Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
A HQRTI HATÁRBAN Ahol már kigazdálkodták n tűz után Nagyrédén •jv* a termésveszteséget Telik a vetőgcp, aki a munkái felügyeli: Váradi Miklós traklorista., Ezekben az október végi - napokban a horti határ sem mutat kedvezőbb képet, mint a megye bármely sarka. Küszködnek a talajművelő gépek a sziklakeményre száradt földekkel, legalábbis ott. ahol valamit ér a gépkopással, rongálódással járó vállalkozás, kellett is új tárcsagamitúrákat vásárolni a négy idei beszerzésű vetögép mellé, egy garnitúra fogas pedig a javítóműhelyben van, hogy a holnap lerobbanó helyére állhasson. Ahogy Horváth Sándor ága- zatvezetö mondja, mind e nehézség ellenére elvetették, már a Kossuth Termelőszö- •. vetkezet 300 hektár őszi árpáját, az 1200 hektárra növelt búzaterületen pedig október 25 táján kerül földbe az utolsó szem vetőmag. Ezzel párhuzamosan takarítják be 900 hektárról a kukoricát, hogy helyén azonnal kezdhessék a szárégetést, műtrágyaszóróst, egysoros tárcsázást, s mind ez után az esőben reménykednek a mélyszántás kezdése végett. ötmillió forint Ahogyan Plósz Tibor főkönyvelő megjegyzi: az első fél esztendő szélsőséges időjárása ennyi értékű termés- kiesést okozott a közös gazdaságnak. A búza például a tervezett 45 mázsa helyett 33, az árpa pedig 42 helyett 34 mázsás átlagterméssel „hálálta meg” a ráfordított munkát, tápszert. Szerencsére ugyanekkor a kukorica, amelynek a felét takarították be eddig, számítások szerint csaknem kétmillió forinttal több árbevételhez juttatja a termelőszövetkezet, mint ahogyan eltervezték. S itt1 jelentkezik annak az előnye, hogy a KITE-rendszerhez csatlakoztad annak idején a hortiakat. A megadott talajművelési, tápanyaggazdálkodási módszer, valamint a „kézhez kapott’ vetőmagfajták nagyszerűen beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A Pionír 3784-es kukoricából volt hatvan hektár, amely 80 mázsás átlagterméssel fizetett. De egy nyolc- vanhektáras táblán a szegedi MSC 515-ösből is 65 mázsát takarítottak be átlagosan. A másik kiesést pótló kultúrának az ugyancsak KITE-rendszerben és ^80 hektáron termesztett napraforgó bizonyult. A fejlesztési pótlékkal együtt mázsájáért 900 forintot inkasszált be a gazdaság, s mivel hek- táranként terven felül hat mázsával többnek bizonyult a termés, ezért további hárommillió forint pluszjövedelemhez jutott a ..Kossuth”. Az elkövetkező gazdasági évii 10 hektárral meg is nö.. hogy aztán meginduljon a gép és jó magágyba kerüljön a jövő évi kenyérnekvaló. (Fotó: Szabó Sándor.) vélték napraforgó-vetésterületüket. Még tart a paradicsom A zöldségeket tekintve volt a termelőszövetkezetnek 116 hektár dinnyéje is, hiszen hagyomány itt ez a növény. Félmillió forint többlethozammal, s különösképpen a jól beütött sárgadinnye lévén, ez a földterület szintén hozzájárul az ágazat éves árbevételi tervének teljesítéséhez, sőt a többlethaszonhoz. És bár még tart a paradicsom, a termesztett 238 hektárból ötvennél többnek a betakarítása hátra van, a jelekből ítélve nem vall szégyent a hortiakkal az SPE- rendszer, a gazdaság pedig ugyancsak megtalálja a számítását. A földterület termését egyébként régi gyakorlat szerint teljesen a Hatvani Konzervgyárnak kötötték le. Az kihelyezett Hortra egy lényerő vonalat, amelynek csak az üzemeltetéséről kell a gazdaságnak gondoskodnia. E két kultúra, a dinnye és paradicsom, talajorientáción alapuló új termesztési helyét jobbára szintén meghatározták a Kossuth Termelőszövetkezet szakemberei. Az idén betakarított, levágott kukorica földjének egy részére, megközelítően 400 hektárnyi területre kerülnek a zöldségfélék. Legfőbb kerékkötő... már mint a különböző rendszerekhez tartozó kukorica, búza, napraforgó és paradicsom korszerű, az elő- fc'&aak és * tov&lélmáayélfe. nek megfelelő termesztésben, a munka más-más fázisában. Hogy mi ez? A közös gazdaság szakemberei egyértelműen vallják, hogy a vetőmagfajták általában rendre beválnak, a megszerzett munkagépek segítségével az igényelt talajművelést ugyancsak elvégzik, megoldható a kívánt fajtarotáció, területcsere is, a gyomirtó szer váltását azonban képtelenek kivitelezni az akadozó, rossz központi elosztás miatt. Már. pedig mindenféle rendszergazdálkodás sikerének alapja az összehangolt, együtt jelentkező fajta és szerrotáció. Pláne nehezíti a helyzetet a növényvédő szerekhez szükséges csapadékmennyiség hiánya. Ha szerellátás dolgában az új gazdasági év során is marad minden a régiben, komoly bajok származhatnak belőle. S nem csupán helyileg, hanem az egész mezőgazdaságra érvénnyel...! Moldvay Győző Hétfő volt, a bet! munkakezdés reggele. A Szőlőskert Termelőszövetkezet hűtőházának, illetve a 2. számú klímatárolóban felújítást végző Hőtechnika Építő- és Szigetelő Vállalat dolgozói folytatták az elmúlt hét végén abbahagyott munkájukat. Az élet a szokásos kerékvágásban kezdődött, s talán ugyanúgy zajlott volna lé ez a hét eleji nap is, mint a többi —. ha nem következik be a tragédia ... Az óra éppen negyed nyolcat mutatott, amikor hatalmas dörrenés rázta meg a levegőt, s egy szempillantás alatt lángba borult a 2. számú hőtároló, majd a mellette lévő helyiség, az előcsarnok. sőt az emeletes vezető liftakna előtere is. Az épület ajtaján hatalmas erejű szúróláng csapott ki. pillanatok alatt felismerhetetlenné égett a rakodórampa alumíniumteteje. s a jó néhány méterre álló épület faajtaja. A hűtőházból kiabálás hallatszott, s néhány kétségbeesett ember támolygott ki a füst- és lángtenger függönye mögül. A történtek után elsőként Rudas László targoncás kapott észbe, s egy munkatársával a telefonhoz rohant, értesíteni a tűzoltókat .. 1 Szörnyű órák voltak Győry József. a termelő- szövetkezet tmk-dolgozója még ma sem nyugodt meg. Szaggatottan, nehezen kezd hozzá a történtek felidézéséhez. — Benn dolgoztunk az egyik hűtőtérben... Szabó Jánosnak segítettem hegeszteni. mert azt a feladatot kaptuk, hogy a tartókonzolokat egy 150 mm-es darabbal szélesítsük meg ... A sarokban felhegesztettünk egyet, aztán a másikkal is elkészültünk. A harmadiknál már nem volt rám szükség. elindultam hát kifelé, hogy előkészítsem a többi anyagot. Alig értem ki, talán két perce jöhettem ki, amikor megtörtént a tragédia... Szabó még ki tudott jönni, fejére borította a munkaköpenyét, ketten azonban benn maradtak a legbelső helyiségben, s egy munkatársunk, Hanák Gábor is életveszélybe került. Kivés János, hűtőházveze- tő veszi át a szót: — A tűzoltás és a benn szorult emberek mentésének megkezdése után, úgy fél nyolc körül jelentettem a rendkívüli eseményt a hűtő- ipar vezetőinek. Kértem, hogy biztosítsanak hűtőteret és szállítóeszközöket a tárolt készlet megmentésére, elhelyezésére. Nem kis értékről, mintegy 60 millió forintos készletünk került veszélybe. Nem közvetlenül a tűz miatt, hanem inkább azért, 1 mert elégtek az elektromos vezetékek és megszűnt a hűtés. Szerencsére délutánra sikerült üzembe helyezni a hűtőláncot, így nem kellett — Itt csaptak ki mögöttem a lángok, amelyekből Szabó Jánosnak sikerült kimenekülnie... — mutatja Győry József. (Fotó: Szántó György.) a készenlétben álló tíz hűtőkamionnak Miskolcra, illetve Dunakeszire szállítani az árut. — Mindenesetre szörnyű órákat éltünk át — szögezi le a két nagyrédei szakember. Mi történt valójában a tűz előtt? Az előzetes vizsgálatok szerint. a budapesti Hőtechnika Építő- és Szigetelő Vállalat munkásai a 2. számú klímatároló oldalfalainak és mennyezetének hőszigetelését végezték. A falakat a BONOBIT—H, első tűzveszélyességi fokú ragasztóanyaggal kenték be, ezzel rögzítették fel a műanyag hőszigetelő táblákat. A vastag műanyag lapokat egy másik ragasztóval — ez tűzveszélyesség szempontjából a harmadik kategóriába tartozik — illesztették egymáshoz. A helyiség szellőztetésének hiánya miatt nagy mennyiségű oldószerből és ragasztóból származó gőzzel telítődött a levegő. A másik helyiségben eközben kezdtek hozzá a tartókonzolok hegesztéséhez. A lehulló szikrától, s az elektromos ívhegesztő lángjától az egyik pillanatban tü$et fogott a már felerősített műanyag szigetelő, ekkor még csupán egy-két centi- méteres terület izzott, ezt Szabó Jánosnak sikerült eloltania. Amikor ismét hegeszteni akart, észrevette, hogy egy másik helyen már tenyérnyi darabon lobbant fel a láng. Lekapta a munkaköpenyét, s azzal próbálta eloltani a tüzet, ám ebben a pillanatban megtörtént a robbanás.. 1 Az első sajtójelentésekből kiderült, hogy az ott dolgozó Juhász Miklós 20 éves asztalos és a 18 esztendős Jónás József asztalos — a — A csoda állítólag három napig tart. A Bánfy-csoda többig tartott, s valószínű tart ma is, bár magamon még nem tudom ellenőrizni, hogy valóban képes-e a hajnövesztő az idő learatta. tart felekből ismét lobogó sörényű üstököt csinálni. A Bánfy igazi hatása azonban nem a feleken, hanem a fejekben végezte nem csekély munkáját. Képes volt arra, hogy sorbaállásra bírlon nemre, vallásra és vártállásra való tekintet nélkül nagy (ómeneket Azzal, hogy kevés volt belőle, hogy protekcióval lehetett kapni. Hogy a fürdőszobák polcain igazi rangnak számított, ha valakinek volt nánfu-ja. Most azonban már sorbaállás nélkül lehet kapni. Ott van az illalszerüzlet pol* A csoda vált. A Bánfy hajszesz nem tartozik többé a nagy témák közé. Pedig nem szabadna olyan könnyedén le- gyinteni erre az ügyre. Sőt! Érdemes volna mély kutatási munkákba merülni, hogy feltárjuk a Bánfy szindróma lényegét. Mi lenne ha jól megfizetett angolul, németül, franciául beszélő turistáink a tőkés világpiacon el kezdenének suttogni: úgy hallották, nem biztos, állítólag úgy hírlik, azt beszélik stb., hogy van egy magyar gépipari termék! Aztáii néha megjelenne ebből a termékből egyegy a piacokon. Tréfa? Pe rsze. hggp az' sága. Hogy egy jelentéktelen (?) Bánfy hajszesz-üqy mennyire megmutatja, hogy még nem szoktunk hozzá a kereskedéshez, nem tudunk még jól „kereskedelmi’’ nyelven, mert hozzászoktunk az elosztáshoz. Csak hogy más az elosztás és más a kereskedelem. Eddig valahogyan úgy hittük, hogy minden el van intézve, ha jó terméket gyártunk. Elképzeléseinkben a gyártmánv'’truktúrá- tól, a termelékenységtől. a jó minőségtől teljesen elkü- löntíve, egy másik, szinte hermetikusan elzárt világban jelent meg a kereskedelem. örülök ennek a Bánfy haiszesznclz. Ha orvos lennék. h'risten felírnék receptre belőle egykét tucatot néhágiy- ga,z^aáágpglitiHőtechnika dolgozói — a helyszínen meghaltak. A termelőszövetkezet egyik tagját, a 18 éves Hanák Gábor nagyrédei lakost pedig súlyos égési sérülésekkel szállították a hatvani kórházba, állapota azóta sókat javult. A helyszíni vizsgálatok már az első percekben megállapították. hogy a tűs megelőzhető lett volna, ha bet tartják az előírásokat. A nagyrédei munkálatoknál azonban egy sor szabálytalanságot követtek el. Csak néhány ezek közül: nem szakemberek végezték a hegesztést, ráadásul olyan helyen dolgozlak a készülékkel, ahol a tűzveszélyesség miatt nem lett volna szabad. Ezen túl: nem biztosított'’’c megfelelő tűzvédelmi felügyeletet, s nem volt a helyszínen tűzoltókészülék sem. A vizsgálat természetesen nem fejeződött még be, a felelősség megállapítására ezután — minden fontos adat. lényeges körülmény figyelembe vételével — kerül majd sor. Egy tény. a tűz rendkívül nagy kárt okozott a termelőszövetkezetnek. Megkezdődött a termelés és a helyreállítás A tűz helyszínén Molnár Flórián elnökhelyettes kalauzol bennünket. Kivés János, hűtőházvezetővel együtt mutatják meg hogy egy hát alatt rendbe tették a nagy tisztaságot és higiénés feltételeket kívánó munkahelyeket. Éjjel-nappal dolgoztak a négy hatalmas teljesítményű mosógéppel, így elérték, hogy 15-én reggél megindult a termelés: málnát és zöldbabot osztályoztak az asszonyok. — Győrből és Miskolcról érkeztek hűtőipari szakemberek, hogy megvizsgálják a tárolt készletet: nem károsodott-e? — tájékoztatnak. — Megnyugodtunk, amikor kiderült, hogy a lehűtött készletnek semmi hibája nincs, mind az érzékszervi, mind pedig a mintavizsgálat jó eredményt mutatott. A 160 vagonos tételt —, ebből mintegy 50—70 vagonnyit külföldi megrendelésre — nyugodt lelki ismerettel elszállíthatjuk a közeljövőben. Szilvás István i
