Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

I rettegés, mint életforma A vasprefektus Szám- és jelkártya Új taneszközök az iskolákban Ebben az olasz filmben évszázadok jogi nyomorát és annak vámszedőit állítja egy regényes hatalmi kaland fó­kuszába Pasquale Squitieri filmje. Már 1925-ben is csak úgy lehetett valamiféle mó­don úrrá lenni a szicíliai maffián, ha a hadsereg be­vonásával, a szó szoros ér­telmében véve egy majdnem polgárháborúban elvágják minden kapcsolatát ennek a véres kezű hatalmi képződ­ménynek. A viszonylagos si­ker annyi, hogy a maffia ve­zéralakjai rács mögé kerül­nek. de a félelem, a nép ret­tegése kegyetlen, de sima mosolygású uraitól nem szűnik meg. Ez a félsiker is csak úgy és akkor születhetek meg, amikor egy minden vonat­kozásban megközelíthetetlen és teljhatalmú egyéniség ke­rül Szicília 'fölé. Híre meg­előzi őt, de hogy elrettent­sék. üdvözlésre a maffia banditái legyilkolnak egy egész szerencsétlen családot. A prefektus azonban meg tudja mozdítani az ingatag és lézengő államgépezetei. Amikor úgy találja. hogy mással nem jut el céljához, szabályszerű hadműveletet irányít és megostromolja a várost, ahol a „nagytisztele- tű” bűnözők tanyáznak, akiknél a kézcsók. mármint a férfiaknak, azért jár ki, mert hitük szerint a nép az ő kegyelmük és akartuk folytán létezhetik ezen a világon. A kollektív rettegésről ké­szített apró képsorok adnak igazán ízelítőt abból a mély­ségből, abból a babonás hit­tel és hiszékenységgel ösz_ szekevert félelemből, amely ezt a nagy múltú népet fog­va tartja. Ahogyan a kér­désre nem válaszolnak, aho­gyan az ostobát tetetve ma­guk elé bámulnak, ahogyan tiltakoznak minden ellen, ami nem a maffiától való, az döbbenetes bevallása egy életformának. És az a ret­tegéssé. A rendező elmondat ugyan néhány papírízű szentenciát a felügyelővel arról, hogy az állam tekintélyét és a jog mindenhatóságát hogyan képzeli el, de nem áll meg a puszta szavalásnál. Az ér­vek és a félelem ellenszólá­sai között folyik a cselek­vés. a parancs elnyomja a szakmai érvek erejét,' mert nem a bizonyítékra figyel az ember, hanem arra az álla­potra, amely ellen hadba szállt. A tejhatalmat a jo­gász mércéjével mérve is túlcsordulóan méri ki ön­magának ez a vasmarkú és vasakaratú férfi, aki takti­kai húzásai közül nem hagy­ja ki a fenyegetést, a sze­mélyes meg- és lebecsülést sem. És mindezt nyíltan, ke­ményen udvarias formák kö_ zött teszi. Ezért érdekes, lo­gikus és elhihető az a tör­ténet, amely ebben a film­ben ránk köszön. Giuliano Gemma játssza el nekünk ezt a cvikkeres, va­salt modorú és maga elé né­ző teljhatalmat. Érzelmi éle­te talán nem is volt ennek a férfinak, aki gyermektelen házasságában is csak azért szerethette feleségét, mert erre kötelezettséget vállalt. És mégis! Ez a zordnak és túl fegyelmezettnek tűnő férfi volt alkalmas arra, hogy — ha csak kis időre is — valamit változtasson Szicíliában. Claudia Cardinale a fiatal- asszony szerepében csak azért tűnik fel olykor-oly­kor, hogy megértesse, meny­nyire nem volt választása akkor sem ennek a szicíliai népnek az ilyen vagy olyan basák között. őszinte szándékú, korrekt alkotás ez a film, a hatás, vadászat züllesztő elemei nélkül. Farkas András Az idén a korábbinál több taneszközt juttat el az isko­lákba a TANÉRT. Csupán augusztus végéig 130 millió forint értékűt bocsátottak a diákok és a pedagógusok rendelkezésére, és decembe­rig ezt várhatóan még 70 millió forint értékűvel meg­tetézik. Az Oktatási Minisztérium úgynevezett alapfelszerelési jegyzeteken rögzítette az utóbbi években azoknak a tanulást és tanítást segítő szemléltetőeszközöknek a körét, amelyek valamennyi iskolában nélkülözhetetlenek az eredményes nevelő-oktató munkához, a kormány pedig évente 60 millió forintos tá­mogatással egészíti ki a ta­nácsok erőforrásait. Elmond­ható: a TANÉRT megbirkó­zott a rendkívül nagy fel­adattal: ma már az alapvető szemléltetőeszközök túl­nyomó többsége ott van az általános iskolákban. A most szeptemberben életbe lépő új tantervekhez 25 féle eszközt kellett elké­szíteniük, s ezek közül 14 a tanulók közvetlen iskolai ta­nulásához kell. Tízféle a tanév kezdetére teljes meny- nyiségben az iskolákban lesz, kilencfélét december végéig szállítanak ki, a töb­biből a jövő év első felé­ben elégítik ki az igényeiket. Az Oktatási Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Szovjet Baráti Társaság, a Lapkiadó Válla­lat és a Szovjetunió című fo­lyóirat szerkesztősége hazánk felszabadulása és a fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulója tiszteletére hir­dette meg az 1979—80-as tanévre a középfokú taninté­zetek diákjai számára a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedősorozatot. A vetélkedő célja — az elmúlt évekhez hasonlóan — a Szovjetunió életének jobb megismerése, a magyar— szovjet barátság további erő­A matematika oktatásához készült szám- és jelkártya- készletből például mintegy 85 ezer darabot juttattak el az intézményekhez, ezekkel mindenekelőtt az elsősök fognak „dolgozni”. Űj segéd­anyag a pálcika-modellkész- let, amellyel különböző ve- gyületek modellje készíthe­tők el, s több készletből óriás molekulák is felépíthe­tők. 1980-ig 20 ezer készletet gyárt a TANÉRT — a diá­kok a biológiaórán és ott­hontanulásuknál is használ­hatják. A környezetismeretí kész­let is az iskolában várja már az elsősöket, a másodikosok legkésőbb az év végéig kap­ják meg. A késés azonban lényeges fennakadást nem okoz majd az oktatásban, a készletben szereplő mű­anyag mérőhengerek. fém­testek és egyéb vizsgálati eszközök nagy részével ugyanis az általános iskolák már rendelkeznek. Az ötö­dik osztályos rajzoktatást, az esztétikai nevelést segíti elő egy hangosított, és egy — képzőművészeti alkotásokat bemutató — diaképsorozat, valamint tíz nagyméretű reprodukció. A középfokú oktatási in­tézmények igényeit a TANÉRT folyamatosan ki tudja elégíteni. sítése, a magyar és a szov­jet fiatalok kapcsolatainak elmélyítése. A politikai vetélkedősoro­zatban külön versenyeznek a szakmunkástanulók és a kö­zépiskolások, s minden me­gyéből egy szakmunkástanu­ló — és két középiskolás csapat jut az országos elő­döntőbe. Az iskolai vetélke­dőkre 1979 decembere és 1980 januárja között kerül sor, a megyei döntők 1980. február 15. és március 15. között zajlanak le. az orszá­gos döntőkre pedig április 18—19-én kerül sor. Az új felhívás néhány alapvető módosítást tartal­Rendkívül kedvezően válí tozott az óvodák taneszköz* ellátása az utóbb; egy-két évben. Míg korábban a ma­tematikai foglalkozásokhoz készült minimatkészleten, néhány tornaszeren és dia­filmen kívül alig tudott va­lamit ajánlani, a TANÉRT,’ most több új oktatójáték és tornaszer áll a gyermekek, az óvónők rendelkezésére. Kidolgozásukban a pedagó­gusokon kívül grafikusok és iparművészek is részt vettek. Ennek a munkának az ered­ményeként 15 új óvodai ész­közt hozott forgalomba a vállalat, köztük az emberek, az állatok és a növények vi­lágát bemutató kártyakészle­teket, maszkokat a szerepjá­tékokhoz, bábúsorozatokat, bordásfalat, mászókát és ug­rószekrényt. Ezenkívül az óvodák vezetői több mint 100 féle diafilm, diapozitív, kü­lönféle hangszalag és hang­lemez közül rendelhetnek. Jelentős mértékben gazda-' godott a TANÉRT óvoda- és iskolabútor-kínálata is, Az idén várhatóan több mint 300 millió forint értékű bú­tort forgalmaznak, zömmel vagy sorozatban készülő óvo­dai, tantermi és szaktanter­mi berendezést. Csupán a jól ismert csővázas iskolai székből több mint 75 ezer jut el az iskolákba. (MTI) máz az elmúlt évekhez ké-' pest. Ezek közül leglénye­gesebb, hogy a szakmunkás- képző intézetek növendékei a gimnáziumi, szakközépis­kolai tanulókéval azonos le­hetőséget kapnak a döntő­be jutásra, valamint a kö­zös televíziós szereplésre. A mostani vetélkedőhöz való csatlakozás feltétele, hogy osztályonként, illetve kollé­giumi tanulócsoportonként legalább egy-egy csapat ve­gyen részt a versengésben. Természetesen az osztályon­kénti, tanulócsoportonkénti csapatok száma növelhető. Eger új középiskolája Két nappal a csöngetés előtt Vetélkedő — új formában Ki tud többet a Szovjetunióról? A folyosókon jövés-menés; szerelők fúrnak, igazítják az ajtókat, az elektromos veze­tékeket, bevágják a padló­szőnyeget, a szakért! berek utolsó simításokat végeznek Eger új oktatási intézményé­ben, a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépisko­la és Szakiskola épületében. A Lenin útról befordulva, a Pozsony; utcában helyezke­dik el a négyszintes iskola és kollégium. Két nappal a csöngetés előtt nagy még itt a sürgés-forgás. A több mint százmillió forintos beruhá­zással felépített tanintézet­nek a kivitelezője a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. A 16 tantermes is-. kólában majd ezer diák sa­A Belker szerint: Nem kell a doboz Egyre népszerűbbek a ke_ reskedelem csereakciói, szin­te mindig akad egy-egy vál­lalat, áruház, amely a ré­gi elektromos háztartási, hír­adástechnikai gépeket, ké­szülékeket, — mosógépet, hűtőgépet, televíziót, rádiót — beszámítva az árát, újra cseréli ki. A kedvelt csere­akció — amelybe sokan azért is mennek bele, hogy meg­szabaduljanak a kiszolgált masináktól — nem mindig A 1Baniiitfiff /11 cimfJmf, mepftNUltor l„ szombat játíthatja el az itt oktatott 15 szakma elméleti és gya­korlati tudnivalóit. Érdekes újításnak számít, hogy a tornaterem burkola­tát egy külföldi cég — rek­lám célból — bérmentesen bocsátotta rendelkezésre az építőknek. A korszerű kollé­giumban 320 diák kap elhe­lyezést. Az iskola KlSZ-bizottságá- nak szervezésében augusztus 13-a óta már társadalmi munkában bejárnak a tanu­lók, hogy szépítsék a kör­nyezetet. Parkosítanak, taka­rítanak, hogy a hétfői tan­évnyitón teljes mértékben birtokukba vehessék a me­gyeszékhely legújabb közép­iskoláját. megy simán. Az utóbbi idő­ben ugyanis néhányszor elő­fordult, hogy egyes üzletek a tartós fogyasztási cikkek cseréjekor a vevőktől a régi készülékeket csak az eredeti kartondobozban vették át. Hasonló esetek fordultak elő a szolgáltatóhálózatban is, amikor a többször javí­tott készülékeket cserélték ki, vagy csak a szervizben elvégezhető javításra szorult berendezés, amelyet ugyan­csak az eredeti dobozokban voltak hajlandók elszállítani, átvenni. A Belkereskedelmi Minisz­térium illetékes főosztálya szerint erre előírás nincs, az ilyen gyakorlat helytelen. X. t Marika sírva jött ki a fő­nök szobájából, — Képzeld — fordult Évá­hoz, a titkárság vezetőjé­hez —, azt mondta, ez az utolsó eset. és elő ne for­duljon többet, és hogy a munka fontosabb, a hivatal, mint a gyerekem, brühühü — és két tenyérbe fogta ma- szatos fejét. Éva a plafonra emelte szemeit: — Marcsa, az ég megáld­jon, hát ismered, milyen! Mit törődsz vele?... — s folytatta volna, de pattant a párnás ajtó, s föltűnt a fő­nök. Föltűnt, s megállt. Ke­ret nélküli szemüvege villant egyet az ajtólap négyszögé­ből, amit Marika szinte a hátával érzett meg, mert el- kacsázott szipogva, befelé fordított lábhegyű, • jellegze­tes járásával. Éva pedig. .. Éva pedig köhintett egyet, s újra a plafont vette szemügvre, mint aki azt mondja: „Sza­kadjon rád!” Dr. Kámfort Lajos fiatal és szigorú ember volt. Ön­tudatos. komoly és buzgó. Teljes mértékben tekintély­re termett, s már az általá­nos iskola első osztályában kinyilvánította ezt, amikor a tanító néni ismerkedő fel­szólítására harsány hangon, s két kis pracliját matróz­nadrágja varrására szorítva süvöltötte nevét: „Kámfort Lajos Vilmos” — a doktort akkor még nem tette hozzá. A tanító néni kicsit megle­pődött, de mert Kámfort La­jos Vilmos ugyanilyen élénk­séggel és nadrágra szorított kézzel süvöltötte a tante­remben az elemi ismerete­ket, tudása biztos lábon ál­ló, határozott tudás hírébe keveredett, és ezt a hírét megőrizte dr. Kámfort La­jos korában is. Precíz, pon­tos. lelkiismeretes ember volt, kollégái útálták, ez azonban nem sokat jelentett, hiszen kollégái rövidesen beosztottjai lettek, és a be­osztott tényleg — sőt legáli­san — útálhatja főnökét, anélkül, hogy ennek külö­nösebb jelentősége lenne. Dr. Kámfort Lajos min­dig és minden körülmények között alaposan járt el. Ez persze komoly áldozatokkal is járt Mondhatnánk úgy is. hogy ezért neki nem volt elegendő a nap 24 órája, hi­szen minden nap egv felke­lésnek, egy borotválkozás­nak, fogmosásnak, fürdés­nek, fclöltözésnek — majd este ezek visszájának —pre­cíz rituáléja volt, amelyben a begyakorolt és leghaszno­sabb mozdulatok körültekin­tő tevékenységét a minden oldalról feldolgozó és ellen­őrző szellemi analízis követ­te. Ez módfelett időigényes volt, de mint mondtuk, ala­pos. Dr. Kámfort Lajos ezt a magánéletére oly jellemző sűrített precizitást vitte be­le a vállalat pénzügyi-mun- kaügyi-számfejtési tevékeny­ségébe. Módfelett rendszeres agyával a különböző kötele­ző belég- és ellenőrző rend­szerek mellett kialakította a saját letéti-ellenőrzési rend­szerének dossziéjait, majd szekrényeit, ahol,, néha öt percnyi, néha több órás ku­tatás után ugyan, de csalha­tatlan biztonsággal fel lehe­tett lelni azokat az írásbeli nyomokat, amelyek a válla­lat egy-egy tevékenységére vonatkoztak, s amelyekből dr. Kámfort Lajos és alve- zérei meg tudták mondani, hogv mit miért kellett ten­ni. Voltak a vállalatnál bi­zonyos megbízhatatlan és felületes elemek, ezek azt állították, hogy ennyi papír nélkül is lehet tudni, mit, mikor és hogvan. de ezek aztán, vagy beilleszkedtek a paoírfesvelem rendszerébe, vagy rövidesen stornózva lettek. Mármint munkaerők. Dr. Kámfort Lajos lelkiis­meretes vezető volt. Min­dennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokat, elő volt je- gvezve nála egy-egy beosz­tott dolgozója, akivel aztán „átbeszélte” annak a mun­káját. Dr. Kámfort Lajos fiatal volt még — mint már em-í lítettük —, de bátran meg­beszélte a nála sokkal idő­sebb és tapasztaltabb beosz­tottjainak a munkáját is, és ezeket mindig lehengerelte azzal a modern munka­pszichológiai ismeretanyag, gal, melyet a szakforrások pontos megjelölésével adott tudtára mindenkinek. Ilyen­kor egy amerikai munka­pszichológiai folyóiratra és egy hasonló témakörű szov­jet folyóiratra hivatkozott, s mindig elhangzott a biztatás — már tudniillik, ha konk­rét sérelem, felelősségre vo­nás nem szerepelt az illető lajstromán —, hogy újítsa meg munkabuzgalmát és ré­gi, ifjonti lelkesedéssel ves­se magát a letéti bizonyla­tok szám-jel rengetegébe, mert ezt államunk, a válla­lat, s mindenekelőtt dolgozó népünk — ami ezek szerint dr Kámfort Lajos agyában nem volt azonos az álla­munkkal és vállalatával _ jogos an elvárhatja az illető­től. Fiataloknál ezt kerülte mert az egyik egyszer kiiga­zította angol kiejtését, a má­sik pedig könnyedén „ma- gánbuzgalmú vérebnek” ti­tulálta. Ez utóbbi illető va­lószínűleg azóta már a se- gédéjjeliőri pozícióból is ki­kopott. S ha mégis felrém- lett alakja dr. Kámfort La­josnak, csak oly megvetés­sel tudott emlékezni rá, mint amilyennel a múlt század derekán emlékezhettek angol arisztokraták azokról az em­berekről, akik szerint „Kí­sértet járja be Európát...” (Folytatjuk) ]

Next

/
Thumbnails
Contents