Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

Meglehetősen későn, de a jövő évtől már kötele­zően, hazánkban is áttérünk a nemzetközi mértékegy­ségrendszer alkalmazására, összeállításunkban egye­bek mellett erről szólunk egy tudományos egyesületi rendezvényen elhangzottak alapján. A technika történetéből Az orvostudomány 100 évvel ezelőtti felfedezései — Útépítő kocsi — 100 évvel ezelőtt, 1879- ben vezette be Max Nitze (1842—1906) német orvos a hólyagtükörrel történő vizs­gálati módszert (cytoskopia) és ezzel megalapította a kli­nikai urológiát. — Ugyancsak ebben az év­ben Albert Neisser (1835— 1916) boroszlói bőrgyógyász felfedezte a gonnorhea kór­okozóját, melyet róla „neis- seria gonorrhoeá”-nak ne­veztek el. A gonococcus ál­tal okozott fertőző betegség, a kankó gyógyítása e felfe­dezés révén lehetővé vált. ♦ — A kémiában a ritka földfémek felfedezése szem­pontjából döntő év volt az 1879-es év. Ekkor sikerült Clere-nek az Erbitum tiszta oxidját előállítania, Nilson szeparálta a Skandiumot, Lecoq de Boisbaudran felfe­dezi a Szamariumot. amit 1901-ben Demarcay-nak sike­rült szeparálnia. ♦ A múlt század végén a ro­hamosan fejlődő gépkocsiipar egyre jobban követelte az úthálózat javítását. Ekkor a már korszerűtlenné váló, Mac Adam (1756—1836) skót mérnök által feltalált úgyne­vezett „makadám” hengerelt zúzott kővel való útburko­lási rendszer volt divatban. Az út szerkezete élükkel fel­felé rakott, nagy zúzott kö­vekből állt, melyek közé zú­zalékot hengereltek, s hen­gerlés közben vízzel locsol­tak, hogy csökkentsék a szemcsék közti súrlódást, és az iszapolást (kötést) a szemcsék közti üregekbe be­mossák. Az út építésére az egyengetést, a locsolást és a hengerlést elvégző kocsikat használtak. Ugyanekkor, 75 évvel ez­előtt. az 1904-es évben a né­met Wanderer Werke, vagy az angol Rolls-Royce gyár már 40—50 km/óra sebesség­gel mozgó gépkocsikat gyár­tott. Az útépítés „makadám- technikája” erősen elmaradt az autóipar fejlődésétől. A fejlődő gépkocsiforgalomnak a hézagmentes felület nyeré­se szempontjából aszfaltos (bitumenes) felületi kezelésű vagy cementtel kötött burko­latra volt szüksége. • Kováts Andor Útépítő kocsi a 19. század végéről A német Wanderer Werke személygépkocsija 1904 bői. (Fotó; Verkehrsmuseum, Drezda) A bűvös jel: Sl Nemzetközi mértékegységrendszer hazánkban is Nagy érdéklödés kísérte az egri Technika Hazában kedden rendezett előadást, amely a nemzetközi mér­tékegységrendszerről. beve­zetésének gyakorlati kérdé­seiről szólt. Gabriel Győző, a Kohó- és Gépipar Tudomá­nyos Informatikai és Ipar- gazdasági Központjának fő­osztályvezetője, előadása után igen sok kérdést kapott a mértékegységrendszer hazai alkalmazásával kapcsolat­ban. Nem kis feladat a régi rögződött kifejezések, for­mák után átállni az újra. mégha meg is értjük: a nemzetközi követelmények­hez igazodni létfontosságú. Az új mértékegységek alkal­mazása persze szükségessé teszi egy kissé fizikai isme­reteink felújítását is. A régi mértékegységek a föld különböző területein egymástól függetlenül ala­kultak ki a cserekereskede­lem kezdete óta. A hagyo­mányok ma is érezhetők, hiszen például a hüvelyk, a láb-font ma sem veszett ki a mindennapok gyakorla­tiból. Az első sikeres, el­terjedt mértékegység a mé­terrendszer volt, amelyet 1790 körül alakítottak ki Fran­ciaországban. Sok alrendsze­re miatt azonban nagy számban keletkeztek külön­böző. eltérően alkalmazott egységek. A centiméter, gramm és másodperc alapón felépülő, úgynevezett CGS- rendszert 1873-ban hozták létre tudományos célú fel- használásra. 1901-ben Gio­vanni Giogri olasz fizikus javasolta, hogy egy villa­mos alapegységet is válasz- szanak a rendszerbe, íay jött létre az amper alap­egységgel kiegészített MKSA-rendszer. Ez jelen­tette az alapját a most terjedő nemzetközi mértéje- egységrendszemek. Az egymástól eltérő uta­kon haladó tudományok fejlődését is fékezi a „kö­zös nyelv” hiánya, ezért dol­gozták ki hosszú évek mun­kájával a nemzetközi mér- tékegvségrendszert (Systé- me International d’Unités, jele: ST). Az Sí-ben minden mennyiségnek csak egy mér­tékegysége van. Könnyebben megtanulható Az új mártékegységrend- szert, amely ma már vi­lágszerte elfogadott, köny- nyebben meg lehet tanulni és könnyebben lehet alkal­mazni. mint a régebbi rend­szereket. Előnyei különösen akkor válnak nyilvánvaló­vá, ha szabályait következe­tesen alkalmazzák. Ezek mi­att bevezetését, az egész világon szorgalmazzák; ha­zánkban a Minisztertanács 8,1976/IV. 27./ számú rende. lete írja elő használatát. A KGST-tagországok már 1973-ban módszertani útmu­tatót adtak ki az Sl-ről, majd 1974-ben egy nemzet- ' közi szabványajanlást fo­gadtak el az áttérés módjá­ról. A Közös Piac tagorszá­gai is megegyeztek az Sí fo. kozatos bevezetésének ha­táridőiről. Nagy-Britanniá- bán még a birodalmi rend­szer az érvényes, de már itt is elkezdték az átállást. Hasonlóképpen Ausztráliá­idban, Kanadában, Japán­ban és több afrikai, ázsiai és dél-amerikai országban is. Az Amerikai Egyesült Államokban különböző szö­vetségi hivatalok, sok ma­gánvállalat és társulás is bevezette már az Sl-t. Természetesen az új mér. tékegységek alkalmazása nemcsak azt jelenti hogy a jövőben mindenütt az Sí egységeket fogjuk írni — tankönyvben, újságban, szakirodalomban — a ha. gyományos mértékegységek helyett. Szemléletünk átala. kítását is megkívánja, s ez lesz a nehezebb, a hosszabb ideig tartó folyamat. Hi­szen például a hőmennyiség értékét eddig egy kiló­gramm víz hőmérsékletének 1 °C-szal való emelésével kapcsoltuk össze és így ér­zékeltük. Az új egység ettől lényegesen eltér, nem lesz könnyű megszokni. De fontos változásokat hoz ez az iparban, a külön­böző berendezések, műsze­rek gyártásában is. Például a csavarokat, illesztéseket az angolszász láb-font rend­szerben dolgozó országok úgy állították elő, hogy a sa­ját rendszerükben kapjanak célszerűen használható, ke­rek számmal megadható mé­reteket. Így például az 1 inch-es tengely mérete az Sí-ben nem éppen kerek szám: 25,4 milliméter... A hét alapegység Az Sl hét, fizikailag meg­határozott alapegységen és két kiegészítő egységen épül fel. Ezeket, kombinálva kap­juk az úgynevezett származ­tatott egységek képzésére a hét alapegységet A szármáz, tatott értékegységet. A szár­maztatott egységek képzésé­re a hét alapegységen kívül nincs szükség semmilyen másfajta mennyiségre, ez ad­ja az Sí igazi jelentőségét. A nemzetközi mértékegy­ségrendszer alapegységei: a méter, a hosszúság mér­tékegysége (m); a kilo­gramm, a tömeg mértékegy­sége (kg); a másodperc, az idő mértékegysége (s); az amper az elektromos áram­erősség mértékegysége (A); a kelvin, a 1 termodinamikai hőmérséklet mértékegysége (K); a mól, az anyagmenny- nyíség mértékegysége (mól); a kandela a fényerősség mértékegysége (cd). Kiegészítő egységek: a radián, a sikszög mér­tékegysége (rád); a sztera­dián, a térszög mértékegysé­ge (sr). A hét alapegységet műsza­ki és tudományos célszerű­ség és történelmi okok alap­ján választották ki. A kiló- gramm alapegységet az 1889. ben Párizsban megtartott nemzetközi értekezlet által a tömeg nemzetközi etalon, iának elfogadott, Sevres. ben őrzött platina-irídium henger tömege adja. A töb­bi hat alapegységet fizikai kísérletekkel határozták meg- mégpedig olyanokkal, amelyek nagy pontossággal elvégezhetők. A mértékegységek törvé­nyes többszöröseit és törtré­szeit az egység neve elé il­lesztett, egy-egy szorzót je­lentő, úgynevezett prefixu­mokkal kell képezni. Marad a rajiból is Az Sí a tudományos műsza­ki és kereskedelmi alkal­mazásnak minden igényét kielégíti. Mégis mived né­hány nem Sí egység a gya­korlatban nagyon elterjedt, ezeket is használják. Az ilyen, Sl-n kívüli törvényes egységeket azonban nem szabad használni a szigorú­an tudományos, vagy mű­szaki szövegekben és szá­mításoknál. Hasznosak vi­szont továbbra is a minden­napok gyakorlatában: a Cel- sius-fok, a liter, a tonna, a per óra, a kilométer per óra, vagy a fordulat per perc. Ugyancsak nélkülözhetetlen a mindennapi életben to­vábbra is mint Sl-n kívüli törvényes egység: a hét. a hónap, az év. Szőkébb szakterületen korlátozottan alkalmaznak a jövőben is hagyományos mértékegységeket, mint pél­dául a tengeri mérföldet, vagy a csillagászatban hasz­nálatos parszeket és a fény­évet. mint a hosszúság mér. tékegységeit. Kizárólag csak földterület meghatározásá­ra használható a hektár (ha). Csak meghatározott idő­pontig alkalmazhatók vi­szont (hazánkban 1980. janu­ár 1-ig) a következő járu­lékos egységek: a karát, a mázsa, a technikai atmosz­féra (at). a higanymiUimé- ter. a kalória, a lóerő. Ezek és még több más eddig el­terjedt mértékegység he­lyett jövőre már kizárólag csak az Sí mértékegységeit szabad alkalmazni. Hekeli Sándor A „legidősebb" tudományos egyesület Az ország természeti erő­forrásainak feltárásában aktív szerepet vállal a MTESZ leg­régebbi tudományos egyesü­lete, a Magyarhoni Földtani Társulat. Ezekről a munká­latokról és soron levő ter­vekről adott tájékoztatást Dank Viktor, a társulat el­nöke. Az energiaigények növe­kedése nyomán az elmúlt két évtizedben világszerte — így nálunk is — háromszorosára növekedett a szénhidrogének és a szén iránti kereslet. Ahhoz, hogy ennek egy ré­szét továbbra is hazai for­rásokból fedezhessük, a leg-, újabb tudományos és techni­kai eredmények felhasználá­sára van szükség, hiszen a prognózisok szerint szénva- gyonunk még 100 évre ele­gendő ugyan, de az újabb lelőhelyek többsége már ne­hezebben hozzáférhető. Szén­hidrogénkincsünk a mai ter­melési mennyiségeket figye­lembe véve, 15—20 évre ele­gendő, a jelenlegi termelés tartói fenntartása azonban csak intenzív és eredmé­nyes kutatással lehetséges. Ezekben a munkákban a 130 éve alakult 1200 tagot szám­láló társaság is tevékenyen részt vesz. A feladatok megoldására erősíteni kell a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát. En­nek érdekében kibontakozó­ban van egy újfajta együtt­működés a vállalatok és a társulás között. Eszerint a vállalatok a MTESZ közve­títésével tudományos mun­kákkal bízzák meg a társu­latot. Ezek megoldására az MFT komplex munkacsopor­tot hív életre, amely külön­féle szakterületek elismert szakembereinek együttese. Ezek a feladatok rendszerint ugyanis csak ilyen kiterjedt szakembergárda segítségével oldhatók meg. Eddig több mint 30 tudományos megbí­zásnak tett eleget a társulás. Ezek közé tartozott a Magyar Szénbányászati Tröszt meg­bízásából a dunántúli karszt­vízkészlet feltérképezése, mi­vel az új bányák biztonsági rendszerét ennek alapján tervezik meg. A vegyiművek megbízásából a vegyi hulla­déktemetők kijelölésénél vé­gezte el a társaság munka- bizottsága a földtani vizsgá­latokat, ez főként a környe­zetvédelmi érdekéket szol­gálja. Jelenleg a dunántúli szénbányák feltárásához földtani modelleket készít a társulás, ennek során több száz méter mélységig pontos képet állítanak össze a kü­lönféle rétegek, képződmé­nyek, vetők fizikokérmai sa­játosságairól. Mindinkább aktivizálódnak a társaság vidéki szerveze­tei is. A közelmúltban meg­rendezett borsodi hetek ese­ménysorozatán a Miskolc környéki árványlelőhelyek hasznosításának kérdéseiről, Tatabányán a barnaszén- kiaknázás új technikai esz­közeiről, Szegeden pedig a kőolaj- és földgáztermelés módszereiről rendeztek tár­sadalmi vitákat, A tapaszt" latokat ajánlásokban ossz' gezték az illetékes hatóság" számára. M AI I műsorok: mi 110 KOSSUTH 8.25 Szovjet fúvósmuzsika. 8.45 Nótán. 9.44 Zenevái. 10.05 Hobbi-dominó. 10.35 Uperakórusok. 11.03 Schu­bert: B-dúr szonáta. 11.40 A famászó báró. 12.35 El­loptam a főkapitányt... 12.50 Zenemuzeum. 14.16 Szabadpolc. 14.46 A Magyar Rádió és Televízió énekka­ra énekel. 15.10 Operaáriák. 15.28 Mikrofon-staféta. 16.05 Jókai Anna: A feladat. 16.15 Jascha Heifetz 1917— 1955 között készült lemez- felvételei. 17.07 A magunk érdekében, a magunk vé­delmében. 17.32 A Living Strings zenekar filmzenét játszik. 17.40 Délutáni rá­diószínház. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19,15 Régi magyar táncmuzsika Czidra László feldolgozásában. 19.30 Szim. fonikus zene. 21.05 Francia operettek. 22.20 Kína 30. éve. 22.30 André Segovia saját feldólgozásaiból gitá­rozik. 22.50 Meditáció. 23.00 Anyegin (Operarészletek). PETŐFI 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben. 10.33 Zéne- délelött. 12.33 Nemzetisé­geink zenéjéből. 12.55 Kap­csolás a szolnoki stúlióba. 13.25 Gyermekek könyves­polca. 13.30 Kutyatár. 14.00 Színe-java. 16.00 Verbunko­sok, katonadalók. 16.35 Idő­sebbek hullámhosszán. 17.30 Bayrenth-i zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hét­végi panoráma. 19.55 Slá­gerlista. 20.33 Szociográfiai figyelő. 21.03 Kabarécsütör­tök. 22.03 A tegnap sláge­reiből. 23.15 Népdalok, nép­táncok. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok félórája — Akik a jövő pedagógusai lesznek. Szerkeszti: Csonka László — Slágerkoktél. A termelé­si rendszerek haszna. Ónodvári Miklós jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi krónika (A Miskolc megyei városi tanács vb és Gyön­gyös Város Tanácsa tár­gyalta ... Sajtóértekezlet a BNV-ről). 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... 8.05 Tévétoma. 8.10 Iskola­tévé. 17.00 Zsámbék 1979. 17.35 Az NDK Televíziójá­nak estje. 17.40 Ismeri Meiningent? 18.05 A szász barokk (Rövidfilm). 18.35 Lipcse (Rövidfilm). 19.20 Tévétoma. 19.30 Tv-híradó. 20.05 Jöjjön a Sanssouci parkba! 20.45 Apa és a ma­gántulajdon (Rövidfilm). 20.50 Elcsábíthatok. (Tévé­film). 22.55 Tv-híradó. 3. 2. MŰSOR 19.00 Fizika. 19.30 Tv-hír­adó. 20.00 Mikszáth különös házassága. 21.35 Tv-híradó. 2. 21.55 Téma: a szerelem (Angol zenés film). FAmsöiifh ^ ét), szeptember 13., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents