Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
1979. szeptenher I Jászság 79 Megérkezik a kitelepítettek első csoportja Jászladányba. A kormány Honvédelmi Bizottsága kétnapos polgári védelmi bemutatót és módszertani gyakorlat végrehajtását rendelte el Szolnok megyében. A Jászság ’79 nevet viselő bemutatón részt vett Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Perger Imre ezredes, a PV megbízott országos törzsparancsnoka, valamint a Honvédelmi Bizottság, a minisztériumok, az országos főhatóságok, a fegyveres erők és testületek képviselői, a főváros és megyék párt- és tanácsi vezetői, a PV-törzspa- rancsnokai. A több mint 20 ezer embert érintő komplex bemutató sokoldalúságával, újszerűségével, fegyelmezettségével kivívta a jelenlévők elismerését Bizonyította, hogy a Szolnok megyeiek az elmúlt évek során jól sajátították el a kiképzési tervben előírtakat, megértették és végre is tudják azt hajtani, tudják, mit kell cselekedniük rendkívüli időszakokban. hogyan kell ilyen körülmények között mindennapi munkájukat elvégezniük, hogyan kell az emberi életet, a társadalmi és személyi tulajdont megmenteni, illetve biztonságba helyezni. Mert a rendkívüli körülmények fogalmával nem feltétlenül kell csak a háborúra gondolni. Egy nagyobb járvány, árvíz, tűzvész, földrengés. szélvihar esetén is szükség van ezekre a tudnivalókra, a gyors és határozott intézkedésekre, megoldásokra. Mit is gyakoroltak két nap során a szolnokiak? A polgári védelmi feladatokat, a rendkívüli eseteket megelőző időszakban, a kitelepítést, a kitelepítettek befogadását a községekben, a mentést és mentesítést, valamint a halaszthatatlan helyreállítások végzését, többek között az ellenség tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott csapásainak színhelyén. Ennek első mozzanata az úgynevezett veszélyeztetett területben lévőa kjtelepítése. biztonságba helyezése volt. Ezt a szolnoki papírgyár munkásai családtagjaikkal, valamint a város két körzetéinek lakói hajtották végre Jászladányba és Jászapátiba. Külön vonatok és buszok vitték az utasokat, akiket szívélyesen fogadtak a falvakban. De derű uralta az utasokat is, mintha jó hangulatú majálisra utaztak volna. A gyerekek meg kimondottan jutalomnak tekintették a váratlan utazást. Az is feltűnő volt, hogy a feladattal járó adminisztrációs munkát is milyen gyorsan elvégezték. Ebből bizony sokan tanulhatnának néhány irodában. A nyilvántartásba vétel perceket vett igénybe. Ugyanígy Jászladányban — ahol jártunk többek között — pillanatokon belül megkapták a lakáscímeket, neveket, akik befogadták a „kitelepítetteket”. Ugyanígy gyorsan ment az egynapi hideg élelem szétosztása is. A csomag kenyeret, húskonzervet. sajtot, lecsókonzer- vet (kolbásszal), paprikát és édességet tartalmazott. A gyakorlat másik nagy mozzanata volt a teljes elzárkózás végrehajtása. Ezt a Kengyel községbeliek mutatták be. Amikor megszólalt a sziréna, a falu valamennyi lakója hermetikusan elzárkózott lakásába, abból a feltételből kiindulva, hogy Szolnok városát atomcsapás érte és a fertőzött anyagokat a szél a község felé sodorja. Szabályszerűen kihalt falu képét mutatta a község. Még a legkisebbek, a bölcső- dések, óvodások és az iskolások is elzárkóztak. Itt láthattunk először gyakorlatban bemutatva a legújabb gyermekvédő készülékeket, ruhákat, stb. Ot.tjártunkkor Barton Csilla. Fűzfa Andi. Bánhidi Mónika és Jancsó Csaba óvodások nemcsak önállóan, de egymással versenyezve öltöztek be, vették fel még a gázálarcot is. Valamelyikük kitalálta, ez az „űrhajós ruha” —. s jó űrhajósdit játszani. Szinte divatot csináltak belőle a gyerekek. A lakóházaknál is fegyelmezetten, az előírásoknak megfelelően saját eszközeikkel, takarókkal, nylonfóliával, szalmabálákkal, deszkákkal, szivacsszalagokkal védték házukat, kútjaikat, takarmányaikat, állataikat. Az előírásoknak megfelelően készült el a községi földóvóhely is, mint ahogy Mezőtúron a helyi Magyar—Mongol Barátság Tsz 11. területének központi telepén is. Az idejében megtett intézkedések eredményeként kapkodásnak, idegeskedésnek semmi nyoma nem volt. A major szélén fóliával letakart kazlak sora dicsérte a növényvédelmi szakasz munkáját. Az istálló előtt egy traktorra szerelt aggregátor — protípus — biztosította az elzárt állatok friss levegővel való ellátását, a levegő áramoltatását. A bizottság gyakorlatra való jó felkészülést tapasztalt a szövetkezetben. A gazdaság PV- egységei 50 személyes óvóhelyet építettek, szalmabálák, fóliák felhasználásával bemutatták a betakarított termények védett elhelyezését, az állattartó épületek hermetizálását, a bejáratok légzsilippel történő ellátását, szénaszárító ventillátorok segítségével a szűrt levegő biztosítását, a radiológiai, biológiai vegyi ellenőrzés és riasztás megszervezését, az ezzel kapcsolatos mentesítésre való felkészülést, a dolgozók és családtagjaik komplex kiszóródás elleni védelmét, az elsötétítés megszervezését. Másnap Üjsz&sz határában folytatódott a gyakorlat. Itt azok a PV-erők ütöttek tábort, amelyek menetvégrehajtás után összevontan részt vettek Szolnok atomsújtotta területének mentesítésében. Ezt a feladatot a • szolnoki, papírgyár mellett hajtották végre. A gyár bővítése miatt szanálásra kerülő terület volt a színhelye a félelmetes látványnak. Lángoló házak, pattogó palacserepek, zsindelyek. gerendák, égig go- molygó fekete füstfelhők, olaj- és benzinszag, még a harcedzett férfiak arcát is elkomorította. Az imitáció jól mutatta, milyen károkat is okozhat egy esetleges nukleáris háború. Előbb a lánctalpas gépek vágtak utat a törmelékek, romok, omló falak halmazán. Ezen az úton érkeztek meg a tűzoltók markolók és ásógépek, dömperek, autók, a felderítő és á szakszolgá- latosok. Kemény munka kezdődött az izzó hőségben és a gázálarcban. Végül is megszelídültek a lángok, kimentettek több száz embert a romok alól, melyek eltakarítását is látványosan csinálták a polgári védelmis- ták. Ugyanilyen tervszerűen végezték el a sebesültek kötözését, az elsősegélynyújtást, valamint a szükségkórházba való szállítását, ahol a sugárvédelem mellett a sebesülésnek megfelelő kezelést. vagy operációt végezték el az orvosok. A kétnapos, kitűnően sikerült gyakorlat és módszertani bemutató . díszszemlével ért véget Szolnok város főterén. Fazekas István HHHHI Az óvodások „űrha.jósruhában” Égnek csapnak az atomcsapást imi- Sebesültmentés az óvóhelyről táló lángok Szolnokon (Fotó: Hegedűs Ferenc) Kirakatverseny A Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokság megyei szintű kirakatversenyt szervez a Heves megyei tanács vb kereskedelmi osztályának közreműködésével a fegyveres erők napja tiszteletére. A rendezvény témája: az élelmiszerek megelőző radiológiai, biológiai, vegyi védelme a kereskedelemben és a háztartásban. A kirakatversenyben részt vesznek: a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, az egri, a gyöngyösi, a hatvani és a hevesi áfészek kirakatrendezői. A rendezvény helyei: Eger: Élelmiszerbolt (Dobó tér), ABC-áruház (piac), „Bástya” ABC-áruház, Szövetkezeti ÁBC-árűház (Lenin út), ABC-áruház (Hadnagy út). Szövetkezeti ABC-áruház (Cebokszári ltp.), ABC-áruház (Lenin u. 12.) Gyöngyös: ABC-áruház (Fő tér). ABC-áruház (Déli városrész). ABC-áruház (Április 4. tér), ABC-áruház (Mátra-ka_ pu). Hatvan: ABC-áruház (Dózsa Gy. tér), ABC-áruház (Űj- Hatvan), Heves: ABC-áruház (központ).'A kirakatok meg- megtekinthetök: 1979. szeptember 29-től. október 07-ig. Á lakóházi tüzek jellemzői Az elmúlt évben — ezen a helyen — már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mi a lakosság feladata a tűz oltásának módszereiről és eszközeiről már részletes ismereteket közöltünk. E cikksorozat keretében lakóépületeinket (annak helyiségeit) elsősorban mentőtűzvédelmi szempontok alapján elemezzük. Ennek során sorra vesszük a lakóépületek jellemzőit, amelyeket a lakásokban keletkezett tüzek oltása során mind a lakóházban tartózkodóknak, mind az oltás résztvevőinek figyelembe kell venniük az eredményes oltás, valamint az élet- és tárgymentés ér. dekében. 