Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-11 / 212. szám
Drágább is, kisebb is! Bővült a tanácstagok hatásköre a szabálysértési ügyekben Az új Büntető Törvény- könyvvel egyidőben új szabálysértési jogszabályok léptek hatályba. Ez annál is inkább érthető, hiszen a két jogterület szorosan összefügg egymással. Mindemellett a július 1-től érvényes 10. számú törvényerejű rendelet és a Minisztertanács idei 19. számú rendelete a szabálysértési ügyek egyszerűbb, hatékonyabb elintézését kívánja biztosítani Miért jár helyszíni bírság! A most életbe lépett rendelkezések közül első helyen érdemelnek említést azok, amelyek a tanácsi szabálysértési hatóságok helyszíni bírságolási jogköréről szólnak. Ezek szerint az alábbi szabálysértések elkövetői sújthatok a helyszínen pénzbírsággal: az az állampolgár, aki lakcímének megváltozását 48 órán belül nem jelenti be, a tiltott helyen für- dőzök, a jégen tartózkodás szabályait megszegők, a csendháborítók, a köztiszta. sági és közegészségügyi előírások ellen vétők. Ugyancsak a helyszínen tartoznak bírságot fizetni mindazok, akik közterületet engedély nélkül használnak saját céljaikra, a parkrongálók, a tiltott helyen táborozok, valamint, akik bárhol engedély nélkül helyeznek el hirdető- berendezéseket és falragaszokat. A rendelkezések értelmében az imént felsorolt esetekben csak a magát igazolvánnyal és karszalaggal igazoló tanácsi dolgozd szabhat ki helyszíni bírságot. Ennek összege ötventői kétszáz forintig terjedhet. Üj szabály az is: ha valaki a helyszínen nem tud fizetni, további 15 nap áll rendelkezésére, hogy a bírságot elküldje az illetékes hatóságnak Ameny- nyiben ezt nem teszi meg. adóként hajtják be tőle az összeget, vagy szabálysértési eljárás indul ellene. Szabálysértés a becsület- és a magánlaksértés is Figyelemre méltóak az új jogszabályoknak azok a ren_ delkezései, amelyek az idáig kizárólag bűncselekmény, ként szabályozott és a büntetőbíróság hatáskörébe utalt becsületsértést és magánlaksértést szabálysértésnek minősítik. Ezekben az ügyekben ezentúl a tanácsi szervek járnak el, magánindítvány alaoján. A sértett a magánindítványt attól a naptól számított 15 napon belül terjesztheti elő, amelyen a szabáívsértés elkövetőiének kilétéről tudomást szerzett. Fontos szabály, hogy a cselekvőképtelen (14 éven aluli vagy elmeállapota miatt ügyeinek intézésére képtelen) személy helyett és nevében csak a törvényes képviselője tehet feljelentést. Ha pedig a sértett korlátozottan cselekvőképes, vagy ő. vagy törvényfes képviselője fordulhat a hatósághoz. Üj vonás a szabálysértési jogban, hogy ezután a feljelentést 100. a szabálysértési határozat ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet pedig 200 forintos illetékbélyeggel kell ellátni. Az utóbbi össze., get azonban a szabálysértési hatóság, ha a kérelemnek helyt ad, köteles visszafizetni. Az illetékről szóló rendelkezéssel a jogalkotók azt kívánják elkerülni, hogy az állampolgárok alaptalanul, vagy jelentéktelen ügyekben forduljanak a tanácshoz. A szabálysértési eljárás so. rán a hatóság személyesen hallgatja meg a sértettet és az elkövetőt. Ha a meghallgatáson a sértett nem jelenik meg és előzetesen távol- maradásának okát sem tudja igazolni, a tanácsi szerv úgy tekinti, mintha feljelentését visszavonta volna, és megszünteti az eljárást. Hasonló a helyzet akkor is, ha a sértett, azért nem hallgatható meg személyesen, mert új lakóhelyre költözött, és lakcímének megváltozását nem közölte a hatósággal E rendelkezés szigora érthető, hiszen a sértett kérelmére indul' meg az eljárás, az elkövető felelősségre vonása pedig elképzelhetetlen mindkét fél meghallgatása nélkül. A jogszabályok azokat a körülményeket is meghatározzák, amikor a becsület- sértés és a magánlaksértés nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősül, s így a bíróság jár el az ügyben. Eszerint, ha valaki a sértettel szemben munkakörének ellátása, köz. megbízatásának teljesítése közben, vagy közérdekű tevékenysége során, illetve nagy nyilvánosság előtt követi. el a becsületsértést, a büntetőjog szabályai alapján tartozik felelősséggel. Ugyan, csak büntető bíróság elé kerül az ügy, ha a magánlaksértést éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, illetve az elkövető a lakásba erőszakkal, fenyegetéssel, vagy hivatalos eljárás színlelésével hatol be. Új értékhatárok A korábbi rendelkezésekhez képest további jelentős változtatás a tulajdon ellen elkövetett szabálysértések értékhatárának felemelése. Az új jogszabály értelmében tulajdon elleni szabály- sértésnek tekintendő a lopás, a sikkasztás, a jogtalan elsajátítás, mely utóbbi esetben valaki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy a tulajdonosának, illetve a ha. tóságnak nyolc napon belül nem adja át Szabálysértésnek minősül a csalás, a hűtlen és a hanyag kezelés, valamint a szándékos rongálás is, vagyis közterületen elhelyezett telefonok, közúti jelzések megrongálása, vagy „VÁLTOZNAK A SZABÁLYOZÓK? Hát persze, évenként kell igazodnunk ezek-, hez a változásokhoz, s emiatt a tervezés is bizonyta-' lanná vált. Nem tudunk hosszabb távra kalkulálni, pedig az anyagot jó előre meg kell rendelni, a piac is bizonytalan. Hogy lehet így telőrejutni?” Gyakran hangzik el ez a vélemény vállalati körökben a gazdasági szabályozásról, s minden bizonnyal nem is mindig alaptalanul. A körülmények gyors változása okozza, hogy más-más feltételeket kell teremteni a gazdálkodásban, ám a változásokban eddig gyakran érződött a központi irányítás bizonytalansága is. Az már ugyan kiderült, hogy a külső hatásokat nem szabad elzárni a gazdálkodók elől; a vállalat a védelem bástyája mögött nem érzékeli az igazi követelményeket, nem korszerűsíti gazdaságát, a szükséges tempóban, nehézkes marad, lassú, rugalmatlan. De hogy milyen mértékben „engedjék rá” a vállalatokra a piac hatásait, az még nem eldöntött dolog. Van akik szerint bizonyos „védelemre” azért szükség van, vannak viszont, akik szerint engedni kell: derüljön ki minél hamarabb melyik cég nem életképes. s a gyenge menjen csak tönkre, szűnjék meg. Jövőre — már főbb vonalaiban ismert — elkezdődik a vállalati gazdálkodás új feltételrendszereinek bevezetése. Elsőként korszerűsítik megsemmisítése. Az említett cselekményeknek egyaránt van bűncselekményi és szabálysértési alakzata, A korábbi szabályok szerint a kétféle típus elhatárolására szolgáló értékhatár ötszáz forint volt, a pénzbírság legmagasabb összege pedig ötezer forint. A július 1-én életbe lépett új rendelkezések alapján a szabálysértési értékhatár ezer forintra emelkedett, tehát ennél nagyobb érték esetén a cselekmény — bűncselekmény. Emelkedett a pénzbírság nagysága is: ennek legmagasabb határa ezentúl ezer forint. Egyedül a hanyag kezelés esetében mond ki mást a jogszabály, ekkor ugyanis a szabálysértést a bűncselekménytől elválasztó értékhatár nem ezer, hanem 10 ezer forint. A fentiekben felsorolt és részletezett változások mellett számos más lényeges rendelkezés is napvilágot látott. Ezek egy része a szabálysértési eljárások egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét szolgálják. Eszerint a jövőben szabálysértési ügyekben csak akkor kell tárgyalást tartani, ha a tényállás nem tisztázott, illetve a szabálysértést fiatalkorú követte el, vagy az elkövető elzárással is sújtható. A módosítások további része új szabálysértési tényállásokat ve. zet be, mint az üzemi gépkocsival való visszaélést (az ún. fekete fuvar), a vásárlók könyvének szabálytalan kezelését, vagy az ittas vezetés szabálysértését. A harmadik csoportba sorolhatók a gazdasági élet változásával szükségessé vált módosítások: a rossz minőségű termék forgalomba hozataláról, a minőség hamis tanú. sitásáról és a vesztegetésről szóló rendelkezések Ismertetésünkkel az olvasók figyelmét kívántuk ráirányítani a valamennyiünket érdeklő és érintő legfontosabb szabályokra. Azokra az új rendelkezésekre, amelyek remélhetően segítségünkre. lesznek vitás ügyeink minél gyorsabb és igazságosabb el. intézésében. Kulisityné dr. Juhász Mária az ár- és pénzügyi irányítást. A jelek szerint a fokozatosság elve után olyan szabályozás valósul meg, amely nyomban közvetíti a gazdasági, piaci változásokat — ha úgy tetszik, megszűnik a védelem, kényszerűségből is rugalmasabban kell dolgozni, alkalmazkodva a változásokhoz. Mert ha nem ... Nos, ami ezután következik, azt nehéz lenne megjósolni. Csak egy ok a sok közül: az árak eddigi torzító hatása miatt sem tudni,.mi a tűrőképesség határa a vállalatoknál, mekkora terheket képesek még elviselni. Az 1976-ban bevezetett, úgynevezett szigorúbb szabályozók hatása végül arra engedett következtetni, hogy a számítottnál kevésbé viselte meg a cégeket. Azóta sok minden változott, nem tudni tehát mennyi lesz a „szegény” vállalat, amely azért kerül nehéz helyzetbe, mert nem korszerűsítette időben a termékszerkezetét, magas költségekkel és alacsony termelékenységgel dolgozik. A nehezebb körülmények között szükségszerű, hogy legyenek olyanok a vállalatok között, amelyek nem tudnak majd előrejutni. A fejlesztés lehetőségei beszűkülnek, sok elvész a nyereségből is (már az 1978-ban bekövetkezett változások következményeként sem tudott osztani nyereséget például egy egész sor KGM-vállalat). Ott. ahol nincs meg a készség a nagyobb rugalmasságra, a jövedelmek is csökkenIsmerjük, tudjuk, megértettük. s elfogadtuk, hogy hazánkban is elkerülhetetlenné vált az élelmiszerárak emelése. Az esetek többségében legfeljebb azért bosszankodunk, mert lényegében mit sem javult a választék, vagy például a drágább kenyér minősége semmivel sem jobb, mint a „hajdani” olcsóbbé volt. Tudja ezt az ipar, tudja a kereskedelem, nincs baj fogyasztók megértésével sem, így minden bizonnyal rövidesen javul majd a helyzet, bővül a választék, jobb lesz a minőség, a vásárlók többsége elégedetten távozik majd az üzletekből. Korántsem ilyen jó a „csapatmunka”, harmonikus az együttműködés ugyanakkor a vendéglátóipar és a „Kedves Vendégek” között. Gyorsan tegyük hozzá: a csatabárdot elsősorban az üzletek, az éttermek ásták ki. Egyebek mellett azzal, hogy például egy másodosztályú étteremben a korábbi 7,60 helyett ma tizenkét forintnál is többet kérnek egy túrós tésztáért, a 10—11 forintos főzelékek új árai meghaladják a 20 forintot, a 25 forintos bécsi szelet 40 forintnál is többe kerül. Ráadásul nemcsak a pénztárcánkba nyúltak bele a vártnál is nagyobb mohósággal, hanem a húsadagok, sőt még a köretek is kisebbek lettek. Nem alaptalanul morognak tehát a vendégek az éttermekben. S hogy jó a „szimatjuk” — mármint a vendégeknek —, azt többek között az is bizonyítja, hogy a vendéglátóipar felügyeleti szervei is úgy látják: itt az ideje, hogy közelebbről is megnézzék az üzletek árpolitikáját. Ezért az elkövetkezendő napokban több száz étteremben kérdezik meg, hogy miért nincs olcsó étel, s miért kerül 100—150 százalékkal drágábba egy-egy ételféleség. Az ellenőrzés tapasztalatait különben nemcsak a vendégek, a fogyasztók várják fokozott érdeklődéssel, hanem az éttermek dolgozói is, akik szintén a zsebükön érzik az alacsonyabb forgalmat, a megcsappant borravalót. Különösen ott, ahol eddig is többet foglalkoztak a számolással — tisztelet a kevés kivételnek — mint a vendégek kiszolgálásával és megtartásával. —koós— nek, s előfordul, hogy a jó szakmunkás az egyik vállalatnál jobban keres majd, mint hasonló képességű és szorgalmú társa egy másik munkahelyen. Ebből következően meggyorsul a munkaerőmozgás a „jobb” helyek felé. A gyengék hátrányái-a megszűnhet, vagy legalábbis csökkenhet a munkaerőhiány ott. ahol a piac igényeinek megfelelően gazdálkodnak. Ebben a versenyben nem lesz könnyű dolguk a sok telephellyel rendelkező nagy- vállalatoknak, amelyek a központtól távol eső üzemeiket, üzemegységeiket igencsak a régi utasításos módszerek szerint irányítják. Sokszor szóltunk már róla, hiszen megyénkben is szép számmal akad ilyen gyáregység, üzemegység és telephely; ezek nemcsak a termelés költségeivel nincsenek tisztában. de feladatukat is ritkán ismerik egy évre előre. A külső hatások pedig aligha állnak majd meg a vállalatok központjánál, leginkább a végrehajtás színhelyén a műhelyekben lesznek majd igazán érezhetőek. PERSZE, amíg csak beszélünk róluk, nehezen érzékelhető mennyivel bonyolultabbak, nehezebbek a vállalatok feladatai. Amikor majd rpindenki a saját bőrén érzi a változásokat, akkor sietnek majd a rugalmasabb tervezéssel, korszerűbb gazdálkodással. De sok munkahelyen lehet, hogy addigra már késő lesz... Hekeli Sándor „Szegény" vállalatok Őszi körkép a Zagyvavölgyibő Javában folynak az időszerű mezőgazdasági munkák ibtí mint 3500 hektáron gazdálkodó Zagyvavölgye Termelőszövetkezetben. Az itt dolgozók mindannyian azon fáradoznak, hogy eredményesebben zárhassák a jövő évet. Hektáranként mintegy 450 mázsa szerves trágyát szórnak szét robbantással a földekre. A szövetkezet zagyvaszántói telepén a rakodógép kezelője, Határ András friss istállótrágyával rakja meg a földekre induló Kiszel Mihály teherautójának „puttonyát”. Javában folyik a 120 hektárnyi silókukorica betakarítása. Juhász Lászlót, a gép kezelőjét az apci határban örökítettük meg, munka közben. Lőrinci alatt Kovács Pál, a T—150-es erőgép vezetője mintegy 1100 hektáron végzi el a búza alá a szántás cl- munkálását. (Szabó Sándor képriportja.) 1979. szeptember 11., kedd
