Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

«LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I Tanévnyitó az egri tőiskolán Ismét kitárta kapuját az alma mater AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXX. éri oly am, 211. szál ÁRA: 1,60 FORINT 1979. szeptember 9., vasárnap Párbeszéd az alapítókkal M intha egy kissé el­feledkeztünk volna róluk. Élnek, aprócska nyugdíjaikból, járadékaik­ból, s jó esetben évente egyszer megáll házacskájuk előtt egy-egy teherkocsi, lerakják róla a tűzifafélét, egyszer meghívóval kopog be a postás, s olyankor egy pohár bor, néhány ünnepi falat mellett hallhatják, mire ment a szövetkezet, mióta ők otthon pergetik napjaikat. Jó esetben a szociális alapból 3—600 fo­rinttal megtoldják évente egyszer a bevételüket. De egyébként, méltatlanul megfeledkezünk róluk. Azokról, akik harminc- húsz évvel ezelőtt élére áll­tak egy, akkor még valóban új és járatlan út megkez­désének. Nem volt számukra könnyű a döntés. 1959-ben, 60-ban magam is nagyon sok, akkor még javakora­beli parasztemberrel be­szélgettem a szövetkezetről. Egyik jobban, másik kevés­bé, de kitárulkozott, el­mondta aggályait, mert először is önmagával, év­százados fogalmakkal és íratlan törvényekkel kellett megküzdenie, hogy arra a darab földre, amit verejté­kével összekuporgatott, vagy a nagyapjától örökölt, ezután a társakkal lépjen. Beszélgettem velük a szán­tás déli pihenőjében, ami­kor még egyértelműen em­legették, ott volt az én bú­zám, az én földem, az én fáim. Hosszú és nehéz volt az az út, melyet végigjártak, amíg az enyém fogalmát lelkűkben is felváltotta a mienk, amíg megtanultak sok száz holdban gondolkoz­ni, s valóban közösnek érezni azt, ami közös. Róluk van szó, a szövet­kezeti mozgalom alapítói­ról, ma már veteránjairól, s mondjuk meg őszintén, egy kissé bizony elfeledett veteránjairól. Pedig itt él­nek még közöttünk. Jóleső dolog volt olvasni, hogy a gyöngyöshalászi tsz kom­munistáinak eszébe jutot­tak az öregek. Felkutatták, kik voltak a községben fá­radhatatlan szervezői az új paraszti életnek. Kik vol­tak ott, azokban a nehéz években, amikor a tsz irattára még jóformán csak az elnök zsebe volt, s ke­mény, tollhoz nem szokott paraszti kezek rótták a! jegyzőkönyvek sorait, ami-; kor egy-egy új, nagyszerű-; nek ígérkező dologról dön-1 töttek. Kik voltak, akik! először és elsők között kö-1 felezték el magukat a ter-J melőszövetkezeti mozga- j lom mellé. S amikor felkutatták a! régi névsorokat, a párttit-! kár, a tsz-elmök, a községi! tanács vb-titkára és az is-; kóla igazgatója felkereked-' tek, bekopogtattak hozzá-< juk. Nagy Ferenc ma már! 91, Tisza Ferenc 89 éves. ] Mind a ketten életük na-; gyobb felét leélték, amikor' igent mondtak, s ha ki-! mondották, hát becsülettel! teljesítették is, ott dolgoz- ] tak a közös földön, amíg ] az öregség ki nem vette; kezükből a szerszámokat. ! Őket köszöntötték a köz-! ség és a tsz vezetői, még az úttörők közül is jutott a látogatók közé. Szép volt a szó, amely- lyel megkeresték őket, a figyelem, ahogy átadták nekik a számukra készült kis emlékplakettet, amely a szövetkezeti mozgalom öregjeinek készült. Miről is eshetik szó egy ilyen találkozáson? A hős­korról, amikor a nagyüzemi munkát még az jelezte, hogy egy-egy darab földön tízen szántották egymás nyomában fogva a baráz­dát. Az első tervekről, az első kudarcokról és az első si­kerekről emlékeztek az öregek. Évekről, melyek — anélkül, hogy tetten tud­nánk érni azt a pillanatot, — meghozták, hogy az egykori paraszt nagyüze­mi méretekben kezdett gondolkozni, számolni. Az öregek az úttörők elégedettségével mondják ma: de jó lenne fiatalnak lenni, s úgy igazában él­vezni annak hasznát, amit tettünk. De az időt visszaforgatni nem lehet. Mit tehetünk hát? Azt, ami kötelessé­günk: egy kicsit többet ' gondolni rájuk. Azokra, akik valóban a legtöbbet tehették, s tették, az évszá­zados hagyományok helyé­be újat teremtettek. Tulajdonképpen eh- ’ hez tettek egy lé­pést a gyöngyöshalásziak a látogatással. Deák Rózsi Számítanak a petőfibányaiakra is! KISZ-építkezési napok Pakson „KISZ-építkezési napok” kezdődtek szombaton Pak­son. Az atomvárosban talál­koztak az új energiabázist építő, szerelő, valamint az ipari háttérhez . tartozó hat­van vállalat, az érdekelt mi­nisztériumok, továbbá az or­szág más nagyberuházásai­nak kétszáz ifjúsági vezető­je. A hagyományt alapító rendezvény célja a védnök- ségi munka tapasztalatainak kicserélése. A paksi atom­erőmű beruházását KISZ- építkezéssé nyilvánította a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség IX. kongresszusa. A véd­nökségi munka egyik fő fel­adata, hogy megfelelő számú és szakképzettségű fiatal legyen a hazánkban példát­lan méretű nagy szaktudást igénylő építkezésen. A hívó szót sokan meghallották, ma­gukévá tették. A helyszínen dolgozó csaknem kilencezer építő, szerelő közül minden második fiatal. KlSZ-kezde- ményezósre kibontakozott a beruházási munkaverseny, amelyben száznál több ifjú­sági brigád vesz részt. A fia­talok — a negyedévenkét megszabott feladatokhoz iga­zodva — mintegy kilencszáz vállalás teljesítésén munkál­kodnak, így segítik szinte órára ütemezett határidők, a szigorú minőségi követel­mények megtartását. A szombati programban elsőként az építkezéssel is­merkedtek az -ifjúsági veze­tők. Ezt követően felmérték, hogy ki mivel járulhat hoz­zá a tervezési, kivitelezési, gyártási, szállítási programok megvalósításához. A Mátra- alji Szénbányák petöfibá- nyai üzemének ifjúsági bri­gádjaitól például az atom­erőmű üzemi főépületébe ke­rülő előregyártott cellák pontos szállításához kérnek segítséget. Befejezte munkáját az el nem kötelezettek havannai csúcsértekezlete Az elsőévesek egy csoportja a tanévnyitó ünnepségen (Fotó: Szántó Györgyi Fort Péter és Nyárádi Ró­bert, az MTI tudósítói je­lentik: Szombaton befejezte mun­káját az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete. Az el nem kötelezett orszá­gok konferenciájának ku­bai szóvivője bejelentette, hogy a hatodik csúcsérte­kezlet a tervezettnél egy nappal tovább tart, és csak szombaton éjjel nyilvánítják befejezettnek. Az utolsó napon, is folyta­tódtak a küldöttségvezetők felszólalásai. A magas szintű találkozó ezenkívül több kérdésben foglalt állást. Jó­váhagyták, hogy Kuba le­gyen az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezlet (UNCTAD) soron következő konferenciájának színhelye. A konferencia titkársága hivatalos dokumentumot kö­röztetett a konferencia résztvevői között, amelyben megállapította, hogy a csúcs- találkozó idején Chilében Világkonferencia a gyermekekről Magyar felszólalás is el­hangzott szombaton a gyer­mekek jövőjéről tárgyaló vi­lágkonferencia harmadik bi­zottságában, amely Romesh Chandra elnökletével a kü­lönlegesen hátrányos társa­dalmi, gazdasági és politikai körülmények között élő gyer­mekek megsegítésével foglal­kozik. Szűcs Istvánné, a Ma­gyar Üttörők Szövetségének főtitkára beszédében hangsú­lyozta: a gyermekek helyze­tét a világon nem lehet ál­talában vizsgálni, hiszen az alapvető szükségletek, az egészségügyi ellátás, élelme­zés, vagy az oktatás helyze­te az adott ország gazdasági és társadalmi fejlettségének szintjétől is függ. Mindemel­lett, a leggazdagabb tőkés or­szágok sem voltak képesek a társadalmi nyomor, ezen belül pedig a gyermekeket sújtó nyomor felszámolására. Ezekben az országokban csak akkor következik be jelentős változás a gyermekek hely­zetében, ha megszűnik a ki­zsákmányolás és elnyomás minden formája és a társa­dalom egésze demokratiku­san megújul, növekszik a Pinochet-re­zsimmel szembeni belső el­lenállás. Megállapította ugyanakkor, hogy a havan­nai csúcs fontos támoga­tást jelent a chilei antifa­siszta ellenállás számára. Határozatot fogadtak el vé­gül arról, hogy a tagorszá­gok támogatni fogják az új­jáépítést Nicaraguában. A csúcson részt vevő nyu- gat-szaharai delegáció tagja, Mohamed Szalem Ould Sza- lek tájékoztatási miniszter sajtókonferenciát tartott a kongresszusi palotában. Elé­gedetten nyilatkozott a nyu- gat-szaharai helyzetről val­lott-kubai álláspontról. Hang­súlyozta, hogy népe támo­gatást kér a marokkói meg­szállás elleni küzdelemhez. Elmondta továbbá, hogy Egyiptom nyíltan támogatja Marokkó álláspontját a nyu- gat-szaharai kérdésben, és katonai segítséget nyújt a Nyugat-Szahara teljes füg­getlenségéért harcoló Poli- sario Front elleni fegyveres akciókhoz. Dicsérte a mau- ritániai kormány álláspont­ját, i amelyben az lemondott a Nyugat-Szaharával szem­ben támasztott területi kö­veteléséről. Főiskolai polgárrá fogadomIII Ünneplőbe öltözött fiata. lók töltötték meg az égri Lyceum dísztermét szomba­ton délelőtt. A Ho Si Minh - Tanárképző Főiskola ugyan­is — immár harmincketted- szer — ismét kitárta kapu­ját a jövendő pedagógusai előtt. Az ünnepélyes eseményen megjelent többek közt Vas­kó Mihály, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Knopp András oktatási miniszterhe­lyettes, dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára és Köpf Lászlóné, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Miután a vendégeket, a tanári gárdát, s a diáksere­get köszöntötte dr. Pelle Bé­la főigazgatóihelyettes, dr. Szűcs László, az intézmény főigazgatója megtartotta megnyitó beszédét. Előbb szólt arról, milyen örvende­tes esemény, hogy — szin­tén e napon — átadásra ke­rülhetett a főiskola első Az egri főiskola történetében először avatott saját sport- létesítményt. Az új fedett sportteret Knopp András oktatási miniszterhelyettes adta át. Az átadási ünnepségről a 10. olda­lon számolunk be olvasóinknak. Ezt követte az eskütétel,’ melynek szövegét több mint 350-en ismételték dr. Pelle Béla után. Majd a kézfogás, s az arcokon felvillanó öröm; főiskolai hallgató lettem ... sportlétesítménye, majd a taj, nárképző új polgáraihoz .for­dult: — Az első évfolyamra felvett fiatal sereg szemé­ben talán most villan fél először az öröm; főiskolai hallgató lettem Egerben. Az örömhöz izgalmas várakozás is keveredik; milyen is lesz a főiskolai élet. Nos, az a munka, amelyet itt kell vé­gezniük, csak általánosságban hasonlít eddig végzett tanul­mányaikhoz. Tanulni kell út is, de itt a követelmények felsőfokúak, melyeknek csak a felnőtt ember felelősség- érzetével, a főiskolai mód­szerek és az úgynevezett „főiskolai szabadság” helyes értelmezésével, az azzal va­ló felelős éléssel lehet eleget tenni. Mi segíteni fogjuk önöket, valahányan itt va­gyunk. De a felbukkanó ne­hézségeket önöknek kell megoldani. Vállalni a mun­kásélet fáradságát, nehézség geit, melyért sok-sok előre­vivő tudást, szellemi értéket, soha vissza nem térő élmé­nyeket és az egri főiskolás élet alig feledhető éveit kap­ják majd cserébe. Emlékeztetvén a rnáVodíls világháború, kitörésének 40. évfordulójára, a főigazgató azt is hagsúlyozta, hogy az új nemzedéket, az új .peda­gógusgenerációnak olyanná kell formálnia, hogy ne is­métlődhessék meg még egy­szer a történelemnek e kor. szaka., Beszédét zárva sok sikert kívánt az induló ta­nárjelölteknek a főiskolás évekhez,1 s a későbbi felada­tokhoz is. Az ünnepélyes aktus vas-,’ gyémánt- és aranydiplomák) átadásával ért véget. (németi) I

Next

/
Thumbnails
Contents