Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

1979. szeptenher I Jászság 79 Megérkezik a kitelepítettek első csoportja Jászladányba. A kormány Honvédelmi Bizottsága kétnapos polgári védelmi bemutatót és mód­szertani gyakorlat végrehaj­tását rendelte el Szolnok megyében. A Jászság ’79 ne­vet viselő bemutatón részt vett Csémi Károly vezérez­redes, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár, Perger Imre ezredes, a PV megbí­zott országos törzsparancs­noka, valamint a Honvédel­mi Bizottság, a minisztériu­mok, az országos főhatósá­gok, a fegyveres erők és tes­tületek képviselői, a fővá­ros és megyék párt- és ta­nácsi vezetői, a PV-törzspa- rancsnokai. A több mint 20 ezer em­bert érintő komplex bemu­tató sokoldalúságával, új­szerűségével, fegyelmezett­ségével kivívta a jelenlévők elismerését Bizonyította, hogy a Szolnok megyeiek az elmúlt évek során jól sajá­tították el a kiképzési terv­ben előírtakat, megértették és végre is tudják azt haj­tani, tudják, mit kell csele­kedniük rendkívüli idősza­kokban. hogyan kell ilyen körülmények között minden­napi munkájukat elvégezni­ük, hogyan kell az emberi életet, a társadalmi és sze­mélyi tulajdont megmente­ni, illetve biztonságba he­lyezni. Mert a rendkívüli kö­rülmények fogalmával nem feltétlenül kell csak a hábo­rúra gondolni. Egy nagyobb járvány, árvíz, tűzvész, föld­rengés. szélvihar esetén is szükség van ezekre a tudni­valókra, a gyors és határo­zott intézkedésekre, megol­dásokra. Mit is gyakoroltak két nap során a szolnokiak? A pol­gári védelmi feladatokat, a rendkívüli eseteket megelőző időszakban, a kitelepítést, a kitelepítettek befogadását a községekben, a mentést és mentesítést, valamint a ha­laszthatatlan helyreállítások végzését, többek között az ellenség tömegpusztító fegy­verekkel végrehajtott csa­pásainak színhelyén. Ennek első mozzanata az úgynevezett veszélyeztetett területben lévőa kjtelepíté­se. biztonságba helyezése volt. Ezt a szolnoki papírgyár mun­kásai családtagjaikkal, vala­mint a város két körzeté­inek lakói hajtották végre Jászladányba és Jászapátiba. Külön vonatok és buszok vitték az utasokat, akiket szívélyesen fogadtak a fal­vakban. De derű uralta az utasokat is, mintha jó han­gulatú majálisra utaztak volna. A gyerekek meg ki­mondottan jutalomnak te­kintették a váratlan utazást. Az is feltűnő volt, hogy a feladattal járó adminisztrá­ciós munkát is milyen gyor­san elvégezték. Ebből bizony sokan tanulhatnának néhány irodában. A nyilvántartásba vétel perceket vett igénybe. Ugyanígy Jászladányban — ahol jártunk többek között — pillanatokon belül meg­kapták a lakáscímeket, ne­veket, akik befogadták a „kitelepítetteket”. Ugyanígy gyorsan ment az egynapi hideg élelem szétosztása is. A csomag kenyeret, húskon­zervet. sajtot, lecsókonzer- vet (kolbásszal), paprikát és édességet tartalmazott. A gyakorlat másik nagy mozzanata volt a teljes el­zárkózás végrehajtása. Ezt a Kengyel községbeliek mu­tatták be. Amikor megszó­lalt a sziréna, a falu vala­mennyi lakója hermetiku­san elzárkózott lakásába, abból a feltételből kiindul­va, hogy Szolnok városát atomcsapás érte és a fertő­zött anyagokat a szél a köz­ség felé sodorja. Szabályszerűen kihalt falu képét mutatta a község. Még a legkisebbek, a bölcső- dések, óvodások és az is­kolások is elzárkóztak. Itt láthattunk először gyakor­latban bemutatva a legújabb gyermekvédő készülékeket, ruhákat, stb. Ot.tjártunkkor Barton Csilla. Fűzfa Andi. Bánhidi Mónika és Jancsó Csaba óvodások nemcsak önállóan, de egymással ver­senyezve öltöztek be, vették fel még a gázálarcot is. Va­lamelyikük kitalálta, ez az „űrhajós ruha” —. s jó űr­hajósdit játszani. Szinte di­vatot csináltak belőle a gye­rekek. A lakóházaknál is fegyelmezetten, az előírá­soknak megfelelően saját eszközeikkel, takarókkal, nylonfóliával, szalmabálák­kal, deszkákkal, szivacssza­lagokkal védték házukat, kútjaikat, takarmányaikat, állataikat. Az előírásoknak megfelelően készült el a községi földóvóhely is, mint ahogy Mezőtúron a helyi Magyar—Mongol Barátság Tsz 11. területének központi telepén is. Az idejében meg­tett intézkedések eredmé­nyeként kapkodásnak, ide­geskedésnek semmi nyoma nem volt. A major szélén fóliával letakart kazlak so­ra dicsérte a növényvédelmi szakasz munkáját. Az istálló előtt egy trak­torra szerelt aggregátor — protípus — biztosította az elzárt állatok friss levegő­vel való ellátását, a levegő áramoltatását. A bizottság gyakorlatra való jó felké­szülést tapasztalt a szövet­kezetben. A gazdaság PV- egységei 50 személyes óvó­helyet építettek, szalmabá­lák, fóliák felhasználásával bemutatták a betakarított termények védett elhelyezé­sét, az állattartó épületek hermetizálását, a bejáratok légzsilippel történő ellátását, szénaszárító ventillátorok se­gítségével a szűrt levegő biztosítását, a radiológiai, biológiai vegyi ellenőrzés és riasztás megszervezését, az ezzel kapcsolatos mentesítés­re való felkészülést, a dol­gozók és családtagjaik komp­lex kiszóródás elleni védel­mét, az elsötétítés megszer­vezését. Másnap Üjsz&sz határá­ban folytatódott a gyakor­lat. Itt azok a PV-erők ütöt­tek tábort, amelyek menet­végrehajtás után összevon­tan részt vettek Szolnok atomsújtotta területének mentesítésében. Ezt a fel­adatot a • szolnoki, papírgyár mellett hajtották végre. A gyár bővítése miatt szaná­lásra kerülő terület volt a színhelye a félelmetes lát­ványnak. Lángoló házak, pattogó palacserepek, zsin­delyek. gerendák, égig go- molygó fekete füstfelhők, olaj- és benzinszag, még a harcedzett férfiak arcát is elkomorította. Az imitáció jól mutatta, milyen károkat is okozhat egy esetleges nukleáris háború. Előbb a lánctalpas gépek vágtak utat a törmelékek, romok, omló falak halma­zán. Ezen az úton érkeztek meg a tűzoltók markolók és ásógépek, dömperek, autók, a felderítő és á szakszolgá- latosok. Kemény munka kezdődött az izzó hőségben és a gázálarcban. Végül is megszelídültek a lángok, ki­mentettek több száz embert a romok alól, melyek elta­karítását is látványosan csi­nálták a polgári védelmis- ták. Ugyanilyen tervszerűen végezték el a sebesültek kö­tözését, az elsősegélynyúj­tást, valamint a szükségkór­házba való szállítását, ahol a sugárvédelem mellett a sebesülésnek megfelelő ke­zelést. vagy operációt vé­gezték el az orvosok. A kétnapos, kitűnően si­került gyakorlat és módszer­tani bemutató . díszszemlével ért véget Szolnok város fő­terén. Fazekas István HHHHI Az óvodások „űrha.jósruhában” Égnek csapnak az atomcsapást imi- Sebesültmentés az óvóhelyről táló lángok Szolnokon (Fotó: Hegedűs Ferenc) Kirakatverseny A Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokság megyei szintű kirakatversenyt szervez a Heves megyei tanács vb kereskedelmi osztályának közreműködésével a fegyveres erők napja tiszteletére. A rendezvény témája: az élelmisze­rek megelőző radiológiai, biológiai, vegyi védelme a kereske­delemben és a háztartásban. A kirakatversenyben részt vesznek: a Heves megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, az egri, a gyöngyösi, a hatvani és a hevesi áfészek kirakatrendezői. A rendezvény helyei: Eger: Élelmiszerbolt (Dobó tér), ABC-áruház (piac), „Bástya” ABC-áruház, Szövetkezeti ÁBC-árűház (Lenin út), ABC-áruház (Hadnagy út). Szövet­kezeti ABC-áruház (Cebokszári ltp.), ABC-áruház (Lenin u. 12.) Gyöngyös: ABC-áruház (Fő tér). ABC-áruház (Déli vá­rosrész). ABC-áruház (Április 4. tér), ABC-áruház (Mátra-ka_ pu). Hatvan: ABC-áruház (Dózsa Gy. tér), ABC-áruház (Űj- Hatvan), Heves: ABC-áruház (központ).'A kirakatok meg- megtekinthetök: 1979. szeptember 29-től. október 07-ig. Á lakóházi tüzek jellemzői Az elmúlt évben — ezen a helyen — már foglalkoz­tunk azzal a kérdéssel, hogy mi a lakosság feladata a tűz oltásának módszereiről és eszközeiről már részletes ismereteket közöltünk. E cikksorozat keretében lakó­épületeinket (annak helyi­ségeit) elsősorban mentő­tűzvédelmi szempontok alapján elemezzük. Ennek során sorra vesszük a lakó­épületek jellemzőit, amelye­ket a lakásokban keletkezett tüzek oltása során mind a lakóházban tartózkodóknak, mind az oltás résztvevőinek figyelembe kell venniük az eredményes oltás, valamint az élet- és tárgymentés ér. dekében. 1. Lakóházak jel­lemzői. Hazánk városaiban és falvaiban épült lakóhá­zakról egységes, rövid jel­lemzést adni szinte lehetet­len. Az egyes lakóépületek — anyaguk, szerkezeti fel­építésük és rendeltetésüket illetően a helyiségek szerint — nemcsak az építés ideje, de olykor a tájegység sze­rint is elkülönülnek és igen különbözőek. (Más a nap­jainkban és 80—100 évvel ezelőtt épített, de már a fa­lun vagy városban felépült és ugyancsak más a hegyvi­déken és az alföldön épült lakóház anyaga szerint és kivitelzés szerint is.) Még­is mielőtt a lakóházakban keletkezett tüzek jellemzőit, a tűz oltásának módozatait és az alkalmazható oltóanya­got sorra vennénk, egy rö­vid áttekintést kell adni az épületszerkezetekről, az épí­tőanyagokról, valamint a ki­vitelezési módozatokról. Ugyanis ezek nagymérték­ben befolyásolják a keletke­zett tüzek „kifejlődését”, terjedését, s nem utolsósor­ban meghatározzák az oltó­anyagokat és az oltás módo­zatát. Mentőtűzvédelmi szempontból igen lényeges az, hogy milyen a lakóháza­ink, lakásaink megközelíté­si lehetősége. A kérdésfelte­vés furcsának tűnhet, hi­szen az csak természetes, hogy a lakóházat — ha azt lakják — meg lehessen kö­zelíteni. Mégis ha akár a legmodernebb lakótelepein­ken épült lakóházakat is vizsgáljuk, már nem ilyen egyértelmű a válasz, a vizs­gálat eredménye. Lakótele­peink tervezői ugyanis nem minden esetben gondolnak arra, hogy a lakóépületeket a tűz oltása céljából tűzol­tó gépjármű-fecskendőkkel: a középmagas és magas la­kóépületekből a bajba ju­tottak mentését szolgáló gé- pezetes tűzoltólétrákkal meg lehessen közelíteni. Ezt a lakóépületek körül létesí­tett parkok sok helyen nem teszik lehetővé. A több ton­na súlyú járművek a pázsi­ton, a laza talajon, meg­süllyednek, sőt fel is borul­hatnak. A tűzoltásra kivo­nult tűzoltórajok — nem­csak nálunk, de szinte az egész világon — még akkor is gondban vannak, ha az új lakótelepeken az utakat már kiépítették. Ha a laká­sok megközelítését nem a törmelékhalmazok és a te­repet felszabdaló árkok aka­dályozzák, akkor ott van­nak a közlekedési utakon parkírozó személygépkocsik tucatjai. A lakóházaink folyosóin a közlekedést gyakran nehezí-y tik az ott elhelyezett beren­dezési tárgyak (ládák, hasz­nálaton kívüli bútorok, stb.). Ezek veszélyhelyzetben nemcsak nehezítik a mene­külést, de ha éghetőek — meggyulladva — lehetet­lenné is tehetik a lakásból való kijutást is. A lakóépü­lete épületszerkezetei (fő­falak, válaszfalak, födémek) általában tűzálló anyagból készülnek. A főbb épület- szerkezetek közül a vízszin­tes elválasztásoknak (a fö­démeknek) van a legna­gyobb jelentőségük, mert a felfelé terjedő tűzzel szem. beni ellenállóképességük biztosítéka annak, hogy a tűz nem terjed át a felsőbb szintre. A tűz terjedési irá­nyát, sebességét és az oltá­si munkálatok eredményes­ségét a főfalakon, válaszfa­lakon és födémeken lévő áttörések (ajtók, ablakok, csővezetékek átvezetései) száma, méretei és elhelyezése nagymértékben befolyásolja. Természetes, hogy a tűz az éghető szerkezeti elemeken (fából készült falakon, födé­meken) átterjed, miután azok átégnek. De azzal is számolnunk kell, hogy ha a nem éghető anyagból (be­ton, tégla) készült épület- szerkezeti részek üreges szerkezetűek vagy azokon különböző nyílások, áttörések vannak, azokon — nagy tá­volságra, több emelet ma­gasságra is — átterjed a tűz. Nagymértékben lehetséges ez a lépcsőházakon, szellőző-, szemétgyűjtő csatornákon, közműszolgáltatás csőrend­szerein, személy és teherfel­vonó aknákon keresztül is. A lakóépületek egyes helyi­ségei egymással közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban vannak: egyik helyiségből a másik megközelíthető, vagy éppen tűzbiztosán elválasz­tott. (Ugyanez mondható el a több szintes lakóházak egyes lakásairól is.) Mind­ezek — mint később látni fogjuk — lényegesen befo­lyásolják a keletekezett tűz tovaterjedését, Kifejlődését. Lukács Béla tűzoltó őrnagy.

Next

/
Thumbnails
Contents