Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Világos állásfoglalás SZÉLES KÖRŰ VISSZHANGRA TALÁLT A. A. Gro_ j miko szovjet külügyminiszternek az ENSZ-közgyűlés ple- < náris ülésén elmondott beszéde. A szovjet küiügyek irá-! nyitója New York-i tartózkodása alatt módot talált arra j is, hogy országának a nemzetközi kérdésekkel kapcsola­tos állásfoglalását két. és több oldalú megbeszéléseken is ! kifejtse, de nyilvánvaló: Moszkva üzenetét a világszerve-' zet minden tagállama előtt elmondott beszéd tartalmazza, < Az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán százhuszonhat < napirendi pont szerepel. Érthető módon a szocialista < nagyhatalom külügyminisztere elsősorban azokat illetően [ fejtette ki kormánya nézeteit, melyek leginkább foglal- < koztatják a nemzetközi közvéleményt, s amelyeknek meg. oldását a Szovjetunió a legégetőbb problémák között 5 tartja számon. Nem kétséges: korunk legégetőbb kérdése a leszere­lés, a nukleáris világégés elhárítása. A szovjet kormány í számtalan javaslatot terjesztett már az ENSZ elé, mely- < ben a fegyverkezési verseny megfékezését, a tömegpusz- S titó eszközök betiltását szorgalmazta, és leszerelési meg­beszéléseket indítványozott. Mostani felszólalásában Gro- j miko kiemelte: „Kivétel nélkül valamennyi nukleáris ha-! talom kötelessége, hogy részt vegyen e tárgyalásokon.” A SALT-SZERZÖDÉS MEGSZÜLETÉSE fontos lépés; a katonai enyhülés folyamatában, hiszen ez a szerződés, ha ratifikálják az USA-ban is, kedvező hatást gyakorolhat < az egyéb leszerelési megbeszélésekre is. A Szovjetunió S továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít a Bécsben folyó j megbeszéléseknek. A bizalom ugyanis alapvető fontosságú < az államok közötti kapcsolatokban, s megléte kedvező < hatást gyakorolhat a béke és biztonság ügyére. A beszéd í alkalmat adott a szovjet kormánynak, hogy ismertesse ál-! láspontját a földünk válságövezeteiben kialakult helyzet-! ről, aláhúzva azt a moszkvai törekvést, hogy igazságos rendezés szülessen a Közel-Keleten, s helyre álljon a béke Dél kelet-Ázsiában is. A Szovjetunió továbbra is követke- í zetesen kiáll az afrikai elnyomott népek igazságos harca \ mellett, elítéli a fajüldözés pretoriai gyakorlatát. A szovjet külpolitika számára rendkívül fontos terület i az USA-val fenntartott kapcsolatok rendszere. Gromiko j felszólalásában tehát joggal hangsúlyozta azt a moszkvai; kívánságot, hogy „normális, sőt továbbmenően baráti kap. csőlátókat akarnak az Egyesült Államokkal”. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy a két állam közötti viszony elfő- j gadott alapelveit Washingtonban is komolyan vegyék. A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER ez alkalommal! javaslattal is fordult a közgyűlés 34. ülésszakához. En- < nek tartalma: a hegemonizmus fogalmának világos meg- \ fogalmazása, s a más államok és népek fölötti uralomra [ törők, a hegemonisztikus törekvések elítélése. A szovjet j javaslatra minden bizonnyal a további felszólalások vá- j laszt adnak, s remélhetőleg sikerül elérni, hogy ezzel) a fogalommal ne lehessen visszaélni az ENSZ fórumán. A szocialista hatalom következetes külpolitikai vonalve­zetése arra törekszik, hogy a világszervezet határozatai minden tagállam számára hasznosak, a tanácskozások I eredményesek legyenek. Palotai Gábor ARCÉL HÁTTÉRREL Brezsnyev—Píioffivihane ítezéi MOSZKVA Léonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán a Kremlben fogadta Kaysone Phomvihane-t, a Laoszi For­radalmi Néppárt központi bizottságának főtitkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnö­két. Megbeszélésük során a lao­szi politikus ismertette orszá­ga belső helyzetét. Elmond­ta: a párt és a kormány te­vékenysége arra irányul, hogy lerakják a szocializmus alapjait és felszámolják a gazdasági elmaradottságot, a feudális múlt és a gyar­matosítás súlyos következ­ményeit. A két vezető elégedetten szólt az országaik közötti, si­keresen fejlődő együttműkö­désről, és kijelölték a test­véri barátság további mélyí­tése érdekében teendő főbb tennivalókat. Véleménjd cse­réltek nemzetközi kérdések­ről is. (MTI) Gromiko tárgyalásai Folytatódott az általános politikai vita az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés álta­lános politikai vitájában fel­szólalt Szunao Szonoda, ja­pán külügyminiszter. Szonoda üdvözölte a SALT—II. szerződést és re­ményét fejezte ki, hogy a következő SALT-megállapo- dásról folytatandó tárgya­lások eredményeként tovább korlátozzák majd a hadá­szati fegyvereket. A japán külügyminiszter síkraszállt azért, hogy szigorúbban el­lenőrizzék a nukleáris fegy­verek továbbterjedését, tilt­sanak be mindenfajta nukle­áris kísérletet és korlátozzák a hagyományos fegyverke­zést is. Lord Carrington, Nagy- Britannia külügyminisztere felszólalásában üdvözölte a SALT—II. szerződést és re­ményének adott kifejezést, hogy azt rövidesen törvény­be iktatják. Nem beszédekre van szükség, a szerződés jó példája a részletes, ellenő­rizhető fegyverzetkorlátozási megállapodásnak — hangoz­tatta. Andrej Gromiko, a Szov­jetunó Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának Lapvélemények a franciák közép-afrikai beavatkozásáról Az új közép-afrikaj veze­tők beismerései és a francia közvélemény növekvő felhá­borodása nyomán a francia kormány szerdán nyilatko­zatban indokolta meg közép- afrikai beavatkozását. A kormány ülésén elfogadott nyilatkozat azt hangsúlyozza, hogy — ellentétben például Nicaraguával — Közép-Afri- kában egy csepp vér sem folyt a hatalomváltozás so­rán és hozzáfűzi, hogy „az újonnan jöttékét” a francia csapatokat „felszabadítóként üdvözölték” az afrikai or­szágban. A francia baloldali és pol­gári liberális sajtó felhábo­rodott cikkében kommentál­ja Párizs nyílt katonai be­avatkozását. A L’Humanitéban Henri Alleg hangsúlyozza: a hazug­ság, a cinizmus, a képmuta­tás, a francia és a nemzet­köz; közvélemény lenézése még sohasem mutatkozott meg ilyen arcátlanul. A jobboldali lapok viszont szükségesnek ítélik Párizs katonai akcióját Banguiban. Edward Kennedy indulásra készen Szeptember 18-án jelentet­te be a Fehér Ház szóvivő­je: Carter elnök úgy hatá­rozott, hogy újabb négyéves időszakra megpályázza az elnökséget és indul az 1980- as elnökválasztáson. E döntés azt követően szü­letett, hogy az elnök együtt ebédelt Edward Kennedy demokrata szenátorral, aki­vel a hivatalos verzió sze­rint „napi politikai kérdé­sekről, főként pedig az elő­készítés alatt álló új ener­giatörvényről tárgyalt”, amelyben, mint köztudott, a két politikus eltérő néze­teket vall. A közösen elfo­gyasztott fehér házi ebéd a jelek szerint nagy jelentőség­gel bírt mindkét fél számára. Carter arra volt kíváncsi, vajon Kennedy végül is je­löltetni kívánja-e magát. A Kennedy család jelenlegi feje a hozzá közelálló körök sze­rint értésére adta az elnök­nek. hogy politikai pályafu­tását semmilyen vonatkozás­ban nem tekinti lezártnak. Atyai ambíciók E diplomatikus válasz ar- 'a enged következtetni, hogy a Kennedy család története, amely a legújabb korban el­választhatatlanul összefonó­dott az Egyesült Államok politikai és gazdasági életé­vel, várhatóan új lapokkal gazdagodik. A család tekinté­lyét és vagyonát Joseph P. Kennedy, egy bevándorolt ír katolikus család leszárma­zottja alapozta meg. QíMMmMi 1979. szeptember 37., csütörtök Az idős Kennedy azonban sokkal magasabbra tört, lon­doni nagyköveti megbízatása nem elégítette ki ambícióit. Minthogy azonban nem jut­hatott be a Fehér Házba, legidősebb fiát szemelte ki az elnöki posztra. C* viszont bombázó-pilótaként életét vesztette a második világhá­borúban. John Kennedy, a következő fiú nem akart po­litikai pályára lépni. Apja szavára azonban belépett az arénába, első nekifutásra nyerte a kongresszusi válasz­tásokat, majd az elnöki tiszt­ségért vívott csatát is. Első dolga volt, hogy öccsét, Ró­bertét maga mellé vegye és az egyik legfontosabb tárcát, az igazságügyit bízta rá. S amikor Edward — 1962-ben — elérte a szükséges kor­határt (30 év), a családot ha­gyományosan támogató Mas- sachusettsben 6 is elindult a szenátusi választásokon, amelyen azóta is minden al­kalommal győzött. A chappaquidick-i epizód Fivéreinek meggyilkolása (John 1963, Robert 1968) után a családi stafétabotot Teddy vette át. Mindenki tisztában volt vele, hogy a Kennedy család nimbusza akkor is a Fehér Házba segítené, ha nem rendelkezne az elnöki tisztség ellátásához szüksé­ges képességekkel. Ugyanak­kor anyja, Rose Kennedy ki­jelentette: nem akar több gyilkosságot, nem akarja él­veszíteni egyetlen fiát. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy ez a veszély nem fe­nyeget, a legifjabb Kenne­dy nem is pályázhat az elnö­ki tisztségre a siker remé­nyében. 1969. július 18-án ugyanis egy társasági össze­jövetel alkalmával éppen vá­lasztókörzetében, Chappa- quidick Island-on kocsijával egy tóba zuhant. A baleset következtében meghalt a ko­csiban ülő 28 éves Mary Jo Kopechne. A feltűnően csi­nos hölgyet Teddy barátnő­iéként tartották számon. A lapok meglovagolták az ese­tet. Az idő azonban ez esetben is jó orvosnak bizonyult. No­ha időnként még emlékez­tetnek a szerencsétlenségre, manapság mind több szó esik Teddy politikai képes­ségeiről, kitartásáról és tü­relméről, továbbá a politiká­ban tanúsított mérsékletéről, s az utóbbi időben mind töb­ben emlegetik őt a követke­ző elnökválasztás esélyese­ként. Ennek számos oka van. Ezek közül a két legfonto­sabb: a legifjabb Kennedy 17 éve tagja a szenátusnak, számos törvény megalkotá­sában vett részt és tekin­télyt szerzett magának mind politikai körökben, mind az ország választópolgárai előtt A másik, hogy Carter támo­gatóinak tábora az elnök kö­vetkezetlen és nem mindig politikusokhoz illő magatar­tása miatt egyre inkább ösz- szezsugorodik. A demokrata pártban mind többen félnek attól, hogy Carterrel kell ki- állniuk a választók elé. Családi hozzájárulás A jelek szerint ettől egy­re kevésbé kell tartaniuk. K'ennedy ugyanis legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy „felesége és anyja hozzájá­rultak ahhoz, hogy jelöltes­se magát ha úgy látja jónak”. Egyik régi barátja és támo­gatója pedig bizalmas baráti körben kijelentette: „Teddy november végén vagy de­cember elején határozott vá­laszt fog adni a mindnyá­junkat foglalkoztató kérdés­re”. Hogy e válasz milyen lesz, arra már most is kö­vetkeztethetünk abból, hogy ma már 19 amerikai állam­ban működnek a Kennedy jelölését szorgalmazó csopor­tok. Az egyiknek a vezetője éppen Carter egykori támo­gatója, Mike Abrams, aki szerint Teddynek sürgősen nyilatkozni kell. hogy meg­győzhessük az embereket, indulni fog a választáson, te­hát érdemes érte dolgozni. A „Jelöljétek Kennedy t” mozgalom, tehát már orszá­gos méretűvé vált. Carter környezete a bomlási folya­mat láttán azzal érvel, hogy Carter és Kennedy együttes párharca az elnökjelölésért megosztaná a demokrata pártot, szélforgácsolná az erőket és elkerülhetetlenül vereséghez vezetne. Erre azonban maga Kennedy vá­laszolt, amikor hangsúlyozta, hogy „a versengés nemcsak a termelési és a társadalmi szférában, hanem az egyé­nek között is ösztönző lehet, erről tanúskodik az 1976-as elnökjelölési kampány is, amelyben Carter győzelmet aratott”. Carter és Kennedy párhar­cának minden jel szerint csupán egy újabb tragikus fordulat vagy Kennedy ha­tározott visszalépése vehetné elejét. Erre azonban mind kevésbé lehet számítani. Nem szabad viszont figyel­men kívül hagyni azt sem, hogy a Kennedy tábora könnyen alkotó elemeire hullhat, ha kezdetét veszi az elnökjelölésért folyó nyílt párharc. A Kennedyekkel szembenálló politikai erők és a sajtó rendelkezhet olyan ütőkártyákkal, amelyek ki­játszása csökkentheti Ken­nedy évtizedek alatt kivívott tekintélyét és egyben esé­lyét az elnökké választásra. Kanyó András tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere, tárgyalásokat folytatott New Yorkban Marcelino Oreja Aguirre spanyol, Lord Carrington brit és Paavo Vayrynen finn külügyminiszterrel. A meg­beszélések középpontjában a kétoldalú kapcsolatok, il­letve a nemzetközi élet főbb kérdései álltak. Mindhárom külügyminiszteri találkozón részletesen foglalkoztak az ENSZ-közgyűlés jelenlegi, 34. ülésszakának munkájával. Gromiko és Marcelino Ore­ja találkozóján a felek hang­súlyozták a spanyol—szovjet politikai kapcsolatok fon­tosságát, és megvitatták az 1980-as madridi értekezlet előkészítését. Gromiko és Carrington megbeszélésén a két fél érin­tette az Afrika déli részén kialakult helyzetet. Ennek során Gromiko megismételte a Szovjetuniónak azt az ál­láspontját, hogy támogatja Namíbia, Zimbabwe és a Dél-afrikai Köztársaság színesbőrű lakosságának füg­getlenségéért vívott igazságos harcát. A szovjet és a finn kül­ügyminiszter baráti légkörű megbeszélésén a felek átte­kintették a két ország kap­csolatait, és megállapították, hogy azok változatlanul sike­resen fejlődnek az 1948-as szovjet—finn barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján. SvobocUa temetése PRÁGA Ludvik Svoboda hadsereg­tábornokot, a CSKP Közpon­ti Bizottságának tagját, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság volt elnökét, aki a múlt héten hunyt el életé­nek 84. évében, szerdán Prágában az ország egész né­pének mély gyászától kísér­ve, katonai pompával eJte- mették. A prágai vár Spanyol-ter­mében felállított ravatalnál kora reggeltől egymást vált­va díszőrséget álltak a dol­gozók és a fegyveres testüle­tek képviselői, valamint az ország vezető személyiségei, élükön Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, Csehszlovákia köztársasági elnökével. Közben a ravatal előtt sűrű sorokban vonul­tak el a gyászolók tömegei. A déli órákban ugyanitt tartották meg a hivatalos gyászünnepséget. Ezen el­hangzott gyászbeszédében Gustáv Husák az elhunyt életútját idézte fel. A várból, az ágyútalpra helyezett koporsót gyászme­net kísérte a Letná park­hoz, ahol a főváros sok ezer lakosa és a fegyveres erők díszegységei adták meg a végtisztességet Ludvik Svo- bodának. A temetőben a hamvasztás előtti búcsúbeszédet Lubomir Strougal, a CSKP KB elnök­ségének tagja, a szövetségi kormány elnöke tartotta. Khomeini: Bíróság elé akarom állítani a sahot TEHERÁN, ROMA: Khomeini ajatollah a Corriere Deila Sera című olasz lapnak adott szerdai nyilatkozatában cáfolta, hogy valaha is utasítást adott vol­na a megbuktatott sah meg­gyilkolására. „Vissza akarom hozatni a sahot Iránba és bíróság elé akarom állíttatni a nép ellen elkövetett bűneiért: mert el­árulta hazáját és hatalmas mennyiségű pénzt csempé­szett ki az országból. Ha külföldön megölik, ezt a pénzt elveszítjük. Ezért in­kább imádkozom az életéért, hogy bíróság elé állíthassuk és visszaszerezhessük tőle a nép jogos tulajdonát” — je­lentette ki Khomeini Oriana Fallaci neves olasz írónőnek és újságírónak adott nyilat­kozatában. Khomeini védelmébe vette a forradalmi bíróságok által hozott halálos ítéleteket. Hetek Párizsban a tokiói csúcsról PÁRIZS A hét legerősebb tőkésál­lam — USA, Kanada, Ja­pán, NSZK. Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszor­szág — energiaügyi minisz­terei szerdán ültek össze Párizsban, hogy megvonják első mérlegét a hét államfő júniusi tokiói csúcstalálkozó­ján elhatározott energiata­karékossági intézkedéseknek. A tokiói csúcson az egyes országok különböző mérté­kű kőolaj-megtakarításokat ígértek egymásnak, ezt azonban — legalábbis az ed­digi adatok szerint — nem lesznek képesek betartani. Ez mindenkelőtt az olyan gyors gazdasági növekedést felmutató országokra vonat­kozik mint Japán vagy az NSZK. villEIIIISSfBllí^ sportjelvntésünk AUSZTRIA— MAGYARORSZÁG 3—1 Becs, 50 ezer néző. Barát­ságos labdarúgó-mérkőzés. Gyorslista az 1979. szeptember 25-én megtartott „Nyereményszüret a lottón" rendkívüli jutalomsorsolásról, melyen a 38. heti szel. vények vettek részt. 1979. október 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek az OTP-fiókok, vagy posta út­ján a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült és a Miskolc körzetében váltott A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a vásárlási utalvány (1000 Ft); c szerencseutalvány (30 000 Ft); d vásárlási utal­vány (10 000 Ft); e vásárlási utalvány (9000 Ft); f vásár­lási utalvány (7000 Ft); g vásárlási utalvány (5000 Ft); Ft); i vásárlási utalvány (2000 Ft). A nyertes szelvényeket nyertes szelvényeket tartal­mazza, az estleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. 5 398 247 i 5 718 251 i 61 452 281 a 5 424 914 i 5 744 918 i 61 478 948 d 5 451 581 i 5 771 585 i 61 505 615 h 5 478 248 e 5 824 919 i 61 532 282 h 5 504 915 g 5 904 920 i 61 558 949 i 5 531 582 h 5 958 254 i 61 585 616 i 5 558 249 h 5 984 921 i 63 558 974 d 5 584 916 i 44 732 072 i 63 585 641 h 5 664 917 i 44 945 408 i 64 652 321 h

Next

/
Thumbnails
Contents