Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

ESŐ KELL A VETÉSEKRE Befejezéséhez közeledik a vetés MÚLT ÉS JELEN A HATVANI CUKORGYÁRBAN Jubileumi ajándék Aki a cukrot főzi: Maksa István. (Fotó: Szabó Sándor.) Hetek óta megfeszített iramot diktál a gazdaságok­nak az idei ősz. A nyári ga­bonavetések, a zöldségkeres­kedelem szeszélye még azo­kat a gazdaságokat is za­varba hozta, melyek biztos­nak hitték anyagi alapjai­kat. Hát még a korábban is gyengén gazdálkodókat. Nem véletlen, hogy így a holnap kenyerének biztosítása, a megfelelő vetés legfontosabb feladata volt a termelőknek. Volt-e elegendő vetőmag, gép, vegyszer? Mit jelentett a száraz, napfényes ősz .'Mi­lyen a magot befogadó ta­laj? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a megye több pontján munkatársaink Elegendő és jó minőségű vetőmag A vetőmag miatt nincs gond a gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet­ben. A Vetőmag-termeltető Vállalat egri telephelyéről ha kell vasúton, ha kell te­hergépkocsin szállítják ide a fémzárolt marton vásári faj­tájú búzát. Raktárterületük ugyanis kicsi ahhoz, hogy egyszerre fedel alá hordják a° teljes készletet — tudtuk meg Hevesi Józseftől, a szán­tóföldi ágazat felelősétől. Összesen több mint 800 hektáron vetnek ezekben a hetekben. Ennek túlnyomó része búza, első, másod fo­kozatú, ezért lehetőség nyi-* lik arra, hogy jövőre saját termésükből biztosítsák a vetéshez szükséges magot. Két vetőgép dolgozik most a földeken, a harmadikat pedig tartalékban tartják, hogy ne kelljen váratlan műszaki hiba miatt leállni- uk, s egyenletes ütemben haladnak így is. Az_ elkép­zelések szerint a jövő héten befejezik a .vetést, de a kong­resszusi versenyben felaján­lották^ hogy kedvező körül­mények között már öt nap­pal korábban földbe kerül az utolsó szem mag is. Több mint 550 hektárt vetnek el az idén Gyöngyös­halászon is. Ök nemcsak martonvásári, hanem a ko­rábbi években bevált szov­jet fajtákat is használják. Az itteni gyakorlat szerint a termőterület 60—70 száza­lékán olyan minőségű búzát Az eddig gyártott típusok­nál méreteiben jóval kisebb, de teljesítményében ugyan­akkora tolóhajó prototípusa készül el rövidesen szovjet megrendelésre a Magyar Hajó- és Darugyáir óbudai gyáregységében. Jelenleg már a belső szerelési mun­kákon dolgoznak a szakem­berek. Ez lesz az első olyan magvar gyártmányú tolóha­jó, amely alkalmas a 4—5 év múlva elkészülő Duna— Rajna—Majnai-csatomá.n való közlekedésre is, és áthalad­hat az összekötött folyók zsiliprendszerén is. Az MFD tol óba jóinak leg­nagyobb vásárlója a Szov­jetunió. A tolóhajók a nagy szibériai folyókon járnak. A kisebb méretű, de ugyan­csak kétezer lóerős típust a magyar és a szovjet mérnö­kök közösen tervezték, s a hajó műszaki paramétereit egyeztették a Duna—Rajna— Majna-csatom a építőtársa? á g szakembereivel is. A szovjet külkereskedelem eddig 10 ilyen új tolóhajót, rendelt, valamennyit, a Dunán alkal­mazzák majd. A tolóhajó prototípusát még e hónap végén gyári próbáknak vetik alá, ame­lyeket szovjet átvevő .bizott­ság is figyelemmel kísér. A gyár vezetői ama szá­mítanak, hogy mivel a csa­tornahálózat elkészülte előtt nevelnek, amit a következő évben vetőmagként tudnak felhasználni. Nekik sem kel­lett idegeskedniük sem a mennyiség, sem a minőség miatt, hisz igényük szerint juthattak vetnivaló búzá­hoz Egerből. Ök is szeretné­nek október 20-ra végezni, ezért járja a szántóföldeket most a szokásosnál is több, három gép egy időben. Kevesebb alkatrész kell A hatezer hektáron gaz­dálkodó hevesi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben is több év kiváló eredménye bizto­sítja, hogy megteremtik __ a megfelelő feltételéket az őszi munkákhoz. Kitűnő erőgép­parkkal rendelkeznek: töb­bek ■ közt 65 nagy teljesít­ményű traktor, elegendő te­hergépkocsi, s ami most a legfontosabb, kilenc gabona­vetőgéppel, nyolc