1. Lakóházak jellemzői. Hazánk városaiban és falvaiban épült lakóházakról egységes, rövid jellemzést adni szinte lehetetlen. Az egyes lakóépületek — anyaguk, szerkezeti felépítésük és rendeltetésüket illetően a helyiségek szerint — nemcsak az építés ideje, de olykor a tájegység szerint is elkülönülnek és igen különbözőek. (Más a napjainkban és 80—100 évvel ezelőtt épített, de már a falun vagy városban felépült és ugyancsak más a hegyvidéken és az alföldön épült lakóház anyaga szerint és kivitelzés szerint is.) Mégis mielőtt a lakóházakban keletkezett tüzek jellemzőit, a tűz oltásának módozatait és az alkalmazható oltóanyagot sorra vennénk, egy rövid áttekintést kell adni az épületszerkezetekről, az építőanyagokról, valamint a kivitelezési módozatokról. Ugyanis ezek nagymértékben befolyásolják a keletkezett tüzek „kifejlődését”, terjedését, s nem utolsósorban meghatározzák az oltóanyagokat és az oltás módozatát. Mentőtűzvédelmi szempontból igen lényeges az, hogy milyen a lakóházaink, lakásaink megközelítési lehetősége. A kérdésfeltevés furcsának tűnhet, hiszen az csak természetes, hogy a lakóházat — ha azt lakják — meg lehessen közelíteni. Mégis ha akár a legmodernebb lakótelepeinken épült lakóházakat is vizsgáljuk, már nem ilyen egyértelmű a válasz, a vizsgálat eredménye. Lakótelepeink tervezői ugyanis nem minden esetben gondolnak arra, hogy a lakóépületeket a tűz oltása céljából tűzoltó gépjármű-fecskendőkkel: a középmagas és magas lakóépületekből a bajba jutottak mentését szolgáló gé- pezetes tűzoltólétrákkal meg lehessen közelíteni. Ezt a lakóépületek körül létesített parkok sok helyen nem teszik lehetővé. A több tonna súlyú járművek a pázsiton, a laza talajon, megsüllyednek, sőt fel is borulhatnak. A tűzoltásra kivonult tűzoltórajok — nemcsak nálunk, de szinte az egész világon — még akkor is gondban vannak, ha az új lakótelepeken az utakat már kiépítették. Ha a lakások megközelítését nem a törmelékhalmazok és a terepet felszabdaló árkok akadályozzák, akkor ott vannak a közlekedési utakon parkírozó személygépkocsik tucatjai. A lakóházaink folyosóin a közlekedést gyakran nehezí-y tik az ott elhelyezett berendezési tárgyak (ládák, használaton kívüli bútorok, stb.). Ezek veszélyhelyzetben nemcsak nehezítik a menekülést, de ha éghetőek — meggyulladva — lehetetlenné is tehetik a lakásból való kijutást is. A lakóépülete épületszerkezetei (főfalak, válaszfalak, födémek) általában tűzálló anyagból készülnek. A főbb épület- szerkezetek közül a vízszintes elválasztásoknak (a födémeknek) van a legnagyobb jelentőségük, mert a felfelé terjedő tűzzel szem. beni ellenállóképességük biztosítéka annak, hogy a tűz nem terjed át a felsőbb szintre. A tűz terjedési irányát, sebességét és az oltási munkálatok eredményességét a főfalakon, válaszfalakon és födémeken lévő áttörések (ajtók, ablakok, csővezetékek átvezetései) száma, méretei és elhelyezése nagymértékben befolyásolja. Természetes, hogy a tűz az éghető szerkezeti elemeken (fából készült falakon, födémeken) átterjed, miután azok átégnek. De azzal is számolnunk kell, hogy ha a nem éghető anyagból (beton, tégla) készült épület- szerkezeti részek üreges szerkezetűek vagy azokon különböző nyílások, áttörések vannak, azokon — nagy távolságra, több emelet magasságra is — átterjed a tűz. Nagymértékben lehetséges ez a lépcsőházakon, szellőző-, szemétgyűjtő csatornákon, közműszolgáltatás csőrendszerein, személy és teherfelvonó aknákon keresztül is. A lakóépületek egyes helyiségei egymással közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban vannak: egyik helyiségből a másik megközelíthető, vagy éppen tűzbiztosán elválasztott. (Ugyanez mondható el a több szintes lakóházak egyes lakásairól is.) Mindezek — mint később látni fogjuk — lényegesen befolyásolják a keletekezett tűz tovaterjedését, Kifejlődését. Lukács Béla tűzoltó őrnagy.
