Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-20 / 246. szám

STIL AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ,/Vppiiifäq ~~ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA —~ XXX. évfolyam, 246. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. október 20., szombat Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának üléséről Sport falun | ) A testnevelés és sport 5 > '* funkciói révén válik \ S társad?' ni jelenséggé. Hogy j < mi mindent szolgál esz-j < közként, kiemelésszerűen {csak egyet: a lakosság sza-( 5 bad idejének hasznos, kul- i < túráit eltöltését. Ez a le- ! < hetőség társadalmi mére- > í tekben óriási. s 5 Kiváltképp annak tűnik,) < ha településviszonyaink > í jellege alapján tekintünk a \ 5 sportmozgalomra. Néhány < j számadat ennek igazolásé- ) I ra. Az elmúlt esztendőben ) Magyarországon 1667 falusi l egyesület működött, ami l az országos mérleg 42 szá- 1 zalékát adja. Ha szűkebb j pátriánkon belül tekintünk ) szét, ez az arány még ma- i gasabb, hiszen Heves me- í gye 138 sportköréből ki-j lencven (!) a falusi. Ami- ) kor vizsgáljuk a témát, i több dologról nem szabad elfelejtkeznünk. Többek között arról, hogy legtöbb > helyen a termelőszövetke-! zet a fő vagy egyetlen bá- \ zisa a sportnak, a létfelté- j telek biztosításának. Ami-> óta' állami irányítás alá ke- > < rült a sport, jelentősen i { megnőtt a tanácsok felelős- í ) sége, szerepe a települések j 5sportéletében. Noha össze-) < hasonlíthatatianul javul- ) Hak minden tekintetben —, í így a sport terén is — a 5 feltételek falun, ma sem> S túlhaladott az a fajta meg- 5 < állapítás, miszerint: a fa-i ? lusi sport majdnem a vé- í S letleneken múlik. Egy-egy j s lelkiismeretes aktíva ügy- ) < szeretetén, szervezőképes- < í ségén áll vagy bukik. Az- j 5 után a hagyományos sport- ) 5 ági érdekeltséget sem hagy- ) < hatjuk ki a sorból, legtöbb S { helyen egyedül a nagypá- i > Ivás labdarúgást űzik. Fe-j s hérfoltszerűen megtalál- > < hatók még a kevésbé esz- ) í köz- és anyagigényes ver- \ > senyágak, mint amilyen az? S asztalitenisz, sakk, teke, > < röplabda, kézilabda, ame- j < Iveket kamatoztatni tud- í l nak a tömegsportoltatás- S bán. Talán a legnagyobb? 5 negatívuma ennek a „be- í s állt rendnek”, hogy a nők- < 5 ről teljesen, szinte telje- J sen megfeledkezik. < Feltételeket teremteni, j 5 pályákat, létesítményeket > 5 építeni — mondhatják so- i s kan — pénz kérdése csu- i 5 pán. Az is kell hozzá, tény. í >De! Az életnek alig van) {még egy olyan területe, ä s ahol annyi társadalmi mun- í < ka végezhető mint éppen a ? í sportért. A támogatás, an- i nak aki élvezi, mindig ke- ) 5 vésnek tűnik. Bizonygatva > fazonban, hogy ez sem ke- < fvés: például a megye tér-? 5 melőszövetkezetei 1978-ban, ) téves szinten 1.1 millió fo-> <rintos pénz, pénzértékű tá-í \ mogatást nyújtottak A í > sokkalta szervezettebb.) 5 tettrekészebb társadalmi) < összefogás a helyi iskolai í 5 sport, verseny- és tömeg- < } sport között, harmonikusj 5 összhangot, tudna teremte- ) j ni, s csodák helyett any- J < nyit biztosan elérne, hogy i f végre a sport egyik szinte- < 5 re lenne a fiatalabb kor-) sosztálv kulturált szabad-) c idő-eltöltésének. < l Végső soron az a falu < ? marad szegény, amelynek ? 5 nincs kulturális és sport- i < élete, mégha a takarékbe-) {tétkönyvek összege esetleg! } csillagászati is. ? Budavári Sándor MOSZKVA: Moszkvában közleményt tettek közzé a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 92 üléséről, amelyet október 16 —18. között tartottak meg a szovjet fővárosban. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a kor­mányok elnökhelyettesei vet­Pozsgay Imre kulturális miniszter tegnap délelőtt a Parlamentben a közművelő­dés és a művészetek előtt ál­ló legfontosabb feladatokról tájékoztatta a sajtó képvise­lőit. A XII. kongresszusra ké­szülve megállapítható — mondotta —, hogy a párt és a tömegek közti bizalom és a jó kapcsolat jótékonyan hat a kulturális életre, a mű­vészeti alkotómunkára. Az e területen dolgozók — művé­szek, népművelők — nagy többségére jellemző a mai társadalmi valóság reális megközelítése, felelős, elkö­telezett ábrázolása. A kultu­rális politika bevált alapel­veinek még következetesebb alkalmazása jó feltételeket teremthet a további együtt­A magyar szakemberek nemzetközileg elismert, je­lentős előrehaladást értek el a földtani kutatásoknál hasz­nálható műszerek fejlesztése és alkalmazása terén. Többek között ezt állapították meg az Intergeotechnika szerve­zet 11. ülésén, amelyet októ­ber 16-tól 19-ig tartottak Egerben. A földtani kutató­eszközök fejlesztésével fog­lalkozó KGST-szervezet ta­nácskozásán jelen volt Bul­gária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Romá­nia, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia delegátusa. Az Intergeotechnika szer­vezet 1974-ben létrehozásá­val azt a feladatot kapta a KGST-n belül, hogy a föld­tani kutatások számára mi­hamarabb a legmodernebb eszközöket biztosítsa és ez­által is növeljék a kutatások hatékonyságát. Az egri ta­nácskozáson ezúttal össze­gezték az elmúlt öt év mun­kájának tapasztalatait és szemléltették az időközben létrehozott és alkalmazott magyar gyártmányokat. Jó­váhagyták a szervezet 1980— 1981. évi munkatervét, és a szakemberképzés 1980-ra szóló programját. • Üj vonásként jelentkezett a tanácskozs történetében, hogy bemutatták azokat a geofizikai kutatóeszközöket, amelyeket magyar szakembe­rek az Intergeotechnika szervezet keretében fejlesz­tettek ki. tek részt. Magyarországot Marjai József képviselte. A KGST és Jugoszlávia közöt­ti megállapodás alapján a végrehajtó bizottság ülésén részt vett Sz. Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja, Jugo­szlávia állandó képviselője a KGST-nél. Részt vett a munkában Nyikolaj Faggye- (Folytatás a 2. oldalon.) működéshez a nép érdekeit érvényesítő politika és az ugyancsak a nép érdekeinek szolgálatát vállaló, híven ki­fejezni. megjeleníteni akaró kulturális élet, művészetek között. A közművelődési program megtorpanás nélküli, követ­kezetes megvalósítása válto­zatlanul az eljövendő évek legfontosabb kulturális fel­adata — hangsúlyozta. A kulturális területen is ható gazdasági feszültségek köze­pette, a takarékos gazdálko­dás követelményeinek érvé­nyesítésével is törekedni kell arra, hogy elért eredmé­nyeinket megvédjük, a nép által is becsült és igényelt értékeinket megőrizzük, szol­gáltatásainkat megfelelő színvonalon tartsuk. Ezek a műszerek sikerrel alkalmazhatók az üregkuta­tás területén, az építésföld­tani felmérések tisztázásá­ban nagyobb mélységben is. A tanácskozáson ismertet­ték az egri pincerendszer feltárásának eddigi eredmé­nyeit és bemutatták annak térképészeti feldolgozását, majd a helyszínen is tanul­mányozták a föld alatti üre­gek elhelyezkedését, állapo­tát. Itt rámutattak, hogy a tanácskozáson bemutatott új berendezések az Eger alatti üregek vizsgálatának is jó eszközei lehetnek. Az Intergeotechnikai szer­vezet ülése pénteken a meg­állapodásokat rögzítő jegyző­könyvek aláírásával zárult Egerben. Az egri felsőoktatási in­tézmény és az erfurti tanár­képző főiskola közti testvér- kapcsolatok jegyében Egerbe érkezett dr. Hans Kenne kandidátus, Állami-díjas pro­fesszor az NDK-beli tanár­képző müllhausei tagozata kémiai szekciójának vezető­je, valamint Peter Barct, az ottani politechnikai szekció docense. A neves szakemberek ok­tóber 22-ig tartózkodnak a | Kirilenko Fejér megyében Andrej Kirilenko. a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának ta^ja, a Központi Bizottság titkára és a kíséretében le­vő Valentyin Makajev, az SZKP KB tagja, a Moszk­vai Városi Pártbizottság má­sodtitkára, Jevgenyij Razu- mov, az SZKP Központi Re­víziós Bizottságának tagja, a KB pártszervezési osztályá­nak helyettes vezetője és Vlagyimir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete pén­teken Fejér megyébe látoga­tott. A Németh Károlynak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának társasá­gában Székesfehérvárra ér­kezett vendégeket a megyei pártbizottságon a helyi ve­zetők fogadták, Aczél György és Marjai József fogadta dr, Hannes Androscht Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pénte­ken a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó dr. Han­nes Androsch osztrák al- kancellárt, szövetségi pénz­ügyminisztert. Ugyancsak pénteken fo­gadta az - osztrák alkancel- lárt Marjai József, minisz­terelnök-helyettes. A záróülésen örömmel ál­lapították meg, hogy Eger város mind a szakmai isme­retek nyújtásával, miyid pe­dig a sokoldalú és avatott szervezéssel nagymértékben hozzájárult a nemzetközi ta­nácskozás sikeréhez. A ta­nácskozás résztvevői levélben is kifejezték elismerésüket és köszönetüket a város veze­tőinek, személy szerint dr. Varga Jánosnak és dr. Zám- bori Ferencnek, a műszaki osztály vezetőjének azokért a kimagasló eredményekért, amelyeket a pincerendszer feltárása terén elértek, s amelyek hasznos tapasztala­tul szolgáltak a Intergeo­technika tanácskozás részt, vevői számára is. megyeszékhelyen. Dr. Szűcs László főiskolai főigazgató október 17-én és 18-án elkí­sérte őket a besztercebányai főiskolára, ahol közös kuta­tási témákat vitattak meg. Itt-tartózkodásuk idején megismerkednek a nevelő­oktató munka hétköznapjai­val, előadásokat tartanak, s azt a tudományos progra­mot vitatják meg, amelyen magyar kollégáikkal együtt munkálkodnak. A nép iránt elkötelezett művészetért Pozsgay Imre sajtótájékoztatója (Folytatás a 2, oldalon) Jelentős előrehaladás a magyar geofizikai műszerek fejlesztése és alkalmazása terén Befejeződött Egerben az Intergeotechnika tanácskozás Erfurti vendégek az egri főiskolán A parkban Változik a természet. Sárga, piros, barna váltja fel a nyár zöldjét. Az ősz egyben az iskolai kirándulások idősza­ka is. Ilyenkor barátkoznak a kisdiákok a környezetismeret- és a biológiaórán a természet szépségeivel és titkaival. A hat­vani 5-ös számú általános iskola tanulóit egy népkerti sé­tára kísértük el. Bokáig süpped az avarban a kis csapat. Jólesik a i játék a még kellemes napsütésben. Kezdődik a „tudományos kutatás”. Van, aki inkább a szép szín alapján válogat a levelek között, de van. aki az érdekes, különleges fajtákat keresi. (Szabó Sándor képriportja.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents