Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
I rettegés, mint életforma A vasprefektus Szám- és jelkártya Új taneszközök az iskolákban Ebben az olasz filmben évszázadok jogi nyomorát és annak vámszedőit állítja egy regényes hatalmi kaland fókuszába Pasquale Squitieri filmje. Már 1925-ben is csak úgy lehetett valamiféle módon úrrá lenni a szicíliai maffián, ha a hadsereg bevonásával, a szó szoros értelmében véve egy majdnem polgárháborúban elvágják minden kapcsolatát ennek a véres kezű hatalmi képződménynek. A viszonylagos siker annyi, hogy a maffia vezéralakjai rács mögé kerülnek. de a félelem, a nép rettegése kegyetlen, de sima mosolygású uraitól nem szűnik meg. Ez a félsiker is csak úgy és akkor születhetek meg, amikor egy minden vonatkozásban megközelíthetetlen és teljhatalmú egyéniség kerül Szicília 'fölé. Híre megelőzi őt, de hogy elrettentsék. üdvözlésre a maffia banditái legyilkolnak egy egész szerencsétlen családot. A prefektus azonban meg tudja mozdítani az ingatag és lézengő államgépezetei. Amikor úgy találja. hogy mással nem jut el céljához, szabályszerű hadműveletet irányít és megostromolja a várost, ahol a „nagytisztele- tű” bűnözők tanyáznak, akiknél a kézcsók. mármint a férfiaknak, azért jár ki, mert hitük szerint a nép az ő kegyelmük és akartuk folytán létezhetik ezen a világon. A kollektív rettegésről készített apró képsorok adnak igazán ízelítőt abból a mélységből, abból a babonás hittel és hiszékenységgel ösz_ szekevert félelemből, amely ezt a nagy múltú népet fogva tartja. Ahogyan a kérdésre nem válaszolnak, ahogyan az ostobát tetetve maguk elé bámulnak, ahogyan tiltakoznak minden ellen, ami nem a maffiától való, az döbbenetes bevallása egy életformának. És az a rettegéssé. A rendező elmondat ugyan néhány papírízű szentenciát a felügyelővel arról, hogy az állam tekintélyét és a jog mindenhatóságát hogyan képzeli el, de nem áll meg a puszta szavalásnál. Az érvek és a félelem ellenszólásai között folyik a cselekvés. a parancs elnyomja a szakmai érvek erejét,' mert nem a bizonyítékra figyel az ember, hanem arra az állapotra, amely ellen hadba szállt. A tejhatalmat a jogász mércéjével mérve is túlcsordulóan méri ki önmagának ez a vasmarkú és vasakaratú férfi, aki taktikai húzásai közül nem hagyja ki a fenyegetést, a személyes meg- és lebecsülést sem. És mindezt nyíltan, keményen udvarias formák kö_ zött teszi. Ezért érdekes, logikus és elhihető az a történet, amely ebben a filmben ránk köszön. Giuliano Gemma játssza el nekünk ezt a cvikkeres, vasalt modorú és maga elé néző teljhatalmat. Érzelmi élete talán nem is volt ennek a férfinak, aki gyermektelen házasságában is csak azért szerethette feleségét, mert erre kötelezettséget vállalt. És mégis! Ez a zordnak és túl fegyelmezettnek tűnő férfi volt alkalmas arra, hogy — ha csak kis időre is — valamit változtasson Szicíliában. Claudia Cardinale a fiatal- asszony szerepében csak azért tűnik fel olykor-olykor, hogy megértesse, menynyire nem volt választása akkor sem ennek a szicíliai népnek az ilyen vagy olyan basák között. őszinte szándékú, korrekt alkotás ez a film, a hatás, vadászat züllesztő elemei nélkül. Farkas András Az idén a korábbinál több taneszközt juttat el az iskolákba a TANÉRT. Csupán augusztus végéig 130 millió forint értékűt bocsátottak a diákok és a pedagógusok rendelkezésére, és decemberig ezt várhatóan még 70 millió forint értékűvel megtetézik. Az Oktatási Minisztérium úgynevezett alapfelszerelési jegyzeteken rögzítette az utóbbi években azoknak a tanulást és tanítást segítő szemléltetőeszközöknek a körét, amelyek valamennyi iskolában nélkülözhetetlenek az eredményes nevelő-oktató munkához, a kormány pedig évente 60 millió forintos támogatással egészíti ki a tanácsok erőforrásait. Elmondható: a TANÉRT megbirkózott a rendkívül nagy feladattal: ma már az alapvető szemléltetőeszközök túlnyomó többsége ott van az általános iskolákban. A most szeptemberben életbe lépő új tantervekhez 25 féle eszközt kellett elkészíteniük, s ezek közül 14 a tanulók közvetlen iskolai tanulásához kell. Tízféle a tanév kezdetére teljes meny- nyiségben az iskolákban lesz, kilencfélét december végéig szállítanak ki, a többiből a jövő év első felében elégítik ki az igényeiket. Az Oktatási Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Szovjet Baráti Társaság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége hazánk felszabadulása és a fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulója tiszteletére hirdette meg az 1979—80-as tanévre a középfokú tanintézetek diákjai számára a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedősorozatot. A vetélkedő célja — az elmúlt évekhez hasonlóan — a Szovjetunió életének jobb megismerése, a magyar— szovjet barátság további erőA matematika oktatásához készült szám- és jelkártya- készletből például mintegy 85 ezer darabot juttattak el az intézményekhez, ezekkel mindenekelőtt az elsősök fognak „dolgozni”. Űj segédanyag a pálcika-modellkész- let, amellyel különböző ve- gyületek modellje készíthetők el, s több készletből óriás molekulák is felépíthetők. 1980-ig 20 ezer készletet gyárt a TANÉRT — a diákok a biológiaórán és otthontanulásuknál is használhatják. A környezetismeretí készlet is az iskolában várja már az elsősöket, a másodikosok legkésőbb az év végéig kapják meg. A késés azonban lényeges fennakadást nem okoz majd az oktatásban, a készletben szereplő műanyag mérőhengerek. fémtestek és egyéb vizsgálati eszközök nagy részével ugyanis az általános iskolák már rendelkeznek. Az ötödik osztályos rajzoktatást, az esztétikai nevelést segíti elő egy hangosított, és egy — képzőművészeti alkotásokat bemutató — diaképsorozat, valamint tíz nagyméretű reprodukció. A középfokú oktatási intézmények igényeit a TANÉRT folyamatosan ki tudja elégíteni. sítése, a magyar és a szovjet fiatalok kapcsolatainak elmélyítése. A politikai vetélkedősorozatban külön versenyeznek a szakmunkástanulók és a középiskolások, s minden megyéből egy szakmunkástanuló — és két középiskolás csapat jut az országos elődöntőbe. Az iskolai vetélkedőkre 1979 decembere és 1980 januárja között kerül sor, a megyei döntők 1980. február 15. és március 15. között zajlanak le. az országos döntőkre pedig április 18—19-én kerül sor. Az új felhívás néhány alapvető módosítást tartalRendkívül kedvezően válí tozott az óvodák taneszköz* ellátása az utóbb; egy-két évben. Míg korábban a matematikai foglalkozásokhoz készült minimatkészleten, néhány tornaszeren és diafilmen kívül alig tudott valamit ajánlani, a TANÉRT,’ most több új oktatójáték és tornaszer áll a gyermekek, az óvónők rendelkezésére. Kidolgozásukban a pedagógusokon kívül grafikusok és iparművészek is részt vettek. Ennek a munkának az eredményeként 15 új óvodai észközt hozott forgalomba a vállalat, köztük az emberek, az állatok és a növények világát bemutató kártyakészleteket, maszkokat a szerepjátékokhoz, bábúsorozatokat, bordásfalat, mászókát és ugrószekrényt. Ezenkívül az óvodák vezetői több mint 100 féle diafilm, diapozitív, különféle hangszalag és hanglemez közül rendelhetnek. Jelentős mértékben gazda-' godott a TANÉRT óvoda- és iskolabútor-kínálata is, Az idén várhatóan több mint 300 millió forint értékű bútort forgalmaznak, zömmel vagy sorozatban készülő óvodai, tantermi és szaktantermi berendezést. Csupán a jól ismert csővázas iskolai székből több mint 75 ezer jut el az iskolákba. (MTI) máz az elmúlt évekhez ké-' pest. Ezek közül leglényegesebb, hogy a szakmunkás- képző intézetek növendékei a gimnáziumi, szakközépiskolai tanulókéval azonos lehetőséget kapnak a döntőbe jutásra, valamint a közös televíziós szereplésre. A mostani vetélkedőhöz való csatlakozás feltétele, hogy osztályonként, illetve kollégiumi tanulócsoportonként legalább egy-egy csapat vegyen részt a versengésben. Természetesen az osztályonkénti, tanulócsoportonkénti csapatok száma növelhető. Eger új középiskolája Két nappal a csöngetés előtt Vetélkedő — új formában Ki tud többet a Szovjetunióról? A folyosókon jövés-menés; szerelők fúrnak, igazítják az ajtókat, az elektromos vezetékeket, bevágják a padlószőnyeget, a szakért! berek utolsó simításokat végeznek Eger új oktatási intézményében, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola épületében. A Lenin útról befordulva, a Pozsony; utcában helyezkedik el a négyszintes iskola és kollégium. Két nappal a csöngetés előtt nagy még itt a sürgés-forgás. A több mint százmillió forintos beruházással felépített tanintézetnek a kivitelezője a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. A 16 tantermes is-. kólában majd ezer diák saA Belker szerint: Nem kell a doboz Egyre népszerűbbek a ke_ reskedelem csereakciói, szinte mindig akad egy-egy vállalat, áruház, amely a régi elektromos háztartási, híradástechnikai gépeket, készülékeket, — mosógépet, hűtőgépet, televíziót, rádiót — beszámítva az árát, újra cseréli ki. A kedvelt csereakció — amelybe sokan azért is mennek bele, hogy megszabaduljanak a kiszolgált masináktól — nem mindig A 1Baniiitfiff /11 cimfJmf, mepftNUltor l„ szombat játíthatja el az itt oktatott 15 szakma elméleti és gyakorlati tudnivalóit. Érdekes újításnak számít, hogy a tornaterem burkolatát egy külföldi cég — reklám célból — bérmentesen bocsátotta rendelkezésre az építőknek. A korszerű kollégiumban 320 diák kap elhelyezést. Az iskola KlSZ-bizottságá- nak szervezésében augusztus 13-a óta már társadalmi munkában bejárnak a tanulók, hogy szépítsék a környezetet. Parkosítanak, takarítanak, hogy a hétfői tanévnyitón teljes mértékben birtokukba vehessék a megyeszékhely legújabb középiskoláját. megy simán. Az utóbbi időben ugyanis néhányszor előfordult, hogy egyes üzletek a tartós fogyasztási cikkek cseréjekor a vevőktől a régi készülékeket csak az eredeti kartondobozban vették át. Hasonló esetek fordultak elő a szolgáltatóhálózatban is, amikor a többször javított készülékeket cserélték ki, vagy csak a szervizben elvégezhető javításra szorult berendezés, amelyet ugyancsak az eredeti dobozokban voltak hajlandók elszállítani, átvenni. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya szerint erre előírás nincs, az ilyen gyakorlat helytelen. X. t Marika sírva jött ki a főnök szobájából, — Képzeld — fordult Évához, a titkárság vezetőjéhez —, azt mondta, ez az utolsó eset. és elő ne forduljon többet, és hogy a munka fontosabb, a hivatal, mint a gyerekem, brühühü — és két tenyérbe fogta ma- szatos fejét. Éva a plafonra emelte szemeit: — Marcsa, az ég megáldjon, hát ismered, milyen! Mit törődsz vele?... — s folytatta volna, de pattant a párnás ajtó, s föltűnt a főnök. Föltűnt, s megállt. Keret nélküli szemüvege villant egyet az ajtólap négyszögéből, amit Marika szinte a hátával érzett meg, mert el- kacsázott szipogva, befelé fordított lábhegyű, • jellegzetes járásával. Éva pedig. .. Éva pedig köhintett egyet, s újra a plafont vette szemügvre, mint aki azt mondja: „Szakadjon rád!” Dr. Kámfort Lajos fiatal és szigorú ember volt. Öntudatos. komoly és buzgó. Teljes mértékben tekintélyre termett, s már az általános iskola első osztályában kinyilvánította ezt, amikor a tanító néni ismerkedő felszólítására harsány hangon, s két kis pracliját matróznadrágja varrására szorítva süvöltötte nevét: „Kámfort Lajos Vilmos” — a doktort akkor még nem tette hozzá. A tanító néni kicsit meglepődött, de mert Kámfort Lajos Vilmos ugyanilyen élénkséggel és nadrágra szorított kézzel süvöltötte a tanteremben az elemi ismereteket, tudása biztos lábon álló, határozott tudás hírébe keveredett, és ezt a hírét megőrizte dr. Kámfort Lajos korában is. Precíz, pontos. lelkiismeretes ember volt, kollégái útálták, ez azonban nem sokat jelentett, hiszen kollégái rövidesen beosztottjai lettek, és a beosztott tényleg — sőt legálisan — útálhatja főnökét, anélkül, hogy ennek különösebb jelentősége lenne. Dr. Kámfort Lajos mindig és minden körülmények között alaposan járt el. Ez persze komoly áldozatokkal is járt Mondhatnánk úgy is. hogy ezért neki nem volt elegendő a nap 24 órája, hiszen minden nap egv felkelésnek, egy borotválkozásnak, fogmosásnak, fürdésnek, fclöltözésnek — majd este ezek visszájának —precíz rituáléja volt, amelyben a begyakorolt és leghasznosabb mozdulatok körültekintő tevékenységét a minden oldalról feldolgozó és ellenőrző szellemi analízis követte. Ez módfelett időigényes volt, de mint mondtuk, alapos. Dr. Kámfort Lajos ezt a magánéletére oly jellemző sűrített precizitást vitte bele a vállalat pénzügyi-mun- kaügyi-számfejtési tevékenységébe. Módfelett rendszeres agyával a különböző kötelező belég- és ellenőrző rendszerek mellett kialakította a saját letéti-ellenőrzési rendszerének dossziéjait, majd szekrényeit, ahol,, néha öt percnyi, néha több órás kutatás után ugyan, de csalhatatlan biztonsággal fel lehetett lelni azokat az írásbeli nyomokat, amelyek a vállalat egy-egy tevékenységére vonatkoztak, s amelyekből dr. Kámfort Lajos és alve- zérei meg tudták mondani, hogv mit miért kellett tenni. Voltak a vállalatnál bizonyos megbízhatatlan és felületes elemek, ezek azt állították, hogy ennyi papír nélkül is lehet tudni, mit, mikor és hogvan. de ezek aztán, vagy beilleszkedtek a paoírfesvelem rendszerébe, vagy rövidesen stornózva lettek. Mármint munkaerők. Dr. Kámfort Lajos lelkiismeretes vezető volt. Mindennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokat, elő volt je- gvezve nála egy-egy beosztott dolgozója, akivel aztán „átbeszélte” annak a munkáját. Dr. Kámfort Lajos fiatal volt még — mint már em-í lítettük —, de bátran megbeszélte a nála sokkal idősebb és tapasztaltabb beosztottjainak a munkáját is, és ezeket mindig lehengerelte azzal a modern munkapszichológiai ismeretanyag, gal, melyet a szakforrások pontos megjelölésével adott tudtára mindenkinek. Ilyenkor egy amerikai munkapszichológiai folyóiratra és egy hasonló témakörű szovjet folyóiratra hivatkozott, s mindig elhangzott a biztatás — már tudniillik, ha konkrét sérelem, felelősségre vonás nem szerepelt az illető lajstromán —, hogy újítsa meg munkabuzgalmát és régi, ifjonti lelkesedéssel vesse magát a letéti bizonylatok szám-jel rengetegébe, mert ezt államunk, a vállalat, s mindenekelőtt dolgozó népünk — ami ezek szerint dr Kámfort Lajos agyában nem volt azonos az államunkkal és vállalatával _ jogos an elvárhatja az illetőtől. Fiataloknál ezt kerülte mert az egyik egyszer kiigazította angol kiejtését, a másik pedig könnyedén „ma- gánbuzgalmú vérebnek” titulálta. Ez utóbbi illető valószínűleg azóta már a se- gédéjjeliőri pozícióból is kikopott. S ha mégis felrém- lett alakja dr. Kámfort Lajosnak, csak oly megvetéssel tudott emlékezni rá, mint amilyennel a múlt század derekán emlékezhettek angol arisztokraták azokról az emberekről, akik szerint „Kísértet járja be Európát...” (Folytatjuk) ]