műtrágya­szóróval kell elvégezniük, előkészíteniük a vetést. A megye többi gazdaságá­ban is elegendőnek látszik a géppark a vetőmag kiszó­rására és az azt megelőzd talajmunkákra, az viszont a Heves megyei AGROKER Vállalat érdekes tapasztala­ta, hogy a rendkívül nehéz talajviszonyok ellenére is csökkent az idén az alkat­részigény. Egy korábbi, ha­sonlóan száraz őszön egy-egy megrendelő olykor 40—100 ekefejet is elvitt egyszerre, az idén, amikor pedig jócs­kán törnek a száraz talajon az alkatrészek, még jó eset­ben is csak 5—10 darabot visz magával az anyagbe­szerző Az eddigi tapaszta­latok arra utalnak, hogy a korábbi esztendőkben indo­kolatlanul magas volt a gaz­daságok alkatrészfel haszná­lása, s az idei nehéz eszten­dőben takarékosabban, mű­helyen belül oldják meg a kisebb törések, hibák kija­vítását. Hasonló a tapaszta­lat a műtrágya tekintetében is, sőt úgy tűnik, néhány helyen még a feltétlenül szükséges műtrágyamennyi­ség sem kerül a magágyak­ba. Elég csak annyi ennek bizonyítására, hogy eddig mintegy 58 millió forint ér­tékű műtrágyát mondtak vissza a termelőszövetkeze­tek. Egyébként van elegen­dő alkatrész, úgyszólván mi­több evvel, az elsők -között jelenhetnek meg a piacon ezzel a tolóhajóval, rövide­sen más érdekelt országok cégei és a magyar hajózás is rendel azokból. A hetvenes évek elejétől eredményes együttműködés alakult ki a markazi Mátra- gyöngye Termelőszövetkezet, a Ganz Híradástechnikai, va­lamint a Ganz Villamossági Művek között. A közös gaz­daság központja mellett egy üzemet alakítottak ki, ahol száz falubeli, csökkent mun­kaképességű asszonynak fo­lyamatosan munkát biztosí­tanak. Transzformátor-teker­cset készítenek, évente több mint 8 millió forint, érték­ben, A kis szövetkezetnek tehát gazdaságos ez a mel­léküzemági tevékenység. Az üzeim az utóbbi néhány évben azonban kinőtte ma­gát és miután a szövetkezet a termelési szerkezet további korszerűsítésére törekszik, így főleg a szőlőoltvány-ter­melést helyezik előtérbe. nimálisra csökkent a hiány­cikkek listája és az AGRO­KER teli raktárakkal várja a műtrágyavásárlókat is. Szikrázó talajon Hétfőn a kora reggel már a földeken találta a Zagy­vavölgye Termelőszövetke­zet gépeit, melyek tárcsáz­tak, vetettek. Útjukat por­felhő és Varga János elnök aggodalma kísérte. Kikeltek az első vetések, s odavesz­nek, ha rövidesen nem kap­nak esőt, A kemény, keser­vesen megmunkált földben a friss magok sem indulnak meg. A tempó ettől függet­lenül lendületes: csaknem 1200 hektárnyi őszi búzából délutánig 770 hektárt elve­tettek. A csányi Búzakalász Ter­melőszövetkezet földjein _ is hasonló a gond. A száraz talaj többszörös tárcsázást, mozgatást kíván, hogy ezer hektáron befogadja az őszi búzát, miután 300 hektár árpával már végzett a gaz­daság. Halad persze a ke­nyérgabona vetése is. Teg­nap a tervezettből 400 hek­táron már földbe került. S ha minden jól megy, a jövő hét derekán ez a munka is be­fejeződik. A jelenlegi helyzetkép sze­rint egyébként Heves me­gyében a 61 ezer hektárny. őszi vetésből már csak alig 4—5 százaléknyi van hátra s az is javarészt őszi búza, amit csaknem 50 ezer hek­táron termelnek a gazdasá­gok. Nincs már gondjuk a vetőgépeknek a 250 hektár rozsra és a hatezer hektár őszi árpára sem, amik már napokkal korábban földbe kerültek. Az idei szárazság azonban nem is annyira a vetések ütemét mérsékelték, hanem inkább a költségeket növe­lik majd. A megyei tanács­nál elmondták, hogy van olyan tábla, amiin nyolcszor kellett szikrázó ekével, tár­csával végigmenniük a gé­peknek, mire valamennyire szét tudták verni a rögökéit Főleg azokon a részeken nagy gond ez, ahonnan csak mostanában került le a ku- kerica, napraforgó vagy más növény. Veszélyezteti az eső hiá­nya már csak azért is a jövő évi termést, mert. a Zagyva- szántón és Csányban tapasz­taltak szinte az egész me­gyére érvényesek. A csírázó magvak ugyanis nedvesség hiányában képtelenek tovább fejlődni, egyszerűen elpusz­tulnak A veszély még most nem közvetlen, s mivel az egyéb munkák is jól halad­tak az elmúlt hetekben, most már mindenütt az esőre vár­nak a termelők. Mint Halasi János elnök el­mondta, az oltványokat rész­ben exportra, illetve az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombináttal együtt- hrűködve a bikavérprogna.m megvalósítására termelik. Év végéig egymillliót értékesí­tenek. A műszaki melléküzemágat * azonban továbbra sem szá­moljak fel, hanem fejlesztik, miután nyereséges. A Ganz Híradástechnikai. valamint a Villamossági Művekkel együttműködve 504 négyzet- méteres üzemcsarnokot épí­tenek a gazdaság központja mögött. A kivitelezést a szö­vetkezet építőbrigádja végzi. A csaknem hárommillió fo­rintos költséggel készülő kor­szerű, könnyűszerkezetes épí­tési móddal létesített üveg- béléses csarnokot kettős Kilencvenéves a hatvani cukorgyár, pár hete a ki­lencvenedik kampány indult a telepen. A feladat jelentős. A tervezett 115 nap során 33 ezer vagon nyersanyagot kí­vánnak feldolgozni, s a vár­ható cukorhozam 3600 va­gon. Persze, több is elképzel­hető. A teljesítmény növe­kedése sokban az időjáráson múlik, meg azon, hogy Ka- ba, a Hajdúsági Cukorgyárak megbirkózik-e a felvállalt, leszerződött répamennyiség­gel. Némi utánpótlásra on­nan még számíthatnak a hatvaniak. A jubileum, i kampány gondjai, feladatai közben érdemes visszapillan­tani az öreg gyár múltbéli életére. Felmérni: honnan, s hová jutott az üzem? Mi­lyen nehézségekkel kellett megküzdenie, amíg a nap­jainkat jellemző teljesít­ményre alkalmassá vált, vagyis huszonnégy óránként 300 vagon répából nyer kész­terméket, csillogó kristály- cukrot? A számvetést kezd­jük egy sajnálatos ténnyel. A gyár volt tulajdonosai 1936- tól egy fillért sem fordítottak fejlesztésre, s gazdasági helyzetünkből eredőleg jó néhány esztendeig az államo­sítást követően sem kerül­hetett erre sor. Ezért talá­lunk olyan részeket, ame­lyek egyidősek az üzem szü­letésével. S emiatt alig 600 millió forint jelenleg a gyár állóeszközértéke. o A nagyobb beruházások 1960-ban kezdődtek, éspedig elsőként a gőztermelő kapa­citás növelésével. Érthető, in­dokolt a lépés, mert arra az időre es,ett az ugyancsak gőz­igényes konzervgyár fölfej­lesztése, s az ellátást össze­kapcsolták. Ebben az eszten­dőben még a cukorgyár tel­jesítőképessége alig haladta meg a napi 200 vagon nyers­anyagot, kampány idején 1600 munkást kötött le a gé­pesítés, a2 automatizálás hiá­nya miatt. Tulajdonképpen ez a tény írta elő a további - lépés irányát. A nehéz fizi­kai munkát kellett a lehető­ségig csökkenteni, ami a má­sodik lépcsőben a diffúziós rendszer, a répabeadás, mészkőkezelés, anyagmozga­tás korszerűsítésével be is következett. Példaként em­lítjük, hogy a korábbi 16— 18 fővel szemben mostanság két ember szolgál vonalan­ként a diffúziónál. Nem sok­kal később a répa telepi mozgatását is átszervezték, a kirakodástól a vágógépekbe adagolásig, s új vízkörök be­iktatása révén sokat csök­kent a felhasznált ipari víz, hatásfoka pedig ugyanekkor növekedett. Mindeközben fo­kozódó gondot okozott a gyárvezetésnek az öreg épület teherbíróképessége. Emiatt került sor az utolsó három évben falazatmegerősítésre, födémalakításra, a tetőzet hasznosításra rendezik be A csarnokban folytatják majd a transzformátor-sze­relést, az alatta levő 180 négyzetméteres pincében pe­dig az oltványokat tárolják. A jelenleg szerelő üzemrész­ként használt épületet így teljes egészében oltványéi ő- allitásra rendezik be, ahol az oltást, a hajiatást, és az osztályozást végzik majd. Az oltvány termelés további bővítésére 11 hektár földet béreltek a márkázlak a fel- debröi Rákóczi Termelőszö­vetkezettől, melynek talaj- előkészítését . és műtrágyázá­sát hamarosan befejezik. Ta­vasszal már oda is ültetnek a télen nevelt oltványokból. A fejlesztéssel az évi egy­millió helyett, másfél millió­ra növelik az előállított olt­ványok számát. ' teljes cseréjére. Majd szinte egy időben, s főként • a cu­koroldalon, a korszerű köve­telményeknek megfelelően egyes állomásokat is' átren­deztek. e Mindig hátra volt még ekkor a gyár „lelkének” fel­újítása! A bepárlóállomásról van szó, ahol a répából nyert híg, cukros levet, sűrí­tik. Nos, e munkálat finise most nyáron zajlott, éspedig több oldalú haszonnal. Az' elvégzett átalakítás; szerelés eredményeként — egy hónap tapasztalata igazolja! — nemcsak a bepárlás minősé­ge javult, hanem a víz- és párarendszerek módosításá­val jelentős energiát is meg­takarít a gyár. Manapság ez egyáltalán nem mellékes szempont, s legalább úgy kell értékelnünk, mint a napi készárunövekedést. Ám a „gerontológiai” beavatkozás mindezzel nem ért véget a kilencven esztendős gyár éle­tében. Csak forint legyen a hátralevő, megoldandó^ s igen sürgető feladatokhoz. A felfutott' termelés például szükségessé teszi az egész mészál lomás korszerűsítését! Űj égetőkemencét, mészoltót kell építeni. Nem készült még el a tízezer köbméteres melasztároló sem, amihez az anyag már helyben van. csak éppen a Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnak kell jobban megcsipkednie magát, hogy a terv testet ölt­sön. S bizony évről évre szükségmegoldáshoz folya­modik a szakmai vezetés készterméktárolás dolgában is, mert a maga portáján mindössze ezer vagon cukrot A kötő-hurkoló szakembe­rek szövetségének kongresz- szusa megkezdte munkáját.. Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter nyitotta meg az MTESZ székházában a kö­tő-hurkoló szakemberek nem­zetközi szövetségének XXIV. kongresszusát. A 3 nanos tanácskozáson csaknem 20 országból, mint­egy másfél száz, a szakma hazai berkeiből pedig körül­belül 250 szakember vesz részt. 16 előadás hangzik el, elsődlegesen az új nyersanya­gok és fonalfajták kötő-hur­koló ipari alkalmazásáról, ú. technológiákról és a legkor szerűbb termékekről. tud elhelyezni. Ez azonban a jövő zenéje még, ahogyan a gyáriak mondották... o Közelmúlt és ritka siker viszont a jubileumi cukor­kampány napi eredményei közepette, hogy a vállalat magüzeme a Budapesti Nem­zetközi Vásár „Kiváló áruk fórumán” termékével jogot szerzett1 a megkülönböztetett jel használatára. Az elisme­rés értékét csak növeli, hogy az iparágban csupán Pető- háza szerzett még „kiváló” minősítést kiállított hókris­tály mokkacukrával. Miben rejlik a drazsírozott répa­mag jelentősége, s milyenek a jellemzői? A hazai répa­termesztést szolgálva nyugati valutát takarít meg a nép­gazdaságnak. s lassan teljes mértékben kielégíti a cukor­gyárak bázisgazdaságainak, termelőszövetkezeteinek igé­nyét. A megkülönböztető jel­zés odaítélésénél azonban legalább így esett latba a Mátravidéki Cukorgyárak üzemében szegmentált répa­mag megfelelő csírázóképes­sége, az egyenletesen jó drazsírozás. valamint az áru csomagolása. S a „Kiváló áruk fórumán” elért minősí­tést — a kilencvenedik kam­pány kapcsán — akár jubi­leumi kitüntetésnek is te- i kinthetjük, amihez jogot for­mál az alig valamivel fiata­labb testvér, Selyp cukor­gyára, ahol szintén egy hónapja tart már az új sze­zon. Remélhetőleg a várako­zásnak megfelelő termelési eredménnyel. A nemzetközi tapasztalat- cserére is alkalmas fórum résztvevői ellátogatnak fővá- városi, illetve Budapest kör­nyéki kötöttárugyárakba, a textilipari kutatóintézetbe, a könnyűipari műszaki főisko­lára és megtekintik a Ma­gyar Divat Intézet által, a hazai kötöttárugyárak leg­frissebb kollekcióiból össze­állított bemutatót is. NmUsäafä 1979. október 16., ketlt! A Duna—Rajna—Majna-csatornán is Tolóhajóval — a világpiacra MARKAZI ÚJDONSÁG A Csarnokszereleshez és oltványtároláshoz Moldvay Győző A jobb minőségű kötöttárukért k

Next

/
Thumbnails
Contents