Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA Eredményesen működnek a család- és nővédelmi tanácsok Gyesen 277 ezren — Népesedéspolitikai helyzetkép Friss takarmány - naponta Á népesedéspolitikai célok elérését korábban jól ser­kentő szociálpolitikai támo­gatások ma már nem ösztö­nöznek kellőképpen a népe­sedési helyzet javítására, a több gyermek vállalására. Ez volt az egyik sarkala­tos megállapítása annak a jelentésnek, amelynek alap­ján a Minisztertanács a né­pesedési helyzet alakulásá­val, a népesedéspolitikai in­tézkedések hatásával foglal­kozott. Az egészségügyi miniszter és a KSH elnöke közösen tá­jékoztatta e témában a kor­mányt, mégpedig az elmúlt két év tapasztalatai alapján, (ugyanis legutóbb 1977-ben szerepelt ilyen jelentés a Minisztertanács napirendjén). A mostani helyzet a ko­rábbi adatok tükrében ele­mezhető reálisan. Öt év statisztikai adatai állnak rendelkezésre. 1974. második félévében és 1975- ben — az akkor új intézke­dések hatására — növeke­dett a születések száma; 1976-tól viszont csökkenni kezdett. Ennek egyik alap­vető oka a szülőképes kor­ba lépő nők számának fo­kozatos csökkenése. Ugyan­akkor a népesedéspolitikai intézkedések hatása is — összességében — valamelyest lanyhult. A legutóbbi rep­rezentatív családtervezési vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatal há­zasok változatlanul két — egyre kevésbé három — gye­rekkel számolnak. A har­madik gyermek vállalását családipótlék-rendszerünk — és a többi szociálpolitikai juttatás — nem ösztönzi kellően. Kedvező jelenség, hogy a születések számának 1974. és 1975. évi nagyobb arányú emelkedése következtében kismértékben javult az or­szág népességének kormeg­oszlása: emelkedett a gyer- mekkorúak száma, és a né­pesség öregedési folyamata átmenetileg lelassult. Arról is tájékozódott most a Minisztertanács, hogy ko­rábbi határozata és szociál­politikai intézkedései ha­tárára növekedett a társada­lom tehervállalása a gyer­meknevelés költségeiben, ja­vultak —. ha nem is min­den tekintetben — a gyer­mekek vállalásának és ne­velésének feltételei, a gyer­mekgondozási segélyt — an­nak ellenére, hogy reálérté­Magyar halkeltető Irakban Komplett halszaporító gaz­daságot épít fel Irakban, az Agrober fővállalkozásával, több gépipari vállalat. Az erről szóló 2,7 millió dollár értékű exportmegállapodást a Bagdadi Állami Halászati Szervezettel írták alá. A gazdaságot az iraki fő­város közelében létesítik. 1982-től a tervek • szerint évente 200 millió hallárvát szaporítanak az ország hal­gazdaságai részére, s azok­kal a halakkal telepítik be a természetes tavakat is. A magyar ipar jövőre kezdi meg a halkeltető üzem ki­vitelezését. és a berendezé­sek szállítását. Az ehhez tar­tozó halastavakat magyar tervek alapján alakítják ki az iraki vállalkozók. Ugyan­akkor mi építtetjük ki a gazdaság víz- és elektromos sneriga ellátását biztosító hálózatot. Az Agrober ki­képzi a szakembereket, és segít a létesítmény üzembe helyezésénél is. A vállalatnak ez az első ilyen jellegű exportszerző­déMl ke csökkent — továbbra is a szülő nők. mintegy 80 szá­zaléka veszi igénybe. 1978 végén például 277 ezer nő (a foglalkoztatottak csaknem 6 százaléka) volt gyesen. A főként nőket foglalkoztató munkahelyeken gondot okoz az anyák tartósabb kiesése a munkából. Egyelőre nem hoztak megfelelő eredményt azok a különféle vállalkozá­sok. amelyekkel meg akarják oldani a gyermekgondozási segélyen lévő anyák foglal­koztatását. A gyermekvállalást ösz­tönző eszközök, juttatások közül továbbra is fontos — alighanem a legfontosabb — tényező, a lakás. A fiatal házas igénylőknek — név­jegyzék és lépcsőzetes cse­re útján — 1978-ban 18 804 lakást utaltak ki, 7 ezerrel többet, mint 1973- ban. Az utóbbi hat év alatt a tanácsok csaknem 24 ezer lakást juttattak a három- és több gyermekes igénylők­nek: ennek ellenére az igénylők száma növekedett, s a várakozási idő a koráb­ban számított két év helyet jelenleg körülbelül két és fél év. Az V. ötéves tervre elő­irányzott gyermekintézmé­nyi fejlesztések valamelyest elmaradtak a tervezettől. 1978 végén — az 1973. évi­nél 13 ezerrel több — össze­sen 58 ezer hely volt a böl­csődékben. de még így is nagy a zsúfoltság. Az óvo­dai hálózat fejlesztésében jelentős javulás csak a kö­vetkező tervidőszakban vár­ható. A gyermekneveléshez szükséges holmik tekinteté­ben javult a kínálat, és a választék. Igaz: nem kielé­gítő mértékben, s a jelentős állami támogatás mellett sem csökkent a gyermekru­házati cikkek ára. A rögzí­tett áras ruhafélék nagy té­telt képviselnek a kínálat­ban. A nők egészségvédelmének javítása és az újszülöttek egészségének megóvása ér­dekében kidolgozott komp­lex program előirányozta a nem kívánt terhesség elleni védekezést, a terhesgondo­zás. a szüléssel kapcsolatos orvosi munka és az újszülött­ellátás összehangolt, egyide­jű fejlesztését. E tekintet­ben az utóbbi két évben to­vábbi előrehaladás történt. A házasság előtti, valamint a család- és nővédelmi ta­nácsadások rendszere tovább fejlődött; és — a kezdeti bi­zonytalankodások, néhol for­mális tevékenység után — ma már hatékony segítséget jelent az egészséges életmód és a korszerű családtervezési szokások kialakításához. A 17—19 éves nők közül minden negyedik alkalmazza a korszerű fo­gamzásgátlás valamelyik módszerét. Ennek is köszön­hető, hogy a terhességmeg­szakítások száma az 1973. évi 170 ezerről 1978-ban 84 ezerre csökkent, de nem ki­elégítő a helyzet a 20 éven aluli korosztály terhesség­megelőzésében. Mérséklődött a koraszülések gyakorisága, és — hosszú ideig tartó stagnálás után — javult a csecsemőhalálozási arány: 1978-ban 20 ezrelék volt az, 1973. évi 34 ezrelékkel szem­ben. Ebben is jelentős szerepe van a már országosan meg­szervezett család- és nővé­delmi tanácsadóknak, vala­mint az újszülöttek intenzív ellátását biztosító közpon­toknak. Az eddigi eredményeket to­vább fejlesztve, hatékonyab­bá kell tenni a fiatalok tu­datformálását az anyai hi­vatással, a családi életre felkészüléssel kapcsolatban. Ezt elősegítik az általános és középfokú iskolákban életbe léptetett új nevelési- oktatási tervek is, amelyek a korábbinál hangsúlyozot­tabban veszik figyelembe a szemléletformálódás ilyen feladatait. Az iskolán kívüli propagandában és szemlé­letformálásban még nagyon sok a teendő, különösen a közművelődési intézmények részéről. Tóth Ferenc A pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet állattenyésztői nagy gondot fordítanak arra. hogy májustól novemberig, naponta friss lucerna kerüljön az állatok elé. Képünkön: Magyar László, gépével naponta 30 mázsányit kaszál a lucernából. (Fotó: Szabó Sándor.) ŐSZI VÁSÁR Óriás ruhásszekrény Egészen bizonyos: a világ legnagyobb ruhásszekrényét lehet most látni a kőbányai vásárközpontban, az A-pavi- lonban, — csaknem 6400 négyzetméter, és itt találjuk a legtöbb kiállítót is. Ha ki­nyitjuk a ruhásszekrény aj­taját, óriási textil-, ruha- és cipő-, bőr- és szőrmeáru- kínálatot látunk benne. So­rolhatnánk a kiállító cégek nevét, de itt vannak az ér­dekelt kutatóintézetek és külkereskedelmi vállalatok is. Persze nincs olyan ru­hásszekrény, amelyből