Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Fontos lépés MINÉL INKÁBB KÖZELEG az az időpont, amikor az amerikai szenátusban szavazni kell a SALT—II. szerződés ratifikálásáról, annál leplezet­lenebbé válnak egyes amerikai köröknek a ratifiká­lás megtorpedózását célzó mesterkedései — írja kommentárjában szerdán a moszkvai Pravda, rá­mutatva, ezzel az egész emberiség számára veszélyt jelentő hadászati fegyverzetek tényleges korlátozá­sát kívánják meghiúsítani. Az Egyesült Államokban a szerződés körül ki­bontakozott vita bebizonyította, hogy az amerikaiak túlnyomó többsége támogatja a SALT—II. megálla­podást. A SALT—II. szerződés mindeddig a legnagyobb lépés a hadászati fegyverkezési haisza megfékezése felé. A Szovjetunió és az Egyesült Államok első íz­ben állapodott meg abban, hogy mennyiségileg és minőségileg egyaránt korlátozza hadászati nukleáris erőit. Csaknem hét évig tartó tárgyalásokon vitat­ták meg részletekbe menően a fegyverzetek konkrét kérdéseit, a fegyverrendszerek „plafonjait”. A SALT—II. megállapodás elleni támadások jól tükrözik, hogy mennyire cinikus, önző és a szó rossz értelmében provinciális az a harc, amelyet bizonyos amerikai körök vívnak a szerződés ellen. Egyes po­litikusok, politikai ambícióik kielégítése érdekében, a hatalom megszerzését remélve, a szenátusi helyük megszerzése vagy' megtartása érdekében semmitől sem riadnak vissza. Készek az egész emberiség sor­sát kockára tenni. Ford és Kissingcr, az Egyesült Államok volt elnöke és külügyminisztere, akik nem­rég még maguk is részt vettek a SALT—II. tárgya­lásokon, egy húron pendülnek azokkal, akik a szer­ződés „módosítását” követelik, s olyan más nemzet­közi kérdésekkel akarják azt összekapcsolni, mint a „kubai szovjet katonai jelenlét” „az afrikai szovjet magatartás” mondvacsinált problémája. Azt követe­lik a kormányzattól, hogy a katonai kiadások jelen­tős növelésével „fizessen” a SALT—Il.-ért. A SALT—II. MEGÁLLAPODÁS HATÁLYBA LÉPÉSÉT az egész világ várja. Várják az ameri­kaiak milliói is, akik a szerződéssel szembeni rossz­indulatú támadások ellenére úgy tekintenek a meg­állapodásra, mint fontos lépésre, a nukleáris háború veszélyének csökkentése, a fegyverkezési hajsza megfékezése útján — mutat rá a Pravda kommen­tárja. Szovjet — dél-jemeni tárgyalások Moszkvában Moszkvába érkezett Abdul Fatfah Iszmail. a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság el­nöke, a Jemeni Szocialista Párt (őtitkára. Képünkön: Lconyid Brezsnvev üdvözli a jeme­ni vendeget. (Népújság telefotó — TASZSZ—MT1—KS) MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta szerdán Moszkvában Abdul Fattah Iszmailt, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a JNDK Elnöki Tanácsának elnökét, aki az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a legfelsőbb tanács elnöksége és a szov­jet kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tesz a Szovjetunióban. A jemeni államfőt és kí­séretét katonai díszpompával fogadták. Üdvözlésére a re­pülőtéren megjelent Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter, valamint számos más szovjet közéleti szemé­lyiség és a Moszkvában akk­reditált diplomáciai képvi­seletek sok tagja is. A Jemeni NDK Iszmail vezette küldöttsége szerdán délelőtt Moszkvába utazását megelőzően Taskentben megkoszorúzta Lenin emlék­művét és az ismeretlen ka­tona sírját. Leonyid Brezsnyev vezeti a szovjet tárgyaló küldött­séget a szovjet—dél-jemeni tárgyalásokon, amelyek szerdán délután kezdődtek meg a Kremlben. A dél-je­meni küldöttség vezetője Abdul Fattah Iszmail, a Je­meni Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának főtit­kára. a JNDK elnöke. A Népek Barátsága Ér­demrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Abdul Fattah Iszmailt, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a JNDK elnökét. A kitünte­tést szerdán — a tárgyalások befejeztével Leonyid Brezs­nyev. az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke nyújtotta át a dél-jemeni államfőnek, Leonyid Brezsnyev pohár- köszöntőt mondott azon az estebéden, amelyet a szovjet vezető testületek adtak a dél-jemeni elnök tiszteleté­re szerdán este a Kremlben. Beszédében ■ hangoztatta, hogy a demokratikus" Jemen népe nem egy dicső lapot írt a nemzeti felszabadító mozgalmak történetébe. Az első, a hegyekben tevékeny­kedő partizánosztagoktól az imperialistaellenes felkelés győzelméig, a függetlenség kivívásáig és a szocializmus építése politikájának meg­hirdetéséig vezető utat járta be Dél-Jemen népe, . Baszk és katalán népszavazás TÁJON ..SZÉTHULLIK-E” a Franco halála óta „beteg” Spanyolország, ahogyan a hadsereg konzervatív tábor­nokai állítják, vagy ellenke­zőleg: újabb előrelépés kö­vetkezik a fasizmus utáni demokratizálódás „gyógyulási folyamatában”, ahogyan a kormány és Suarez minisz­terelnök szeretné? — ez a két nézet ütközik egymással a katalán és a baszk önkor­mányzatról ma rendezendő két népszavazáson. Katalónia hatmillió és a Baszkföld kétmillió lakosa arról dönthet: akarja-e a pártjai, a központi parlament és kormány által közösen ki­dolgozott önkormányzati tör­vény életbe léptetését. A tét, amelyről dönthet: jövője, amelyet egy csapásra ugyan aligha változtat meg a törté, nelmük során annyiszor meg­szerzett és mindig újra el­vett részleges önállóság visz- szanyerése, de amely egyben Spanyolország egész jövendő arculatát is alakítja. A két, egyenként is több megyéből álló spanyol tartó, mány közül Katalónia két­ségkívül jobb gazdasági helyzetben van. Ott. az egyik megyeszékhely, Tarragona környékén összpontosul a spanyol olajipar, és Kataló- nin fővárosa, Barcelona is országos jelentőségű ipari központ, elsősorban fémipa­ra híres. Az önkormányzatot előkészítő tárgyalások a madridi kormánnyal éppen a tartomány gazdasági jelentő, sége miatt nagyon bonyolul­tak voltak. A KATALÁN POLITIKAI PÁRTOK — a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt katalán tagozata, a katalán kómmu- • ■ nisták, a nacionalisták és a madridi kormánypárt, a De­mokratikus Centrum Unió 1979. október 25., csütörtök j itteni szárnya — mind art javasolják, hogy a nép sza­vazzon „igennel” az önkor­mányzati törvényre. Csak egy kicsiny szélsőséges csoport követel „nemet” arra, hogy törvényesítsék a katalán ge- neralitás jogait, amelyeket a vidék lakossága először a XIII. században vívott ki ma. gának. E század katalánjai is megszenvedték az önállósá­got, amelyet legutóbb a pol­gárháború, Franco falangis- táinak győzelme után tagad­tak meg tőlük. A generalitás jelenlegi. 114. elnöke, Joseph Tarradellas 37 esztendei száműzetés után éppen két évvel ezelőtt térhetett visz- sza hazájába. A Baszkföld — avagy az ott élő nép sajátos, egyetlen mással rokonságot nem tartó nyelvén, Euzkadi — már sú­lyosabb gondokkal küzd. Gazdasága, amelynek fő ága a halászat, a vegyipar és fegyvergyártás, jelenleg tör­ténete legmélyebb válságát éli. A munkanélküliség is jóval nagyobb az országos átlagnál. A Baszkföldön tevékenyke. dő nagy politikai pártok kö­zül három a Baszk Naciona­lista Párt, a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt és a De­mokratikus Centrum Unió ugyancsak „igen” szavazatra szólítja fel a baszk népet, ám a negyedik, a „Herri Bata- suna” (Népi Szövetség) a leg­jobb esetben tartózkodásit ja­vasol. Ezt a mozgalmat so­kan a Baszkföld teljes füg­getlenségéért, elszakadásáért véres terrormódszerekkel küzdő és a központi hatósá­gok egves túlkapásaira ürü- gvet adó ETA terrorszerve­zet „nolitikai képviseletének” tartják. A párt nem azono­sítja magát az ETA elszaka­dási követeléseivel, de ön­kormányzat helyett. önren­delkezést követel és Navarra beolvasztását akarja. Ma a basz^földi és a ka- talóniai városok utcáin a szavazásra szólító plakátok ' íő jelszava ez: „A munka­nélküliség ellen mondj igent az önkormányzatra!" Meg ez: „A demokráciáért szavazz az önkormányzatra!”, ám a köz­vélemény-kutatások szerint félő, hogy mindkét terület lakosságának csaknem a fele egyáltalán nem vesz részt a szavazáson, amelyre történe­tesen éppen 140 évvel aztítán kerül sor, hogy a baszkokat első ízben fosztották meg kü. lönleges jogaiktól. MIT ADNA NEKIK, az egyszerű embereknek az ön- kormányzat? A két törvény- javaslat betűje szerint az adózás szélesebb körű el­lenőrzését, nagyobb önálló­ságot a területgazdálkodás­ban, a helyi tervezésben, a helyi rendőrség és az igaz­ságszolgáltatás irányításá­ban. Mindezt azonban — ugyancsak a felmérések ta­núsága szerint — elsősorban a helyi vezetők és a pártok ügyének tartják. Az utca embere nemigen hisz az „ön­kormányzat csodájában”, amely az önállóságért küzdő pártok szerint orvosság lesz „minden bajra” — hiszen a munkanélküliség, a megélhe­tés állandó drágulása egyál­talán nem helyi, hanem or­szágos gond. A Baszkföldön ráadásul az is nehezíti a helyzetet, hogy a szavazáson megmutatkozó érdektelenség aligha segíthet az ETA-terroristák politikai elszigetelésében. Noha »sza­vazás előkészítése viszonyla­gos nyugalomban zárult, semmi sem szavatolja, hogy az elégedetlen baszk szélső­ségesek nem kezdik újra tüntetéseiket, az ETA pedig véres merényletsorozatát, amely idén már hatvan ha­lálos áldozatot szedett. MINDEZÉRT A BAS7.K- FttLDI VÁROSOK és falvak utcáin a többi, sokak szerint érdektelen plakáthoz még esv. reménvkedő jelszó, csat­lakozik: ..A békéért mondj igent az önkormányzatra!” Mészáros Béla Bíborosok tanácskozása Vatikánvárosban RÓMA Vatikánvárosban hivata­losan bejelentették, hogy II. János Pál pápa november 5-re összehívta a világ ösz- szes bíborosait, hogy az egy­házat és világi kapcsolatait érintő kérdésekről tanács­kozzék velük. Az Osservalore Romano, a Vatikán hivatalos orgánuma szerdai számában közölte, hogy ■ II. János Pál pápa kedden Vatikánvárosban magánkihallgatáson fogadta, majd ebéden, látta vendégül Sandro Pertini olasz köztár­sasági elnököt. Vatikánvárosi megfigyelők véleménye sze­rint az egyházfő és az olasz elnök az olasz—vatikáni vi­szonyt szabályozó ‘ 1929-es konkordátum felülvizsgálá­sáról tárgyalt egymással. TEL AVÍV JERUZSÁLEM Túlélte a Begin-konnány a Knesszel.ben kedden meg­vitatott öt bizalmatlansági indítványt. Ezeket az ellen­zéki pártok nyújtották1 be a romló gazdasági helyzet és a településpolitika miatt. Az öt indítványról egyszerre szavaztak, s az arány 59:47 volt. A vasárnap leköszöni. Mose Dajan külügyminiszter — immár — csak mint kép­viselő — a kormánykoalíciót támogatta a szavazásban. ¥ BONN ^ Hua Kuo feng kínai mi­niszterelnök befejezte poli- t'kai tárgyalásait Bonnban és szerdán vidéki látogató- kőrútra indult. Előzőleg két négyszemközti megbeszélést, folytatott Helmut Schmidt kancellárral áttekintve a nemzetközi helyzet legfon­tosabb területeit. WASHINGTON 1 Az Egyesült, Államok kép­viselőháza kedden elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza Carter elnököt a be.izinadagolás bevezetésére. MANAGUA 1 A nicaraguai ideiglenes kormány további hat hónap­ra meghosszabbította az ór_ ízágban érvényben lévő rend­kívüli állapotot. Erre az in­tézkedésre azért volt szük­ség, hogy a kormány lépése­ket tehessen Nicaragua de­mokrata k u s áta lak ításának érdekében. HANOI A Béke-világtanács fel­hívja azokat a kormányokat, nem kormány-szerveket, szervezeteket és egyéneket, amelynek értékes a béke, a nemzeti függetlenség, az em­beri élet, fokozzák erőfeszí­téseiket annak érdekében, hogy mind több élelmiszer és gyógyszer jusson el a Kambodzsai Népköztársaság­ba. Irán súlyos gazdasági nehézségeiről TEHERÁN Kazem Sariat Madari aja- tollah, közismert iráni val­lási :és. politikai személyiség az „Ettelaat” című lapnak adott interjújában az ország jelenlegi súlyos gazdasági nehézségeiről beszélt. Sariat Madari állást fog­lalt az ellen, hogy a hatósá­gok beavatkozzanak a ta­nulóifjúság ügyeibe. Az egyetemek és az iskolák a forradalmi mozgalom egyik legfontosabb központjai vol­tak — ’ mondotta —, ezért nem látok arra okot, hogy megtiltsuk az egyetemisták­nak és az iskolásoknak a politikai kérdésekkel való foglalkozást Arra a kérdésre, vajon a városi tanácsok nemrégiben történt megválasztásakor a választásra jogosultaknak a szavazásban való részvételi aránya miért volt csupán 8 százalékos, Sariat Madari azt válaszolta, hogy a lakosság már nem iáolál ugyanolyan reményeket és nem lelkese­dik ugyanúgy, mint a for­radalom kezdeti szakaszá­ban, és sokan, akik hittek a forradalom eszméiben, ma már kiábrándultak. A kurd kérdésről szólva a vallási vezető elmondotta, hogy az napról napra bo­nyolultabbá válik. Minde­mellett kifejezte reményét, hogy a kurd kérdést sikerül tárgyalásos úton rendezni, c „Hagyománytisztclő“ szavazás La Pazban Az Amerikai Államok Szervezete újabb öt évre az argentin Alejandro Orfilat választotta a szervezet fő­titkárává. A szerdai szava­záson, a szervezetnek a bo­líviai fővárosban tartott kül­ügyminiszteri tanácskozáson, Orfilára a 27 szavazatból 18 esett. Ellenjelöltje, Ramon Emilio Jimenez, a Domini­kai Köztársaság külügymi­nisztere volt. A szavazás eredményé ar­ra utal, hogy az AÁSZ-ban változatlanul többségben vannak a maradi, jobboldali erők, mutatnak rá megfigye­lők. Bár a főtitkárt szemé­lyében választják és nem országát képviseli, annak tá­mogatására szüksége van a jelöléshez. A Dominikai Köztársaság külügyminiszterét a mérsé­keltebb, haladóbb rendsze­rek, főként a karib-tengeri országok támogatták. Jóllét hét a szavazás titkos volt, aligha kétséges, hogy az Egyesült Államok Orfila mellett volt, s támogatását sugallta a többi kormány­nak. Orfila a washingtoni politikai élet régi. ismert alakja. Tanulmányait az Egyesült Államokban végez­te, és 1975-ig, amikor először választották meg tisztére, Argentína washingtoni nagy­követe volt. Hector Dada, aki Salva­dort képviseli az AÁSZ ülésén, kijelentette: széles­körű nemzetközi kapcsola­tokra törekszenek, beleértve Kubát is. Nem kértek ka­tonai segélyt az Egyesült Államoktól, de azzal, mint minden állammal, jó kapcso­latokat kívánnak, hangoztat­ta a diplomata. Francia katonák utaznak Mauritániába es PÁRIZS '' —— Párizsban ismeretessé vált félhivatalos katonai for­rásokból származó értesülé­sek szerint Franciaország katonai egységet irányít Mauritániába. A 140—180 főnyi alakulat november ele­jén érkezik Nouadhibou ma- uritániai kikötőbe és három­havonta „.váltani” fogják más, hasonló egységekkel. A francia katonák Haidala mauritá.niai miniszterelnök és Giscard d’Estaing francia elnök augusztus 29-i párizsi megbeszélésén született dön­tés alapján érkeznek a föld- közi-tengc 1 kikötőbe. Fran­ciaország ígéretet tett arra, hogy növelni fogja katonai cs gazdasági segítségéi Mau­ritániának. amely a Polisa- rio Fronttal kötött megálla­podás óta hivatalosan sem­leges félnek vallja magát a nyugat-szaharai konfliktus­ban (a korábban Mauritá­niának juttatott területekét e megállapítás után Marokkó erőszakkal bekebelezte). ^

Next

/
Thumbnails
Contents