Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

SHLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GYÖNGY0SOROSZIBAN: TOVÁBB KUTATNI! Országos bányászati konferencia Egerben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 226. szám 1979. szeptember 27., csütörtök Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Három napirendet fogadott el őszi ülésszakára az országgyűlés: a képviselők meg­vitatják az egészségügyi miniszter, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nek beszámolóját, és sor kerül interpellációkra is. A szerdán délelőtt 11 órakor megkez­dődött tanácskozáson az ülésterem padsoraiban helyet foglaltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla. Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, továbbá a Központi Bizottság titkárai. Jelen voltak a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg az ülésszakot. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött az ülés­szak napirendjéről. 1. Az egészségügyi miniszter beszámolója az egészségügyről, szóló 1972. évi 11. tör­vény végrehajtásáról; 2. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról; 3. Interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. Dr. Schultheisz Emil beszámolója Az országgyűlés 1972-ben az egészségügyi törvény megalkotásakor abból indult ki, hogy szocializmust építő hazánkban az egészség-be­tegség, nem pusztán az or­vos és a beteg ügye, nem magánügy, jóval több annál. Az orvos-beteg viszony át­alakult a társadalom és az egészségügy kapcsolatává, ez jelentősen gazdagította, bővítette a hagyományos or­vos-beteg kapcsolatot, fokoz­ta az egészségügy, az orvos felelősségét. Sőt, minden em­ber felelősségét önmagáért. A törvény — a jog mellett e tekintetben is aktív szere­pet ruházott a társadalom minden tagjára. Eme aktív szerepnek a jelentősége az egészséges életben, a meg­előzésben, a gyógyulásban mind egyéni, mind társadal­mi méretben nem új gondo­lat, de érvényesülése társa­dalmi méretben, csak a szo­cializmusban vált lehetővé. A történelem bebizonyítot­ta. hogy csak a szocialista társadalom képes megterem­teni az egészségvédelem iga­zán haladó, humánus és ha­tékony módját, amely az egész nép ügye. A szocialista egészségügy a társadalmi-gazdasági és orvos-egészségügyi intézke­dések széles körű rendszere. Célja a lakosság egészségé­nek megóvása, állandó javí­tása; a kedvező munka-, élet- és pihenési feltételek megteremtésével az ember harmonikus fizikai és szelle­mi fejlődésének, alkotó mun­kával eltöltött hosszú életé­nek biztosítása. Ennek érde­kében a tudományos hala­dás eredményeit felhasznál­va széleskörűen gondosko­dik a betegségek megelőzé­séről és biztosítja mindenki számára az egyre magasabb szintű egészségügyi ellátást. A szocialista egészségügy és a társadalmi-gazdasági élet közötti szoros kapcsolat a szocialista termelési vi­szonyok jellegéből, a szocia­lizmus lényegéből követke­zik. Ez összefügg azzal, hogy bár az ember a szocializmus­ban mindenekelőtt a mun­kában teljesedik ki, még­sem csupán munkaerő. Az emberiség történetében elő­ször cs kizárólag a szocia­lista országok hozták lét­re és érvényesítik követ­kezetesen az állam teljes körű felelősségét minden állampolgár egészségéért. Az egészségügyi szolgálta­tás, ezen belül az orvosi el­látás ezzel a törvénnyel ál­lampolgári jog lett, amely korábbi eredményeinkben életét nemcsak évekkel, de évtizedekkel hosszabbíthat­juk meg, csak a közvetlen műtéti költség a benne levő devizával együtt 80 ezer fo­rint. Egy komplikáltabb szív­műtét közvetlen költsége 120 —130 ezer forint. Három év­vel ezelőtt Magyarországon mintegy 48 ezer gyermek be­tegedett meg kanyaróban. A közvetlen költség, amit az ellátásukra fordítottunk — nem számítva most a szülők termelésből