ne lehetne azonnal bemutatni: mikor, mit, hova vegyünk fel, és ezzel máris kész a legújabb magyar divat, amelynek bemutatóját a Ma­gyar Divat Intézet szervezi a 18-as pavilonban. Különlegességek Szegedről A hatalmas ruhásszekrény legnagyobb érdekessége: a Szegedi Ruhagyár szokásos SZÁZSZOROS VÉRADÓ Harminc év a véradómozgalom szolgálatában Ma délelőtt rendezik meg a Heves megyei Tanács Kór­háza és a Magyar Vöröske­reszt helyi vezetősége szer­vezésében a II. megyei vér- adókonferenciát. Ebből az alkalomból kerestünk meg egy olyan vöröskeresztest, aki régi aktivistája a moz­galomnak. Székfi Zoltánról, a VILA­TI egri gyárának igazgatási csoportvezetőjéről beszélge­tésünk előtt mindössze any- nyit tudtunk, hogy eddig száznális többször adott vért. — Tulajdonképpen csalá­di „örökségről” van szó — kezdte a bemutatkozást. Édesanyám ugyanis annak idején vöröskeresztes akti­vista volt. Azt hiszem, ez is közrejátszott abban, hogy korán bekapcsolódtam a vér­adómozgalomba. Először hu­szonegy évesen, 1950-ben ad­tam vért. Egy súlyos kato­nai baleset sérültjeinek volt rá sürgősen szükségük. s akkor én éppen sorkatonai szolgálatot teljesítettem. Azóta egy esztendő híján három évtized telt el. Szék­fi Zoltán — mint mondta — összesen 103 alkalommal, évente átlagosan háromszor jelentkezett a véradóállomá­sokon hogy ílymódon segít­se az orvosok felelősségtel­jes munkáját: az emberi életek megmentését. — Ez alatt az idő alatt megközelítően negyven liter vért vettek tőlem, s ez a mennyiség pontosan nyolc ember teljes vérellátását biz­tosítja. Persze, az is igaz,, hogy meglehetősen ritka a vércsoportom: nullás, Rh negatív. Éppen ezért gyak­ran előfordult, hogy az éj­szakai órákban riasztottak. Elsősorban nagyobb műté­teknél, gyors orvosi beavat­kozásoknál használják fel a vért. — Hányán élnek jelenleg az ön vérével? — Régebben még azt is tudtam, hogy kinek adták át a véremet, hiszen nem­egyszer érkezett köszönő ké­peslap. Ma már ezt nyilván­tartani csaknem lehetetlen. Ügy számolom, hogy körül­belül háromszáz „vérroko­nom” él jelenleg a megyé­ben. Sőt, egy-egy alkalom­mal a feleségemnek és a lá­nyomnak is adtam vért. A száznál is több esetből ötven felett van a térítés- mentes véradásainak száma. Székfi Zoltán azonban nem­csak véradóként lelkes ak­tivistája a mozgalomnak ... — Á VILATI egri gyárá­ban tíz esztendeig voltam T#adásiéi el c*i, s caak az el-. múlt évben hagytam fel ve­le. Kezdetben a gyárból csupán nyolcvanan adtak rendszeresen vért, ma már háromszáznál is többen. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy erre több fiatalt sikerült bevonnunk a mozgalomba. Például a most augusztusban megtartott véradónapon negyven új if­jú véradó jelent meg. Ez már csak azért is jó, mert az én generációmból bizony sokan kiesnek. Székfi Zoltánt néhány éve beválasztották a megyei vér­adásszervező bizottság tagjai közé is, munkájának elis­meréseként pedig 1977-ben megkapta a Kiváló Vér­adásszervező kitüntetést. A mozgalmon belüli további terveiről a következőket mondta: — Amíg az egészségi ál­lapotom megengedi, addig szeretnék továbbra is vért adni, emellett természetesen közreműködni a véradás­szervező munkában: tapasz­talataimat is felhasználva segíteni abban, hogy minél többen — elsősorban fiatalok — kapcsolódjanak be a mozgalomba! Szalay Zoltán finom alapanyagú konfekció öltönyválasztéka, sokféle női ruhakollekciója, de kivehe­tünk belőle egy sor újszerű, praktikus, tetszetős iskolai öltözéket is, amelyeket a Tisza-parti, immár Európa- szerte ismert ruhagyár a nemzetközi gyermekév al­kalmából készített. Termékei egyébként a Szovjetunióban, Angliában, Kanadában és Hollandiában is kedveltek, s az utóbbi időben amerikai kereskedők is szívesen vásá­rolnak tőlük. Ruházati újdonság, vásár­fia is: négyféle praktikus kordzekét készített a Zala­egerszegi Ruhagyár Junior néven. A fiatalok divatjához igazodó újdonságot a gyár jövőre hozza forgalomba. A Magyar Selyemipari Vállalat változatos színű és mintáza­tú. könnyen kezelhető, mé­rettartó textíliákkal, blúz­anyagokkal jelentkezett a vásárban. Stander 'a neve a Salgótarjáni Ruhagyár leány­ka ruhacsaládjának. Az ösz- szeállítás: „Alapruhatár” Tíz-tizenkétféle változatban darabonként megvásárolható. Az Elegant Május 1. Ruha­gyár felsőruházati terméke­ket, szabadidő-öltözékeket, blézereket mutat be, a Kő­bányai Textil Művek kiállí­tásán pedig a legkorszerűbb ddvatszöveteket láthatjuk. Mint az olasz és a spanyol A ruhához a cipő is hoz­zátartozik. Itt — mint min­den évben — álomszép és sokféle korszerű lábbeliket láthatunk, de sajnos csak itt, annál kevesebbet a szürke hétköznapokon az üzletek ki­rakataiban. Vissza-visszaté­rő gond ez a kereskedelem és az ipar közötti kapcsolat­ban, valamint a gyárak ka­pacitás- és exportproblémá­ja közötti útvesztőben. Ta­lán az idén másképp lesz — mondják a szakemberek és a kereskedők. Számíthatunk például a Simontornyai Bőr­gyár Flóra nevű olcsó, mar­habőrből gyártott, régóta ke­resett cipőfelsőrész anyagá­ra, amellyel a cipőipar fel­zárkózhat a magasabb szín­vonalhoz. A fiatalok körében régóta keresett cikk a férfi­klumpa. A Szabolcs Cipő­gyár termékének újszerűsé­ge: hazánkban ilyen típusú, talpra varrott felsőrészű klumpát még nem készítet­tek. Belföldre százezer, az NSZK-ba szintén százezer párat rendeltek belőle. Nagy érdeklődést mutat a jövő év első felére a Minőségi Cipő­gyár alkalmi viseletre készí­tett modelljei iránt a keres­kedelem. Ugyancsak nagy rendelés várható a Duna Ci­pőgyár kényelmes női lábbe­lijeiből. Évtizedek óta mu­tatkozó hiányt szüntetnek meg az új Duna-cipőkkel. A második félévi börzén a ke­reskedelem már megrendel­te a férfiak részére jó kap­tafatípussal, bőrtalppal, ki­váló minőségű felső bőrrel készített alkalmi cipőjét —. ez már megközelíti a ha­sonló olasz és spanyol láb­beliket. (B. A) Országos energiagazdálkodási tanácskozás Mérséklődött az energiafogyasztás A különféle energiataka­rékossági intézkedések már némileg éreztetik hatásukat, az utóbbi három hónapban a tavalyi hasonló időszak­kal összehasonlítva mérsék­lődött az energiafogyasztás — jelentette be Hász István, az Országos Energiagazdál­kodási Hatóság vezetője pénteken az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesü­let rendezte tanácskozáson. Mint hangsúlyozta: a köz­ponti és a vállalati intéz­kedések nyomán, s nem utolsósorban a lakosság ta­karékossága eredményeként az idén várhatóan csökken a villamos energia növekedé­sének több éve tartó 6—8 százalékos üteme, s ugyan­akkor — a gépkocsik szá­mának növekedése ellenére — a benzinfogyasztás némi csökkenésről is érkeztek je­lentések. Az energiatakaré­kosság kezdeti eredményei­nek folytatására a további feladatok között az üzemek­nél technológiai racionalizá­lások. a hulladék fokozott felhasználása, a szervezési intézkedések, s ahol lehet­séges a széntüzelésre való át­állás szüksége. Az intézkedé­sek .végrehajtása a számítá­sok szerint 1980—85 között évi egy-másfél millió tonna kőolajmegtakarítást tesznek lehetővé. HemlsuB,€f L 1979. szeptember 22., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents