Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

Különleges ritka növények Szabó Imre tiszafüredi nyugdíjas hatszáz négyszö­gölnyi kertjében tizenneyy- féle paradicsom, harminc­kétféle zöldpaprika, kolbász­tök, uborka-dinnye, citrom­fű, tárkány, édeskömény és sok más érdekes növény díszlik. Kísérleteire felfigyeltek a budapesti Növénykutató In­tézet, valamint a Debreceni Agrártudományi Egyetem szakemberei is. Képünkön: méteres hosz- szúságúra megnőtt a kol­bász-tök. (MTI Fotó: Cser István fel­vétele —KS) AUTÓSÉLET Jelek az útburkolaton A táblák és lámpák mel­lett ma már az útburkolati jelek is nélkülözhetetlen se­gítői a közúti közlekedésnek. Jóllehet a közlekedési uta­sítások hierarchiájában csak a rendőrök karmozdulatai, a lámpák jelzései, a közleke­dési táblák tájékoztatásai vagy parancsai után követ­keznek, hasznosságuk és fon­tosságuk azonban elvitatha­tatlan. Az útburkolati jeleknek a vezetési magatartásra gyako­rolt hatása, az ún. optikai vezetés kedvezően befolyá­solja a közlekedésbiztonsá­gi helyzetet. Ugyanezt te­szik a közlekedési jelzőtáb­lák is. Mi különbség van mégis a jelzőtáblák és az útburkolati jelek észlelése között? Az első az, hogy míg a jelzőtáblák többnyire az út szélén. a perifériális látótérben foglalnak helyet, addig az útfelületre felfes­tett útburkolati jelek bele­esnek a járművezető előtt levő, állandóan figyelt látó­térbe (ami különösen kezdő vezetőknél nagyon fontos szempont). A pszichológusok úgy fejezik ezt ki, hogy az útburkolati jelek fizikai in­gerértéke sokkal nagyobb az útszéli jelzőtáblákénál. Azt is megállapították, hogy az útburkolati jelek a tuda­tos gondolkodási folyamat közbeiktatása és a vele já­ró időveszteség nélkül vált­ják ki a kívánt reakciót. Mégpedig azért, mert köz­vetlenül felfoghatók, nem úgy' mint a közlekedési táb­lák nem mindig egyértelmű szimbolikája, amelynek meg­értéséhez az emlékezeti funkciók közbeiktatására is szükség van. Az optikai ve­zetés elvének alkalmazása nélkül a mai modern, gyors ütemű közlekedés elképzel­hetetlen volna. Az elmondottakat sok közúti kísérlet tanulságaként állapították meg a kutatók. E kísérletek közül a legér­dekesebb talán az volt, amelynek során lemérték a gépkocsik első jobb kereké­nek az úttest jobb szélétől való eltávolodását útburko­lati jel nélküli, illetve fele­ző vagy záróvonallal és sze­gélyvonallal ellátott utakon. A méréseket egyenes úton, kanyarban, továbbá nappali és éjjeli vezetésnél is elvé­gezték, mialatt az adatokat az útburkolat alá rejtett elektromos vezeték impulzu­sai szolgáltatták. Mikor meg­számolták a 3 méternél na­gyobb. a 2—3 méter közötti és az 1 méteren belül eltá­volodások gyakoriságát, meglepődve tapasztalták, hogy a 3 méternél nagyobb eltávolodások aránya útbur­kolati jel nélküli utakon nappal csak 2,3 százalék volt, míg felezővonallal rendelke­ző úton 5.3 százalék. Ha vi­szont a felezővonalon kívül felfestették a szegélyvonalat i is, azonnal megszűnt a fe­lezővonal átlépése! Éjjel, ka­nyarban, útburkolati jel nél­küli úton 11 százalék volta 3 méternél nagyobb eltávo­lodások aránya, de a záró­vonal és a szegélyvonal fel­festése után ez a szám 1 százalékra csökkent! Gya­korlatilag tehát megszűnt a sávátlépés. Az említett eset­ben- — és a gyakorlati ve­zetés közben számtalanszor — a vezető két ellentétes feszültségű hatás alá kerül: a felezővonal vonzása és a szegélyvonal taszítása mint­egy sínpárként pozitív be­folyást gyakorol a vezető magatartása. E hatás alatt legyőzi a kényelmes hala­dás vonzását, és az útsze­gélyhez közeli vezetés ve­szélyét. Az útburkolati jelek elhe­lyezése és karbantartása nem olcsó dolog (k; gondol­ná, hogy csupán a főváros­ban évente mintegy 14 mil­lió forintot költenek erre a célra), de fontos a közleke­dés biztonsága és kulturált­sága szempontjából. Éppen ilyen fontos lenne az útbur­kolati jelek gyors eltünteté­se is, hiszen, gyakran előfor­dul, hogy megváltoztatják a forgalom áramlását, és így a régi jelek félreérthetők, za­varók. Ez azonban még nincs megnyugtatóan meg­oldva. B. 7. HORGÁSZAT Felfrissítik a verpeléti tó halállományát A verpeléti Dózsa Terme­lőszövetkezet 19C7-ben léte­sített víztárolója sok egri és a szomszédos falvak horgá­szainak nyújt hét végi pihe­nést. Nyári hétvégeken alig lehet horgászhelyet találni a tóparton. Amint azt Nagy György­től a tsz elnökétől megtudtuk, évente 25—30 ezer forint ér­tékű napijegyet adnak el. A haltenyésztést, nem bevételi forrásnak tekintik, sokkal in- ább pihenést, szórakozást és kellemes időtöltést elősegítő lehetőségnek. Éves bevételük még a két halőr fizetését sem fedezi. Az utóbbi időben törek­szenek a hét végi pihenőhe­lyek kialakítására. A tsz ve­zetősége 20 hektáros erdő­részt adott át a közsé. : ta­nácsnak hasznosításra. Az erdő árnyat adó fái alatt egymás után épülnek a hét végi házikók. A területeket nem végleges tulajdonba ad­ják, csak bérleti szerződést köthetnek az igénylők. Már húsznál is több kis ház áll a tóparton. Sok igénylő a tó vize fölé szeretne építeni a horgász­tanyát, amelyre nincs lehető­ség. A helyi tanácsnál azon­ban még néhány teleknek nincs gazdája, ezért elfogad­nak igénybejelentést. A pihenés mellett sokan halat is szeretnének fogni. Az idei nyár azonban nem kényeztette el a verpeléti tó partján üdülőket sem. Pedig a víz gazdag halállománnyal rendelkezik. Nyár végi becs­lések szerint 250—300 mázsa hal úszkál a tó vizében. Több mint tíz éve annak, hogy az első halat betelepí­tették. amelyet azóta is rend­szeresen pótolnak. A főhal a ponty, de bőven van benne amur is. Nem ritka a 12—13 kilós zsinórt szaggató pél­dány. Idén 8—9 kilós volt a legnagyobb kifogott hal. Igen elszaporodtak a rab­lóhalak. amelyek nagy irtást végeztek az ivadékok között. Lassan ott tartanak, hogy felborul az egyensúly és na­gyobb lesz a rablók száma, mint a békés halaké. Elhatározták, hogy idén le­eresztik a tó vizét és leha­lásszák az állományt. A két- kilósnál kisebb példányokat visszahelyezik az újból fel- töltött tóba, de tavaszon 40— 50 mázsa ivadékot is besze­reznek az állomány felfrissí­tésére. Tervükben van, a mostani tótól lefelé újabb völgyzáró gátak épí' 'se és két, egyen­ként 15—15 hektáros halne­velő tó létesítése. Itt nevelik majd fajtánként a betelepí­tett halakat, amelyből több jut majd az egri piacra is. Még néhány nap és a ver­peléti tóban befejeződik a horgászat, hogy jövőre meg­fiatalítva, halállományának felfrissítésével újra horgász­hely legyen. Addig azonban még lehetőség van a kapitális példányok kifogására. Szabó Lajos Tűzgyújtási tilalom országszerte A meleg kora őszi időjá­rás következtében fokozódott a tűzveszély az ország me­zőgazdasági területein és az erdőkben. A learatott gabo­na helyén maradt tarló, a már száradó kukoricaszár, az egyre több száraz levél, avar fokozott figyelemre készteti a mezőgazdasági dolgozókat, a kirándulókat. Mindezen ve­szélyek elkerülése érdekében a tűzoltóság országos pa­rancsnoksága a következő határozatot hozta: Szeptem­ber 20-ától, tehát a tegnapi naptól kezdve mindennemű tűzgyújtás tilos a mezőkön, az erdőkben. Nem szabad tarlót égetni, gyomot, kuko­rica-, napraforgószárat, gazt és egyéb hulladékot elégetni, s tilos a tűzrakás az erdők­ben — még a kijelölt tűzra- kóhelyen is — vagy az erdő­től 200 méter távolságon be­jül bárhol. Fokozottan kell ügyelni a kirándulóknak, me­zőgazdasági dolgozóknak ar­ra, hogy gyufát, tüzet oko­zó anyagot ne dobjanak el gondatlanul. FÖLDET ESZNEK Labdacsok sárga okkerből A föld biztosítja az ember létfeltételeinek nagy részét: a rajta termelt növények, ál­latok az ember táplálékát képezik. A föld azonban ezt a feladatát nem mindenütt tudja teljesíteni, mert az időjárási, talaj- és egyéb kö­rülmények nem teszik lehe­tővé, ezért az itt élő népek éheznek vagy rosszul táp­láltak. A föld lakosságának mintegy egyharmada rosszul táplált, illetve éhezik,' mert nem jut az egészséges élet­hez szükséges minimális ja­vakhoz. Ismerünk olyan adatokat, melyek szerint némely nép földet, puszta földet fo­gyaszt. hogy kínzó éhségét elnyomja, csillapítsa. Külö­nösen kovasavat, protozoá­kat (egysejtű állati véglé­nyeket) tartalmazó moszat- telepeket használnak fel er­re a célra. Dél-Ameri ka egyes indián törzsei például aszály idején, mikor alig jutnak élelemhez, sárga agyagföldet formálnak kis golyócskákká, ezeket tűzön, forró hamuban jól átszárít­ják és a piros színűre vál­tozó golyócskákat megeszik. Ezt vagy éhségük csillapítá­sára vagy emésztésük javí­tására fogyasztják. A Ma- ckenze folyó mentén lakó indiánok ugyancsak így fo­gyasztanak földet, ha éhez­nek. Megtaláljuk a földevő- *et a Távol-Keletén, Jáva szigetén is, ahol a lisztes magvakból készített sütemé­nyek mellett — sárga ok­ker földből formált labda­csokat, ún. tanaampost is esznek, mely a föld anyagán kívül fűszeres növénylevele­ket is tartalmaz. Japánban az őslakók, az ainók, a század elején a Gatonal-völgyben agyagos földből és illatos falevelek­ből készített pépes anyaggal védekeznek a golyva ellen. A golyvát — jelenlegi is­mereteink szerint —. főleg a hegyvidékeken lakók kap­ják meg és ennek a beteg­ségnek egyik oka a talaj és az ivóvíz jódszegénysége. (Arról viszont nem szól a krónika. hogy ez a földes készítmény tartalmaz-e jó- dot és valóban hatékony szere-e a golyvának, vagy csak egyszerű háziszer. melynek gyógyerőt tulajdo­nítottak.) Nemcsak éhség csillapítá­sára vagy elfojtására ettek és esznek talán még ma is földet egyes szegény terüle­teken lakó népek, hanem ilyen tartalmú készítménye­ket néhol kozmetikai szer­ként is használnak. Így pl. Dél-Amerika egyes néptör­zsei bizonyos földfajtákat az arcbőr simaságának megtar­tására, szépítkezésre, házi- szerként alkalmaznak. R. J. . Keresztrejtvény Kétszer igaz Gyermekgondozónő. 53. For­mai. 55. Kisgyermekek alta­tója. 57. A sérülés. 58. Az Operaház Kossuth-díjas ren­dezője és díszlettervezője volt (Gusztáv). 61. Somogy megyei VÍZSZINTES: 1. Így hívták a száműzetésben élő Kossuth Lajost. 11. Régi mondás: (zárt betűk: Y, G, M.) 13. Tempó. 14 „...van, de nem az igazi” (Rajkin). 15. Meghatározott távolság. 16. „Égi...” (Móricz Zsigmond regénye). 17. Fekete István regénye egy gólyáról. 18. Hu­morista, színpadi író (Lász­ló). 19. Elegem van belőle. 21. Álmodozó. 23. Ha öntöz­nek, kevesebb van. 24. Sze­szes ital. 25. Téli sport, ahogy egyes országokban írják. 27. A társaságában. 29. A tetejé­re. 30. Kötőszó. 31. Eme ese­ménytől fogva. 33. Váráról, taváról ismert dunántúli vá­ros. 35. Másra váltja. 36. At­héni hadvezér, Miltiadész fia. 38 ...........lakodalmas”, a M agyar Állami Népi Együt­tes műsorszáma. 40. A gerle népies neve. 41...—mark (véd­jegy). 42. Házastársa. 44. Tömött. 46. Baráti nép. 47. Zéta egynemű betűi. 48. Lab­darúgótrófea. 50. Nulla. 52. Egyik gépgyárunk névjele. 53. Filmek fényérzékenységé­nek mértékegysége. 54. A szabadságharc egyik tábor­noka volt. 56. Elemi szilíci­um. 58. Olajzöld. 59. Jugo­szláv üdülőhely. 60. „Mor- ning...” (angol újság). 62. Klára idegen nyelven. 63. Jég ___ németül. 64. Alaszka f ővárosa. 66. Férfinév. FÜGGŐLEGES: 1.......és c sapata” (Gajdar ifjúsági re­génye). 2. A Naptól számí­tott hetedik bolygó. 3. Len gyei város. 4. Mohamedé előimádkozó. 5. Árkus. 6. Helyez. 7. Áramforrás. 8. Közlekedési vállalat- 9. Épü­letszint. 10. Te, meg ő. 11. Fejlődési szakasz. 12. Férfi­név. 20. A pun, a római, ilyen nép volt. 22. Hivatalos eljárás, irat előírásos követel­ménye. 25. Szerelési tarto­zék. 26. Kitétel része! 28. Te­lítetlen szénhidrogén. 30. Ez is egy régi mondás (Zárt be­tűk: R, T, L, K, N). 31. Kö­nyörög. 32. Nobel-díjas né­met kémikus (Kurt). 34. Mi­alatt. 35. övelzáró. 37. A oxigén és a szén vegy.iele. 3° \ króm vegyjele. 40. Kámea 43. Gyulladás. 45. Forró égöv. 47. Az ilyen étel egészségte­len. 49. Keleti szőnyeg. 51. község. 64. A szava. 65. VE. csodálkozás E. B. A szeptember 14-i kereszt­rejtvényünk helyes megfejté­se: „Sötétzöld még az égerfák lombja/A berkekben, de rámköszön már /Az ősz és behálóz”. A helyes megfejtést bekül- iők közül sorsolással egy- 'gy könyvet nyertek: Fehér hmás Heréd, Marczell Elvi- a Gyöngyös, Erős Erzsébet Hatvan, Mészáros Irén Eger, Kiss Ferenc Heves. A köny­veket postán küldjük el. KOSSUTH 8.37: Versenyművek — ma­gyar előadóművészek t jí- mácsoiásában. 9.33: Közve­títés a csornai óvodából. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Hívogató. 10.35: .....szabad a zt bántani, ami enyim". 10.40: Lankó Pista dalai­ból. 11.00: Gondolat. 11.45: Jascha Bernstein Popper­műveket gondonkázik. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.57: A titkos házasság. 14.44: Ma­gyarán szólva... 15.10: Nép­dalok. 15.28: Dominó. 16.05: Jascha Heifetz 1917—1955 között készült lemezfelvéte­lei. 17.10: Haydn: D-dúr szimfónia. 17.36: Láttuk hallottuk. 18.10: Kórusmű­vek. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.30: Esti ma­gazin. 19.15: Biológusok, kémikusok,' fizikusok Zsám- békon. 19.35: József Egyip­tomban. 20.33: Nóták. 21.30: Vonzásközpont. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Filmzene. 22.40: Mítoszok és legendák a bibliában. 23.00: Magyar előadóművé­szek. 23.34: Operahármasok. PETŐFI 8.33: Népzenei hangos új­ság. 9.13: Operett- és dal­játékokból. 9.53: Lottósor­solás. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél- 1 12.33: Édes anyanyelvűnk. ( 12.38: Nótamuzsika. 13.15: Az Ifjúsági Rádió új zenei felvételeiből. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Mindenki isko­lája. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Operettegyüttesek. 19.00: Örökzöld dallamok. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Iránytű. 21.35: A szép Ga- lathea. 22.20: Kellemes pí- penést! SZOLNOK 17.00_től 18.30-ig. MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás. 17.05: Fegyveres erőink életéből. Riporter: Nagy István — Részletek a Tommy című rockoperából — 17.40: Ké­pek községeinkből — Mező- keresztes — A fejlődő dél­borsodi település. Szerkesző: G. Tóth Ferenc — 18.00: Észak-magyarországi króni­ka (A Heves megyei tanács a lakosság áruellátásáról tárgyalt — Az Észak-ma­gyarországi Textil és Felső- ruházati Nagyker Vállalat őszi-téli felkészülése — Gyöngyösi szüret ’79 ren­dezvénysorozat kezdődik Heves megyében) — 18.25: Lap- és műsorelőzetes... TE! 8.05: Tévétorna. 8.10: Isko­latévé. 14.20: Iskolatévé (Ism.), 16.25: Jó hangulat — zenével. 16.50: Tévébörze. 17.00: Játék a betűkkel. 17.25: öt perc meteorológia. 17.30: Anatómia. 18.05: Fa­lujárás. 18.45: Kinn va­gyunk a vásárban! 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Deita. 20.20: A ne­gyedik menet. (Tévéjáték). 21.20: Huszonöt éves a TIT József Attila Szabadegye­tem. 21.55: Házigazda: La­katos Menyhért, 22.40: Tv- híradó 3. 2. MOSOK 20.01: Egy nyári nap percei Győrött. 20.30: öt perc me­teorológia. 20.35: Képzőmű­vészek a gyermekekért. 21.15: Tv-híradó 2. 21.45: Szemet szemért (Olasz film). .NémíswGí 1979, szeptember 21,, péntek

Next

/
Thumbnails
Contents