kiesésének és táppénzének költségeit — 18 millió forint volt. Bevezetve a kanyaró elleni védőoltást, ennek eredményeként az el­múlt évben alig haladta meg a kétszázat a kanyarós gyer­mekek száma- Az oltás 8,5 millió forintba került. — Eredményeink az egész­ségügyben újabb problémá­kat tárnák fel. Sajátos je­lensége ez a fejlődés folya­(Folytatás a 3. oldalon) Az ülésteremből (Fotó: Perl Márton) gyökerezik és amelynek vég­rehajtása a fejlődés állandó folyamata. Ez a jog értelem­szerűen egyben kötelezett­ség is. Az 1972-es törvény nem egyszerűen úgynevezett „tárca törvény”, amely az egészségüggyel kapcsolatos jogi rendet határozza meg, hanem a társadalom egész életét, az államipolgárok köz­érzetét befolyásoló és meg­határozó jogalkotás. A törvény kereteket adott és feladatokat szabott meg, nem volt és nem lehetett célja szakmai programok és irányelvek meghatározása. A végrehajtás a kormányzat feladata. — Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kor­mánynak van határozatban megerősített egészségpoliti­kai koncepciója, az egész­ségügyi ágazatnak közép- és hosszú távú szakmai terve, és mindezek alapján a meg­betegedési viszonyoknak megfelelő, a lehetőségekhez alkalmazkodó részprogra­mokat is elkészítettük. Ezután az egészségügy anyagi vonzatairól szólt a miniszter. Egyebek között el­mondta : —■ Egy kórházi ágyon fek­vő beteg ellátásának átlagos napi költsége 260—270 forint akkor, ha semmit nem csi­nálunk vele. Egy kisebb megbetegedés esetén ez az összeg 340—360 forintra emelkedik. A súlyos, életve­szélyes állapotban levő be­teget ellátó intenzív kórházi ágyon egy beteg napi keze­lési költsége 3700 forint. Egy nem túl komplikált szív­műtétnél, amikor a beteg Hazánkba látogat a görög miniszterelnök Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Konsztantin Kara. manlisz, a Görög Köztársa­ság miniszterelnöke a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Púja Frigyes elutazott az ENSZ- közgyűlésre Púja Frigyes külügymi­niszter szerdán elutazott New Yorkba az ENSZ-köz- gyűlés XXXIV. ülésszakára. A konferencia plenáris ülésén dr. Gagyi Pálffy András elő­adását tartja (Fotó: Szántó György) Az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egye­sület szakosztályai, ipargaz­dasági bizottsága, mátrai csoportja, illetve az Orszá­gos Érc- és Ásványbánya Vállalat rendezésében — mintegy félszáz tröszt, vál­lalat, intézet, intézmény, üzem kétszáznál több szak­embere részvételével — két­napos konferencia kezdődött szerdán délelőtt Egerben, a Technika Házában. A rangos találkozón meg­jelenteket — közöttük Barta Alajost, a megyei pártbizott­ság titkárát, Maróti Sándort, a megyei tanács elnökhelyet­tesét, Csépányi Sándort, a KGM miniszterhelyettesét, dr. Kapolyi Lászlót, a NIM miniszterhelyettesét, Kovács Jánost, a városi párt- bizottság titkárát és dr. Var­ga Jánost, a városi tanács elnökét — Kreffly Gábor, a tudományos egyesület or­szágos elnöke köszöntötte. A konferenciát bevezető plenáris ülésen elsőként dr. Gagyi Pálffy András Kos- suth-díjas, az Országos Érc­es. Ásványbányák igazgatója tartott előadást a szakma helyzetéről, lehetőségeiről, VI. ötéves tervre vonatkozó elképzeléseiről. Ennek során rövid áttekintést adott az érc- és ásványbányászat fej­lődéséről, eredményeiről, je­lenlegi gondjairól, illetve a jövőt érintő fontos, de mind­máig tisztázatlan kérdéseiről. Kiemelte a versenyképes, illetve importpótló termékek szerepét, hangsúlyozta a — megyénket is érintő — mész­kőtermékek őrlemények iránt rohamosan növekvő kereslet mind jobb kielégítésének szükségességét, a gyöngyös- oroszi kutatások folytatásá­nak, az istenmezeji fejlesz­téseknek időszerűségét. Ezután Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszter­helyettes a vaskohászat