Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

Mire kell a vásár? MEGINT ŐSZ — megint őszi vásár. Ügy hangzik ez, mint egy reklámszöveg. De vajon, szüksége van-e az őszi vásárnak reklámra? És — szükségük van-e az áruk­nak, a fogyasztási cikkeknek reklámra, azaz őszi vásárra? Végül: meg kell-e rendezni egyáltalán a jelenlegi, egy­szerűsítésre, takarékosságra intő körülmények között is az őszi BNV-t? Azért kockáztatjuk meg ezeket a kérdéseket, mert léteznék, és mert a vásárral kapcsolatos vélemények, sa gyakorlat is meglehetős tar­kaságra utalnak. Persze, nem lenne olyan sokféle vé­lemény. ha nem lett volna olyan sokféle az elmúlt évek­ben a vásárral kapcsolatos munka, és — valószínűleg nem kezelték volna olyan különböző módon az érde­kelt vállalatok a vásárt, ha érezték volna, hogy érdekel­tek. Alighanem itt kell megra­gadnunk az egymásba ka­paszkodó kérdéshalmazt. Köztudott, hogy a vállalatok — köztük a fogyasztási cik­keket gyártó cégek — érde­keltsége a hatékonyabb gaz­dálkodásban mindmáig igen különböző, bár senki sem tagadhatja, hogy a gazdaság- irányítás napjainkban igen nagy erőfeszítéseket tesz a vállalatok úgynevezett „pi­acérzékenységének” növelése érdekében. Nos. a vásár, ha valóban komolyan veszik az érdekeltek és kihasználják az általa nyújtott számtalan le­hetőséget, akkor védeni, pártolni, sőt fejleszteni ér­demes. kiváló intézmény. Az eladónak, ha vannak új gyártmányai — amelye­ket képes is számottevő mennyiségben előállítani! —, hogy mérlegelje* a bel-, sőt bizonyos mértékig a nemzet­közi piacot, és műszaki, gaz­dasági, kereskedelmi elkép­zeléseiben igazodjék a ta­pasztalatokhoz. Csakhogy ez lelkiismeretes, fölkészült je­lenlétet föltételez az első naptól az utolsóig. Nem elég hangzatos sajtótájékoztatót rendezni, lebonyolítani a protokoll bemutatókat és megbeszéléseket; kellően tá­jékozott és bizonyos hatás­körrel is rendelkező munka­társak mindig legyenek a „standon”, mert bármikor érdeklődhet a vevő. Egy ke­reskedelmi vállalat képvise­lője. külföldi üzletember, vagy „egyszerű” vásárláto­gató ... Itt kell szót ejteni az évek óta firtatott azonnali vásár­lási lehetőségről, amelyet minden megnyilvánulásában — semmi kétség -C. nagyon szívesen fogad a vevőközön­ség. Mégis ki kellene végre mondani nyíltan: a vásár nem valami óriásira mérete­zett bevásárlóközpont. A fogyasztási cikkeket bemuta­tó őszi vásár sem az! Persze örvendetes, ha a kereskede­lem. akár az áruházak, akár egyik-másik szaküzlethálózat a vásárral egyidejűleg for­galomba hoznak néhány új­donságot, vagy a termelő- vállalatok saját, illetve a ke­reskedelemmel közös boltja­ikban azon frissiben igye­keznek kipuhatolni a vevő reagálását. A könnyűipar például idén is tesz ilyen kísérletet. De a vásár sike­Országos mezőgazdasági munkavédelmi vetélkedő Ä mezőgazdasági üzemek­nél a balesetek száma ma­gas, igen sok a súlyos és a halálos baleset. Ezért is ha­tározta el a MÉM, hogy a SZOT és a TOT közreműkö­désével országos mezőgazda­sági munkavédelmi vetélke­dőt szervez. Heves megyében a szervezés gondját a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a MÉ- DOSZ megyebizottsága, a Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége és a megyei közlekedésbiztonsági tanács vállalta magéra. A vetélkedő elsőrendű célja a munkavé­delmi ismeretek széles kö­rű bővítése, s ezáltal a hely­zet javítása, a balesetek csökkentése. A mezőgazdasági munka- védelfni vetélkedőn Heves megyében 54 termelőszövet­kezet és öt állami gazdaság dolgozói vesznek részt, ez kétezer versenyzőt jelent. Az üzemi vetélkedések most folynak, az innen tovább ju­tó legjobb csapatok megyei területi döntőn mérik össze tudásukat, ezt követi az or­szágos selejtező és a döntő. A megyei területi vetélkedőt négy csoportban rendezik meg, a versenyek színhelye: Ecséd, Feldebrő, Tárnáméra és Eger. Az országos döntő lebonyolítására 1980. első fe­lében kerül majd sor. rének végül is ez nem fel­tétele! Sokkal inkább az, hogy tényleg legyen érdem­leges bemutatni való újdon­sága a termelőnek, azzal kapcsolatban a tárgyalás, tá­jékozódás, piackutatás és reklám minden lehetőségét jól használja ki, akár azt is. hogy már a helyszínen ve­gyen föl akár egyéni meg­rendeléseket. De aztán állja, amit ígért! MONDANI SEM KELL, hogy a termelő cégek vevő­ként is érdekeltek a vásár­ban. A ruházati feldolgozók például itt szavukon foghat­ják a textileseket, az impor­tőrök olcsón nemzetközi pi­ackutatást végezhetnek, és nem utolsósorban: úgyszól­ván mindenki megismerheti többé-kevésbé a hazai és a külföldi konkurrencia kíná­latát. A belkereskedelemnek pedig valóságos „nagyhét” ez az időszak — vevőként és eladóként olyan közegben mozoghat, láthat és győzhet is nehézségein, amely kon­centráltabb és sokatmondóbb minden egyébnél. Ami a kül­földi beszerzéseket illeti, ol­csóbb is: az eladó helybe jön. N­Akadnak aztán külön ér­tékei is az őszi vásárnak. Ilyen a játékkiállítás — ta­lán fölélénkítheti meglehető­sen egy helyben topogó já- tékkultúránkat. De mi fő­ként a barkácskiállítást tart­juk igen fontosnak, annál is inkább, mert ezúttal a ház­építés és a lakáskarbantar­tás munkálataihoz igyekszik segítséget nyújtani. Ha va­lóban el lehetne érni, hogy az érdekelt belkereskedelmi és építésügyi tárca, de to- vábbmenőleg mindazok a, vállalatok, amelyek bar- kácsboltokat tartanak fönn, ne csupán erre a másfél hétre tennének csodát, ha­nem végre huzamosan ellát­nák boltjaikat a szükséges anyaggal és eszközzel, akkor célt érne ez a kiállítás. MENNYI FELADAT, ami­nek jó elvégzése vitán felül helye?á a vásár eredményes­ségét. És ettől még lehet sok tarka esemény, látnivaló, eszem-iszom színhelye is a BNV. De igazi vonzóereje, reklámja mégis a komoly­sága, megalapozottsága lesz. Balog János A poroszlói Szovjet—Magyar Barátság Termelőszövetkezetben megkezdték a napraforgó be­takarítását mintegy 80 hektáros területen. (Fotó: Perl Márton) Betakarítás és csomagolás A tarnamérai Lenin Ter­melőszövetkezet földjein be­érett az ízletes paradicsom- paprika. Az idén ebből a faj­tából ötvagonnyit exportál­nak a baráti szocialista or­szágokba, az NDK-ba és Lengyelországba. Képünkön: a szövetkezet alatkai telepén Szatmári Gyuláné és társai Iádázzák a terményt. (Fotó: Szabó Sándor) Egy útfelújítás kérdőjelei Vasipari szakmunkás kerestetik.». Hatvani tanácskozás a munkaerő-gazdálkodás legyében Lezajlott Hatvanban a nem tanácsi szervek, válla­latok, intézmények vezetői­nek félévi értekezlete, amelyen a település vala. mennyi munkáltatója jelen volt. Fontos napirendként, Kovács Imre osztályvezető előterjesztésében, a város munkaerő-gazdálkodásának helyzetét vitatták meg a tanácskozás résztvevői. Mint a beszámolóból le­szűrhettük. a Heves megyei tanács idevágó rendelkezé­seit nem minden területen sikerült megnyugtatóan vég­rehajtani. A kötelező mun­kaerő-közvetítés ellenére például az olyan kiemelt üzemeknél- mint, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, az államvasutak, vagy a posta külső végre­hajtó szolgálati helyei, mindmáig hiányzik a fela­datok ellátásához szükséges kézi erő. Hatvan többi — A- B. C kategóriájú — mun­kahelyén már kedvezőbb a helyzet. A vállalatok, üze­mek éltek az ésszerű mun­kaerő-gazdálkodás módsze­reivel s vagy belső átcsopor­tosítást hajtottak végre, vagy pedig más munkahelyre irá­nyították dolgozóikat a gaz­daságosság érdekében. E pillanatban égető szük­ség a Jászberényi Aprftó- gépgyár hatvani telepén je­lentkezik. Itt december vé­géig hatvan vasipari szak­munkásra lenne ' szükség, hogy az új üzemcsarnokot zavartalanul átadhassák rendeltetésének. Kedvező jelenségnek lehetünk tanúi ugyanekkor a Lenin Ter­melőszövetkezetben, ahol a legutóbbi években tapasztalj nagymérvű fluktuáció nem­csak megállt, hanem örven­detesen emelkedett a tagok és alkalmazottak száma. Ebben természetesen szere­pe van a melléküzemágnak, amely vonzza a dolgozókat. Probléma viszont, hogy a tagokból lett munkások, alkalmazottak nem szakkép­zettek. legalábbis kevésnek van megfelelő képesítése. A téma kapcsán többen felszólaltak. Kovács József rendőrkapitány például a mu nkaerő-gazdálkod ássál összefüggésben azt fejteget­te. hogy a. vezetők minde­nütt felelősek a bűncselek­mények elkövetésének meg­előzése tekintetében, s ide vonatkozóan több figyelmet kel! tanúsítanik. Az érte­kezletet vezető Angeli Jó­zsef tanácselnök ugyanekkor a személyi számok kiadásá­val összefüggő városi ütem­tervet ismertette- amelynek megvalósítása szorosan ösz- szefüsg a munkahelyi veze­tők magatartásával. Kérte, hogv az. októberi befeiezés érdekében segítsék a népes- ségnvilvántartó csoport munkáját, s az, üzemek, gyá­rak- gazdaságok csoportosan szervezzék meg a személyi számok átvételének rendsze­rét (m.gy.) Még az a szerencse, hogy van egy másik, egy eléggé elhasználódott útja Gyön- gyöstarjánnak. Különben el­zárták volna elég hosszú idő­re azok a munkálatok a külvilágtól, amelyek hol kisebb, hol nagyobb lendü­lettel folytak a patakparti oldal „megfogásáért”. Mert az egész dombhát, úgy, ahogy volt, házastól, kertestől, ut- cástól „megindult”. Ezen kellett segíteni, méghozzá mi­nél előbb és minél gyorsab­ban, hogy a fenyegető ve­szedelem megszűnjék. Az elmúlt hónapokban úgy tetszett, végre pontot lehet tenni erre az ügyre. Aztán. .. a munkások elvonultak, anélkül, hogy befejezték vol­na azt, amit elkedtek. ★ A községi tanács elnöke Szamosvölgyi Péter. Tőle ér­deklődtünk. — Mi csak annyi tudunk, hogy a mélyépítő vállalat munkásai elmentek, de majd ismét visszajönnek. — Mivel indokolták meg ideiglenes távollétüket? — Azt mondták, elrom­lott az a gép. amivel a föl­det mozgatták, az árkot . mé­lyítették. — Mi volt munkák befe­jezésének a határideje? — Szeptember 30. Ebből már nem lesz semmi. Pedig amikor elmentek, azt mond­ták, augusztus 20. körül visszajönnek és folytatják, majd be is fejezik a munkát. — Mi indokolja a csúszás veszélyén túl ennek az épít­kezésnek a mielőbbi befeje­zését? — Itt az ősz, az esős idő­szak bármikor beköszömthet és a szükséges szállításokat, a termény hordását nem mindegy, hogy régi, hepe­hupás, rossz állagú úton tud­juk-e végezni, vagy egy jó állapotban levő úton. Ha végiggondoljuk ezt a kérdést, megállapíthatjuk, hogy a községi tanács elnö­ke nem kényelmi szempon­tok miatt aggódik a munkák befejezésének csúszása miatt. ★ Azt a réteget kell elérni, amely a fölötte levő talaj csúszását okozza. A felszín­től ez különböző mélységben található meg. Az árok asze­rint mélyül, ahogyan a fel­adat ellátása kívánja. Olykor hat-hét méterre is le kell menni, ez pedig olyan bizto­sítási eljárásokat is igényel, amelyek önmagukban is ke­mény fizikai munkát jelen­tenek. — Az emberek nem szí­vesen dolgoznak ilyen mély árokban, ezt nem titkolha­tom el — közölte Csider Já­nos, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat gyöngyösi főépítés- vezetője. — Bár ez hangula­ti tényező, de mégsem elha­nyagolható körülmény. Igen, ezzel egyet lehet ér­teni. — A fő kérdés: mikor folytatják a munkát? — Csak szeptember köze­pén tudunk visszamenni. Ügy számítjuk, hogy október végére fejezzük be. — Kérték m.ár az eredeti határidő módosítását? — Ezt a beruházási válla­lattal kell elintéznünk, mert mi velük vagyunk jogvi­szonyban. — Csakugyan egy gép kie­sése miatt vonultak vissza Gyöngyöstar jánból? — Nem. Egy ilyen válla­latnál, mint amilyen miénk, egy gép hibája nem befolyá­solhatja jelentősen a munká­kat. Mi végezzük a gyöngyösi Mátrai úti lakótelep építke- keaésén a közművesítést. Mi­vel itt lakások elkészítése a tét. ide kellett összpontosíta­nunk az erőinket. Ezért hagytuk el ideiglenesen a gyöngyöstarjáni munkahe­lyet. — Igen. a lakás. De a gyöngyöstarjáni út aszfalto­zását is el kellene végezni az­után. hogy ott a talajmunká­kat befejezik. Lesz-e erre idő, ha beáll a rossz idő? — Szerintem az út egy ré­szén már lehetne az aszfal­tozást kezdeni. Ha utolérik a földmunkákat, akkor ideigle­nesen abbahagyhatják, aztán majd ismét visszatérnek az aszfaltozok. Ezt a javaslatot aligha fo­gadnák egyetértő mosolygás­sal az érintettek. — Mennyi munkájuk ma­radt még el? — Mintegy hetvenméter- nyi hosszúságban kell més elvégeznünk a talajmunká­kat. De itt elég nagy mély­ségekbe kell ■ még lemen­nünk. Nehéz lesz. Valószínű. > ★ A KPM Heves megyei Közúti Igazgatóságának gyöngyösi szakaszmérnöksé­gén Mezősi Jánostól kértünk tájékoztatást. aszfaltborítást kap majd az út, ez a tervünk. — És mikor kezdik az aszfaltozást? — Minden az időjárástól függ. Hogy a mélyépítők a határidő módosítása ügyében mit tudnak elérni, az rájuk tartozik. Mi viszont az asz­faltozást. csak akkor tudjuk elvégeztetni, ha az időjárás ezt lehetővé teszi. Lehet eső, lehet sár. így szokták mondani. De a gyön- gvöstarjániaknak egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz az időjárás a következő hetekben. Az utuk sorsa függ ettől. Meg a mélyépítőktől. Akik­nek csakugyan nem a gyön­gyöstarjáni munkák a leg­nagyobb feladatuk, de hát azt a bizonyos szerződést ők írták alá. Ök vállalták a mun­ka befejezését a papírra rög­zített határidőre. Jó. meg lehet érteni őket is. hiszen a lakásprogram. .. De ki értse meg akkor a gyöngyöstarjáni aka-t ? Hogy őket is meg lehet érteni? Persze. És akkor mi van ? — kérdezhetjük a divatos kife­jezéssel- . Bizony, bizony, most is minden a cselekedeteken múlik, mert „megértéssel” még egy lapát földet sem lehet arébb tenni. Hát még egy hosszú utcát rendbe hoz­ni! G. Molnár Ferenc — A mélyépítőknek az utat az eredeti állapotba kell visszaállítaniuk a mun­kák befejezése után — tud­tuk meg. <— Ezt követően új i. szeptember 13., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents