Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
Munkásfelvétel nincs Bányászok a napon (Fotó: Szabó Sándor) rul a hatalmas belső térre. Innen számított több emeletnyi mélységben néhányan a villanymotorok beemelésén dolgoztak. < — Eddig még semmi meg. lepetés nem ért bennünket — mondta Tolnai István, a szállítószalagos-részleg véze. tője. — Kisebb hibák előfordultak ugyan, mint amilyen az, hogy az egyik csapágy melegedni kezdett, pedig már a munkák végénél tartunk, és a funkciópróbákat is megcsináltuk a szalagokon. — Mi a kritikus pont most? — Az egyik villamos motor. Ilyen típusú még nem volt nálunk. Most válik el, hogy a gyakorlatban megfelel-e a műszaki előírásoknak. Ezért izgulunk egy kicsit. * Kicserélték a 19-es szalagot Az eddigi 1200 milliméter széles heveder helyébe 1400 milliméterest szereltek be. Kivették a régi tartó- szerkezetet is és újat építettek a helyébe. És a szalagforditók. Az ötödik ilyen fordítóberendezés óvja meg a görgőket attól, hogy elszeny- nyeződjenek. Itteni műszaki fejlesztés eredménye az egész. Kaptak ilyen feladatot. végre js hajtották. Busz. kék is rá Azt is kiszámították. hogy hány embert szabadítottak fel a berendezéssel más munka végzésére. Mit kaptak pénzt ezért? Semmit. Ez munkaköri feladat volt. Maca a tény. hocv a szalagfoidító jól dolgozik, igazi öröm + Nagyon jó munkát véczett a 19-es szalagfej átszerelésénél a Rózsa Ferenc brigád, amelvnek Csonka Zoltán a vezetője. Jól megértették magukat az AHv Endre brigád egvik felével, amelvjk Naay Bajos irányításával dolgozott. A brigád vezetőié egyébként Kovács Ferenc gépmester. A 19-es szalagnálva szerelésén az Apróra brigád tagjai tevékenykedtek Ferenc László gépmester irányításával. Dehát a villanyszerelők nélkül sem mentek volna semmire. Szerencsé'! János részlegvezető felügyelt a munkájukra. — Eddig feszültség alatt van már mintegv tizenhat kilométer hosszúságú kábel — közölte a részlegvezető —. de még semmi hibát nem észleltünk az új kábeleken, pedig elkénzelhető. hánv csatlakoztatás kell egv ilyen hosszú kábelrendszerhez. Ennek a jó munkának a részesei voltak aBláthvOttó brigád tágjai, akiket Tordai János irányít, és a Ziner- novszky brigád kis közössége. a vezetőjük Habók Tivadar. valamelyik sofőr elindul valamelyik irányba és a többiek követik. Előttünk a többszintes bánya, akkora teraszokkal, hogy bármelyik nagy város elfogadhatná ezt a sík részt főtérnek. Körös-körül kisebb és nagyobb csúcsok, meddőkúpok, mintha nagy méretű süvegeket helyezett volna egymás mellé egy óriás keze. A nyolcszáz és ezer tonna súlyú gépmonstrumok akkoráknak látszanak ezeken a tereken, mintha vaskos lódarazsak lennének. Pedig egy-egy ilyen gép több emelet magasságú és annyi a berendezés a belsejében, olyan folyosók, lépcsők hálózzák be, hogy egy kisebb fajta üzemcsarnok kitelne belőle. Az ember csak ámul a méreteken és az arányokon. Látványnak is megkapó az. egész külfejtés Merengésemből Izsvák Antal technikai főmérnök hangja ébreszt fel. — A segédgépes szakág nélkül el sem képzelhető a külfejtés, pedig erről keveset beszélnek — mondja a maga csendes hangján. Persze, az autók, a terepjárók, a dömperek és más egyéb „segédgépek” itt majdhogynem szerényen meghúzódnak a háttérben. Mert a bánya van mindig szem előtt * A HM 2_es most áll be a helyére. A testvére, a HM 1- es a köztest szedi le. A HM 4-esen pedig a merítékkart cserélik le. Oj kanalakat kap. Egy-egy ilyen kanálba ötszáz liternyi anyag fér be. A másik két gép kanalai viszont ötszázhatvanas mértékűek. Ezek a marógépek a 'H-es telepen működnek. Készülődés az őszre Közeleg a mezőgazdaságban az őszi „nagyüzem”, a betakarítás időszaka. Az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben az utolsó előkészületi munkákat végzik a gépeken, illetve a betakarításhoz nélkülözhetetlen egyéb eszközökön. A tarnamérai Lenin Termelőszövetkezetben. a gépműhelyben Kiss Ernő és Surányi István a Claas-Dominátorra szerelik fel a napraforgó-alaptert. (Fotó: Szabó Sándor) Mert Visontán három telep van, ennyi lignitréteg található. Csak az egyik harminc. a másik ötven. a harmadik hetven méter mélven a föld felszíne alatt. Előbb tehát a meddőt keli letakarítani róluk A letakaritó gén szorgalmasan dolgozik, mert az sem mindegy, mennyi a művelésre már előkészített terület.A köztes pedig semmi más. mint a két lignitszelet közé beékelődött meddő, amit ki kell kanalazni, de olyan pontosan követve a szelet vastagságának változásait. hogy se szén ne vpsz- szen kárba, se szennveződes ne maradjon vissza a ligniten. Nincs az a jó hentes, aki olyan ügyesen tudná a csontról lefejteni a húst, mint ahogy ezekkel a több- száz literes kanalakkal lehámozzák a gén kezelői a lignitről a meddőt. Amikor ott jártunk, augusztus 29-én. még nem harapni t egyik gép kanala sem a szénbe. Más volt a feladat. ★ A törőmű felső részének magasságában üvegablak táMegelégedett a lakosság Tej, kenyér — vasárnap is Kedvezően alakult a lakosság ellátásában fontos szerepet betöltő tej. kenyér és péksütemény vasárnapi árusítása — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium legutóbbi vizsgálata, amely hangsúlyozta azt is, hogy mind a fővárosi, mind valamennyi megyei tanács igen pozitívan értékelte az érdekelt ipari vállalatok és a vendéglátás ez irányú munkáját. Valamennyi megye- székhelyen és a nagyobb városok kijelölt üzleteiben az előirt termékeken kívül túrót, tejfölt, dobozos sajtokat, tejszínt, fonott kalácsot is kínáltak vasárnaponként. A lakosság megelégedését tükrözi, hogy a tanácsi szervekhez tavaly és az utóbbi időben alig érkezett panasz, észrevétel a vasárnapi árusításra kijelölt üzletek kínálata, illetve a kiszolgálás színvonala ellen. A három év tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság igényli a vasárnapi tej- és kenyérárusítást, a kereslet folyamatosan növekszik. a tej- és péksütemény-forgalom például 80 százalékkal, a kenyéré 50 százalékkal emelkedett. Ezért a vasárnap tejet árusító üzlethálózatot tovább bővítik. A minisztérium felkérésére ai tanácsok szakigazgatási szervei felülvizsgálják a hálózatot és elsősorban Budapesten, valamint a nagyobb városokban szükség szerint több, arra alkalmas üzlet kijelölésével megszüntetik a területi aránytalanságokat, javítják a vasárnapi ellátást. (MTI) Tábla a főútvonal mellett ismerős. Ám a rubrikák áthúzva, s valaki keresztbe azt írta rájuk krétával: felvétel nincs. Elég ok ez a kíváncsiságra, mondom a kis üzem igazgatójának. Rábólint, s hozzáteszi — sokan, sokféle hivatalból kérdik őt meg e tábla ügyében. De csak egy a válasz — véget akarnak vetni már annak az áldatlan állapotnak, hogy az órabér-lovagok szabad prédának tekintsék ezt a munkahelyet. És sikerült? — Igen, vágja rá határozottan. S olyasmi is bekövetkezett, amire gondolni sem mertek, amikor (félve ugyan...) egy reggel áthúzták a rubrikákat. Mert ki állíthatta volna, hogy a műhelyekben szinte varázsütésre megjavult a gépkihasználás, csodák- csodájára, a papíron bizonyított munkáshiány ellenére megtermelték azt a mennyiséget, mint soha annak előtte. „Megnéztem az ipariáram-fogyasztást regisztráló műszer tekercspapírját. Összehasonlítva a megelőző év azonos hónapjával, kiderült, hogy a gépeket korábban kapcsolták be reggel, sőt még délután is tovább tartott a hálózat terhelése. Azaz: n&m kezdődött el a paskolás már egy órakor — mint általában —, hanem csak a műszak végén ! Summa-summárum húsz embert kellett volna felvenni, legalábbis azt hittük — s kiderült, egyre sincs valójában szükségünk, ha úgy akarjuk. Ha az a bizonyos tábla áthúzva áll a kapu előtt. Beszélgettem a brigádvezetőkkel, műhelyfőnökökkel és gépmunkásokkal is. Érdekes dolgokat mondtak. A legtöbben persze csak egyetlen szót említettek: végre. Mármint végre elhatározták magukat az üzem vezetői, hogy rendet teremtenek, s a helybéliekkel, a meglevő kollektívával oldják meg a feladatokat. Biztos, így a bérezésre, a nyereségre is több jut, hiszen kevesebben végzik el azt a munkát, amit eredetileg több emberre számítottak ki. Akadtak más vélemények is. Szerintük előbb-utóbb vége lesz a nagy nekibuzdulásnak, s betörik a „górék” dereka. Mert ember nélkül nem lehet dolgozni, különösen most, a szabadságok táján. Megint mások — éppen ellenkezőleg gondolkodnak, de szintén ta_ máskodnak. Kevés, mondják, Kevés csak zárt kaput mutatni a befelé igyekvőknek, szükség lenne megszabadulni azoktól, akik csak a mások pénzét fogyasztják. Hiszen az is egyfajta egyenlősdi, hogy jónéhány embert eltartanak a gyárban s nekik is ők keresik meg a bérüket. Ám a „radikálisok” szerint van más lehetőség: ha olyan körülmények alakulnak ki az üzemben, hogy a tengők- lengők tapasztalják a józan szigort, s ráébrednek, hogy dolgozni kell a fizetségért, majd dolgozni fognak Akárhogyan is ez a tábla-ügy segít nekünk, vallják. Igazuk lehet. Erre engednek következtetni — túl e kis üzem tapasztalatait — az általános tanulságok. Az elmúlt hónapokban nagyon hasznos folyamat, kezdődött el néhány kis- és nagyvállalatnál. A józan számvetés, a közgazdasági elemzés nan_ világra hozta azokat a tényeket. amelyeket ugyan sejtettünk, ám pontos valóságukban. mérhetően nem ismertünk még. Többek között azt, hogy a munkaerő- hiány nagvon sok termelő üzemben látszólagos — a meglevő létszám elegendő a feladatok megoldásához, ha munkájukat, racionálisabban szervezik, illetve ha hasznosabb célok érdekében foglalkoztatják őket. Egyre, másra jelentek meg a szervezési felmérések, amelyek azt igazolták: egy munkahelyen 25—30 százalékkal emelkedhet a termelékenység. s fgv a termelés menv- nyisége. ha a szervezési követelményeknek eleget tesznek. Ily módon ü „felvétel nincs’ ’tábla nem csúnán pszichológiai tényező. Sokkal inkább a közgazdasági törvényszerűségek felismerését., illetve azok megvalósítását jelenti. Matkó István Van már ablak a bányán, akkora, hogy belefér az egész magas égbolt, akár szikrázó napfény tölti meg, akár hunyorgó csillagok bújnak meg rajta. De a bánya ma is bánya. Hiába járta hajdanán a mondás: akkor leszek bányász, ha már ablak lesz a fejtés fölött. Ez a régi kötekedés mindig ott hangzott el, ahol csak beszéltek a bányáról. A bányász valami megmagyarázhatatlan vonzalommal lelkesedett akkor is vágatokért, a csákányért, a szénkombájnért. Ma már van ablak a bá. nyán, a Thorez Bányaüzem külfejtésén js, de aligha lehetne ráfogni a mostani bányászokra, hogy ők csak üdülnek lent, a gödör mélyén. <*■ A terepjáró úgy himbálódzik alattunk, jobbra-balra dőlöngőzve, mintha valami óriási szitában rázná valaki ezt a sokat tudó gépet Itt aztán csak annyi az út, hogy A segédgépes szakágnak 3 Mező Imre II brigádja Kovács Emil vezetésével szolgálta ki a szerelőket, a szak. munkásokat, hogy semmiben ne legyen hiányuk. ★ Egy akkora hidraulikus emelő, mint egy muskátlis virágcserép tolta el a földtől a HM 3-as. 860 tonna súlyú kotrógép lánctalpát. Ez a „semmi kis” szerkezet győzte le a kolosszust. Szinte hihetetlen. Így tudtak hozzáférni a görgőkhöz azok, akik Bukta Lajos útmutatásai nyomán a cserét v/égezték. összesen tizennégyen serénykedtek ott a lakatosok közül — A 3-as műhely augusztus 28-tól, tegnaptól már csak nekünk dolgozik — magyarázta Kovács Lajos gépmester, — Semmi sem gátolja a munkánkat. Hogy a tervezett huszonegy nap helyett húsz nap alatt végezzünk a nagyjavítással ezen a gépen, az már csak az itteni munkásokon múlik. Bukta Lajosék nem csinál, tak titkot abból, hogy ők egy napot' le akarnak faragni az idejükből. Hogy mennyi pénz üti ennek fejében a markukat? Csak mosolyogtak válaszként a kérdésre. Aztán mondta a csoport vezetője: — Semmi Nem a plusz-» pénz a fontos ennél a munkánál. Hanem a siker. ★ összesen tizenegy napot kaptak a nagyjavításra. — Azt ajánlottuk fél. hogy tíz nap alatt elvégezzük. De még ezt is szeretnénk lerövidíteni. Bárkivel beszéltem Visontán, mindenki ezt mondta. — A XII. kongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy terven felül hatvanezer tonna lignitet adunk — magyarázta meg a bányaüzem dolgozóinak törekvését Kálomista Imre üzemigazgató. — Ha egy nappal hamarabb készen leszünk a nagyjavítással, az húszezer tonna lignitet jelent. Ez kétmillió-kétszázezer forint termelési értéket képvisel. Az éves tervük hétmillió tonna szén. — Nyugodt lélekkel mondhatom, ezt a tervet teljesítjük is, de a kongreszusi felajánlást is. Sőt! Azt mondtuk, vállaljuk, hogy átlagban 1500 kalóriás szenet adunk az erőműnek. Véleményem szerint még ezt is megtold- juk húsz kalóriával. Tegyük hozzá: ez lignit, aminek hőértéke eredendően nagyon alacsony, tehát minden kalória sokat számít. ★ — A bányásznap elölj a vállalat azt mondhatja — hallottuk Győry Sándortól a Mátraalji Szénbányák igazgatójától —, hogy a beruházási program szerinti 1450 kalóriás hőértéket 1500 kalóriára emeljük tartósan. Lehetővé tesszük, hogy az erőmű megtakaríthasson mintegy ötvenezer tonna fűtőolajat. Lehetővé tesszük, hogy mintegy tízmillió kilowattórával több villamos energiát adjon, méghozzá o'- csóbban. Ügy szokták számolni, hogy két kiló lignitből lesz egy kilowattóra villamos energia. De a nógrádi szénbányában is a terven felül hatvan, az oroszlányi szénbányában pedig tíz százalékkal termelünk többet.-fc. Nagyjavítás a külfejtésen Visontán Leállt a bánya. De a szénnel dolgozók nem mentek szabadságra. Néztél: az óráikat., A percek ellen is hadakoztak. Így készültek a bányásznapra. G. Molnár Ferenc 1979. szeptember 1., szombat
