Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

Járási pártaktíva' értekezlet Egerben A népi ellenőrzés megvizsgálta Á szállítás szervezés© A korszerű értékesítési formák elterjedése, az élel­miszerek .szállításának jobb szervezése a kereskedelem­nek és a vásárlóknak is egy. aránt elsőrendű érdeke. A kimutatások szerint például a konténerek alkalmazása jelentősen meggyorsítja a szállítást, harmadára csök­kenti az üzletekben az áru­átvételi időt, s — mivel nem kell az árut átrakodni — mérsékli a kereskedelmi dol­gozók — köztük sok nö — fizikai igénybevételét. Nem nehéz felfedezni, hogy mind. ezek a vásárlók, a fogyasz­tók érdekeit szolgálják. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság már 'három évvel ezelőtt megvizsgálta az élelmiszerek szállításának ta­pasztalatait, azt, hogy mi­lyen hiányosságok gátolják a szállítás-szervezés oldaláról a lakosság jobb, tervszerűbb ellátását, s milyen eszközök­kel lehetne segíteni. Már akkor is megállapítot­ták: az egyik fő gond abból adódik, hogy az élelmiszer nagy- és kiskereskedelem, valamint a szállítók között gyakran nincs szerződéses kapcsolat, sok esetben a személyes összeköttetések — igen sok­szor a boltvezetők és a ko­csikísérők kapcsolata — ha­tározták meg egy-egy bolt ellátását. Ugyancsak jelentős problémák mutatkoztak az üvegek, ládák visszaváltásá­ban és visszaszállításában, s azt is említi az akkori je­lentés, hogy a kiskereskede­lem üzlethálózata — sok esetben még az újonnan épí­tett ABC-áruházak sem — rendelkeztek a korszerű áru- • r szállítás fogadási feltételei-^ vei. Idén a KNEB munkatársai ismét megvizsgálták, hogyan . haladt az akkor megállapí­tott hiányosságok felszámo­lása, mennyire javult az élel­miszer-szállítások szervezett­sége, a i,lakosság ellátása. A jelentésből kitűnik, hogy az ellenőrök három év múltán meglehetősen vegyes benyo­másokat szereztek. Megálla­pításaik szerint mind a he­lyi, mind a központi szervek a szükséges intézkedéseket megtették, ám ezek gyakor­lati megvalósítása csak rész­ben és zökkenőkkel ment végbe. Mindezeket nem le­het csak az anyagi eszközök és technikai feltételek gyak­ran valóban korlátozott vol­tára visszavezetni: az ered­mények és a hiányosságok egyaránt a vezetői munka színvonalában tapasztalható különbségeket jelzik. A legtöbb tennivaló a szer­ződéses kapcsolatok fejlesz­tésében, következetes alkal­mazásában. a szervezés javí­tásában maradt. A tapaszta­latok szerint a kiskereske­delmi vállalatoknak még,leg_ inkább a tejipari vállalatok­kal sikerült korrekt partne­ri kapcsolatot kialakítaniuk, míg például a söripari vál­lalatok — a szállítói pozíció erősebb volta miatt — sok helyen elzárkóznak szerző­dések kötésétől. Súlyos problémát okoznak a hiánycikkek, hiszen amíg egyes termékek nem, vagy csak igen ritkán, nehezen kaphatók, addig ezen áru­cikkek megszerzésére irányu­ló igyekezetben gyakran meg nem engedhető eszközök is helyet kapnak. Megállapí­tották, hogy a három évvel korábbi vizsgálatot követően a hiánycikknek számító ter­mékek elosztása — a megle­vő fogyatékosságok ellenére — tervszerűbbé vált. A fő­városban például a húst ér­tékesítő boltokat nagyság szerint kategorizálták, és en­nek megfelelően kötelező - minimális választékot állapí­tottak meg. (A boltok tény­leges választéka — a húsipar alapanyag-ellátásától függő­en — gyakran 'elmarad et­től.) A szállítás körülményei­nek és gazdaságosságának nagyon fontos tényezője az, hogy milyen feltételek között fogadják és raktározzák az árukat. A KNEB korábbi . vizsgálata nyomán elkészí­tették és szabványként kiad­ták az élelmiszerboltok épí­tésének — a korszerű felté­teleket figyelembe vevő — műszaki követelményrend­szerét, s ennek hatására az ezt követően épített nagy alapterületű élelmiszerüzle­tek már rendelkeznek a kor­szerű — konténeres — szál­lítás fogadási feltételeivel. (A fővárosban 25, Békés me­gyében 7, Szolnok megyében 13, Baranyában 7, Tolnában 2, Komáromban 2 új, nagy területű bolt épült.) Ugyan­akkor növekedett, az éjsza­kai szállításra alkalmas, zsi­liprendszerű raktárral ren­delkező üzletek száma. Ami a korszerű szállítási eszközöket illeti: jelentősen bővült a konténerek száma, bár — egy másik vizsgálat adatai szerint — az ország mintegy 19 ezer élelmiszer- üzlete közül még csak 1500- ba szállítanak konténerben. Sokat fejlődött a . legkor­szerűbb szállítás-szervezési forma a programozott szál­lítás. A Budapesti FŰSZERT például 130 boltjában szer­vezte meg a számítógépes, órára programozott szállítást. Ennek eredményeként keve­sebb gépkocsival 25 százalék­kal többet szállítottak. Má­sutt — például Pécsett és a Gyulai Húskombinátban — is tapasztalható fejlődés ezen a területen, bár korántsem hasonló ütemben és mérték­ben. Mindenesetre a, ma még jellemző kevésbé ‘korszerű és gazdaságos módszereket foko­zatosan a programozott szál­lításnak kell felváltania. Föld S. Féter Export — Tarnaméráról A tamamérai Lenin Tsz asadányi lakatosüzemére ma már rá sem lehet ismerni. Valamikor bútorvasákat ké­szítettek,' most a mezőgazda- sági termelés szolgálatában tevékenykedve, főleg állat­tartó berendezéseket gyárta­nak. Az új műhelycsarnok meg­építése után lehetőség nyílt sertésfiaztatók és malacne­velő rekeszek készítésére, melyeket saját tervek alap­ján sorozatban gyártanak. A termékszerkezet-váltás egyik újdonsága az acélszer- kezetek készítése, melyeket épületekhez; silókhoz, kon­ténerekhez állítanak elő. Az új terméket megrende­lés alapján tőkés exportra, a Német Szövetségi Köztár­saságba, szállítják. Még eb­ben az évben elkészítik egy 300 négyzetméter alapterü­letű épületszerkezet acélvá­zát, melyet az NSZK-ban a lakatosüzem munkásai a helyszínen szerelnek majd Naponta mintegy húszezer pár cipőt minősítenek és el­lenőriznek minőségileg a Minőségi Cipőgyárban. A mcósok a hazai szabvány szerint ellenőrzik a cipőket a futószalag végén, a csomagolás előtt. A külföldi megrendelésre gyártott cipőket a megrendelő áltat jóváhagyott követelményrendszer szerint minősítik. (MTI fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Egységes szerkezetben az építési engedélyezési eljárás jogszabályai ft legöregebb molnár (Fotó: Szabó Sándor) Több mint tíz esztendeje mar. hogy nyugdíjba ment. Hajlott kora ellenére azon­ban most is lételeme a munka. Ügy mondják, ő az utolsó vízimolnár Heves me­gyében. Gyöngyösön él fele­ségével a Kiss Antal utcai házban csendesen, békésen. A gyerekek már régebben „kirepültek” a házból. így egyedül maradta^. a portán. Bodócs Márton 74 évének nagyobbik hányadát a mal­mokban töltötte. A kemény­kötésű. eéőskezű ember a vízikerék, később a gőzzel, majd a villannyal hajtott őnlögép közelében élte le éle­Dolgozott vízikerékkel is tét. Múló évtizedeit bera­gyogta a búzával, a kukori­cával, a rozzsal szüntelen megújuló tevékenysége. Alig két hete, hogy hazajött' a malomból, mert előtte hív­ták. hogy segítsen, szükség van gazdag .tapasztalatára. — Hja. a malom nekem a minden, élet, 'szakma és öröm. A kezeim a megmond­hatói, melyekkel nem is tu­dom hirtelen megszámolni, mednyi zsákba ömlesztett búzát emeltem. Nem volt soha problémám az egész­séggel. régen orvosnál sem jártam, gyógyszer sem kel­lett. Most. sajnos, hogy el­telt az idó, már arra is szükség van... Itt a közeli szomszédban. Pálosvörös- marton,, ahol születtem, la­kott valarfiikor egy Vida nevű molnár, akinek Gyön- gyössolymoson , volt vízi­malma. Szemrevaló lánya is volt annak, hamar megtet­szett. Egész fiatal gyerek voltam, amikor elhatároz­tam, hogy molnár leszek, és feleségül vészem a lányt. Az élet mggis másként hozta, nem ő lett a feleségem, de azért csak molnár lettem! Az első világháború még ja­vában dúlt, amikor apámat elvesztettem. Hatan voltunk testvérek és anyám hentes­nek szánt. Azt akarta, hogy •apám szakmáját folytassam. Nekem azonban nem tet­szett, megszöktem Sólymos­ra és Szlovencsák József ví­zimolnárhoz szegődtem. Ke­mény makacs ember volt, de jószívű, olyan mindenhez értő mester. Értett az ács- és az asztalosmunkához is, mert egy igazi molnárnak szégyen lett volna, ha ezeket sem tudja. Ügy járt a kezében a szekerce, hogy sokan megbá­multuk. Az első perctől szi­gorúan fogott, de meg is ta­nított minden olyan dolog­ra, amit egész életembep hasznosítottam, ríem jártam haza, ott aludtam a malom­ban. ami a kispatak mellett volt. A Mátrában eredt.,' úgy mint ma. Felduzzasztot­tul? a vizét, s az hajtotta a kereket. Szlovencsák József hamar meghalt és a menye vette át a malmot. Bodócs Márton azonban maradt. . sőt 191 fi­ba n molnárszakvizsgát tett Gyöngyösön, az akkori ipar­testületnél. Munkáját hamar megismerték a környéken gazdálkodók, és a solymosi vízimalomba sokan vitték az őrölnivalót. ,— Egy kereket hajtott a víz — magyarázza az idős mester, —■- az pörgött é.fiel- nappal. Búzát, árpát őröl­tünk. és kukoricát daráltunk vele. kiváló liszt lett a bú­zából. amelyből jó kenyeret és kalácsot, (sütöttek a kör­nyék falvaiban. Olgán rétes­tésztát lehetett hal öle nyúj­tani. hogy a földig ért. Té­len is dolgoztunk, ha befa­gyott a patak, akkqr csá­kányt ragadtunk és jeget törtünk, hogy a kereket is­mét megmozgassa a víz. Emlékszem, 1919 őszén már novemberben nagy hideg volt. Sokat fáztunk akkori­Gazdaságpolitikai aktíva­értekezletet rendezett szer­dán délután Egerben az eg­ri járási pártbizottság is. A járás ipari, mezőgazdasági üzemeiből érkezett mintegy kétszáz gazdasági politikai vezetőt Németh Tibor, a já­rási pártbizottság titkára kö" szöntötte, majd Habéra László, a járási pártbizott­ság . első titkára tartott tájé­koztatót az egri járás üze­meiben folyó munkaerő-gaz­dálkodás helyzetéről, az időszerű tennivalókról. Mint elmondta, a járásban több mint 2S ezer dolgozót fog­lalkoztatnak a munkahe­lyek, s az utóbbi években a foglalkoztatottság minőségi összetétele is sokat javult. A járás területén két. nagy- beruházás valósul meg s en­nek munkaerő-szükségletét, eddig sikerült is biztosítani, de több vállalatnál, üzemben munkaerőhiányról, panasz­kodnak a vezetők. A közel­jövőben — gyors munkával — azt kell felmérni, hogy hol szükséges valóban több munkaerő és honnan lehet átcsoportosítani a dolgozókat e népgazdaságilag is fontos ágazatokba. Ehhez a nagy feladathoz a gazdasági, po­litikai vezető testületek együttműködése szükséges, megfontolt, de gyors intéz­kedéseket kell tenni a haté­konyabb munkaerő-gazdál­kodás érdekében. November 15-ig munkahelyi tanácsko­zásokat kell tartani, ahol a dolgozókat tájékoztatják a szükséges döntésekről, a kol­lektív szerződések, munka­ügyi szabályzatok — SZMT által is jóváhagyott — mó­dosítási javaslatairól. A felszólaló vállalati ve­zetők a hatékonyabb munka­erő-gazdálkodást célzó elkép­zeléseiket ismertették. A fel­szólalók között volt Kovács Bertalan, az egri járási hi­vatal elnöke is. Az aktívaülés munkájában részt, vett Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára is. bán. A patak is hamar be­fagyott. így megakadtunk az őrléssel és nem tudtuk foly­tatni a munkát. De nem tétlenkedtünk, fogaztuk a malomkereket, pótoltuk az elkorhadt részeket új akác­fából faragott'fogakkal. Egy­szer szerelés közben le is es­tem a kerékről, figyelték, hogy mi lesz, de semmi ba­jom nem történt. Aztán de­cember elején, amikor meg­enyhült. az idő, ismét meg­kezdtük az őrlést, és kará­csonykor már friss lisztből süthettek kenyeret a gabona­szállítók. Bodócs Márton tiszteletet szerzett munkájával a gaz­dák körében. 1932-ben Brüehner Zsigmond gyön­gyösi malmába hívta dolgoz­ni. — Azt mondta, hogy kell neki a jó szakember — em_ lékezik vissza a legöregebb molnár. — Sokat gondolkod­tam. s nehezen mentem, mert Sólymoson már család­tagnak számítottam a Szlo- vencsák-malomban. _ Aztán mégiscsak Gyöngyösön foly­tattam a munkát, mert. ér­dekelt az új. Ide is nősül­tem. novemberben lesz an­nak 52 esztendeje. Azóta itt lakunk a mátraalji város­ban, ebben a házban, amit valaha építettünk. A -gyön­gyösi malom már a harmin­cas évek elején is korszerű volt és nagy kereskedelmet bonyolított le. A 24 járatú gépsor gőzzel működött. 1956- ban villamosították, azóta áram hajtja. Az acélos bú­Egységeá szerkezetbe fog­lalták és a? Építésügyi Ér­tesítőben most közreadták az építési engedélyezési eljá­rást szabályozó 1977. évi ÉVM-rendeletet, illetve az azt kiegészítő, egyszerűsítő szeptemberi módosításokat. Az egységes szerkezetű szö­veg részletesen foglalkozik az építési engedélyhez kötött, a csupán bejelentés alapján elvégezhető, valamint azok­kal "az építési munkákkal, amelyekhez építési engedély es bejelentés sem szükséges. Az állampolgárok lakó- és üdülőtelkein a többi között bejelentés alapján, de építési engedély nélkül elvégezhető az országos építésügyi sza­bályzat szerint elhelyezhető olyan melléképület és mel­léképítmény építése, bővíté­se, felújítása, helyreállítása ‘ és átalakítása, amelynek kö­vetkeztében nem hoznak lét­re lakást,„üdülőegységet, va­lamint tulajdonszerzési kor­látozás alá eső más helyisé­get, mint például kiskeres­kedelmi, kisipari és szolgál­tató helyiséget, garázst, mű­termet, orvosi rendelőt. Az alaprendeletet kiegészítő módosítás szerint ezeknek az építési engedély nélkül, csu­pán ? bejelentés alapján fel­építhető melléképületeknek a lebontásához sincs szük- -------------------------------------­z ából őrölt liszt magas si­kértartalmával, hamar meg­nyerte a külföldiek tetszését, és egy része angol exportra került. Akkoriban Gyöngyös- tarjánban voltak a legjobb, piros szemű búzák, onnan hozták és ezekből őröltünk jó minőségű lisztet, naponta 20—30 vagonnal is. Húszán voltunk molnárok, és volt időszak, amikor a búzán kí ­vül kukoricából i§ készítet­tünk lisztet. Gyönyörű szak­ma ez. amikor az ember vé­gigtekint a működő gépeken, megmelengeti szívét a lát­vány. Sokan azt mondják, hogy piszkos és nehéz a molnár munkája. Én azt morjdom: a legszebb! Igaz, nehéz, különösen régebben volt az, amikor 16—18 órát dolgoztunk, meg kellett ra­gadni a zsákokat és a gép­hez cipelni. Ma már' lénye­gesen könnyebb. Az. hogy poros, meg kell barátkozni vele, hiszen á molnár liszt- porban éli le életét. Soha nem panaszkodtam, nem a pénzt néztem azért, amit csinálok, hanem a szakmai szeretet vonzott és vonz még ma is a malomba, ötször részesítettek Kiváló dolgozó­kitüntetésben. — Fájó szívvel mentem nyugdíjba, de nem sokáig tartott a pihenés,, mert jöt­tek. hogy menjek, szükség van rám. jólesett. Most is szívesen járok, mert ott ér­zem igazán jól magam, ami­kor a hengerek mellett lehe­tek. Nagyon sok lisztport lenyeltem, de soha nem er­re' gondolok, hanem annak örülök, hogy egész életem­ben azt csinálhattam, amit igazán szerettem ... Mentusz Károly ség építési engedélyre, smég bejelentést sem keli tenni, ha a bontás a szomszédos ingatlanok állékonyságát nem veszélyezteti. A módosító intézkedés ér­telmezésében történt félreér­tések elkerülése végett szük­séges hangsúlyozni, hogy nem a felépítés, hanem a le­bontás végezhető el építési engedély és bejelentés nélkül a 200 légköbméternél ki­sebb térfogatú — nem lakás célját szolgáló — épületek, továbbá bármilyen felvonu­lási és egyéb ideiglenes jel­legű épület esetében is. fel­téve, hogy azzal nem veszé­lyeztetik a szomszédos in­gatlanokat. Egyebek között nincs szükség engedélyre és bejelentésre az épület hom­lokzatának, tetőzetének fel­újításához, a háztartási szükséglet kielégítését .szol­gáló. szabadkemence, hús­füstölő építéséhez. továbbá a helyiségek válaszfalának, osztófalának létesítéséhez, el­bontásához, ha ezzel nem változik meg az épület ren­deltetése, használatának módja, illetve az épület la­kásainak, üdülőegységeinek, vagy — állampolgár építte­tő ésetében, — a tulajdon- szerzési korlátozás alá eső más helyiségek száma és nagysága (alapterülete, szo­baszáma). Egyébként az ál-, lampolgár az eredeti rendel­tetési vagy használati mód fenntartása ' mellett a tulaj­donszerzési korlátozás alá nem eső épület, építménv vagy helyiség szerkezeti vál­toztatással járó felújítását, helyreállításét, átalakítását is elvégezheti engedély és bejelentés nélkül. Az építé­si eljárásnak ez a könnyíté­se, egyszerűsítése sem ad azonban felmentést a város és községrendezési tervek, az általános érvényű kötele­ző építésügyi és egyéb tűz­védelmi, közegészségügyi, védőterületi, biztonsági ha­tósági eljárások betartása alól. Hasonlóképpen csak a műemléki hatóság előzetes hozzájárulásával és az előírt módon szabad elvégezni min­den munkát — a bejelen­tésre és engedélyre nem kö­telezett munkálatokat is — a műemlék, a műemlék jel­legű és városképi jelentősé­gű épületen, vagy a műem­léki környezetben, ha az a munka a művészeti, műem­léki jelleget érinti. Ugyancsak összedolgozott, egységes szerkezetű szöveg­gel jelent meg az épületek és egyes építmények haszna-' latba vételének engedélyezé­si eljárásáról szóló alapren­delet és a módosító jogsza­bály. Ennek az a lényege, hogy a felvonók kivételével általában csak azokra az építményekre kell haszná­latbavételi engedélyt kérni, amelyeknek munkálatait is építési engedély alapján vé­gezték. Az új intézkedések hatályba léptek. (MTI) Mmlsäa^ 1979. október 25., csüUirlok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents