszatar­tás kifelé, a védelem befelé. Szokványos példa: a tagor­szágok egyike új szabványt vezetett be az emelővillás targoncákra. Mit hoz a „vé­letlen”, a friss előírásnak a hazai gyártmányok tökélete­sen eleget, tesznek, más or­szágok termelőinek viszont jelentősebb átalakításokat kellene végrehajtaniuk a terméken, csak akkor szá­míthatnak az export engedé­lyezésére. A következmény nem kétséges: a. szóban for­gó hazai gyártók előnyben vannak a versenyben fellépő más országbeliekkel szemben. S még egy adalék, szintén a Der Sni-gel cikkéből: éven­te tízezer oldalnyi szabvány- előírás változik meg a Né­met Szövetségi Köztársaság­QMÉmsSg, 1979. október 26., péntek bán az összesen negyvenezer oldalas szabványtárból.. Ki képes itt napra készen tud­ni, mi a megengedett, s mi nem?! Ez utóbbi kérdéssel való­jában a hetilap a protekcio­nizmus manapság divatos, fi­nomabb, egyre inkább elő­térbe kerülő formálnak — az úgynevezett nem tarifális, közvetlenül nem anyagi jel­legű f .-máknak — egyikét vette célba. A megszorítások, korlátozások halmával né­zünk szembe, ha a protek­cionizmust, mint a különféle állami intézkedések össze­foglalóját, támogatások és tiltások együttesét vizsgál­juk. Egyrészt a kivitel ser­kentésére, másrészt a beho­zatal korlátozására, azaz a termelőknek külföldi ver­senytől való megvédésére régóta alkalmaznak, protek­cionista intézkedéseket. Volt ennek — i-etve van ma is, a fejlődő országok ecetében — pozitív tartalma, haladást szolgáló gyakorlata, hiszen elősegítette a termelés és a forgalmazás honi megerősö­dését. Napjainkban azonban a fejlett tőkés országok egy — nem csekély — része a pro­tekcionista intézkedésekkel semmi mást nem kíván szol­gálni. mint a piaci terjesz­kedést, illetve bizonyos ese­tekben a kedvező piaci hely­zet megőrzését. Maga a szakirodalom sem szűkölködik, amikor össze­gezni kell a protekcionizmus különféle lehetséges formáit, így a vámokat, az azokat he­lyettesítő adókat, az úgyne­vezett kontingentálást, azaz az érintett áru behozható mennyiségének meghatározá­sát, a tilalmi listák fölállítá­sát — mi az, amit egyálta­lán nem lehet importálni —, a gazdaság másik oldalán pe­dig az exportprémiumok, a kiviteli adókedvezmények — vagy a teljes adóelengedés — fölkínálását. Ennél is gazda­gabb azonban a mindennapi gyakorlat példatára, hiszen az említettek mellé sorakozik a devizapolitika sokféle eleme, az ármegkötések alkalmazá­sa, a bonyolult engedélyez­tetési eljárások bevezetése, az irreális minőségi követel­mények kialakítása. S még ezzel sincs vége. Gyakran protekcionista meggondolások rejlenek a naponta megfo­galmazott különféle döm­pingvádak mögött, a határo­kon túli partnerek előtt rejt­ve maradnak a hazai terme­lőknek adott szubvenciók, azaz szinte áttekinthetetlenül kusza szövevénye az, amit a nemzetközi gazdasági együtt­működés protekcionista gát­jainak szokás nevezni. Hazánk külkereskedelmi tevékenysége ma még sok esetben ütközik a protekcio­nizmus emelte korlátokba, sőt falakba, s bár ismétlődő­en tiltakoznak emiatt, a mesterséges akadályok kö­vetkeztében jelentős bevé­teltől esünk el. Ugyanakkor gyakorlati tapasztalatunk: bár jó néhány tekintetben a legerősebb — az adott te­vékenységben, az érintett áruban stb. a legnagyobb ter­melő — országok diktálhat­nak protekcionista intézke­déseket, de van egy objek­tív határ, amit átlépve a kor­látozások a visszájára for­dulnak. A védővámok egyik fajtája például — az úgyne­vezett diszkriminatív jellegű vámelőírások — könnyen ve­zethet arra, hogy az azt al­kalmazó ország áruira — más országok szintén ilyen vá­mokat vetnek ki. Arra is vannak történelmi — és friss — tapasztalatok, hogy a pro­tekcionizmus a jövőt veszé­lyezteti a jelen ellenében, mert azokat védi, akik nem tartoznak a gazdaság úgyne­vezett vivőágaiba, s a mes­tersége« védelem lelassítja — olykor megakadályozza — a szerkezeti változásokat, ez­zel csökkenti a kivitel ver­senyképességét, végső soron tehát nem a gazdasági növe­kedés érdekében, hanem an­nak ellenében hat. A vázlatos áttekintés is elég arra, hogy belássuk: a protekcionizmus hosszú tá­von lényeges veszélyeztetője a nemzetközi gazdasági együttműködésnek. Aligha véletlen, hogy világszerte erősödik a tiltakozás —min­den lehetséges fórumon — a protekcionizmus ellen, s eb­ben a küzdelemben a szocia­lista országok, jelentős részit vállalnak. Veress Tamás Marjai József hazaérkezett Romániából Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, aki küldöttség élén a magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozatán vett részt, csütörtökön hazaérke­zett Romániából. Marjai József Bukarestben vezető személyiségekkel tár­gyalt a két ország kapcsola­tainak kérdéseiről. Megnyi­totta a magyar gazdasági és műszaki napokat. Ellátoga­tott a román főváros nehéz­gépgyárába, és félkereste a bukaresti bútoripari kiállí­tást is. A magyar gazdasági és műszaki napok megnyitá­sa alkalmából Bukarestben és Kolozsvárott elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a szocialista országok gazdasági integrációjának fejlesztése, a szocialista nem­zetközi munkamegosztásból származó kölcsönös előnyök érvényesítése valamennyi szocialista országnak alapve­tő érdeke. Rámutatott, hogy Magyarország és Románia gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködését a szocialista országok fejlődé­sének általános törvényszerű-' ségei, a KGST-tagországok politikai és gazdasági együtt­működésének közösen kiala­kított elvei alapvetően meg­határozzák. A KGST-tagor­szágok két- és sokoldalú együttműködésének tovább­fejlesztése új módszerek és lehetőségek feltárását és al­kalmazását követeli meg. Közös feladataink megoldá­sában, törekvéseink valóra váltásában építünk a Román Szocialista Köztársasággal való kétoldalú együttműkö­désünkre is. A magyar—román gazda­sági kapcsolatokról szólva megállapította: az együtt­működés dinamikusan fejlő­dik. Nicolae Constantin, román miniszterelnök-helyettes üd­vözölte a magyar rendez­vényt, s vázolta a két ország közötti gazdasági kapcsola­tok lendületes fejlődését. Az árucsere-forgalom a jelenlegi ötéves tervben megduplázó­dik a korábbi, 1971—75-ös tervciklushoz képest. Röviden LA PAZ Az Egyesült Államok ka- rib-tengeri hadgyakorlatai veszélyeztetik a térség bé­kéjét és biztonságát — je­lentette ki szerdán az ame­rikai államok szervezetének tanácskozásán George Loui" son, Grenada állam küldött­ségének vezetője. A szi­getországban tavasszal ha­talomra került haladó kor­mány ifjúsági, szociális és vidékfejlesztési minisztere rámutatott: súlyos veszélyek fenyegetik azokat az orszá­gokat, amelyek a saját útju­kat akarják járni. Miután Carter amerikai elnök elismerte, hogy a ku­bai szovjet katonai személy­zet nem veszélyezteti az Egyesült Államok biztonsá­gát, a hadgyakorlatokat csak „ellenséges cselekedetnek le­het tekinteni, amelynek cél­ja a megfélemlítés” — han­goztatta. MOSZKVA A repülőgépek éjszaka, vagy ködös időben történő leszállásának irányítására a szovjet szakemberek két éve dolgozták ki a „Glisszada” elnevezésű, lézeres irányító- berendezést. A találmány­ként bejegyezett, s már szá­mos ország által megvásárolt rendszert hamarosan a hajó­zás szolgálatába állítják. Az első kísérletek színhelye Leningrad. Egyelőre még csak egy hi­dat szereltek fel a lézeres irányítóberendezéssel, de ha­marosan a Néva egész le- ningrádi szakaszán létrehoz­zák az egységes irányító- rendszert, a következő évek­ben pedig más folyókon és tengeri kikötőkben is meg­jelenik a „Glisszada”. LISSZABON Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacionálé elnöke szerdán a portugál fővárosba érkezett, hogy részt vegyen a Szocialista Internacionálé irodájának október 29-én hétfőn kezdődő ülésén. A tanácskozás na­pirendjén a közel-keleti kér­dés, a dél-afrikai és rhode- siai helyzet, valamint a leg­utóbbi közép-amerikai fejle­mények szerepelnek. Brand- tot a lisszaboni repülőtéren Mario Soares, a portugál szocialista párt főtitkára és Internacionálé egyik aletnö- ke fogadta. KÓMA Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök, aki nyugat-európai kőrútján ko­rábban már járt a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaországban, Nagy- Britanniában, szerdán este Rómába érkezett. A görög kormányfő csü­törtökön olasz vendéglátóival Francesco Cossiga miniszter- elnökkel és Sandro Pertini köztársasági elnökkel nem­zetközi kérdésekről, köztük elsősorban Görögország kö­zös piaci tagságáról, vala­mint a NATO-hoz fűződő vi­szonyáról tárgyal. Karamanliszt pénteken a Vatikánban fogadja II. Já­nos Pál pápa is. WASHINGTON * Negyvennyolc órával az— után, hogy az Egyesült Álla­mok fokozott fegyverszállí­tást ígént a Nyugait-Syaharát megszállva tairtó Marokkó­nak, Carter elnök békülé- keny lépést tett Algéria fe­lé. Ez utóbbi a Nyugat-Sza- hara függetlenségéért küzdő Polisario Frontot támogatja. A Fehér Ház szerdán be­jelentette, hogy az amerikai elnök fölkérte nemzetbiz­tonsági főtanácsadóját, Zbig- niew Brzezinskit: vegyen részt az algériai forradalom 25. évfordu'ójának ünnep­ségein, ily módon .közvetle­nül és személyesen mutatva ki az Egyesült Államok nagyrabecsülését Algériának a függetlenségért vívott har­ca iránt, és kifejezve remé­nyét. hogy kapcsolataik szo- rosabbakká válnak”. (AFP) T1NDOUF Az Egyesült Államoknak az a döntése, hogy új fegy­verekkel látja el Marokkói, minden eddiginél valószínűt­lenebbé teszi a politikai ren­dezést a térségben — hang­súlyozta Basir Musztafa Sza- jed, a Polisario Front főtitkár- helyettese. A frontnak a nyu­gat-algériai Tindouftól délre lévő támaszpontján újság­írók egy csoportja előtt igen súlyosnak, a szaharai nép el­len irányúiénak minősítette az amerikai döntést, s meg­erősítette, hogy a Polisario nem fog meghatrálm Marok­kó előtt. PÁRIZS Megérkeztek Párizsba azok a chilei pilóták, akik francia légitámaszpontokon, egyéves tanfolyamon sajá­títják el a Mirage típusú harci repülőgépek vezetését — jelentették be Párizs­ban. A chilei junta légi ere­je 16 darab Mirage-50 típu­sú vadászbombázót vásárolt Franc i aorezágbóL (Reuter) VIENTIANE Házi Vencel köIGgyminisz­ter-helyettes az indokínai or­szágokban tett látogatáséi során mcigb&aaóléeekiet foly­tatott Vientianéban Khamp- hay Bouphavall, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszter-helyet­tesével Fogadta őt Phouné Sipaseuth, a Laoszi Forra­dalmi Néppárt Politikai Bi. zottságának tagja, miniszter- elnök-helyettes, 'külügymi­niszter. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents