Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-25 / 250. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAGS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 250. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. október 25., csütörtök Lengyel ifjúsági delegáció Budapesten VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Nem került E szem ágában sincs nyelvészkedni, bár , meggyőződésem, hogy az | anyanyelv művelése mindig közügy volt, az is marad. Csupán egyetlen szót ! szeretnék kiemelni és ar- ! ról, azzal összefüggésben egy és mást megemlíteni. Ez a bizonyos, fránya „került” ige nem tetszik ! nekem. Nem a szó alakja ’ és jelentése miatt, mert az ; helyes, a megfelelő helyen ; szükséges is. Hanem az nem i tetszik, ahogy mostanában, ' és egyre gyakrabban használják, használjuk ezt a szót. A probléma elintézésre került... a burgonya el- ; adásra került... a felada- ; tok megállapításra kerül- » tek... és így tovább. Azaz: ! soha nem lehet tudni, ki mit csinált, mit végzett el, , miben részes, mi a felada- ; ta, mert a hiányosságok is csalt felszínre kerültek és a felelősség megállapításának ! a kérdése is csalt napirendre került. Vagyis személy szerint senkit nem kell megnevezni. Sőt! Mintha nem is füg. gött volna valakitől, vagy valakiktől, hogy mi lesz a • problémával, a burgonyával, a feladattal, nincs, aki a hiányosságokat felemlítette volna, tehát olyan sincs, akit bármilyen ügyben felelősségre lehetne vonni. Mert az események szinte maguktól alakultak úgy, ahogy alakultak. Ennek a „került” igének a közveszélyessége itt érzékelhető igazán. Ha nincs megnevezhető személy semmi mögött, akkor nincs felelős személy sem, tehát senkitől sem léhet pzámon- ! kérni semmit. Ebben a nagy nemzeti összeborulásbari senkire nem lehet újjal rámutatni: ő tette. Márpedig felelősség nélkül nem tudunk eredményes és jó munkát végezni. Ha szemet hunyunk e fölött a „került” fölött, akkor tudomásul vesszük, hogy kényre-kedvre ki vagyunk szolgáltatva a vak véletlennek, ha úgy jobban tetszik: a sorsnak, tehát kár volna bármi ellen kapálódzni, minden úgy van, ahogy van, ha jól, ha rosszul, ebbe bele kell törődnünk. Az is lehet, hogy sokkal fondorlatosabb ok található meg a „került” használata; mögött. Nevezetesen: előre ; kizárni még a gondolatát is ; annak, hogv bármi mögött a felelősséget is ott érez- hessük. Aki elkezdte ennek a „került” igének a nyakra, főre való használatát, kezdetben talán nem is gon- • dolta végig, micsoda szen- ! zációs spanyolfalat fedezett ] ! fel. ; ’ Ezért kell száműzni a ! „került” igét minden olyan ! esetben, amikor a felelős i személy megnevezését lehet | vele elkerülni. Hiszen a gép > a gyárban mégsem elkészi- • tésre került, mert azt pon- i tosan lehet tudni, kik csinálták meg. ahogy a mun- ! kaidő minél teljesebb ki- , í használására sem történt S intézkedés, mivel jól tudja \ mindenki, hogy ebben az < ügyben ki intézkedett. > Felelősség, felelősség és $ újra csak felelősség. Enél- S kül' aligha sikerül bármi < komolyabb eredményt elér- i nünk ezután is. $ G. Molnár Ferenc A termelőszövetkezetek tennivalóiról tanácskoztak a MÉM-ben A mezőgazdasági szövetkezetek számos eredményes intézkedést tettek az idei terméskiesések pótlására, valamint a termelési költségek növekedésének mérséklésére, állapították meg szerdán a MÉM-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a TOT és az OKISZ vezetőinek értekezletén, amelyen a tsz-ek helyzetéről és gazdasági tennivalóiról tárgyaltak. Ahol a gazdaságok minden rendelkezésükre álló lehetőséget kihasználtak a termelés hatékonyságának növelésére, ott — a pótbevételek révén — több lehetőség nyílott a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására és a jövedelem növelésére. A következő időszakban méginkább előtérbe kerül a tartalékok feltárása és termelésbe állítása. Arra van szükség, hogy rendelkezésre álló erőforrások maximális hasznosításáért legtöbbet tevő dolgozók és kollektívák tevékenységét mindenütt ismerjék el, s a teljesítményeket a munka díjazásában is juttassák kifejezésre. Az értekezleten helyeselték, hogy az elmúlt időszakban lassult a termelőszövetkezetek egyesülésének folyamata. Jelenleg az ország megyéinek felében nincs előkészület szövetkezeti egyesülésre. Ma már csak a társadalmilag. gazdaságilag leginkább indokolt esetekben kerül sor az üzemi méretek növelésére. Főleg a néhány hektáron gazdálkodó szak- szövetkezetek körében, ahol az ilyenfajta koncentráció indokoltnak és szükségesnek látszik. A mezőgazdasági szövetkezetek ipari és szolgáltató tevékenységéről elmondották, hogy a jogszerűen és a társadalmi érdekkel összhangban folytatott munka kedvezően hat a mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztésére, a bevételek ugyanis sokhelyütt lelíetővé teszik: a mezőgazdasági termelés korszerűsítését. Az értekezleten megtárgyalták a jövő évi mezőgazdasági termelési előirányzatokkal kapcsolatos kérdéseket és körvonalazták, hogy a jövőben a gazdaságilag szilárdabb alapokon álló gazdaságok milyen módon nyújthatnak még hatékonyabb segítséget a gyengébben fejlett üzemeknek. A tanácskozáson részt vett Romány Pál mezőgazdasági és éleimezésügyi miniszter, Szabó István, a TOT elnöke. Rév Lajos, az OKISZ elnöke és Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. (MTI) Üj tudonmnyág és kiaknázatlan tartalék Évente csaknem két és fél milliárd forint megtakarítás lenne elérhető a fribológiai — suriódástudomáriy — eredményeinek hasznosításával, ennek jegyében kezdődött szerdán háromnapos tanácskozás Budapesten a Technika Házában a Gépipari Tudományos Egyesület szervezésében. A konferencián 10 ország 300 szakembere foglalkozik azokkal a technoi ógiáikikal. kenési anyagokkal, olajokkal, amelyekkel a gépekben, motorokban csökkenthető a működés során keletkező súrlódás, kopás. A tribológia viszonylag új tudományág, az anyag súrlódásával összefüggő — kémiai, mechanikai áramlástani — jelenségek összességét foglalja magába. Hatása a gazdasági élet szinte minden ágában nagy jelentőségű. A legoptimálisabb működtetéshez megfelelő kenőanyagokra van szükség, mert — ami a tanácskozás előadásainak egy részéből is kitűnik — jelentős termelésnövelési lehetőség rejlik még az üzemekben, gyárakban a kenő- folyadékok helyes megválasztásában. Lakóhelyünk és környezetünk érdekében Ankét a településfejlesztési társadalmi munkáról A műszaki hetek rendezvénysorozatának keretében került sor tegnap délelőtt Egerben a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács településpolitikai ankétjára. A tanácskozásra hivatalosak voltak megyénkből a városi és községi tanácsok, a helyi népfrontbizottságok, a fogyasztási, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek vezetői, a Vöröskereszt aktivis^ tái. a megyei és járási KISZ. bizottságok, a kisiparosok szervezetének képviselői. Az ankétot dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára, a HNF megyei bizottságának alelnöke vezette, megjelent továbbá Szigeti László, a HNF Országos Tanácsa gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. Bacsó János, a HNF megyei bizottságának munkatársa megnyitó szavaiban hangsúlyozta a téma fontosságát: a társadalmi munka nagy szerepét a területfejlesztésben. amely gazdasági, politikai szükségszerűség és a szocialista tudat kialakításának elengedhetetlen része. Vitaindító előadásában dr. Pápay Gyula egyebek között elemezte az ötödik ötéves terv településfejlesztési terveinek megvalósulását és vázolta a társadalmi munka megyei mutatóinak alkulását hazánk általános gazdasági helyzetének tükrében. Kiemelte, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére, a legfontosabb településfejlesztési célok megvalósultak: öt év'alatt mintegy 13 ezer új lakás épült megyénkben, a tervezettnél öt-hatezerrel több, s ezerrel túlteljesítették az óvodai helyek tervezett számát is■ Az előirányzottnál kisebb mértékben javult a szociális otthoni hálózat, nem valósult meg egy szakmunkásképző intézet terve, és elhúzódott néhány közmű megépítése. A következő években gazdasági helyzetünk következményeképpen kulcskérdéssé válik a társadalmi-gazdasági hatékonyság fokozása, a meglevő adottságok jobb kihasználása. a társadalmi erőforrások nagyobb mértékű igénybevétele. A lakosság szükségleteit nem vagyunk képesek teljes mértékben központi anyagi forrásokból kielégíteni, ezért társadalmi összefogásra van szükség. Szűkebb hazánkban sok tennivaló van még a társadalmi munka felhasználásában, hiszen országos viszonylatban a 12. helyen állunk az egy főre eső 826 forintos társadalmi munkaértékkel. Sokan nem törődnek lakóhelyük környezetével, alapvető szemléletbeli problémák vannak. Egerben ugyan három év átlagában 1226 forint az egy főre eső társadalmi munka értéke. de rendkívül alacsony ebből a lakossági munka aránya. El kell érni. hogy minél szélesebb rétegek kapcsolódjanak be a közös munkába, és az valóban hatékony és szervezett legyen. A hozzászólók beszámoltak saját településükön a társadalmi munka szervezésében nyert tapasztalataikról, sok hasznos megoldási javaslat hangzott el. amelyek rögtön orvoslást kínáltak egy-két felvetett gondra is. összefoglalójában az ankét előadója hangsúlyozta: el kell érnünk, hogy az emberek lakóhelyüket jobban a magukénak érezzék, s társadalmi munkával gazdagítsák. Maróthy László, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára fogadja a vendéget. (Népújság telefotó — MTI —Friedmann Endre felv. — KS) A KISZ Központi Bizottságának meghívására szerdán lengyel ifjúsági küldöttség élén hazánkba érkezett Krzystof Trembachkiewicz, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségek Föderációja Főtanácsának elnöke. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és az ifjúsági szövetség több más vezetője. Jelen volt Ta- deusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Délután a KISZ KB székházéban megkezdődtek a magyar—lengyel ifjúsági megbeszélések. A magyar tárgyaló delegációt Maróthy László, a lengyelt Krzystof Trembachkiewicz vezeti. Csepeliek Moszkvában Bensőséges ünnepség színhelye volt szerda délután' a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetsége: dr. Szűrös Mátyás magyar nagykövet jelenlétében a moszkvai kiállítás alkalmából a szovjet fővárosban tartózkodó csepeli vezető^ emlékplaketteket nyújtották át a szovjet ipar és külkereskedelem 60 olyan képviselőjének, akik különösen sokat tettek a magyar gyárkomplexum és szovjet partnerei közti együttműködésért. A meghívott vendégek között jelen volt Iván Pudko szovjet könnyű- és élelmiszeripari gépgyártási miniszter, Geor- gij Szergejev vaskohászati miniszterhelyettes, Ivan Za- mercev vezérőrnagy, Budapest első városparancsnoka a felszabadulás után, valamint a Csepel Vas- és Fémművek szovjet partnervállalatainak számos vezetője. Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára méltatta a gyár és a szovjet partnervállalatok között kialakult kapcsolatokat, majd a kitüntetetteknek — köztük Szergejev miniszterhelyettesnek, és Zamercev vezérőrnagynak — átnyújtotta a „Szocialista együttműködésért alapított emlékérmeket”. A kitüntetést megköszönve Zamercev vezérőrnagy meg- hatottan emlékezett az 1943- ös Budapestre.. Dr. ^zürös Mátyás nagykövet és a csepeliek küldöttsége, élén dr. Garat Vilmos ve-[ zérigazgatóval és Ernszt Antallal. a pártbizottság első titkárával — ezután koktélt adott a meghívottak tiszteletére. (MTI) ★ Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, Meisel Sándor a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képvisele- tének helyettes vezetője, Kocsis József a KGST titkárságának tagja és a KGST több más vezetője szerdán megtekintette a Csepel Vas- és Fémművek moszkvai kiállítását. A látogatás végén Faggyejev elismerését fejezte ki. V ilágszínvonalon A Magyarországon gyártott automata sebességváltók alkatrészeinek egy részét a Csepel Autógyár egri gyárában készítik. Az egriek termékei minden tekintetben megfelelnek a hazai' és a világpiac minőségi követelményeinek. Képünk a gyár korszerű hőkezelő üzemében készült, (Fotó: Szántó György)
