Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA Eredményesen működnek a család- és nővédelmi tanácsok Gyesen 277 ezren — Népesedéspolitikai helyzetkép Friss takarmány - naponta Á népesedéspolitikai célok elérését korábban jól serkentő szociálpolitikai támogatások ma már nem ösztönöznek kellőképpen a népesedési helyzet javítására, a több gyermek vállalására. Ez volt az egyik sarkalatos megállapítása annak a jelentésnek, amelynek alapján a Minisztertanács a népesedési helyzet alakulásával, a népesedéspolitikai intézkedések hatásával foglalkozott. Az egészségügyi miniszter és a KSH elnöke közösen tájékoztatta e témában a kormányt, mégpedig az elmúlt két év tapasztalatai alapján, (ugyanis legutóbb 1977-ben szerepelt ilyen jelentés a Minisztertanács napirendjén). A mostani helyzet a korábbi adatok tükrében elemezhető reálisan. Öt év statisztikai adatai állnak rendelkezésre. 1974. második félévében és 1975- ben — az akkor új intézkedések hatására — növekedett a születések száma; 1976-tól viszont csökkenni kezdett. Ennek egyik alapvető oka a szülőképes korba lépő nők számának fokozatos csökkenése. Ugyanakkor a népesedéspolitikai intézkedések hatása is — összességében — valamelyest lanyhult. A legutóbbi reprezentatív családtervezési vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatal házasok változatlanul két — egyre kevésbé három — gyerekkel számolnak. A harmadik gyermek vállalását családipótlék-rendszerünk — és a többi szociálpolitikai juttatás — nem ösztönzi kellően. Kedvező jelenség, hogy a születések számának 1974. és 1975. évi nagyobb arányú emelkedése következtében kismértékben javult az ország népességének kormegoszlása: emelkedett a gyer- mekkorúak száma, és a népesség öregedési folyamata átmenetileg lelassult. Arról is tájékozódott most a Minisztertanács, hogy korábbi határozata és szociálpolitikai intézkedései határára növekedett a társadalom tehervállalása a gyermeknevelés költségeiben, javultak —. ha nem is minden tekintetben — a gyermekek vállalásának és nevelésének feltételei, a gyermekgondozási segélyt — annak ellenére, hogy reálértéMagyar halkeltető Irakban Komplett halszaporító gazdaságot épít fel Irakban, az Agrober fővállalkozásával, több gépipari vállalat. Az erről szóló 2,7 millió dollár értékű exportmegállapodást a Bagdadi Állami Halászati Szervezettel írták alá. A gazdaságot az iraki főváros közelében létesítik. 1982-től a tervek • szerint évente 200 millió hallárvát szaporítanak az ország halgazdaságai részére, s azokkal a halakkal telepítik be a természetes tavakat is. A magyar ipar jövőre kezdi meg a halkeltető üzem kivitelezését. és a berendezések szállítását. Az ehhez tartozó halastavakat magyar tervek alapján alakítják ki az iraki vállalkozók. Ugyanakkor mi építtetjük ki a gazdaság víz- és elektromos sneriga ellátását biztosító hálózatot. Az Agrober kiképzi a szakembereket, és segít a létesítmény üzembe helyezésénél is. A vállalatnak ez az első ilyen jellegű exportszerződéMl ke csökkent — továbbra is a szülő nők. mintegy 80 százaléka veszi igénybe. 1978 végén például 277 ezer nő (a foglalkoztatottak csaknem 6 százaléka) volt gyesen. A főként nőket foglalkoztató munkahelyeken gondot okoz az anyák tartósabb kiesése a munkából. Egyelőre nem hoztak megfelelő eredményt azok a különféle vállalkozások. amelyekkel meg akarják oldani a gyermekgondozási segélyen lévő anyák foglalkoztatását. A gyermekvállalást ösztönző eszközök, juttatások közül továbbra is fontos — alighanem a legfontosabb — tényező, a lakás. A fiatal házas igénylőknek — névjegyzék és lépcsőzetes csere útján — 1978-ban 18 804 lakást utaltak ki, 7 ezerrel többet, mint 1973- ban. Az utóbbi hat év alatt a tanácsok csaknem 24 ezer lakást juttattak a három- és több gyermekes igénylőknek: ennek ellenére az igénylők száma növekedett, s a várakozási idő a korábban számított két év helyet jelenleg körülbelül két és fél év. Az V. ötéves tervre előirányzott gyermekintézményi fejlesztések valamelyest elmaradtak a tervezettől. 1978 végén — az 1973. évinél 13 ezerrel több — összesen 58 ezer hely volt a bölcsődékben. de még így is nagy a zsúfoltság. Az óvodai hálózat fejlesztésében jelentős javulás csak a következő tervidőszakban várható. A gyermekneveléshez szükséges holmik tekintetében javult a kínálat, és a választék. Igaz: nem kielégítő mértékben, s a jelentős állami támogatás mellett sem csökkent a gyermekruházati cikkek ára. A rögzített áras ruhafélék nagy tételt képviselnek a kínálatban. A nők egészségvédelmének javítása és az újszülöttek egészségének megóvása érdekében kidolgozott komplex program előirányozta a nem kívánt terhesség elleni védekezést, a terhesgondozás. a szüléssel kapcsolatos orvosi munka és az újszülöttellátás összehangolt, egyidejű fejlesztését. E tekintetben az utóbbi két évben további előrehaladás történt. A házasság előtti, valamint a család- és nővédelmi tanácsadások rendszere tovább fejlődött; és — a kezdeti bizonytalankodások, néhol formális tevékenység után — ma már hatékony segítséget jelent az egészséges életmód és a korszerű családtervezési szokások kialakításához. A 17—19 éves nők közül minden negyedik alkalmazza a korszerű fogamzásgátlás valamelyik módszerét. Ennek is köszönhető, hogy a terhességmegszakítások száma az 1973. évi 170 ezerről 1978-ban 84 ezerre csökkent, de nem kielégítő a helyzet a 20 éven aluli korosztály terhességmegelőzésében. Mérséklődött a koraszülések gyakorisága, és — hosszú ideig tartó stagnálás után — javult a csecsemőhalálozási arány: 1978-ban 20 ezrelék volt az, 1973. évi 34 ezrelékkel szemben. Ebben is jelentős szerepe van a már országosan megszervezett család- és nővédelmi tanácsadóknak, valamint az újszülöttek intenzív ellátását biztosító központoknak. Az eddigi eredményeket tovább fejlesztve, hatékonyabbá kell tenni a fiatalok tudatformálását az anyai hivatással, a családi életre felkészüléssel kapcsolatban. Ezt elősegítik az általános és középfokú iskolákban életbe léptetett új nevelési- oktatási tervek is, amelyek a korábbinál hangsúlyozottabban veszik figyelembe a szemléletformálódás ilyen feladatait. Az iskolán kívüli propagandában és szemléletformálásban még nagyon sok a teendő, különösen a közművelődési intézmények részéről. Tóth Ferenc A pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet állattenyésztői nagy gondot fordítanak arra. hogy májustól novemberig, naponta friss lucerna kerüljön az állatok elé. Képünkön: Magyar László, gépével naponta 30 mázsányit kaszál a lucernából. (Fotó: Szabó Sándor.) ŐSZI VÁSÁR Óriás ruhásszekrény Egészen bizonyos: a világ legnagyobb ruhásszekrényét lehet most látni a kőbányai vásárközpontban, az A-pavi- lonban, — csaknem 6400 négyzetméter, és itt találjuk a legtöbb kiállítót is. Ha kinyitjuk a ruhásszekrény ajtaját, óriási textil-, ruha- és cipő-, bőr- és szőrmeáru- kínálatot látunk benne. Sorolhatnánk a kiállító cégek nevét, de itt vannak az érdekelt kutatóintézetek és külkereskedelmi vállalatok is. Persze nincs olyan ruhásszekrény, amelyből ne lehetne azonnal bemutatni: mikor, mit, hova vegyünk fel, és ezzel máris kész a legújabb magyar divat, amelynek bemutatóját a Magyar Divat Intézet szervezi a 18-as pavilonban. Különlegességek Szegedről A hatalmas ruhásszekrény legnagyobb érdekessége: a Szegedi Ruhagyár szokásos SZÁZSZOROS VÉRADÓ Harminc év a véradómozgalom szolgálatában Ma délelőtt rendezik meg a Heves megyei Tanács Kórháza és a Magyar Vöröskereszt helyi vezetősége szervezésében a II. megyei vér- adókonferenciát. Ebből az alkalomból kerestünk meg egy olyan vöröskeresztest, aki régi aktivistája a mozgalomnak. Székfi Zoltánról, a VILATI egri gyárának igazgatási csoportvezetőjéről beszélgetésünk előtt mindössze any- nyit tudtunk, hogy eddig száznális többször adott vért. — Tulajdonképpen családi „örökségről” van szó — kezdte a bemutatkozást. Édesanyám ugyanis annak idején vöröskeresztes aktivista volt. Azt hiszem, ez is közrejátszott abban, hogy korán bekapcsolódtam a véradómozgalomba. Először huszonegy évesen, 1950-ben adtam vért. Egy súlyos katonai baleset sérültjeinek volt rá sürgősen szükségük. s akkor én éppen sorkatonai szolgálatot teljesítettem. Azóta egy esztendő híján három évtized telt el. Székfi Zoltán — mint mondta — összesen 103 alkalommal, évente átlagosan háromszor jelentkezett a véradóállomásokon hogy ílymódon segítse az orvosok felelősségteljes munkáját: az emberi életek megmentését. — Ez alatt az idő alatt megközelítően negyven liter vért vettek tőlem, s ez a mennyiség pontosan nyolc ember teljes vérellátását biztosítja. Persze, az is igaz,, hogy meglehetősen ritka a vércsoportom: nullás, Rh negatív. Éppen ezért gyakran előfordult, hogy az éjszakai órákban riasztottak. Elsősorban nagyobb műtéteknél, gyors orvosi beavatkozásoknál használják fel a vért. — Hányán élnek jelenleg az ön vérével? — Régebben még azt is tudtam, hogy kinek adták át a véremet, hiszen nemegyszer érkezett köszönő képeslap. Ma már ezt nyilvántartani csaknem lehetetlen. Ügy számolom, hogy körülbelül háromszáz „vérrokonom” él jelenleg a megyében. Sőt, egy-egy alkalommal a feleségemnek és a lányomnak is adtam vért. A száznál is több esetből ötven felett van a térítés- mentes véradásainak száma. Székfi Zoltán azonban nemcsak véradóként lelkes aktivistája a mozgalomnak ... — Á VILATI egri gyárában tíz esztendeig voltam T#adásiéi el c*i, s caak az el-. múlt évben hagytam fel vele. Kezdetben a gyárból csupán nyolcvanan adtak rendszeresen vért, ma már háromszáznál is többen. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy erre több fiatalt sikerült bevonnunk a mozgalomba. Például a most augusztusban megtartott véradónapon negyven új ifjú véradó jelent meg. Ez már csak azért is jó, mert az én generációmból bizony sokan kiesnek. Székfi Zoltánt néhány éve beválasztották a megyei véradásszervező bizottság tagjai közé is, munkájának elismeréseként pedig 1977-ben megkapta a Kiváló Véradásszervező kitüntetést. A mozgalmon belüli további terveiről a következőket mondta: — Amíg az egészségi állapotom megengedi, addig szeretnék továbbra is vért adni, emellett természetesen közreműködni a véradásszervező munkában: tapasztalataimat is felhasználva segíteni abban, hogy minél többen — elsősorban fiatalok — kapcsolódjanak be a mozgalomba! Szalay Zoltán finom alapanyagú konfekció öltönyválasztéka, sokféle női ruhakollekciója, de kivehetünk belőle egy sor újszerű, praktikus, tetszetős iskolai öltözéket is, amelyeket a Tisza-parti, immár Európa- szerte ismert ruhagyár a nemzetközi gyermekév alkalmából készített. Termékei egyébként a Szovjetunióban, Angliában, Kanadában és Hollandiában is kedveltek, s az utóbbi időben amerikai kereskedők is szívesen vásárolnak tőlük. Ruházati újdonság, vásárfia is: négyféle praktikus kordzekét készített a Zalaegerszegi Ruhagyár Junior néven. A fiatalok divatjához igazodó újdonságot a gyár jövőre hozza forgalomba. A Magyar Selyemipari Vállalat változatos színű és mintázatú. könnyen kezelhető, mérettartó textíliákkal, blúzanyagokkal jelentkezett a vásárban. Stander 'a neve a Salgótarjáni Ruhagyár leányka ruhacsaládjának. Az ösz- szeállítás: „Alapruhatár” Tíz-tizenkétféle változatban darabonként megvásárolható. Az Elegant Május 1. Ruhagyár felsőruházati termékeket, szabadidő-öltözékeket, blézereket mutat be, a Kőbányai Textil Művek kiállításán pedig a legkorszerűbb ddvatszöveteket láthatjuk. Mint az olasz és a spanyol A ruhához a cipő is hozzátartozik. Itt — mint minden évben — álomszép és sokféle korszerű lábbeliket láthatunk, de sajnos csak itt, annál kevesebbet a szürke hétköznapokon az üzletek kirakataiban. Vissza-visszatérő gond ez a kereskedelem és az ipar közötti kapcsolatban, valamint a gyárak kapacitás- és exportproblémája közötti útvesztőben. Talán az idén másképp lesz — mondják a szakemberek és a kereskedők. Számíthatunk például a Simontornyai Bőrgyár Flóra nevű olcsó, marhabőrből gyártott, régóta keresett cipőfelsőrész anyagára, amellyel a cipőipar felzárkózhat a magasabb színvonalhoz. A fiatalok körében régóta keresett cikk a férfiklumpa. A Szabolcs Cipőgyár termékének újszerűsége: hazánkban ilyen típusú, talpra varrott felsőrészű klumpát még nem készítettek. Belföldre százezer, az NSZK-ba szintén százezer párat rendeltek belőle. Nagy érdeklődést mutat a jövő év első felére a Minőségi Cipőgyár alkalmi viseletre készített modelljei iránt a kereskedelem. Ugyancsak nagy rendelés várható a Duna Cipőgyár kényelmes női lábbelijeiből. Évtizedek óta mutatkozó hiányt szüntetnek meg az új Duna-cipőkkel. A második félévi börzén a kereskedelem már megrendelte a férfiak részére jó kaptafatípussal, bőrtalppal, kiváló minőségű felső bőrrel készített alkalmi cipőjét —. ez már megközelíti a hasonló olasz és spanyol lábbeliket. (B. A) Országos energiagazdálkodási tanácskozás Mérséklődött az energiafogyasztás A különféle energiatakarékossági intézkedések már némileg éreztetik hatásukat, az utóbbi három hónapban a tavalyi hasonló időszakkal összehasonlítva mérséklődött az energiafogyasztás — jelentette be Hász István, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetője pénteken az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület rendezte tanácskozáson. Mint hangsúlyozta: a központi és a vállalati intézkedések nyomán, s nem utolsósorban a lakosság takarékossága eredményeként az idén várhatóan csökken a villamos energia növekedésének több éve tartó 6—8 százalékos üteme, s ugyanakkor — a gépkocsik számának növekedése ellenére — a benzinfogyasztás némi csökkenésről is érkeztek jelentések. Az energiatakarékosság kezdeti eredményeinek folytatására a további feladatok között az üzemeknél technológiai racionalizálások. a hulladék fokozott felhasználása, a szervezési intézkedések, s ahol lehetséges a széntüzelésre való átállás szüksége. Az intézkedések .végrehajtása a számítások szerint 1980—85 között évi egy-másfél millió tonna kőolajmegtakarítást tesznek lehetővé. HemlsuB,€f L 1979. szeptember 22., szombat