Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-13 / 214. szám
Látogatás egy körzeti megbízott rendőri csoportnál A Gyöngyösi Városi és Járási Rendőrkapitányság egyik legeredményesebb körzeti megbízott rendőri csoportja tevékenykedik Lőrinci nagyközség területén. Több mint húsz- ez.er. öliampolgár és az itt elhelyezkedő ipari és mezőgazda- sági üzemek biztonságát és mindennapi nyugalmát védik. Mind-mind azon fáradoznak, a helyi párt- és állami szervek s az önkéntes segítők összefogásával. hogy e területen minél szilárdabb legyen a közrend és a közbiztonság. Felvételeink mindennapi szolgálati teendőikből villantanak fel néhányat. Rendünket, nyugalmunkat védik Gyöngyösi László rendőr-zászlós, a csoport vezetője napi munkamegbeszélést tart beosztottaival A szogálatba indulás pillanata. A nemrég kapott Zsiguli Combi gépkocsi jelentősen megnövelte a mozgási és szolgálati feladatok hatékonyságát. A gyakori közúti ellenőrzéseknek a célja, hogy kiszűrjék a forgalomból a szabálytalankodókat, a rendbontókat. (Szabó Sándor képriportja) Nívódíjasok A Kulturális Minisztérium nívódíjjal jutalmazta az elmúlt színházi évad két operaházi produkcióját: Balassa Sándornak, a Magyar Rádió felkérésére írt „Az &,Néwsm 1979. szeptember 13., csütörtök ajtón kívül” operája színpadi ősbemutatóját, és a Cosi fan Tutte Mozart-ope- ra felújítását. Nívódíjat kapott a Balassa-opera 25, a Mozart-felújítás 21 közre, működője — szereplők, rendezők. díszlet- és jelmeztervezők. korrepetitorok, valamint az Operaház énekkarának 72 és zenekarának 127 tagja. . (MTlj Hatvani mérleg A közművelődés legyen a pártmunka szerves része Két év után a hatvani városi pártbizottság ismét testületi ülésen tárgyalta meg a közelmúltban a város köz- művelődésének helyzetét, pontosabban azt. hogy miként sikerült megvalósítani a közművelődési határozatból adódó városi feladatokat. A jelentés és a testületi ülés élénk vitája egyaránt elemezte az eredmények és a még meglevő gondok okait. s főként azt, hogy miképpen lehet még e színvonalasabb munkát végezni. Az eddigi eredményeket számba véve mind a jelentés, mind pedig a vitában felszólalók megállapították, hogy a közművelődési munkának a pártmunka szerves részévé kell válnia. Ennek jegyében a város pártszervei és pártszervezetei a köz- művelődési határozat megjelenése óta rendszeresen napirendre tűzik a közművelődési jellegű témaköröket, s örvendetes jelenség az is, hogy az utóbbi időben növekedett a kulturális jellegű pártmegbízatások száma. A pártszervezetek fontos szerepet töltenek be az üzemeken, intézményeken belül a közművelődési munka koordinálásában, valamint az üzemek és a művelődési intézmények közötti együttműködés kiépítésében. Ugyanakkor — állapította meg a testület — az egyes pártszervek és pártszervezetek munkája eltérő intenzitású. Tapasztalat, hogy általában a nagyobb üzemek közművelődési tevékenysége rendszeresebb. A kisebb üzemeknél viszont a közművelődési tevékenység inkább kampányjellegű, nem fordítanak kellő gondot az éves működési tervek áttekintésére. Ezeken a helyeken a szemléletváltozás is lassúbb ütemű, s a munka sokszor leszűkül a felnőttoktatás, a szakmai, vagy a politikai képzés szervezésére. FELTÉTELEK A testület azt is megállapította, hogy az egyes munkahelyeken a tárgyi, az anyagi és a személyi feltételek is különbözőek. A nagyobb üzemek — MÁV-csomópont, cukorgyár, konzervgyár. Duna Cipőgyár — rendelkeznek klubhelyiségekkel. tanácskozótermekkel, könyvtárral, sportpályával. Az iskolai, a szakmai, a politikai oktatást szemléltető anyagokkal, audiovizuális eszközökkel tudják még szemléletesebbé tenni. A kisebb létszámmal dolgozó munkahelyek döntő többsége azonban helyiséggondokkal küzd. Helyben nem, vagy alig nyílik mód közművelődési programok szervezésére. Nagy eltérést mutat az üzemeknél, az intézményeknél az egy főre 'jutó kulmrális alap összege is. Az említett okok miatt, miután ezek régebbi keletűek — a városi párt-végrehajtóbizottság és a városi tanács végrehajtó bizottságának állásfoglalása alapján — 1977-től a város köz- művelődési intézményeit, a művelődési központot, a könyvtárat tíz gazdasági egység közösen tartja fenn, ezzel nagyobb lehetőséget teremtve a színvonalasabb munkához. A nehézségek ellenére a határozat megjelenése óta jelentősen növekedett a városban a munkásság műveltségi színvonala. A fejlődés a szakmai, a politikai, az általános műveltség területén egyaránt tapasztalható. A munkahelyek döntő többségében rendszeres képzés folyik. 1974 óta közel kilenc- száz fő végezte el a dolgozók általános iskoláját, több, mint háromszázötvenen a szakközépiskolát, és_ mintegy hatszáz fő a dolgozók gimnáziumát. Több helyen — a cukorgyár, a konzervgyár, az áfész, a Duna Cipőgyár — jutalmazással, béremeléssel is ösztönzik a _ tanulást. A politikai műveltség gyarapodását segíti a pártós tömegszervezeti oktatás, amely keretében 5600 dolgozó, alkalmazott vesz részt. Nagy gondot okoz azonban továbbra is. hogy sok dolgozó nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Döntő többségük segédmunkás. A cukorgyárban például 234, a konzervgyárban 450 fő nem fejezte be általános iskolai tanulmányait. Viszont a műveltség gyarapodását mutatja az is, hogy a városban növekedett a rádió-, a televízió-, az új- ságelőfizetők száma. S különösen lényeges, hogy a szocialista brigádok egyre több kulturális vállalást tesznek. FIATALOK Nem véletlen az sem, hogy mind a pártszervek, mind a pártalapszervezetek igen nagy figyelmet fordítanak a fiatalok művelődésére. E munkát elemezve a pártbizottság azt a megállapítást tette, hogy a legátfogóbb, legtöbb fiatalt mozgató tevékenység a tanintézetekben folyik. Az utóbbi években fejlődött a szakmunkástanulók körében folytatott köz- művelődési tevékenység színvonala, de a tanulók továbbra is nagy hátrányban vannak, főként az általános műveltséget tekintve, A szabad idő ésszerű felhasználásának jegyében jelentős kezdeményezések születtek. A növekvő számú klubok, szakkörök mellett a fiatalok rendszeresen részt vesznek a filmharmóniai hangversenyeken, a Népszínház ifjúsági előadásain, közös tárlatlátogatásokon. Szervezettebbé vált és egyben tuda- tosabbá is a tanórákon kívüli nevelőmunka. Erősödött a közoktatás és köz- művelődés kapcsolata. Jól működő ifjúsági- és gyermekcsoportok működnek, mint például a magnósklub, az ifjúmunkásklub, az irodalmi színpad, a fiatal utazók klubja. Igen népszerűek a különböző vetélkedők, versenyek. Ezek a formák elsődlegesen az eszmei, politikai nevelést, a szocialista tudatformálást szolgálják. Az ifjúság körében folytatott kulturális nevelőmunka során eredmények születtek az ismeretterjesztésben, az olvasók számának növelésében, a mozi- és a múzeumlátogatásban. Ugyanakkor azt is el lehet mondani. hogy a város amatőr művészeti mozgalmában az utóbbi években nem történt számottevő fejlődés. Gondot jelent továbbá, hogy a munkásszálláson lakó és az ingázó fiatal munkások körében csak kezdeti eredményeket tudtak elérni, s a cigányfiatalok hátrányos művelődési helyzetének felszámolására is csak szórványos törekvések tapasztalhatók. KEDVEZŐ VÁLTOZÁSOK A pártbizottság természetesen áttekintette azt is. hogy a közművelődéssel foglalkozó intézmények, az állami, a társadalmi szervek miként tettek eleget a határozatból fakadó feladatoknak. Megállapította. hogy a városi tanács fokozott gondot fordít az irányítása alá tartozó intézmények tartalmi munkájára. Á városi KlSZ-bizott- ság és az alapszervezetek egyik legfontosabb feladatként kezelik a közművelődési tevékenységet. Csak egyetlen példa erre: a városban csaknem hétszáz KISZ-tagna.k van színházbérlete. A Hazafias Népfront, a TIT városi szervezete is egyre jelentősebb részt vállal a munkából. A városi művelődési központ munkájában eisötN- legesen a munkásművelődés segítésére törekszik, de jelentős erőfeszítések történtek az egyre színvonalasabb zenei programok lebonyolítására is. Sajnos munkájukat gátolja, hogy alapvető tárgyi hiányosságok vannak. A városi könyvtár munkája egyre színesebb, egyre eredményesebb. A párttestület — számba véve természetesen a cikkben nem említett művelődési intézmények tevékenységét is — összességében azt állapította meg, hogy a közművelődési határozat megjelenése óta eltelt időben eredményes és kedvező változások születtek. Javultak a közművelődési munka feltételei, a pártszervezeték nagyobb gondot fordítottak a kulturális élet figyelemmel való kísérésére. A gazdasági vezetők körében emelkedett a közművelődési munka megbecsülése. A vártnál lassabban —. de javultak a közművelődési intézmények működési körülményei is. Az eredmények ellenére azonban továbbra is igen nagy gondot kell fordítani a munkásművelődés színvonalának további emelésére, a hatékonyság fokozására. Kiemelten figyelni szükséges az ifjúság nevelésére, a nők és a nyugdíjasok szabad idejének kulturált eltöltésére. Tovább szükséges tudatosítani az önművelődés fontosságát, A közművelődési tevékenységet a társadalmi és tömeg- szervezetek munkájával összhangban kell tervezni és végezni. Hatékonyabbá kell tenni az együttműködést, a közoktatási és a közművelődési intézmények között. Erősíteni szükséges a tartalmi munkát, bővíteni a lehetőségeket. és az értelmiséget — a pedagógusok mellett — még inkább be kell vonni a munkába. A pártbizottság végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy az elkövetkezendő időszakban sem szabad azzal számolni, hogy az anyagi lehetőségek lényegesen jobbak lesznek, mint most. Éo- pen ezért arra kell törekedni, hogy elsődlegesen a meglevő lehetőségekre támaszkodva kell a munka színvonalát még tovább javítani. Kaposi Levente 7. — Hát, mert ahogy maga itt elkezdte... Hallja-e, már úgy rám ijesztett...! — Nem akartam — mondta még mindig komoran a katona. — De nem fog magának örülni. — Miért ne örülne? A felesége vagyok. — Ide hozza a gyerekét, a születendő gyerekét, bele a tűzbe... — Tűzbe? — S szinte valódi csodálkozással nézett körül a zsongó, békés, nyári határban. S valóban, most éppen még csak egy, egyetlen árva kis puskalövés sem hallatszott. — Várjon csak. Most éppen, igaza van, most. csend van. De azért ez... mit meséljek itt magának...? Az biztos, hogy ha az én feleségem volna, én azonnal vissza zavarnám. — Ű ama fog. — Nem-e? — S vállat vont. — Nem is tudom, hová vigyem magát? Aranka erre csak széttárta a karját a gyékényszatyorral. Ezt bizony ő sem tudhatta. Hogy hová. — Sehova — mondta akkor a kicsi Aranka. — Eljön hozzánk. — Hozzátok? — nézett rá fürkészve a katona. — S mit szól apád-anyád? — Majd én elmondom édesanyámnak. Valahol csak lenni kell. — Valahol igen — mondta mogorva képpel a katona. — Valahol. Otthon Pesten. Az volna igencsak a legjobb. Ott kórház is van, orvos is van. Rokonság . .. Szerette volna kérdezni. Hogy mondjon már róla. vagy két szót. De félt ettől a morcostól. ' Tüskebajúsza volt. fekete, de mintha a rozsda már kimarta volna. Kicsi Aranka nyújtotta a kezét, megfogta. — Na menjünk! — És hol laktok ti? — kérdezte a katona. — Hogy ha majd, ugye, megjön ... — Majd én odavezetem — nyugtatta meg a kopasz kisfiú. — Nekem csak átkopognak a kerítésen, és már jövök is. És ezzel el is váltak, s elindultak kétfelé. Már mentek vagy hat-nyolc lépést, amikor a katonának eszébe jutott, hogy megálljon és visszaszóljon: — Különben megvan ... András. Jól megvan; egészséges. Jól van na, gondolta Aranka, s igyekezett ő is barátságosabb képpel visszatekinteni. — Köszönöm. — De más nem jutott eszébe, s csak azt mondta még másodszor is: — Köszönöm. — S indult tovább a kislány után. Itt az utcán már csak egymás nyomában mehettek, a kerítés tövén, mert a szekerek félkerék mélyen felhasogatták az utat. a mélyebb részeken meg sok helyt még sár is volt. Csend ült a falun. Csak egy-egy álmos kutya vak- kantott néhányat. Egyszer meg három fiatal liba jött szembe velük: megálltak, gá- gogtak. nekik kellett kikerülni őket. s akkor csendesen továbbmentek. Emberrel, végig, egy lélekkel sem találkoztak. Eközben Kis András ’ó pár kilométerrel arrább m-3 mindig távolodott Tiszafüredtől. S Csóti Aranka meg éppen nem is igen járt most az eszében. Bár ugyan az sem volna hazugság, erről szólván, hogy minden gondolata távol levő hitvese é.s születendő gyermeke körül forgott. Hiszen szokott rájuk gondolni. De most mással volt elfoglalva. Mostanában. Azzal, hogy mi lesz. Mi lesz a forradalommal, meg az emberiséggel. Ezekben persze valamiképpen az is benne volt. hogy mi lesz majd ővele magával meg Arankával is. De kétségtelen, hogy mióta ez a különös támadás megindult, azóta valahogy mindig a világ proletárjainak a sorsán kellett gondolkoznia. A világforradalmon ... Vagy talán még előbb keletkezett benne ez a lappangó, szüntelen aggodalom. Amikor ide kezd. tek gyülekezni. Poroszlóra^ (Folytatjuk)