táv­lati fejlesztési koncepcióját érintő hazai ásványvagyon- kincsek hasznosításáról szólt. Dr. Kapolyi László nehéz­ipari miniszterhelyettes pe­dig a hazai nyersanyag- és energiagazdálkodás tenni­valóiról, a kitermelő ipar soron következő feladatairól, termésieti kincseink komp­lex hasznosításáról, a mi­nél magasabb feldolgozási szint elérésének jelentőségé­ről tartott ugyancsak érdek­lődéssel kísért előadást. A plenáris ülés kedves epizódjaként kitüntetések átadására is sor került. En­nek alkalmával Kreffly Gá­bor — az egyesület elnöksé­gének megbízásából — Csé­pányi Sándor miniszterhe­lyettesnek, okleveles kohó­mérnöknek, aki három évti­zeden át művelte kimagasló­an szakmáját az ózdi és a diósgyőri kohászati üzemek­ben, s jelenlegi posztján is sikeresen szolgálja a tudo­mányt, átadta a „Debreceni Márton” emlékérmet. Ugyan­ekkor dr. Kapcxlyá Lászlő, miniszterhelyettest, öklévé1?: les bányamérnököt, a mű­szaki tudományok doktorát, az MTA levelező tagját, a „Péch Antal" emlékéremmel tisztelte meg hasonlóan ered­ményes munkásságáért. A konferencia délutáni ré­szében a vas- és mangán- ércvagyon hasznosításának témáiról esett szó, míg a részt vevő külföldi vendé­gek közül J. G. Szkornya- kov, a Giprocvet főmunka­társa a szovjet föld alatti ércbányászat kérdéseiről tar­tott előadást. Az „Érc- és ásványvagyo- nunk komplex hasznosítása” címet viselő országos kon­ferencia ma, csütörtökön reg­gel 9 órakor folytatja mun­káját. Gyóni Gyula SZERELIK A RENDELŐINTÉZET MŰSZEREIT - INDUL A II. ÜTEM NINCS ELÉG BURKOLÓANYAG Helyzetjelentés az egri kórház építéséről Három éve és kilenc hó­napja, 1976 januárjában vet­ték birtokba a Heves megyei Állami Építőipairi Vállalat dolgozni az egri I. számú kórház mögötti — Eger-pa- tak, Markhot Ferenc és Kné­zich Károly utca határolta — területet, innét számíthatjuk a nagyszabású kórházi re­konstrukció kezdetét. Az építkezés nyitánya óta folya­matos tájékoztatást adtunk arról, mit haladtak előre, ho­gyan teljesítik az I. ütemben megszabott feladatokat. Az eredmény szó szerint szem­betűnő. Régóta láthatják ugyanis az erre járók, erre utazók a kórház új, modern vonalú tömbjét. És láthatják a gépek, az emberek serény munkáját az épületek körül. A falakon belül a szakipari szerelőké a terep. — A rendelőintézet épüle­tét három hete adtuk át a MEDICOR szakembereinek, javában tart a berendezések szerelése, amivel október vé­gére készen is lesznek — mondotta Tóth Imre építés- vezető. aki a helyszínen ka­lauzolt bennünket. Megtekintettük a kórház tömbjének középső épületré­szét. ahol egy blokkban a műtők, a sebészeti és az in­tenzív osztályok 260 ággyal, valamint a röntgenesek kap­nak helyet. A szakiparosok minőségi munkájában gyö­nyörködhet a szemlélő min­denfelé. A legkorszerűbb fel­tételeket alakítják itt ki, s a legtöbb helyiségben a ta­karítás után a berendezések felszerelése is megkezdődhet folyamatosan. — Az év végéig kell át­adnunk ezt az épületrészt a MEDICOR-nak. Sajnos, nagy gondban leledzünk, mert a burkolóanyagokból, nevezetesen a linóleumból n-incs elegendő. Hatezer négyzetméter linóleumra len­ne szükség, de csak 1500 négyzetméter a készletünk. Importanyagról van szó, most folynak a tárgyalások a behozatali engedély megszer­zésére. Az építők igyekezetét di­cséri az a tény is. hogy már hozzáfogtak a II. ütem­ben épülő szülészeti és nő­gyógyászati tömb alapozási, betonozási munkáihoz. Ennek átadását 1981 második felére tervezi a HÁÉV. Jóval előbb, 1980. március 30-ra végeznek a konyha épületének munká­lataival. Nővérszállót építe­nek majd az Eger-patak Széchenyi utca felé eső te­rületén, ennek alapozását november elején kezdik meg, (kvd) Napirenden: a magyar egészségügy fejlődése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents